Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

1999. július 16., péntek Hazai Tükör 5. oldal Üj parancsnok a honvédségnél Augusztus l-jétől Fodor Lajos al­tábornagy, a Honvédelmi Mi­nisztérium védelempolitikai he­lyettes államtitkára lesz a Ma­gyar Honvédség parancsnoka és a vezérkari főnök, amennyiben Göncz Árpád köztársasági elnök a kinevezést jóváhagyja - jelen­tette be Szabó János honvédelmi miniszter. Fodor Lajos Végh Ferenc vezér- ezredestől veszi át a hadsereg irányítását. A miniszter közöl­te, hogy csütörtök reggel tájé­koztatta Fodor Lajost a vezér­kari főnökkel és parancsnokkal szembeni elvárásokról. A he­lyettes államtitkár ezek áttanul­mányozását követően döntötte el, hogy elvállalja a felkérést. A honvédelmi tárca vezetője be­számolt arról is, hogy a nap so­rán megbeszélést folytatott Végh Ferenccel, aki a találkozót követően Jókedvűen, derűsen távozott”. Ez is mutatja, hogy alaptalanok a Magyar Szocialis­ta Párt vádjai, miszerint kény- szeritették a hadsereg parancs­nokát a távozásra, mutatott rá a miniszter. Szabó János szólt arról is, hogy egy új kormányhatározat értelmében kisebb létszámú, ütőképesebb, mozgékonyabb és finanszírozhatóbb hadsereget kívánnak létrehozni. Ennek részleteiről a miniszter nem kí­vánt szólni, csupán azt közölte, hogy tíztagú bizottság dolgozza ki az alapelveket. Fodor Lajos szerint a honvé­delmi miniszter azt várja az új vezérkari főnöktől, hogy képes legyen megérteni azokat a poli­tikai döntéseket, amelyeket a Magyar Köztársaság kormánya az ország biztonságából és a szövetségi kötelezettségekből fakadóan hoz. Fontos továbbá, hogy ezekhez a feladatokhoz az új vezető fel tudja sorakoz­tatni a Magyar Honvédség tel­jes vezérkari állományát - tette hozzá. Elszámolt kampánypénzek Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javasolja a választási eljárásról szóló törvény módosítását a kampánypénzek elszámolásának javítása érdekében. A számvevőszék tegnap hozta nyilvánosságra azt a jelentést, amely a tavalyi parlamenti vá­lasztásra forditott pénzeszkö­zök felhasználásáról készült. Az 1998-ban megtartott választásom kon induló 26 párt, illetve jelölő szervezet közül egyetlenegy sem lépte át a törvényben meg­engedett - fejenkénti 1 millió 25 ezer forint - összeghatárt. Az egyetlen független képviselő, Kupa Mihály viszont 136 ezer forinttal többet költött kampá­nyára a törvényben megenge­dett keretnél. A jelentés szerint a túlköltekező képviselő már be is fizette a központi költségve­tés számára a többlet kétszere­sét kitevő büntetést. Az ÁSZ kifogásolja, hogy a vá­lasztási törvényből nem derül ki, hogyan és milyen mértékben kell figyelembe venni a kampányhoz nem pénzben nyújtott támogatá­sokat - például az ingyenes hir­detési lehetőségeket - a választá­si források és kiadások között. Jogi szabályozás hiányában az ellenőrzés elfogadta: csak az mi­nősül kampányköltségnek, amit a párt annak minősít és ami az elszámolási határidőig a párt számviteli nyilvántartásában megjelent, illetve átfutott. Több párt is úgy értelmezte, hogy nem kell a beszámolóban szerepeltet­ni azokat a kiadásokat, amelye­ket - nem a párt nevére kiállított számla alapján - a párt jelöltjei­nek kampányára harmadik sze­mély fizetett ki. Gazdademonstráció Az országúti acsarkodásnál kevesebbe kerül a tárgyalás - mondta a készülő gazdademonstrációt kommentálva az Jakab István, a Ma­gyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének el­nöke Budapesten. A vezető kifejtette: a kormány­nak és a megfelelő súllyal és gazdák és termelők támogatott­ságát élvező érdekképviseletek­nek kell vitás mezőgazdasági kérdéseket rendezni. Jakab István szerint az nem vezet sehová, ha esetenként né­hány ember felkavarja az ország közvéleményét, és a helyzet tel­jes ismerete nélkül irreális köve­teléseket támaszt.- Akik irreális követeléseket hangoztatnak, súlytalanná te­szik az általuk képviselt csopor­tokat- jelentette ki. A Békés megyei gazdademonst­ráció szervezésével kapcsolat­ban idézte szervezetének helyi képviselőjét, aki úgy tájékoztat­ta, hogy a gazdaköri és gazda­szövetkezeti tagok Békés me­gyében elhatárolódnak a készü­lő demonstrációtól, mert az sze­rintük légüres térben mozog. Még a helyi Teszöv sem támo­gatja. (A Teszöv a MOSZ helyi szervezeteként működik a me­gyékben). Jakab hangoztatta: az általa képviselt szervezet min­dent megtesz a gazdák jogos kö­vetelésinek érvényesítéséért. Viharkárok - áznak a házak A Heves megyei Vécsen tizenkét ház összedőlt FOTÓ: FEB Javult az úthelyzet az országban annak nyomán, hogy a vihar­károk következtében keletkezett akadályokat fokozatosan meg­szüntetik. Az Útinform tájékoztatása sze­rint az M3-as autópálya már végig jól járható, és zavartalan a közlekedés Miskolc, Debre­cen irányába is. Heves megyé­ben továbbra is gondot okoz­nak a vízátfolyások, így nem járható még az út Heves-Hevesvezekény, Tárná -Boconád, Detk-3-as főút, Detk-Domoszló között. Az M7-es autópályán sok helyen nem működnek a segélyhívó telefonok a beázás miatt. Kál- Kápolna és Nagyút között az egyik sínpálya már járható. To­vábbra sem járnak a vonatok Kál-Kápolna és Kisterenye, va­lamint Vámosgyörk és Jász­apáti között a vasúti pályát fe­nyegető vízátfolyások miatt. Észak-Hevesből levonult a szerda délutáni árhullám, a te­lepüléseken a romok eltakarí­tásával vannak elfoglalva. Vécsen 12 ház dőlt össze, to­vábbi húsz megroggyant, lak­hatatlanná vált. Az előzetes felmérés százmillió forintos kárt mutat. Recsken is átsza­ladt tegnap az áradás, jelenleg a kárfelmérés folyik szakértők bevonásával. Itt eddig tizenhat lakó- és melléképület omlott össze, hármat pedig életveszé­lyessé nyilvánítottak. Az ára­dás olyan tömegű hordalékot hagyott a faluban, hogy az el­árasztott telkek némelyikéről 25 teherautónyi rakományt kell elszállítani. Füzesabony­ban a 800, víz alá került ház­ból 300-nak az alapja veszélye­sen átázott, tíz ház pedig már össze is dőlt. Továbbra is harmadfokú a védekezés Kondoroson, Két- sopronyban, Gyulán s Telekge­rendáson. A Csongrád megyei Kisteleken a szerda délutáni hatalmas esőzés miatt a telepü­lés 70 százalékát elborította a víz. Csaknem nyolcvan ház ke­rült olyan állapotba - nemcsak az esőzés, hanem a hetek óta magas talajvíz miatt -, hogy a benne lakók épségét fenyegeti. Súlyos a belvízhelyzet Jász- Nagykun-Szolnok megyében. Törökszentmiklóson három­száz ház áll vízben. Fogytán az OTP türelme Augusztusban várhatók a végrehajtók Az OTP lakáshitel-hátralékos adósainak kétharmada, mintegy húsz­ezer ügyfél 1999. első felében kezdeményezte helyzetének rendezé­sét, ők a többi adóssal azonos módon július elsejétől két százalékkal csökkentett hitelkamattal - 24-25 százalék - törlesztik adósságaikat. Mintegy tízezer ügyfél azonban a felszólítások ellenére sem kívánt tárgyalni adósságának rendezéséről. A jelenlegi kormány tavaly mó­dosította a szociálisan hátrá­nyos helyzetben lévők adósság­terheinek enyhítéséről és lak­hatási körülményeinek javításá­ról szóló korábbi rendeletet. Eszerint az önkormányzatok­nak intézkedniük kellett a rá­szorulók felvett lakáshitel-adós­ságainak törlesztése ügyében, s az érintettekkel tavaly év végéig kellett megkötniük a szerződé­seket. A helyzet hatékony rendezé­sének érdekében az OTP min­den szükséges adatot az önkor­mányzatok rendelkezésére bo­csátott, és vállalta a késedelmi kamat felfüggesztését is azok­nál, akik az önkormányzati tá­mogatás segítségével rendsze­resen eleget tesznek fizetési kö­telezettségeiknek. Ugyanakkor, ha az adós közvetlenül a bank­fiókot kereste fel és kérte az át­ütemezést, egyéni szerződés- módosításra is lehetőség nyilt. Az OTP Bank a tartozások fu­tamidejét akár tíz évvel is meg­hosszabbította, így a havi tör­lesztőrészlet alacsonyabbá, vál- lalhatóbbá vált. A szerződésü­ket módosító ügyfelekre a bank önkéntes végrehajtási morató­riumot vállalt. Azok az adósok - számuk tízezerre tehető -, akik nem kí­vántak tárgyalni adósságuk rendezéséről, rövidesen kény­szerértékesítésre, vagyis a la­kás elárverezésére számíthat­nak. A szerződések felmondá­sa megindult, augusztusra vár­hatók az első végrehajtások. A bank nem tehet mást másfél milliárd forintnyi, rossznak mi­nősített adósságállományával, hiszen számtalan lehetőséget biztosított a megegyezésre, mondhatni: az időnyerésre. Amennyiben a pénzintézet évek múltán is tétlenül nézné a megállapodni nem kívánók közönyét, az etikátlan lenne azokkal szemben, akik talán erejükön felül fizetik vissza hi­teleiket. Sokadik utolsó lehetőség­ként még megállapodhatnak a nem fizető adósok az OTP-vel, erre a felmondás kézhezvételé­től számított tizenöt napon be­lül van mód. (sts) Bevándorlók. Az idei év első fe­lében 2499 személy kapott ma­gyar állampolgárságot, közülük 1445-en Romániából települtek át. A Jugoszláviát elhagyók szá­ma szintén magas, ők 444-en vannak, majd az Ukrajnából át­települők következnek, 299-en. Szemétre szánt iratok. A Pos­tabank Értékpapír Rt.-től kike­rült és a fóti szemétégetőnél megtalált iratok majdnem száz százaléka a júniusi megsemmisí­tésre szánt, és a szemétégetőbe kiszállítandó iratanyag volt - áll a pénzintézet közleményében. A fellelt papírok nem egészen egy százalékát teszik ki a fris­sebb keltezésű dokumentumok. A személyes felelősség megálla­pítására július 5-én elrendelt bel­ső vizsgálat jelenleg is tart. Új kapu a Dunán. Olyan ki­kötő kezdi meg működését Ba­ján, amely nemcsak a város, ha­nem a régió, s azon túl az egész ország fejlődését szolgálhatja - mondta Orbán Viktor csütörtö­kön a bajai Ro-Ro kikötő első egységének ünnepélyes átadá­sán. A miniszterelnök rámuta­tott: minden feltétel adva van ahhoz, hogy ez a Duna-parti vá­ros a folyami hajózás délkelet­európai kapuja legyen. Baráti segítség. Kihasználat­lan a bűnmegelőzésben tevé­kenykedő társadalmi szervezetek és vállalkozások adatbázisa, pe­dig az segíthetné a rendőrség munkáját - mondta a belügymi­niszter egy csütörtöki szakmai konferencián Budapesten. Pintér Sándor kifejtette: reméli, hogy létrejön az együttműködés az érintettek között, és a rendőrség támogatást kap a magánnyomo­zóktól, polgár- és vagyonőröktől. Állami merénylet. Tiltakozik az állami búzatartalékok tőzsdei értékesítése ellen a Békés megyei demonstrációs bizottság és a hozzá csatlakozó tíz megye nevé­ben a battonyai szerveződés ve­zetősége - közölte Karsai József battonyai vállalkozó, a bizottság egyik vezetője. A tervezett álla­mi intézkedés - szerintük - me­rénylet a magyar mezőgazdaság, a búzatermesztők és az összes magyar gazdálkodó ellen, mert ez. véleményük szerint, tönkrete­szi a hazai búzapiacot. Nincs védelem. Ellopták a Mi­niszterelnöki Hivatal egyik Audi típusú gépkocsiját július 13-án, kedden, a hajnali órákban a fővá­ros XI. kerületében. A 12,2 mil­lió forint értékű Audi A6-ost Bo­gár László államtitkár használta. Bővülő számsor. A 480 ezer előfizetővel rendelkező Pannon GSM tegnap megnyitotta a 3-as számmezőt, mert a 9-es megtelt. A cég először a Pannon Prakti­kum (előrefizetett) ajánlatában kínálja a 3-assal kezdődő mobil­telefon-számokat. Nálunk nem dicsőség a siker Az elmúlt tíz évben nőtt a magyar lakosság életszínvonala, de hogy mennyivel több vagy kevesebb most a gazdag, illetve a szegény em­ber, mint a rendszerváltás idején, arra nehéz pontos választ adni. A szociológusok szerint hazánkban egyelőre nem divat a siker. Egy közvélemény-kutató cég életszínvonal-felméréséből nemrégiben kiderült, hogy a megkérdezettek többsége tiz évvel ezelőtt elégedettebb volt saját helyzetével, mint ma. Va­lóban könnyebben éltünk, vagy csak szeretünk nosztalgiázni? A KSH adatai beszédesen mutatják, hogy miben gyarapod­tunk, illetve hogy hol szorít még mindig a cipő. Á bruttó átlagke­reset 1990-ben például 13446 forint volt, míg ’94-ben ez az összeg 33 939 forintra, ’98-ban pedig 67 764 forintra nőtt. Az infláció 28, 9, később 18,8, tavaly 14,3 százalékos volt. Egy átlagos, kétgyermekes csa­lád a nyolcvanas évek legvégén gyermekenként havi 2270 forint, ’92-94-ben 3100 forint családi pótlékot vehetett fel, míg 1997 májusától a legkisebb jövedel­műek körében ez az összeg 4200 forintra rúgott. Az évtized legelején 6683, négy évvel ké­sőbb 13 977, 1997-ben 21 473, idén januárban pedig 25 352 fo­rint volt az átlagnyugdíj. A különböző járandóságok mérsékelt emelkedése ellenére egyre kevesebb jutott, jut az egészséges táplálkozásra - mu­tatják a KSH adatai. Húsból és húskészítményekből 1990-ben 75,8, 1994-ben 69,5, míg 1997- ben csak 62,5 kilogrammot fo­gyasztottunk fejenként. A tej-, tejtermék- és a gyümölcsfo­gyasztás is csökkent: 169- 141,1-136 kilogramm/év/fő, il­letve 72,3-70,2-60 kilogramm /év/ fő. Ugyanakkor zöldségből egyre több kerül az asztalra: ’90- ben fejenként 83,3, ’94-ben 86,5, ’97-ben 88 kilogramm. Jelentősen megugrott a gép­kocsi-vásárlási kedv. Kilenc év­vel ezelőtt csupán 1 millió 945 ezer személyautó állt a magyar családok rendelkezésére, négy évvel később 2 millió 177 ezer, rá három évre pedig már 2 mil­lió 297 ezer. Mint megtudtuk, azon csalá­dok aránya, amelyekben egy szobában három főnél többen laktak, az összes háztartáshoz viszonyítva 1980-ban még 34 százalék volt. Ez az arány ’90- ben már csak 19, ’96-ban pedig 16 százalék.- Tény, hogy az elmúlt tíz év­ben nőtt a vagyoni egyenlőtlen­ség mértéke, de nagy általános­ságban a lakosság zöme min­denképpen jobban él ma, mint az évtized elején - vélekedik Örkény Antal szociológus, aki szerint nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy a Kádár­korszakhoz viszonyítva hány család lett sokkal gazdagabb, illetve szegényebb. A szakem­ber a közvélemény-kutatók felr mérését kommentálva hozzá­tette: tipikus magyar szokás a panaszkodás. Nálunk egyelőre nem divat sikeresnek lenni, s különös gyanakvás veszi körül azt az embert is, aki be meri vallani, hogy az utóbbi időben jobban mennek a dolgai. Takács Mariann Gázt lopni veszélyes Nem újdonság a DDGÁZ gázkommandója - kommentálta az egyik szolgáltató bejelentését Györke Béla, a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi osz­tályvezetője -, hiszen akárho­gyan is nevezik az energialopá­sok felderítésére szakosodott csoportokat, minden megyében működnek ilyen egységek. Az energiahivatal sohasem vég­zett felmérést arról, hogy hány családban vételeznek szabálytala­nul áramot vagy gázt - bocsátot­ta előre Györke Béla - márcsak azért sem, mert a csalók felderíté­se a helyi szolgáltatók dolga. Meg is teszik, amit lehet: kisebb- nagyobb csoportokban évek óta látogatják a gyanús fogyasztókat. Györke szerint csak az utóbbi hónapok fokozott sajtóvissz­hangja miatt gondolja a lakos­ság, hogy valamiféle új talál­mányról van szó, pedig az ötlet régi. A hivatal nem avatkozik be az ellenőrzésekbe, de a helyszí­ni eljárás szabályosságára odafi­gyel. Érvénytelen például a ki­rótt büntetés, ha a fogyasztó vagy megbízottja jelenléte nél­kül végezték az ellenőrzést, illet­ve ha nem vettek fel mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvet, vagy nem rögzítették a kárvallott esetleges ellenvéleményét. Mint megtudtuk, körülbelül 5-5 százalékra tehető a villamos áram vagy a gáz díjának egy ré­szét elcsaló fogyasztók száma. A leggyakoribb módszerek közé tartozik a mérőóra kiiktatása, il­letve a számláló forgásának las­sítása. A gáz esetében a különfé­le manipulációk különösen ve­szélyesek lehetnek. (takács)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom