Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-27 / 173. szám
1999. július 27., kedd Roma Körkép 7. oldal Meredeken tűz a nap. Árnyék sehol. A házak között, a földút porában gyermekcsapat játszadozik. A fiúk, lányok képzeletében a kiszolgált gyerekágy autóvá változik. Csillogóvillogó kocsivá, amely nyaralni röpíti az utasait. Messzire, a hegyek közé, a Balaton partjára. Oda, ahol még sohasem jártak. Táborba, amiről csak szerencsésebb osztálytársaiktól hallottak. No meg az idősebb testvérektől, akiknek még megadatott az iskolai táborozás. Az alapítványok, érdekvédelmi szervezetek, a cigány önkormányzatok ugyan mindent megtesznek, hogy ha néhány hétre is, de igazi vakációt teremtsenek a rászorulóknak, de sokaknak így sem adatik meg a nyaralás. Nekik marad az utca, a por, a kiszolgált gyerekágy. És marad képzelet, a délibáb. FOTÓ: BARTALOS NIKOLETTA Egyeztető bizottság alakult a Belügyminisztérium és az OCÖ között Cigány népismeretre tanítják a rendőröket Szeptembertől cigány népismeretet is oktatnak a rendőriskolákban - többek között ebben állapodott meg az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Belügyminisztérium. A napokban megalakult egyeztető testület feladatairól a roma delegációt vezető dr. Pálfi Miklóst, az OCÖ elnökhelyettesét kérdeztük.- Miért volt szükség egy egyeztető' testület létrehozására a Belügyminisztérium és az Országos Cigány Önkormányzat között?- A hátrányos megkülönböztetés elleni programok elindítását egy kormányhatározat, a cigányság életkörülményeinek javítására irányuló középtávú intézkedési csomag írja elő a Belügyminisztériumnak. Ennek végrehajtására alakult meg az egyeztető bizottság, melyben a szaktárca minden főosztálya és természetesen az Országos Cigány Önkormányzat is képviselteti magát.- Az egyeztető' bizottság alakuló ülésén melyek voltak a legfontosabb napirendi pontok?- Gyakorlatilag aláírásra kész az Országos Rendőr-főkapitányság és az OCÖ közötti megállapodás, mely a rendőrség és a cigányság konfliktuson Pálfi Miklós reméli, hogy a cigányság helyzetének javítására hozott kormányhatározatot törvényként tisztelik majd az önkormányzatok is és előítéletmentes viszonyának megteremtését szolgálja. A megállapodásban végrehajtására, a benne foglaltak betartásának ellenőrzésére a főkapitányság egy összekötő tisztet, az OCÖ pedig egy koordinátort jelöl,ki. A megállapodás aláírását követő egy hónapon belül hasonló megállapodások jönnek majd létre megyénként is a cigány önkormányzatok és a rendőrség között. Lényeges, hogy ebben a megállapodásban társadalmi szervezetek nem, csak a kisebbségi önkormányzatok vehetnek részt, mert ezek a romák legitim érdek-képviseleti szervei. A megbeszéléseken egyezségre jutottunk abban is, hogy szeptembertől a rendőr és határőr szakközépiskolák és főiskolák hallgatói cigánysággal kapcsolatos társadalomtörténeti, kulturális és szociológiai ismereteket is tanulnak. A cigány népismeret oktatása az elképzelések szerint kiterjesztik majd a már szolgálókra, és helyet kap a vezetőképzésben is. A tantervek, oktatási programok kidolgozásába az Országos Cigány Ónkormányzat két szakemberét is bevonják. Sőt az oktatók között is helyet kapnak a cigány ön- kormányzat szakemberei.- Az egyeztető' bizottság - mint említette - egy kormány- határozat nyomán jött létre. Ennek tükrében mi a véleménye a cigányság helyzetének javítására elfogadott középtávú intézkedési csomagról?- Már az is örvendetes, hogy megszületett. Külön öröm, hogy minden egyes területnek külön felelőse van. A feladatok koordinálásában, az ellenőrzésben fontos szerepe lesz a létrejött Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak is. Ugyanakkor hiányossága, hogy erre az esztendőre nem biztosít pénzt a feladatok, a tervek valóra váltásához. Hiányosság az is, hogy kimaradt a területi, a megyei szint. A kormányhatározat csak a tárcáknak szab meg feladatokat. Reméljük, hogy ezt a jogszabályt „törvényként” kezelik majd. Tapasztalataim szerint csak ebben az esetben biztos, hogy a benne foglalt feladatokat megyei és települési szinten is lebontják, és azokat az önkormányzatok végrehajtják. T.J. Táborozó jogvédők Hátrányos helyzetű cigány és nem cigány fiatalok önismeret- és személyiségfejlesztése - ezt a célt tűzték maguk elé a Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársai, amikor megszervezték idei táborukat. A szolnoki Tiszaligetben egy héten keresztül huszonkét fiatal szórakozhatott és tanult neves szakemberek irányításával. Tények és tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre több fiatal kerül kiszolgáltatott helyzetbe, és éri őket jogsérelem - állította a jogvédő iroda vezetője. Dr. Pálfi Miklós szerint mindez különösen igaz a roma fiatalokra, akiket származásuk miatt is előítélet, hátrányos megkülönböztetés sújt. De az általános elszegényedés következtében egyre több nem cigány is hátrányos helyzetbe kerül. Ezeket a feszültségeket kívánta oldani a közelmúltban véget ért tábor. A meghívott előadók, szakértők ismertették meg a fiatalokat az állampolgári jogok és kötelességek kettős hálójával. Csoportos foglalkozásokon beszélgettek a szenvedélybetegségek- ről, az alkohol, a kábítószer káros hatásairól. Mindemellett természetesen jutott idő szórakozásra, sportolásra, sőt kirándulást is tettek a fiatalok Budapestre. Dr. Pálfi Miklós érdeklődésünkre elmondta, hogy a jogvédő egyesület támogatásával hamarosan egy újabb tábor nyílik a megyeszékhelyen. A Roma Esély Szakiskola, Középiskola és Kollégium szervezte táborban is a cigány és nem cigány gyerekek személyiségfejlesztése lesz a cél. Zagyvarékas mesterembere A legjobb teknő nyárból, fűzből készül Serbán Illés 1925. december 6- án született. Lehetett volna Miklós, ha már annyira ragaszkodott ehhez a dátumhoz, de mivel első gyermekként érkezett, az édesapja nevét kapta. A família neves kosárfonó, teknővájó szakembereket nevelt időről időre. Illés is tizenhárom évesen véste ki a legelső teknő- jét. Az apja forgatta, nézegette, hümmögött egy sort, de attól Ennek a teknó'nek már nem sok híja. A képen Serbán Illés. kezdve a nagy asztal mellé ülhetett, és nem a kisszékre, a sarokba. Kevés olyan települése, neves városa akad az ország keleti részének, ahol Serbán Illés ne fordult volna meg portékájával. Több ezer teknőt készített: kisebbeket, nagyobbakat, mikor milyet. Öt lánya, három fia született, de bőséges a gyermekáldás unokákból, dédunokákból is. Tizenhét éve Zagyvarékason a Csárdaközön, vagy más szóval a Vasúti újtelepen lakik. Körülötte él a család egy része, a többiek szétszóródva az országban. Amióta hetven fölé került, komótosabban dolgozik. Ráadásul a lába is rakoncátlankodott, bot kell a haladáshoz. Hiába, ez nem véletlen, mert állítja, hetven felett már duplán számítanak az évek ... D. Sz. M. Vakáció a poros utcán Munkában az „Újra dolgozom” Ma már közhely, de sajnos igaz, hogy a rendszerváltoztatás egyik nagy vesztesei a cigányok voltak. Szinte nincs olyan roma család, ahol valaki - gyakran mind a két szülő - ne a munkanélküliek táborát szaporítaná. A szakemberek, politikusok elismerik: a romák társadalmi beilleszkedéséhez nélkülözhetetlen, hogy ismét munkát találjanak a hosszú ideje állástalanok. Ezt könnyíti meg a Kapocs Háló Alapítvány Újra dolgozom programja. Angliában a munkaerőpiacon az 1970-es években hasonló helyzet alakult ki, mint Magyarországon az elmúlt esztendőkben. Elsősorban az alacsony iskolá- zottságú, szakképzetlen dolgozók maradtak állás nélkül. Elhelyezkedésüket megkönnyítendő dolgozták ki a szigetországban azt a programot, amelyet hazánkban először - két és fél évvel ezelőtt - Kecskeméten és Kalocsán vezettek be. Az ottani tapasztalatok felhasználásával március közepén a Kapocs Háló Alapítvány Jász-Nagykun- Szolnokban is elindította az Újra dolgozom programot - mondta el a projekt szakmai igazgatója. Mint Fecske Ferenctó'l megtudtuk, ez az alternatív munkaerő-közvetítő rendszer elsősorban a tartós munkanélkülieket - legyen az cigány vagy nem cigány - igyekszik visszavezetni a munka világába. Éppen ezért nemcsak az ön- kormányzatokkal, intézményekkel, munkáltatókkal törekszik partneri kapcsolatra, hanem a jövedelempótló támogatásra kényszerűitekkel is. Módszerük lényege, hogy egy-egy munkahelyre nem négy-öt álláskeresőt küldenek, mint az állami közvetítők, hanem csak egyet, az adott feladatra legalkalmasabbat. Ehhez persze alaposan kell ismerni a munkavállalókat - véli a szakmai igazgató. A leendő ügyfeleket nem egyszerű megtalálni - állítja Fecske Ferenc. Az alapítvány ugyanis az adatvédelmi jogszabályok miatt semmilyen állami nyilvántartáshoz nem férhet hozzá. A régóta állástalanokhoz igyekszenek „helybe menni”. így az Újra dolgozom program munkatársai gyakran ifjúsági házakban, művelődési otthonokban, sőt sörözőkben és más szórakozóhelyeken próbálnak kapcsolatot teremteni azokkal, akik már a reményét is elvesztették annak, hogy ismét állást találhatnak. Az Újra dolgozom munkatársait nemcsak Szolnokon találhatják meg a pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek, illetve a szakképzetlen munkavállalók, hanem a törökszentmiklósi és a kunszentmártoni kirendeltségen, Valamint a kőtelki alirodán is. Egy év alatt kétezer tartós munkanélkülivel szeretnének kapcsolatot teremteni, akik közül hétszázat-nyolcszázat kenyérkeresethez szándékoznak juttatni. Az első adatokat szemlélve ez nem is tűnik lehetetlennek, hiszen ügyfeleik tíz százaléka már munkát is talált. Tejo Hagyományőrzők a Balatonnál A karcagi cigány kisebbségi önkormányzat olvasótábort szervez Balatonszemesen. A rendezők nemcsak kikapcsolódást szeretnének biztosítani a roma gyerekeknek, de fel kívánják bennük ébreszteni az olvasási kedvet, a tudás iránti vágyat. A karcagiakkal együtt nyaralnak a jászapáti diákok is, így közösen ismerkedhetnek majd a cigányok történetével, hagyományaival. A táborba ellátogat Lakatos Menyhért író is, aki a roma irodalomba kalauzolja el a gyerekeket. Az egyhetes nyaralás költségeit a cigány önkormányzat és a Kisebbségekért Közalapítvány fedezi. de
