Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-02 / 152. szám

1999. július 2., péntek Hazai Tükör 5. oldal A polgári kormány elmúlt éve / Édes vagy savanyú a narancsuralmi rendszer? A régi hatalmi felépítmény átrendezésében, illetve néhány korrupciógyanús ügy­let kivizsgálásában egy percig sem késlekedett az új nemze­dék tagjaiból álló Orbán- kormány - mondják egybe­hangzóan a politológusok -, ám a gyorsaságból származó előnyt, majd a soron követ­kező választásokat is elveszít­heti a Fidesz, ha vezetői nem egyeznek ki az ellenzékkel. Az egyéves születésnapját ün­neplő kormány munkájának értékelésére Kéri Lászlót és Csizmadia Ervint kértük fel.- Önök szerint mi a magyará­zata annak a dinamikus start­nak, amellyel a hivatalba lépő polgári kormány évek óta fenn­álló korlátokat döntött le? Kéri László: - Orbánék azt tették, amit ígértek: felduzzasz- tották a végrehajtó hatalmat, iszonyatos erővel tolták az ál­lami struktúra közepébe a kor­mányt, miközben jogot formál­tak például az Alkotmánybíró­ság, a köztársasági elnök, a ná­luk gyengébb pártok vagy a média helyének kijelölésére. Nem volt és ma sincs alku - ez a Fidesz természetéből fakad. Csizmadia Ervin: - A Hom-kabinet négy évének ala­pos elemzése után a Fidesz arra a következtetésre jutott, hogy elsősorban a kormányzás tech­nikáján kell változtatni, s bizo­nyos, már rég eldöntött szerve­zeti átalakításokra - például a kancellária megerősítésére - is szükség van. Orbán és csapata nem tért le a járt útról, csak ha­tározottabban látott munkához.- Milyennek ítélik meg a kormány, illetve a miniszter- elnök stílusát? K. L.: - A parlamenti ülések ritkítása jó példa arra, hogy Or­bánék nem igénylik igazán a párbeszédet. Saját erényeiket felnagyító monológot folytat­nak, a médiák kellemetlenkedő kérdéseit pedig ugyanúgy nem hallják meg, mint a lakosság kritikáját. Látszatközvetlenség és visszavágás váltogatja egy­mást. Már-már szlogenjük, hogy „aki Simicskát bírálja, az az adócsalókat védi”. A kor­mányfő jó tulajdonságait több­nyire sikerül a mögötte álló PR- csapatnak felerősítenie, ám gyenge pontjaira - például gaz­dasági ismereteinek hézagaira - még nem figyelmeztették. Cs. E.: - Határozott, pattogó, kinyilatkoztató stílus, az elő­döknél sokkal jobb szónoki ké­pesség, az emberek érzelmeire való ráhatás jellemzi a vezető kormánypárt politikusainák megnyilvánulásait. A tanács­adók intelmeinek sokszor fity- tyet hányó núniszterelnök még azt is megengedheti magának, hogy - eldobva előre megírt beszédét - rögtönözzön. Az Orbán-kormány nem veti el a párbeszédet, csak újjáalakítja annak feltételeit és intézmény­rendszerét - s nem áll le apró ügyekről alkudozni. Nem en­ged a lobbyk nyomásának, bár fogalmam sincs, hogy mit kezd az „ablakon bemászó” érdek- csoportok erőszakosságával.- Hogyan vonnák meg a kormány elmúlt egy évének mérlegét? Az erények vagy a hibák serpenyője nehezebb? K. L.: - A késő kádárista struktúra lebontásának, a kor­rupciógyanús szerkezetek szét- rúgásának valóban itt volt az ideje, ám nem világos, hogy mi épült azóta e romokon. Miért volt jó például a Postabankot túlkonszolidálni? Mi váltja fel a pazarló tb-önkormányzatokat? Mi történik a fővárosi nagy- beruházások leállítása után? Tartok tőle: a Hom-éra vívmá­nyait élvező Orbán-kormány - a külföld nem kis megrökönyö­désére - erőszakosságán és másságán kívül nem sokat tud felmutatni. Cs. E.: - A családtámogatási rendszer kibővítése, a korrup­ció elleni határozott fellépés, s általában a kormányprogram­ban szereplő tervek megvalósí­TTh 1» I • 1 //I / In // Koztisztviseloke a jovo A kormány határozott célja a köztisztviselői ethosz vissza­állítása, a közszolgálati élet­pálya és a közigazgatási dol­gozók erkölcsi-anyagi megbe­csülésének megteremtése - mondta tegnap Stumpf Ist­ván, a Miniszterelnöki Hiva­talt vezető miniszter a köz­tisztviselők napja alkal­mából. Stumpf István rámutatott: a polgári kormány új államfel­fogása, az esélyteremtő koope­ratív állam más elvárásokat tar­talmaz a köztisztviselőkkel szemben. A végrehajtó-ható­sági szemlélet mellett szükség van arra, hogy a köztisztviselők együtt tudjanak működni az üz­leti szférával és a civil szerve­zetekkel. Ehhez - többlépcsős folyamat részeként - létre kell hozni a köztisztviselői élet­pályát. Első fázisban szükség van egy olyan közigazgatási vezérkarra, amelynek alapját a mintegy 2400 kormányzati fő­tisztviselő képezi. Ők a köz­ponti kormányzás bármely terü­letén foglalkoztathatók lesznek. Feladatuk az, hogy a legbo­nyolultabb összefüggéseket is figyelembe véve átfogó döntési alternatívákat dolgozzanak ki. Jellege miatt ez a közigazgatási vezérkar több tekintetben eltér majd a maitól. A köztisztviselői kar egészé­nél stabilizáltságot, kiszámítha­tóságot szeretne a kormányzat. A hivatalnoki kar előmeneteli és illetményrendszerét a telje­sítményelvre építve motiválják, növelik elkötelezettségüket. A kormány bővíteni kívánja a köztisztviselői juttatások körét. Emelnék a ruházati költségtérí­tés mértékét és alanyi jogúvá tennék. A jelenleginél egysége­sebb kedvezményes üdültetési, lakásvásárlási, egészség- és nyugdíjpénztári támogatási rendszert vezetnének be. Csök­kenteni kívánják az önkor­mányzatoknál és az államigaz­gatás területén dolgozók jöve­delemkülönbségét. Az önkor­mányzatoknál 8 százalékkal, a megyei városokban 16 száza­lékkal magasabb idén a köz- tisztviselők jövedelme, mint az állami szférában. Olykor az átvilágítóbírók is meglepődnek Makulátlan honatyák Befejeződött az országgyűlési képviselők és a kormány­tagok átvilágítása, most az ál­lamtitkárok múltjában ku­tatnak az átvilágítóbírók. A testület elfogadja az Alkot­mánybíróság minapi dönté­sét, miszerint politikai elhatá­rozás kérdése az átvilágítan­dók körének bővítése. Incze Béla, az átvilágítóbírák soros elnöke lapunknak el­mondta: az országgyűlési kép­viselők átvilágítása során nem akadtak egykori ügynökre, mindössze egy személy esetén merült fel a beszervezés lehető­sége. Az iratokat áttanulmá­nyozva azonban egyértelműen kiderült: Csurka István az együttműködés aláírása után nem adott információkat, s ezt lapjára beszervezői rá is vezet­ték. Más, ügynökmúlttal bíró személyre nem akadtak a 387 képviselő között. Incze Béla elfogadhatónak tartja azt az országgyűlés előtt lévő indítványt, amely az átvi­lágítást kiterjesztené a rádió­ban, televízióban és az újsá­goknál vezető pozíciót betöltő újságírókra. Mint mondta, az előző parlamenti ciklusban ügynökmúltja miatt képviselő­ségétől megváló, ma pedig egy helyi újság munkatársaként dolgozó szocialista Vankó Magdolna jó példa arra, hogy a közvélemény joggal várja el a média munkatársai átvilágítását is. A bírók, ügyészek között is akadhat olyan személy, aki ál­dozatául eshet egy esetleges át­világításnak, de a demokratikus államélet tisztasága érdekében a soros elnök itt is szükséges­nek tartaná a tisztánlátást. A közvélemény mellett ma­gukat az átvilágítóbírókat is éri időnként mellbevágó meglepe­tés. Incze Béla ilyennek emlí­tette Keresztes K. Sándor esetét. Mint mondta, senki még csak fel sem merte volna tételezni az Antall-kormány vatikáni nagy­követéről, hogy korábban az egyházról adott jelentéseket a III/III-as ügyosztálynak. Amennyiben az Országgyű­lés kiterjesztené az átvilágítan­dók körét, úgy a jelenlegi két - bár csak öt taggal működő - bi­zottság mellé fel kellene állítani egy harmadikat is, valamint mind a törvény hatályát, mind pedig az átvilágítóbírók mandá­tumát meg kellene hosszab­bítani. Jelenlegi feladatukat megbí­zatásuk lejártáig, 2000. június 30-ig be tudják fejezni, bár eh­hez egész nyáron dolgozniuk kell. A tavasszal 70. életévét betöltött, s így nyugdíjba vonult Makranczi Józsefet pedig beug­rással helyettesíti a háromtagú bizottságban hol az egyik, hol a másik bíró, ezért Incze Béla szerencsésnek tartaná, ha ősszel sikerülne még egy átvilágítóbí­rót választania a parlamentnek. Horváth Magdolna Mindössze egyetlen panasz érkezett - az is alaptalannak bizonyult Az első sztrájk az egészségügyben az ügyes KÓPÉ POÉNOS REJTVÉNYLAP 6. SZÁMA MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN 17 rejtvényt, 14 poér és dupla nyereményt kíné az ügyes KÓPI Nem sikerült megegyezni a bérek 13 százalékos emeléséről, ezért július 1-jén az egészségügyi dolgozók ünnepét kétórás figyelmeztető sztrájkkal „köszöntötték” a budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) dolgozói. Dr. Kóbor András a sztrájk- bizottság képviseletében a Ferenczy Europressnek el­mondta, hogy az egyetem al­kalmazottjainak több mint 90 százaléka vállalt szolidaritást a munkabeszüntetőkkel, amit kitűzővel, illetve kék szalag­gal is jeleztek. A reggel 8 órától 10-ig tartó figyelmeztető sztrájkhoz a klinikák dolgozóinak 60-70 százaléka csatlakozott. A sür­gős, életveszélyes esetek ellá­tására a klinikák legtöbbjén csak az ügyeleti szintnek meg­felelő minimális szolgáltatá­sokat biztosították. Dr. Kóbor András szerint mindössze egyetlen panasz érkezett a sztrájk miatt, amiről később kiderült, hogy alaptalan, mert a hasfájós beteg ultrahangos vizsgálata időben megtörtént. Amennyiben a további tárgya­lások sem hoznak eredményt, akkor a SOTE szakszervezete megszervezi a már kilátásba helyezett, hosszabb ideig tartó, tényleges sztrájkot is. Romics László, a SOTE rek­tora lapunknak elmondta:- Negyven éve dolgozom orvosként. A magam részéről nem helyeslem a sztrájkot és nem értek egyet az olyan megmozdulásokkal sem, ame­lyek a betegek kárára történ­nek. Dolgozóink fizetése va­lóban megszégyenítő, de ez el­len más formában kellene til­takozni. Például tüntetéseket lehetne szervezni azért, hogy a dohányáruk és az alkohol for­galmazásából befolyt állami bevételekből több jusson az egészségügynek. A szaktárca politikai állam­titkára, Pusztai Erzsébet sajná­latát fejezte ki amiatt, hogy a tárgyalások eredménytelen­sége a figyelmeztető sztrájk megtartásához vezetett. Egy­ben jelezte azt is, hogy a SOTE gazdasági helyzetét szakértőknek kell átvilágíta­niuk ahhoz, hogy az intéz­ménynél felhalmozott adóssá­gokat rendezhessék, s hogy elejét vegyék egy esetleges tényleges sztrájknak. Németh Zsuzsa Két óra a parkban figyelmeztetésül FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE tására való törekvés minden­képp elismerést érdemel még akkor is, ha olyan kudarcoknak is szemtanúi lehetünk, mint amilyenek az egészségügyet terhelik.-Mennybe megy vagy meg­bukik a kormány 2002-ben? K. L.:- Októberben meg­mondom. A kormányátalakítást őszre halasztó miniszterelnök­nek három hónapon belül min­denképp stílust kell váltania, mert ha nem egyezik ki az el­lenzékkel, a „felpofozott” ér­dekképviseletekkel, valamint a háborgó társadalmi rétegekkel, a bukás elkerülhetetlen. Cs. E.: - Ha lesz olyan bölcs és mértéktartó a kormány, hogy jobban épít az elmúlt 9 év ta­pasztalataira és nem élezi to­vább az ellenzékkel a feszült­séget, nyerhet a következő vá­lasztáson. Ellenkező esetben a most takaréklángon kezelt MSZP-SZDSZ páros kemé­nyen visszavág. (takács) Temetés. Csütörtökön délben a kalocsai érseki kriptában végső nyugalomra helyezték Dankó Lászlót, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érsekét. Pas- kai László bíboros, prímás, az Esztergom-budapesti Főegy­házmegye érseke a gyászmisén mondott beszédében a többi között emlékeztetett arra, hogy Dankó László jó pásztora volt nyájának, mindig lelkiismere­tesen, egyházias lendülettel tel­jesítette szolgálatát. Találkozó. Orbán Viktor mi­niszterelnök csütörtökön a Par­lamentben fogadta Tordai Pé­tert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott új elnökét, valamint Schweitzer József országos főrabbit. A ta­lálkozón - Tordai szerint - fő­leg a zsidó kárpótlás kérdései­ről volt szó. Cáfolat. Végh Ferenc vezérez­redesnek, a Magyar Honvédség parancsnokának, vezérkari fő­nökének menesztéséről nincs tudomásom, a honvédelmi mi­niszter ilyen rendelkezése nem jutott el hozzám - jelentette ki Waschler Tamás, a HM állam­titkára annak a sajtóértesülés­nek a kapcsán, amely szerint a vezérkari főnöknek el kellene hagynia beosztását. Iroda. Az Országgyűlés Tár­sadalmi Szervezetek Bizottsága a Képviselői Irodaházban teg­nap megnyitotta a Társadalmi Szervezetek Tájékoztatási Iro­dáját - közölte Bognár László (MIÉP), a testület elnöke. Az iroda elsődleges célja az, hogy a civil szervezetek problémáira próbáljon választ adni. Túljelentkezés. A napokban összesen mintegy 140 ezren - a tavalyinál 8,5 százalékkal töb­ben - felvételiznek az egyete­mekre és főiskolákra - mon­dotta Szövényi Zsolt, az Okta­tási Minisztérium felsőoktatási szóvivője csütörtökön. A szó­beli felvételi vizsgák július 10- én fejeződnek be. Ezt követően várhatóan július 20. után szüle­tik döntés a ponthatárokról. Törzskönyv. Július elsejétől a használt gépjárműveket is ellát­ják új forgalmi engedéllyel és gépjárműtörzskönyvvel - kö­zölte Sárdi Erika, a Belügymi­nisztérium Okmánykorszerűsí­tés Project vezetője. A törzs­könyvet azok kapják most meg, akik használt autót vásárolnak, illetve eladnak. Az intézkedés mintegy 500 ezer autóst érint, a két okmány ára 3750 forint. Áremelés. Várhatóan hat­nyolc százalékkal nő augusz­tusban a cukor fogyasztói ára - mondotta csütörtökön Budapes­ten Fischer Béla, a Magyar Cu­kor Rt. vezérigazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom