Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-05 / 154. szám

Horoszkóp 4. oldal Palánktények fehéren-feketén 11. oldal Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap ■■■I A hét végén színes programokkal emlékeztek meg Jászladány fennállásá­nak 600. évfordulójáról. A szervezők nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is gondol­tak. Képünkön az apróságok a népi kézműves játékokkal ismerkednek. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: bartalos n. A megye szegényebb lett egy faluval Az elmúlt három év történései egyértelműen bizonyították a tiszaugiak erejét, kitartását - hangzott el azon az ünnepségen, melyet a megyehatár kiigazítása miatt három kilométerrel ke­letebbre költöztetett megyehatártáblák leleplezésékor tartottak szombaton a 44-es főúton. Az ünnepségen a környező tele­pülések polgármesterei mellett részt vett Endre Sándor, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés el­nöke, Lezsák Sándor, Tiszaug új országgyűlési képviselője, vala­mint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviseleté­ben dr. Baranyi Imre, a megye aljegyzője. A megyetábla lelep­lezése után Hegedűs Jánosné, Tiszaug polgármester asszonya virággal és egy Bács-Kiskun megyét bemutató képeskönyvvel ajándékozta meg a megyehatárt elsőként „átlépő” autó utasait, az Egyesült Államokból épp haza­térő Kiráy Leslie-t és feleségét, Kiráyné Simák Annát. A csatla­kozás örömére rendezett ünnep a község sportpályáján folytató­dott, ahol előbb Hegedűs János­né polgármester asszony mon­dott köszönetét Endre Sándor és Lezsák Sándor országgyűlési képviselőknek a csatlakozást se­gítő támogatásukért, illetve Bács-Kiskun megye lakóinak a szeretetteljes fogadtatásért. (Folytatás a 3. oldalon) Alkalmazottakból egyéni vállalkozók Nőtt a vállalkozási kedv megyénkben Az első félévben jóval többen kezdtek egyéni vállalkozásba, mint a múlt év második felében - legalábbis ezt mutatja a me­gyei kereskedelmi és iparkamara statisztikája. A megyei kereskedelmi és ipar­kamara kimutatásai szerint az idei első félévben összesen 741 - en kértek új vállalkozói igazol­ványt, ami 10 százalékot meg­haladó növekedést jelent a tava­lyi második félévhez képest. A legtöbben ügynöki tevékeny­ségre kémek vállalkozói igazol­ványt, majd őket a különböző kereskedelmi tevékenységek követik. Az adatok szerint számtalan cég tér át folyamatosan az alkalma­zotti viszonyról a vállalkozóira, azaz a volt alkalmazottainak egyéni vállalkozóként kínál munkát. Az új vállalkozások indulása mellett jelentős a megszűnők száma is. Míg tavaly a második félévben 429-en, addig az idén 449-en szüntették meg te­vékenységüket az első hat hó­napban, így számottevő a fluk­tuáció az egyéni vállalkozók között. E. Z. Milliókat nyert Tiszajenő Nem panaszkodhatnak Tisza- jenőn. A falu három pályázata közül kettőt támogatásra mél­tónak talált a megyei terület- fejlesztési tanács. De a harma­dik - a környező települések­kel közös szennyvízhálózat ki­építésének terve - sincs veszve, hiszen a tanács a második kör­ben dönt arról, hozzájárul- nak-e a költségekhez. Ami már biztos, saját temetője lesz a községnek. A helyet már korábban kijelölték a falu hatá­rában, sőt egy ravatalozó is épül már évek óta, ám befejezése - pénz híján - váratott magára. Az épület befejezéséhez szükséges 4,2 millió forintot most megsza­vazta a területfejlesztési tanács. A szükséges pénznek viszont csak a hetven százalékát - közel hárommillió forintot - ítéltek meg a falu külső területein élők ivóvízellátásához. Ennek ellené­re nem tettek le a vezetékhálózat kiépítéséről. Horthy Csaba pol­gármester szerint a földmunká­kon lehet spórolni. Másik lehe­tőség, hogy kérik a lakosság és a helyi vállalkozók segítségét. Gyógyvíz lesz , az ásványvízből? A nagykunsági régió termé­szeti, kulturális adottságai­nak, vonzerejének kihasználá­sa mellett az idegenforgalom fellendítése szempontjából Kisújszálláson is fontos lenne, hogy gyógyvízzé nyilvánítsák a strandfürdő termálvizét. A város is beadja pályázatát az Eszak-kelet-magyarországi Re­gionális Idegenforgalmi Bizott­sághoz a strandfürdő termálvi­zének gyógyvízzé nyilvánításá­ra. A pályázati önerőt a város idei és jövő évi költségvetéséből biztosítják. Ha nyernek, akkor elvégeztetik a strand területén működő termálkút elismert ás­ványvizének gyógyvízzé minő­sítéséhez szükséges vizsgálato­kat, majd ennek eredményeit el­juttatják a Népjóléti Minisztéri­um Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósá­gához, ahol felteszik az i-re a pontot. D. E. A diákmunkával keresett pénz gyakran kenyérre kell A nyár a diákok számára gyakran nem csupán a szabadság, az üdülés ideje. A szükség vagy a nyári tervek költségigénye gyak­ran munkalehetőség keresésére készteti a vakáció heteiben a ta­nulókat. A diákmunka közvetítésére, a tanulók és a lehetséges munka­adók közötti kapcsolatok kiépí­tésére, ápolására hazánkban a rendszerváltás idején kezdtek kialakulni az úgynevezett diák­szövetkezeti csoportok - ismer­tette tevékenységük előzménye­it a fennállásának 10. évforduló­ját ünneplő Meló-Diák szerve­zet szolnoki csoportjának elnö­ke, Szilágyi Éva. A nyári szünet az előző esz­tendőknél nagyobb mértékben hozta meg a diákok munkaválla­lási kedvét - mondta a vezető. A Meló-Diák jelenleg közel ezer fiatalt foglalkoztat a megyében. Az eddigi tapasztalatokhoz ké­pest változást jelent, hogy a kö­zépiskolások aránya lassan meghaladja a felsőoktatási in­tézmények hallgatójaként pénzt keresőkét. Szomorú tendencia, hogy egy­re gyakrabban jelentkeznek olyan - akár 16 év alatti, szülői kísérettel érkező, a szervezet ál­tal még nem foglalkoztatható - iskolások is, akik családjuk megélhetési nehézségei miatt kényszerülnek munka után néz­ni. (Folytatás a 3. oldalon) Szépségversenyt rendeztek a hét végén Berek­fürdőn. A hét induló közül a zsűri az idén a karcagi Sági Csil­lát (képünkön) választotta a strand szépének. (Tudósítá­sunk a 4. oldalon) fotó: bartha A rendőrség, az AJVTSZ és a polgármesteri hivatal képviselői ellenőrzést tartottak péntekről szom­batra virradóra Szolnokon, amelynek során krimibe illő je­lenetek is előfordultak, s több körözött személy akadt ho­rogra. (Riportunk a 4. oldalon olvasható) fotó: bartalos Régi tervét valósította meg hét végén a tiszatenyői Hagyo­mányőrző Klub. A falubeliek szüleik, nagyszüleik tiszteleté­re elevenítették fel a régi ara­tásokat. A két éve alakult klub hagyo­mányteremtő szándékkal idén szervezett először aratónapot. Lovas kocsin, népdalokat éne­kelve haladtak a tenyői határba idősek, fiatalok és gyerekek. Megérkezvén a búzatáblákhoz, hagyományos eszközökkel, ké­zi kaszával és sarlóval láttak munkához a férfiak, akik mö­gött fakapkodóval szedték a ka­lászokat a babos kendős asszo­nyok. Akadt, aki 40 évvel ez­előtt, 14 éves lánykaként, ugyanazon a táblán még édesap­ja nyomában szedte a kalászt, Lovas kocsin járták körbe a falut az ünneplők fotó:b. n. helybeliek. Az embert próbáló munkára ma már csak az idő­sebbek emlékeznek, szombaton azonban a legkisebbek is megismerhették, hogyan dol­goztak egykoron nagy- és déd- szüleik. A gabona jelképes betakarítá­sa után a Kossuth parkban tar­tották a rendezvény hivatalos megnyitóját. A hagyományőrzők szándé­kuk szerint ezentúl minden év­ben, Péter-Pál környékén meg­állnak egy estére, hogy munká­val és szórakozással emlékezze­nek meg a kenyérgabonáról és az aratásról. A megnyitó után a klubtagok és a falubeliek zeneszó mellett költötték el az aratók jellegzetes estebédjét, a bográcsban főtt öreglebbencset. -vh­együtt hordák a kévéket, s vízi ciberét vagy aludttejet ettek a déli hőségben. Felelevenítették a kézi aratást Tiszatenyőn Az aratást ma is fontos ese­ménynek, az előző évi munka megkoronázásának tartják a

Next

/
Oldalképek
Tartalom