Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-15 / 163. szám

A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Kenderes Ez a pálya napi kihívásokat jelent Július elsején, a köztisztviselők napján éppen negyedszázada dolgozott a közigazgatásban Pádár Lászlóné jegyző, aki beval­lása szerint esetenként lehetne egy kicsit szigorúbb főnök, bár a hibákat soha nem nézi el. Vezetői munkáját három éve az önkor­mányzati képviselő-testület Kenderesért kitüntetéssel is elismerte. Hogy ne hályogkovács módjára... A mezőgazdasági szakiskolában Gombár Mihály, FVM megyei hivatalvezető előtt vizsgáztak az ezüstkalászos gazdatanfolyam hallgatói. Közülük többen évek óta gazdálkodnak, ám úgy vél­ték, nem árt, ha a szakmai tárgyakon túl ismerik a marketin­get, a pénzügyi alapismereteket is, ezért ősztől a mezőgazda- sági agrárvállalkozó-képzésen folytatják tanulmányaikat.- Mára beigazolódott, jól vá­lasztottam - mondta a hivatal­ban töltött 25 évről Pádár Lászlóné, aki először az igaz­gatási csoporthoz került, ahol rögtön bedobták a mély vízbe. A sikerélmények hatására és vezetői biztatására felnőtt fej­jel - két kisgyermek mellett - elkezdte az államigazgatási főiskolát. Férje, szülei egy emberként támogatták. Szereti ezt, a feladatokban bővelkedő pályát, ahol az a jó, ha mindenki megelégedésére sikerül egy új jogszabályt vég­rehajtani - vallja Erzsiké, aki ’90 novemberétől dolgozik jegyzőként. Számára ez volt a legnagyobb kihívás, melyhez erőt kapott a munkatársaitól és a képviselőktől egyaránt. A bizalom a mai napig megvan, a harmadik testülettel is sike­rül egy hullámhosszon dol­goznia. Vezetői munkájának nagy részét a hivatal négy csoportjának: pénzügyi, igaz­gatási, titkárság és műszaki irányítása jelenti. A huszonkét köztisztviselő sokat segít neki, már tudják elvárásait, így szinte zökkenőmentes a napi munka, bár egy ügyintézőhöz több feladat tartozik. Ha lenne rá fedezet, korszerűsítené a hivatal irodáit, felújítaná a há­zasságkötő termet és a haté­konyabb napi ügyintézés ér­dekében létrehozna egy ügy­félszolgálati csoportot. A mai napig szereti az esküvőket, így ha felkérik, vállalja a köz­reműködést. Ilyenkor jól fel­Pádár Lászlóné készült anyakönyvvezetője orgonái. A napi munka mellett a fel- töltődést számára azok a na­pok jelentik, amikor gyerme­kei hazajönnek. Gabriella most végzett a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Egész­ségügyi Főiskolai Karán, Laci pedig a budapesti Csanády Árpád Központi Sportiskola Gimnáziumában érettségizett. A gyerekekkel egyszerre vizs­gázott Erzsiké is, az elsők kö­zött tette le a közigazgatási szakvizsgát. Édesanyaként gyermekei boldogulását tartja a legfontosabbnak.- Azt hiszem, példaértékű az a megyei kezdeményezés, ahogy a szaktanácsadói hálózat mel­lett a szakiskolák és szakközép- iskolák bekapcsolódtak a fel­nőttképzésbe - mondta a vizsga után Gombár Mihály. A kende- resi szakiskola most azokat a mezőgazdasági vállalkozókat célozta meg, akik igényt tarta­nak a korszerű szakmai tudásra.- Úgy gondolom, ha ezt a felnőttképzést megyei szinten folytatjuk, akkor tényleg egy felkészült gazdálkodóréteggel tudunk csatlakozni az Európai Unióhoz. A hallgatók közül három kenderesivei beszélgettünk. Ifjú Czakó István a megye területén végez mesterséges sertésmeg­termékenyítést. Emellett szüle­ivel sertéstenyésztéssel foglal­kozik. Mivel növénytermesz­téssel szeretnék bővíteni profil­jukat, ezért végezte el a tanfo­lyamot. Korábban már béreltek földet, erre készülnek a jövőben is, a sertés mellett szarvas­marha-hizlalást és bárányneve­lést terveznek. Most hitel nél­kül gazdálkodnak, jövőre azon­ban igénybe szeretné venni a kezdő vállalkozóknak járó tá­mogatást. Juhász István 36 hektáron gazdálkodik, melyen elsősor­ban 10-12 anyakocájának és szaporulatának termeli meg a Ilona tíz éve még Kisújszállá­son, a Fékonban dolgozott var­rónőként. Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy mára túl lesz egy veseátültetésen, nem hisz neki. Veseproblémáival ’90- ben került orvoshoz, majd éve­kig Karcagra járt dialíziskeze­lésekre. S ahogy mondani szo­kás, a baj nem jár egyedül, köz­ben volt egy infarktusa, és az is kiderült, hogy az ideg ráment a jobb szemére, azzal nem lát, így 42 évesen 100 százalékos rokkant lett. Ezt az örökmozgó fiatalasszonyt eleinte lelkileg is megviselte, de felnőtt fiai min­dig mellette álltak. Életét is az új helyzethez igazította. Hét közben hordja az ebédet, csak hét végén főz, a változatosabb szükséges takarmányt. ’94 óta MFA-pályázattal Losánczki Gézával közösen megvette az alapgépeket. Mostani terméskilátásai azonban nem a legjobbak, bú­zája egy része belvizes terüle­ten van, így a nyomott felvásár­lási árak, a magas művelési költségek miatt már előre jelen­tős bevételkieséssel számol. A mai, kiszámíthatatlan piaci helyzetben azonban már na­gyon meggondolná, hogy újra belevágna-e a gazdálkodásba, annak ellenére, hogy a sertéssel értékesítési gondjai nincsenek, hiszen tíz éve minősített belga étrendhez hozzájárul az udva­ron néhány csirke, malac is. Pi­aci napokon bevásárol, ha nem érzi jól magát, szomszédasszo­nya teszi ezt meg helyette. Két éve vették fel a vese­transzplantációra várók listá­jára, s amíg tavaly november 3- án nem jött a telefon, hogy egy kecskeméti, balesetben elhunyt fiú veséjét megkaphatja, addig mindig reménykedett... Amikor azonban a hírrel megcsörrent a telefon, szinte nem is akarta el­hinni, hogy új vesét kap. A sze­gedi műtét számára több szem­pontból is izgalmas volt, vér­nyomása ismét az égig szökött, meg is volt egy kicsit fázva, s persze azon is izgult, hogy a szervezete befogadja-e a do­fajtákat tart. Miután eddig a gazdaságában hályogkovács módjára csinált mindent, mos­tantól tudatosan szeretné ezt végezni, így ősztől folytatja a tanulást. Losonci Géza ’93 óta egyéni gazdálkodó, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és ker­tészkedéssel foglalkozik. Ős­termelő nejével 50 hektárt mű­velnek. Mint mondta, anyagilag őt is rosszul érinti a nyomott gabonaár, mert a magas költsé­gek miatt az egész termést érté­kesítenie kell. A bevételből fe­dezni kell további gazdálkodá­sát és fizetési kötelezettségeit, így nem tudja kivárni az októ­bert, amikor jobb ára lesz a ga­bonának. ő is minősített serté­seket tart, most azonban csak a süldőeladás megy, a bizonyta­lan helyzet miatt a hizlalásba nem mer belefogni. norvesét. Szerencsére eddig minden rendben van, így a jö­vőt illetően Ilona nagyon opti­mista. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen hamar új vesét kaptam - mondta Kása Zol- tánné Segítik embertársaikat Adj vért, életet mentesz - szólt az elmúlt hónapban a vöröske­reszt felhívása, s hatvankilenc kenderesi ment a hívó szóra, s nyújtotta a karját A helyi alapszervezetnek 221 tagja van, így a vezetőség nagy figyelmet fordít a fiatalok egészséges életmódjának alakí­tására és az idősebbek segíté­sére is. Az óvodás és iskolás gyerekek részére rajzos vers­mondó vetélkedőt szerveztek, tanfolyamokat tartottak, ahol az egészségügyi alapismeretekkel ismerkedhettek meg. A szenve­délybetegségek kialakulásáról, annak veszélyeiről is volt elő­adás, emellett a lakosság köré­ben rendszeresen szerveznek ruhagyűjtést és -osztást. A többszörös véradókat lehe­tőségeihez mérten az önkor­mányzat is igyekszik anyagilag elismerni. A vöröskereszt helyi szervezetének munkájával a hónap végén a képviselők köze­lebbről is megismerkednek. Itt is áll az aratás Július elején itt is megkezdő­dött az aratás, bár a napokban lehullott jelentős eső most aka­dályozza a munkát. Az őszi ár­pánál az előzetes várakozásnak megfelelő - 4 tonna/hektár - volt a terméshozam - tudtuk meg Bogdán Péter kenderesi- örményesi falugazdásztól. Míg korábban 2000 hektárnyi búza is megtermett a kenderesi ha­tárban, most csupán 800 hektárt vetettek a gazdák, s nem a leg­jobbak a kilátások, 3,6-3,8 tonna/hektár termésátlagot be­csül a szakember, ami kevesebb a tavalyinál. Ennek oka a tava­szi sok csapadék, másrészt, hogy pénzhiány miatt a gazdák többségének nem futotta gyom­irtó szerre, így a fellépő gom­babetegséggel nem minden táb­lában tudtak megbirkózni. A száz hektár repce esetében átlagos termés várható, a kuko­ricánál ennél biztatóbbak a terméskilátások, a napraforgó - melyből inkább az étkezésit ve­tették a gazdák - is javában vi­rágzik. A biztonságos értékesítés miatt idén a legtöbb gazda érté­kesítési szerződést kötött, annál is inkább, hangsúlyozta a szak­ember, mert a közraktározás - legközelebb Kisújszálláson van ilyen - költségeire nem futja, így aki nem a családi gazdasá­gában kívánja felhasználni a gabonát, az igyekszik azt a tábla mellől eladni. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Bartha László A kenderesiek mellett mindig sok vidéki árus hozza el az általa megtermelt primőr zöldséget, gyümölcsöt, de a ruhapiacon is mindenki pénztárcájának megfelelően válo­gathatott a gyermek- és felnőttruha-kínálatból Életét az új helyzethez igazította Veseproblémák, magas vérnyomás, szívinfarktus, jobb sze­mére nem lát... - mondhatnánk, ennyi betegség több embernek is elég volna. Ez azonban Kása Zoltánnét nem vigasztalja, hi­szen neki ez mind kijutott. Vizsgáztató és vizsgázók egy kombájnon A fővárosból hazahúzta a szíve Gyerekkorát Kenderesen töltötte Szidey István rendőr zász­lós, így amikor két hónapja lecserélte az izgalmakban és be­vetésekben bővelkedő budapesti készenléti rendőrséget a kenderesire, nem idegen helyre jött vissza. Szidey István a kisújszállási gimnáziumban érettségizett. Mindig vonzották a kihívások, tetszettek neki a rendőrfilmek, így eldöntötte, követi nagy­bátyja példáját, és rendőr lesz. Elvégezte a szükséges iskolá­kat, majd az ORFK készenléti rendőrségéhez került, ahol csapateíős tevékenységet - például mérkőzés- és tüntetés­biztosítást végzett. Ma is em­lékszik első bevetésére, ami­kor vele szemben 3-400 szur­koló őijöngött. Mint mondta, nem is a kődobálás volt szá­mára a megdöbbentő, hanem azon emberek viselkedése, Szidey István akik a balhé kedvéért szálltak szembe a rendőrökkel. S per­sze a bevetések egyéb izgal­maktól sem voltak mentesek, hiszen előfordult, hogy tőle 20 centire robbant a sörösüveg. Mind ez azonban már a múlté. Szidey István a kétmilliós fővárosban úgy érezte, válta­nia kell, ott csak egy névtelen zsaru a sok közül, így amikor hallott a kenderesi állásról, megpályázta azt. Reméli, hogy itt többet se­gíthet a lakosoknak, s nem egy zsaru lesz a sok közül. Ennek érdekében igyekszik minél jobban elfogadtatni magát. Ebben segítenek kollégái, Diós István törzszászlós, Mile Sándor főtörzsőrmester és Czakó István, a polgárőrség vezetője is. Nem lehet elég korán kezdeni A nagyközség is pályázik a könyvtárpártoló önkormányzat címre - tudtuk meg Peszeki Im- rénétől, a könyvtár vezetőjétől, aki bízik abban, hogy sikerül is elnyerniük a címet. A képvi­selő-testület idén a könyvtár eredeti költségvetését megtol­dotta háromszázezer forinttal, amiből hamarosan elvégzik a belső burkolat felújítását és százezerrel többet fordíthatnak új könyvek beszerzésére is. Ilyenkor nyáron a diákok első­sorban a kötelező olvasmányo­kat kölcsönzik ki, az idősebbek közül sokan járnak be napilapot olvasni, az ovisok pedig itt is­merkednek a mesék birodalmá­val. A jól sikerült ünnepi könyv­hét után most a TIT-hez nyúj­tott be két pályázatot a könyv­tár. A nyugdíjasklubbal közö- soknak pedig az egészségneve­sen az idősek részére szervez- léshez kapcsolódó rendezvé­nének programokat, az iskolá- nyékét tartanának, ha nyernek. Az ovisoknak éppen mesét olvasnak a könyvtárosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom