Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

1999. július 23., péntek Hazai Tükör 5. oldal Jövő év márciusától az egész országban Közlekedési bírságok fizetése csak postán Jövő év márciusától az országban mindenütt csak csekkel lehet a közlekedési szabálysértésekért járó bírságokat kiegyenlíteni, vala­mint bevezetik a szankciók közmunkával való kiváltását is - közölték a rendőrség illetékesei a sajtó munkatársaival csütörtökön a főváros­ban. Komáromi Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti főosztályának vezetője elmondta: Budapesten hétfőtől kísérleti jelleggel meg­szüntették a bírság kifizetését a helyszínen, helyette bevezet­ték a „humánusabb", illetve kivitelezhetőbb postai befize­tést. Álláspontja szerint erre azért van szükség, mert az állampol­gároktól nem várható el, hogy készpénz legyen náluk. A vál­toztatás eredményeként viszont lehetőség lesz a tizenöt napos fizetési határidő életbe lépteté­sére is. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is, hogy a bírságok felső határai az eddigiek kétszeresére emelkedtek. Akár hatvanezer forintot is fizethet az, aki ittas állapotban vezet, jelentősen át­lépi a sebességkorlátozást, a vasúti átjárón a tilos jelzés elle­nére hajt át vagy a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás nél­kül ül volán mögé. Akár negyvenezer forintot, a bírság felső határösszegét is ki­fizetheti az, aki tilos jelzésen halad át, engedély nélkül vezet, szabálytalanul előz és parkol vagy közúti jelzést helyez át, tá­volít el, illetve rongál meg. A tájékoztatón szó esett arról is: ha külföldiek követnek el sú­lyosabb közlekedési szabálysér­tést, akkor a feljelentés mellett, a bírság befizetéséig, bevonják útlevelüket vagy személyi iga­zolványukat is. Enyhébb sza­bálytalanság esetén viszont csak szóbeli figyelmeztetésben részesülnek. Újjáépítési hitel az államnak Nagy valószínűséggel az elkövetkezendő napokban megegyezik a pénzügyi tárcával a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) arról, hogy tagjai milyen feltételek mellett jegyzik le azt az ötmilliárd forint értékű állampapírt, amelyet gyakorlatilag újjáépítési hitelként kap az állam. Az elmúlt hetek mostoha időjárása legalább 20-30 milliárd forint kárt okozott a polgároknak, az önkormányzatokpak és az ál­lamnak. Kötvényt jegyeznek i biztosító társaságok Annyit már tudni lehet, hogy a biztosítók tíz évre jegyzik a köt­vényeket, s a kamatokat a tőké­vel együtt csak a lejáratkor ve­szik fel. A kamatok mértékéről még nincs megállapodás, ám in­formációink szerint az is elkép­zelhető, hogy a jelenlegi aktuá­lis piaci kamatoknál kevesebbel is beérik a társaságok. A kötvényjegyzésen kívül a Mabisz további 100 millió forin­tot ajánlott fel karitatív alapon a bajbajutottak megsegítésére - tájékoztatta lapunkat Sipos Jó­zsef, a Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója. Az összeg fele a belügyminiszter ál­tal felügyelt újjáépítési alapba kerül, kifizetését a Mabisz vál­lalja magára. A szervezet ígéretet tett arra is, hogy felgyorsítják a biztosí­tottak kártalanítását, a kifizeté­seket illetve a kárfelmérést azo­kon a területeken, ahová eddig nem jutottak el. Az árvíz- és viharkárok okozta problémák enyhítésére szánt öt­milliárd forintból a biztosítók önkéntes alapon vállalnak részt csakúgy, mint a 100 millió forin­tos karitatív segély második felé­ből. A nagyobb társaságok feltehe­tőleg piaci részesedésük alapján jegyeznek majd kötvényt - mondta lapunknak Sipos József. Információink szerint a Bel­ügyminisztérium több hazai és Magyarországon jelenlévő nem­zetközi vállalatot is megkeres majd a közeljövőben támoga­tást kérve. Egyelőre azonban nem született döntés a megkere­sendő cégek listájáról. Az sem kizárt, hogy hasonlóan a Mabiszhoz, államkötvény jegy­zéséről tárgyal majd a belügyi tárca a gazdasági élet vezető szereplőivel - erősítette meg ér­tesüléseinket Könyves Krisztina, a BM illetékese. A Belügyminisztérium és a Mabisz vezetői megállapodtak arról is, hogy először szakértői szinten, később a biztositótársa- ságokkal közösen kidolgozzák a katasztrófakárok esetére a nem­zetközi gyakorlatban elterjedt viszontbiztosítási rendszert, (sts) Támogatni kell a gazdákat Koncepció nélkül lyukas zsákba ömlene a pénz A magyar mezőgazdaság az elmúlt 15 évben 1000 milliárd forintnyi tőkeveszteséget szenvedett el. A Torgyán József miniszter által a jö­vő évi költségvetésből kért 413 milliárdos támogatás akkor segíthet, ha fejlesztésre, beruházásra használják fel. Torgyán József földművelés­ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter nem először vetette fel, hogy a költségvetés emelje fel többszörösére az agráriumnak juttatandó támogatások össze­gét. Eközben a kistermelők bí­rálják a minisztert, mert szerin­tük a támogatások lassan és elégtelenül csordogálnak. Ag­rárszakértők viszont úgy vélik, csak akkor lesz döntő, hogy mennyi pénzt szerez illetve oszt szét a miniszter, ha azt a legjobb célokra használja föl. Technikai fejlesztésre, beru­házásra és az exportot ösztön­ző, segítő támogatásokra lenne szükség.- Csak így őrizhetnénk meg az európai uniós csatlakozás után is piaci pozícióinkat - állít­ja Máhr András, a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) titkára. - Ezzel szemben az e célra adott pénz az idén gyorsan elfogyott, hiszen már tavaly ősz­szel az ez évi keret terhére „osz­tották” a támogatásokat, s a szubvenció jelentős részét a ha­tékonyság és a minőség ösztön­zése helyett például a minőségi követelmények nélküli felvásár­lásra használták fel. Máhr sze­rint az ágazatnak jutó támogatá­sok és az azt sújtó árhátrány, il­letve különféle elvonások egyen­lege nulla. Vagyis a „támogatott” gazdálkodók a gyakorlatban semmit sem kapnak.- A tárca nemcsak rosszul használta fel az agrártámoga­tást, hanem el is számolta ma­gát - állítja Orosz Sándor, a par­lament mezőgazdasági bizottsá­gának szocialista alelnöke. Sze­rinte a minisztérium az idénre túl keveset kért, s amit kapott, azt is ideologikusán, főként a szociálisan rászorulók támoga­tására használták fel, márpedig ez nem arra való. A politikus szerint nincs garancia arra, hogy a jövőre kért, egyébként valóban méltányos és az ágazat számára égetően szükséges 413 milliárd forintból jelentő­sen javíthatnák az agrárium helyzetét. Orosz emlékeztetett arra, hogy még ez az összeg sem pótolná azt az 1000 milli­árd forintos tőkevesztést, amit az ágazat az elmúlt 15 évben szenvedett el. Ezekről a kérdésekről az utóbbi időkben többször nyilat­kozott maga a miniszter. Han­goztatta, hogy költségvetési igé­nye természetesen még vita tár­gya lesz a kormányzaton belül. De szerinte ahhoz nem férhet kétség, hogy a rendelkezésre ál­ló pénzt szigorúan gazdasági szempontok alapján használják majd fel, s a végső cél az ágazat hatékonyságának javítása. Cs. R. Sikeres volt-e a SOTE sztrájkfenyegetése? A Semmelweis Orvostudományi Egyetem dolgozói két hete figyel­meztető sztrájkkal akarták elérni béremelési követeléseik teljesíté­sét. Az illetékes főhatóságoktól bérfejlesztési javaslatot vártak, en­nek határideje a múlt héten lejárt. Szerdán a súlyos adóssággal küszködő intézmény válságának kezelésére létrehozott ad hoc bi­zottság állást foglalt az ügyben: az alkalmazottak megkaphatják a kért, 13 százalékos emelést. Nem hárult el a munkabeszün­tetés veszélye, mert az orvosi egyetem dolgozóinak érdek- képviseleti szervezete még nem kapott hivatalos tájékozta­tást a béremeléssel kapcsolatos állásfoglalásról, így annak rész­leteit sem ismerik. Pénteken összeülnek a szakszervezet és a sztrájkbizottság képviselői, amikor reményeik szerint már a hivatalosan is elküldött eme­lési-javaslatról tárgyalhatnak és nemcsak a nyomásgyakorlás le­hetséges formáiról. (Az orvo­soknak és a nővéreknek sztrájk esetén is el kell látniuk a bete­geket, emberéletet nem veszé­lyeztethet az akció, de bizo­nyos halasztható műtétek el­maradhatnak.) „Az eddigiekhez képest ez az állásfoglalás pozitív fejle­mény, de még minden bizony­talan, csak reméljük, hogy nem kell sztrájkba lépnünk. Célunk mindenképpen a tárgyalások útján elért megegyezés” - nyi­latkozta lapunknak Berki Zol­tán, az egyetemi dolgozók ér­dekképviseletének titkára. A SOTE súlyos pénzügyi helyzetének oka a szakszerve­zeti képviselő szerint az, hogy a felügyeletüket ellátó Oktatási Minisztérium által biztosított támogatás egyszerűen nem ele­gendő a legdrágább műtéteket végző intézmény költségeinek fedezésére, és ezt a tárca veze­tői is elismerik. A Fővárosi Ön- kormányzat tulajdonában lévő kórházak például több mint kétszer annyi támogatást kap­nak, mint az OM-hez tartozók. Azt a lehetőséget, hogy lét­számleépítés árán valósuljon meg a béremelés, Berki elkép­zelhetetlennek tartja, mert az egészségügyi intézmények, már csak az alacsony fizetések miatt is, munkaerőhiánnyal küszködnek. Pálak László kincstári biztos, a SOTE dolgozóinak béremelé­séről állást foglaló ad hoc bi­zottság vezetője elmondta, hogy a bérek elsőbbséget élvez­nek az egyetem költségveté­sében, de ennek fejében az in­tézménynek is vállalnia kell né­hány kötelezettséget. El kell fo­gadnia a bizottságnak a pénz­ügyi eszközök racionálisabb felhasználására és létszámle­építésre tett javaslatait. A sztrájkbizottságnak tehát ma arról kell döntenie, akar­ja-e, hogy elbocsátások árán kapjanak magasabb fizetést a megmaradók vagy sem. (wilk) Hírek röviden / Újjáépítési bizottságok A károk helyreállítása és az újjáépítés volt csütörtökön annak a fővárosi megbeszélés­nek a témája, amelyen Pintér Sándor bel­ügyminiszter a természeti csapások által leginkább sújtott megyék vezetőivel folyta­tott. Döntöttek arról, hogy a kedden meg­alakult kormánybizottsághoz hasonlóan megyei szinten is létrehozzák az újjáépíté­si bizottságokat. Erre azért van szükség, mert helyileg jobban tudják kezelni a kár- elhárítást, s a munka összehangolása is eredményesebb lehet - mondotta a Bel­ügyminisztérium szóvivője. Válaszlevél Nincs hatásköre a Pénzügyminisztérium­nak arra, hogy eleget tegyen a Realbank- károsultak kéréseinek - hangsúlyozta Járai Zsigmond pénzügyminiszter a bank volt ügyfeleinek múlt havi petíciójára küldött válaszlevelében. A károsultak egyebek mellett felszólították a pénzügyminisztert: a felszámolás befejezéséig a tárca előlegez­ze meg a bank kintlevőségeit, hogy kifizet­hessék a részvényeseket, a kötvényeseket és a betéteseket. A pénzügyminiszter le­szögezi, hogy a felszámolási vagyont nem lehet a károsult kör javára kiosztani. Elfogták a támadókat Veszprém megyében a rendőrség őrizetbe vette a július 17-én Zirc külterületén meg­rongált belga busz támadóit - közölte csü­törtökön a rendőrség illetékese. A három tettes mindegyike győri lakos. Vizsgálat A Magyar Távirati Iroda Rt. alelnöke vizs­gálatot folytatott a Duna Televízióban, 1999. július 18-án elhangzott Torgyán Jó- zsef-interjú hírügynökségi tudósításával kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy a kiadott anyag az MTI írott és írat­lan normáit súlyosan megsértve olyan mondatot tulajdonított egy, a nyilvánosság előtt megnyilatkozó politikusnak, amely mondat nem hangzott el. Nyári vigasság Minden nyári vigalmak közül a leghíre­sebb, az Anna-bál várja e hétvégén a tán­cosokat - és kapcsolódó látványosságaira a publikumot is. Balatonfüreden a 174. Anna-bált nyitják meg szombat este, ismét a régi helyén, a felújított Árkád Hotelben, amelyben kétszázhúsz vendég fér el. A 25 ezer és 30 ezer forintos belépők elkeltek. Ezen a napon Fonyódi Anna-bál címmel a Balaton túlsó partján is mulatságot ren­deznek. (06-1) 251-4081. Ezen a telefonszámon várja Ibolya Judit és a Diákszolgálat többi önkéntese a budapesti Petőfi Csarnokban az árvízkárosultak megsegítésére vállalkozók felajánlásait, amelyekben építőanyagokat, ruhát, edényeket, háztartási eszközöket, de főként segítő munkáskezeket kínálnak a rászorulóknak. fotó: feb/körmendi imre öoo «ss» 4 1-5 JULIUS 23-AM MAR KAPHATÓ , az ügyes 15. szamai HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT, VALAMINT 101 VICCET KÍNÁL az ügyes női rejtvény­ÉS VICCMAGAZIN. Előfizetői forró drót: 488-5661 Fax: 488-5689 Az ügyes továbbra is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom