Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-20 / 167. szám
8. oldal Körkép 1999. július 20., kedd A művészet a hétköznapok része lesz Beszélgetés Kozma Imre martfűi polgármesterrel Martfű talán megyénk leggyorsabban gyarapodó városa, ahol köztéri szobrok, művészeti alkotások is szebbé, emberibbé teszik a környezetet. Milyen igények teremtették meg ehhez az alapot? Erről beszélgettünk Kozma Imre polgármesterrel. A martfűi Szent István tér a szoborral és a református templommal- Igaz, hogy Martfű az utóbbi években több szoborral gazdagodott - kezdte a választ -, de a történetet egy kissé korábban kezdeném. Martfű nagyon fiatal település, 1950- ben lett önálló közigazgatású község, 1970-ben nagyközség, 19&9. március elsejétől város. A nyolcvanas évek közepére kialakult a város mai ipari jellege, és ’86-’87-ben megkezdődött az az infrastrukturális fejlődés, amely azóta is tart. 1950-ben körülbelül nyolcszáz lakos élt itt, ma pedig mintegy nyolcezren vagyunk. A gyarapodással párhuzamosan meg kellett teremteni a kulturált életfeltételeket. A város nagyon sok pénzt fordított az elmúlt tíz esztendőben fejlesztésre. Mára a közműhálózat száz százalékban kiépült. Ezen az utakat, a járdákat, a villany-, a víz- és a gázvezetéket, a szennyvízelvezetést, a telefonhálózatot, a kábeltévét értem. Arról is gondoskodik a város, hogy valamennyi intézménye megfelelő tárgyi, technikai és személyi feltétellel rendelkezzen. Az oktatásra, a közművelődésre, a sportra, tehát a kultúrára az itt élő emberek mindig igényesek voltak.- Hogyan kezdődött a máig tartó folyamat, amelynek során műalkotásokkal is gazdagodott Martfű?- Szinte véletlenül találkoztunk Gyurcsek Ferenc szobrászművésszel, aki bejárta a városunkat, megtetszett neki, és eldöntötte, hogy itt folytatja művészi munkáját. Az is véletlen volt, hogy éppen akkor, amikor azon gondolkoztunk, hogy a Szent István térre, a központba kellene valamilyen szobor, kiderült, hogy neki volt egy kész, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által elfogadott Szent István-szobra. Amikor először megláttam, rögtön úgy éreztem, ennek Martfűn volna a helye. A szobor makettjét kiállítottuk, és kértük a lakosság véleményét. A kihelyezett urnába kétszáz „szavazat” került, ezek közül százkilenc- venkilenc fenntartás nélkül támogatta a szobor felállítását, csak egy fogalmazott meg kételyeket. Ez volt a megyében az első Szent István-szo- bor.- Ezt a szobrot azután újabbak követték.- A forradalom és szabadságharc százötvenedik évfordulójára fölállítottunk egy újabb emlékművet, szintén Gyurcsek Ferenc alkotását. De más úton is kerültek értékes műalkotások Martfűre. Marisa István Tisza című szobrára gondolok, amelyre a megyei önkormányzat pályázatot hirdetett, mi megpályáztuk, és nyertünk. Ingyen kaptuk meg, csak a szobor telepítése maradt ránk. Pirk Ambrus szentendrei parképítő művész dolgozik a városháza körüli park kialakításán, ő közreműködött a szobor elhelyezésében.- És végül elérkeztünk a legújabb tervhez...- Az ezredforduló nekünk kettős ünnep, akkor lesz Martfű önállóvá válásának ötvenedik évfordulója. Szeretnénk 2000 augusztus 20-án fölavatni, fölszentelni az új városközpontot a maga egészében, épületeivel, templomaival, szobraival. Arra az alkalomra készül Gyurcsek Ferenc újabb, monumentális munkája, az Időkapu, amely a művész munkásságában is fontos határkőnek ígérkezik, a kiállításon bemutatott tervek, makettek tanúsága szerint. Ezzel a főtéren egyelőre befejeződik a köztéri szobrok állítása. Kisebb plasztikák még bekerülhetnek a közparkba, amelyek a tér egyes részeit díszítik. Gyurcsek Ferencnek azonban még több szobra van, amelyeket szoborparkban láthatnak majd a martfűiek és az ide látogatók.- Gyurcsek Ferenc egy alkalommal, némileg tréfásan a maga kis Firenzéjének nevezte Martfűt.- Úgy látom, számára valóban Martfű lett az a hely, amelyet kiválasztott munkássága lényegének bemutatására. Ez hosszú távú kapcsolat, az itteniek is szeretik, nagyra becsülik a művészt, akinek alkotásai, reméljük, évtizedekre, sőt évszázadokra a hétköznapok részévé válnak, beépülnek Martfű városképébe. Bistey András QimiTiismmtmiiTSTSTHt BRAMAC Ha már egyszer építkezik. OQS A nagykörűi Tiszakanyar Vadásztársaság félvad fácánok nevelésére alkalmas telepet épít. A nevelőt már körbekerítették, most a madarak utolsó menekülési útját kell még hálóval elzárniuk. fotó: b n. Ki mint fedi házát... ...úgy alussza álmát, de ébren sincs oka aggodalomra, ha Önt és családját Bramac tetőrendszer óvja! A Bramac tető maradandó érték - miért érné be kevesebbel? S 06-1-432-0032 Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. 0 N Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem tervező vagyok kivitelező vagyok VÁLASSZA A GYŐZTEST! b f Juan José Diaz Ruiz, a Toyota Motor ^ Europe alelnöke: "A Yaris a csúcstechnológia demokratizálódásának nagyszerű bizonyítéka." HERING AUTOHAZ KF JÁSZBERÉNY TEL.: 06-57-415-038 »TOYOTA KARCAG KARCAG TEL.: 06-59-312-588 Az ezredforduló egyik szenzációja, a TOYOTA Y ARI * y ^ szelepvezeriésű (VVT-i) motorja elnyerte az „Év legjobb nw 1 zott technológiát hasznosító motor gazdaságosságával, taimahoz kepest meglepően nagy teljesitmenyével utast donosakent olvassa e sorokat, jól döntött, gratulálunk! H zelebbi Toyota márkakereskedőt és bizonyosodjon meg Próbáljon ki egy Yarist és valassza a győztest!
