Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-09 / 132. szám
6. oldal 1999. június 9., szerda Gazdasági Tükör - Körkép A dioxinszerü anyagok esetében nincs úgynevezett biztonsági szint Hatása a DDT-éhez hasonló Dagad a dioxinbotrány. Hogy a szennyeződésgyanús termékből mennyi került az országba, arra legfeljebb a kereskedelmi forgalomból lehet következtetni. A helyzet tisztázására a hazai szakhatóság vizsgálatot kezdeményezett, az érintett cégek pedig dioxinméréseket szorgalmaznak. Ipari parkok. A Magyar- országon működő 50 ipari parkban csaknem 600 vállalkozás tevékenykedik, amely az elmúlt két év során 250 milliárd forintot fordított beruházásra. Eközben 46 ezer munkahely keletkezett - közölte Bolla László, a Gazdasági Minisztérium szakfőtanácsosa egy keddi fórumon. Konferencia. Pénzügyi és befektetési politikájuk kérdéseiről, gazdasági programjukról tájékoztatták egymást, határozatot fogadtak el, s megfogalmazták szervezetük következő öt esztendőre szóló munkatervét tegnap az Európai Középvárosok Együttműködési Szervezetében részt vevő települések Székesfehérvárott tanácskozó képviselői. Bemutató. Bár a szerkezetátalakulás után a kistermelők többsége nem fémzárolt gabonafajtákat vetett, az utóbbi években fordulat állt be: nőtt a kifejezetten vetőmagnak vásárolt gabonafajták aránya - mondta Czirák László, az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet osztályvezetője egy kalá- szosgabona-bemutatón. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 384,52 Japán jen (100) 197,02 Svájci frank 156,48 USA-dollár 239,62 Euró 248,99 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A belga állattápbotrányt követően több élelmiszeralapanyaggyártó, élelmiszerellátó és -exportáló cég kereste fel a Környezetgazdálkodási Intézetet, laboratóriumi szakvéleményt kérve - jelentette be tegnap Gordos Dénes, az intézet főigazgató-helyettese. Elmondta: a mérések elvégzésekor az uniós határértékeket veszik figyelembe: a vizsgált élelmiszerekben grammonként nem lehet több a különböző dioxinokból 0,5 pikogrammnál. (A piko- gramm a gramm billiomod, azaz a 10 a mínusz tizenkette- dikened része.) A főigazgatótól megtudtuk: a dioxinok a klórozott aromás vegyületek családjába tartoznak, és igen veszélyesek az emberre. A szervezetből lassan ürülnek ki. Az intézetnél már korábban is végeztek dioxin- vizsgálatokat, de akkor a levegő szennyezettségét mérték. Az Állat-egészségügyi Intézettől is hasonló véleményt kaptunk. Az intézmény szakembere elmondta: a dioxin egyes gyomirtószerek gyártásakor keletkező melléktermék, de szennyeződésként a különböző gombaölőszerek, fakonzerváló anyagok is tartalmazzák. Speciális műszerekkel kis mennyiségben kimutatható az erőművek környékén is. A szakértő szerint csak találgatni lehet, hogyan kerülhetett a takarmányba. A dioxin rákkeltő anyag, károsíthatja az immunszerveket és különféle bőrelváltozásokat is okozhat. Hatása leginkább a hatvanas években használt és betiltott DDT növényvédőszerhez hasonló. A dioxinszerü anyagok esetében nincs úgynevezett biztonsági szint, mert rendkívül stabil szerkezetűek és felhalmozódnak az élő szervezetekben. (újvári) Ingatag ingatlanszemlélet Valahányszor a hazai lakáskérdés megoldásáról olvasok, mindig a saját ingatlantulajdon-szerzés áll a középpontban. A kormányszervek, önkormányzatok, hitelintézetek figyelmét leginkább az köti le, mekkora megtakarításra van szüksége egy családnak ahhoz, hogy hitellel kiegészítve saját - új, netán használt - házhoz vagy lakáshoz jusson, illetve, hogy azt felújítsa. Azon töprengenek, hogy vajon a gyermekek utáni kedvezményt növeljék-e, vagy a kamatokat támogassák? A bérlakások építéséről kevés, sőt mind kevesebb szó esik. A saját tulajdonú otthonnak természetesen vannak előnyei az olyan családok számára, amelyek az adott községben, városban végleg le akarnak telepedni, s akkora telekkel bírnak, amely több nemzedék befogadására is képes. Feltéve, hogy a gyermekek, szülők, nagyszülők együtt kívánnak maradni... Csakhogy a modern élet mind nagyobb mobilitást követel, amit a saját tulajdonú ingatlan korlátoz, nehézkessé tesz. A családok életpályájuk során eltérő nagyságú és fekvésű otthonokat igényelnek, vagy engedhetnek meg maguknak. A tulajdonosi „röghöz kötöttség” ezt akadályozza. Előnye is leginkább politikai: az állam ugyanis mentesül a lakásról való gondoskodás anyagi terheinek zömétől. Ideológiai háttér is keríthető mögé még a 19. századból: Hamilton amerikai elnök ugyanis akkor mondta ki, hogy a vállalkozói szellem a saját ház megszerzésével kezdődik. kétségtelen, hogy a választékban ennek a formának is szerepelnie kell, de nem akkora, és nem is kizárólagos súllyal, mint nálunk, ahol a hetvenes évek óta egyre kevésbé lehet más módon lakáshoz jutni. Pedig a bérlakások építése ugyanolyan befektetés, mint az értékpapírok vásárlása -jövőbeni rendszeres jövedelem és/vagy tetemes értéknövekedés reményében. El kellene azon is gondolkodni, mi az oka annak, hogy nem áramlik tőke ebbe a befektetési és tevékenységi ágazatba! Nyilván a bérlői mobilitás hiánya, magyarán a túl erős bérlővédelem, a nemfizetés következményeinek beláthatatlanul hosszú érvényesítése a fő gond. Az ilyen akadályok feloldásával és a lassú megtérülést ellensúlyozó adókedvezmények bővítésével újabb színt lehetne kikeverni a lakás-kínálati palettán. Bácskai Tamás Nemzetközi krumplisztárok Régi magyar burgonyafajták „támadtak fel” A keszthelyi kutatóközpontban nemesített, s két évvel ezelőtt államilag bejegyzett White Lady fehér és a Százszorszép rózsa burgonyának minden esélye megvan arra, hogy felkerüljön az EU-fajtalistára - közölte Horváth Sándor, a keszthelyi agráregyetem tanára, a burgonyakutatási osztály vezetője. A nemzetközileg elismert szakember elmondta: a külföldi tudósokat is meglepték a White Lady és a Százszorszép tulajdonságai. Különösképpen ellenálló képességük keltett figyelmet. Jellemző, hogy e két fajta még mesterségesen sem fertőzhető meg a burgonya egyik legnagyobb ellenségének számító Y-vírussal. Emellett korán vethetők, hozamuk, eltarthatóságuk és használati értékük kiváló. Ez az első számú magyarázata a gyors és élénkülő külföldi érdeklődésnek a két „sztárjelölt” iránt. Négy országban máris megkezdték tesztelő termelésüket. Horváth Sándor egy másik, kutatási szenzációnak számító újdonságként beszámolt arról, hogy szövettenyészet útján sikerült „feltámasztani” az utóbbi 50-70 év 17 közkedvelt magyar burgonyafajtáját. Külön érdekesség, hogy e régi magyar burgonyák sejtanyagának zömét külföldi génbankokból szerezték vissza. Növekvő mérleghiány A külkereskedelmi termék- forgalom hiánya 309 millió dollárral volt magasabb az év első négy hónapjában, mint 1998 hasonló időszakában - jelentette be Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kedden, Budapesten. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a hiány növekedését nem az import elszaladása, hanem , az export csökkenése okozta. A „hagyományos” termékforgalom exportja 11 százalékkal maradt el 1998 január-áprilisától. A hiányt az oroszországi export visszaesése 232 millió dollárral, az élelmiszergazdasági termékek kivitelének mérséklődése 220 millió dollárral, a jugoszláv kivitel leállása 12 millió dollárral növelte. Az export szerkezetében a korábbi tendenciák folytatódtak - mondta Bagó Eszter. Az export túlnyomó részét továbbra is a fejlett országokkal, azon belül is az Európai Unió tagállamaival bonyolított kereskedelem adja. A CEFTA-országokba irányuló kivitel mérséklődött, az onnan érkező behozatal viszont nőtt. Az egyenleg 9 millió dolláros hiányt mutat. Tovább csökkent a FÁK- tagállamokba irányuló kivitel, mintegy 65 százalékkal, az Oroszországba irányuló export 70 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Előbb dolgozója volt, most lakója a szociális otthonnak Kisújszálláson a Szociális Gondozási Központ, vagy ahogy a köznyelv hívja, szoci, mostanság százhuszonöt rászorulónak biztosít otthont, gondozást, teljes ellátást. A legfiatalabb 28 éves, a legidősebb lassan közelít a százhoz. Százhuszonöt emberi sors, élet, amelyek közül az egyik legérdekesebb a Kisújon született Bacsó Lajosé, ő ugyanis ebben az otthonban évtizedeket szolgált, dolgozott, hogy azután túl a nyolcvanon az egykori munkásból lakó, gondozott legyen ugyanazon a helyen. Ez így leírva rövid, de közben haladt az idő szekere és a deres ha- lántékú nyugdíjas már a 88. esztendejébe jutott. Mind általában errefelé a fiúk, ő is parasztizált, a föld vonzotta. Első házassága nem sikerült, 1946-ban nősült újra. Egy fiuk született, Laci, akit érettségije után messze sodort az élet, hiszen Pécsett vert tanyát, talált munkát, alapított családot. Lajos bácsi kis vargabetűvel jutott ide a szociba. Volt téesz- ben, utána maszek lett, de hát azok az évek nem kedveztek az efféle szabadfoglalkozású egyéneknek. Sok lett az adó, az ilyen, olyan befizetés, és a korabeli hatalom sem nézte jó szemmel, aki egyéni boldogulását kereste. így nem volt mit tenni, 1960-ban ide jött dolgozni. Noha eredetileg kocsisnak vették fel, ez csak rövid ideig tartott, hiszen házimunkás lett. Főleg a jószágokat gondozta. Elvégre itt mindig jó volt a koszt, ezt pe- Én állíthatom magamról, itt nem csak pihengetek, de rengeteget dolgoztam is - mondja Bacsó Lajos. FOTÓ: M. J. dig úgy érték el, hogy hizlaltak maguknak. 1975-ben kitelt, nyugdíjas lett, de mivel szerették, ő is szerette az otthont, no meg az egészsége is engedte, még további hat esztendőt rátett a nyugdíjas korszakra. 1981-ben már hetvenévesen végképp elbúcsúzott attól a munkahelyétől, ahol több mint két évtizedet tisztességgel kitöltött. Sőt még a Kiváló munkáért miniszteri dicséretet is átvehette. Közben rohantak, szaladtak az évek. Az egy szem fiú évente néhányszor haza látogatott szüleihez. Ők is elutaztak hozzá, ház is lett volna, de Baranya lankáinál nekik sokkal jobban tetszett Kisújszállás tengersík környéke. 1994-ben Lajos bácsi felesége nagyon beteg lett. Eladták a Hajnal úti házat, és beköltöztek a szociba. Az asszony hamarosan meg is halt, így maradt egyedül a párja. Köszöni megvan, ismer minden zugot, hiszen a néhány itt töltött évtized nem semmi. Egy tomaji a szobatársa, jól kijönnek egymással. Lajos bácsi tavaly még kerékpározott, napi húsz kilométer pedálozás meg sem koty- tyant neki. Szerencsére jó az étvágya: reggelre egy kis kupica pálinka, délben olykor pohárnyi bor, ennyi az élvezet. Meg az, hogy várja a fiát, aki pontosan ottj áriunkkor toppant be Pécsről. Nagy beszélgetésbe kezdtek, úgy hogy nem is zavartam őket: apát és gyerekét. Azt az idős kunt, aki elmondhatja magáról: engem ott ápolnak, gondoznak, ahol erőm teljében hagytam a munkáséveimet. . . D. Szabó Miklós Felnőttek a rajztanodában A VMZK-ban évek óta rajztanoda működik, vezetője Mihail Volkov, Szolnokon élő orosz festőművész. Több csoportban járnak oda érdeklődők, közöttük felnőttek is. Vajon miért kezd egy felnőtt rajzolni tanulni? Ezt kérdeztem Mihail Volkovtól és két hallgatótól.- Jönnek felnőttek és gyerekek is. Nincsenek túl sokan, de ez nem baj. Taskentben is tanítottam rajziskolában, ott az volt az elv, hogy legyenek minél többen, a főnökök jelenthessék, hogy milyen sok gyerek tanul nálunk. Á kevés tanuló jobb, többet lehet egy-egy emberrel foglalkozni, eredményesebb a munka. Hogy mi a céljuk a rajztanulással? Egyiknek ez, a másiknak az. Valószínűleg nem lesznek grafikusok vagy festőművészek, de az sem baj. Legyenek művészetszerető emberek, akik egy kissé más szemmel tudják nézni a képeket. Jöttek ide rajztanárok is, de annak nem örültem igazán. Ők már erősen kötődnek bizonyos módszerekhez, amelyek nem biztos, hogy rosszabbak, csak mások. Az orosz rajziskola, amelyben én tanultam, valahogy keményebb, realistább, mint az itteni. Jöttek olyanok is, akik absztrakt képeket rajzoltak és mutattak nekem. Én úgy gondolom, először jól meg kell tanulni rajzolni realista módon, csak azután kellene eldönteni, hogyan akaija valaki megmutatni a világot az ő szemlélete szerint. Simon Éva élelmiszeripari üzemmérnök, lakberendező, marketing- és reklámmenedzser.- Egy lakberendezőnek jól kell tudni rajzolni - kezdi a beszélgetést. - Úgy kerültem ide 1995 novemberében, hogy hirtelen elegem lett a gyesből, az otthon ülésből, ki kellett mozdulnom. Meg lehetett oldani, hogy eljárjak a rajztanodába, és itt is maradtam. Nincsenek művészi ambícióim, egyszerűen jól érzem magam, szeretek idejárni. Hogy változtatott-e valamit rajtam ez a négy év? Azt hiszem, igen. Az ember nem csak akkor rajzol, ha eszközök vannak a kezében, akkor is, ha csak jön- megy, figyeli a világot. Ha látok valami érdekes motívumot, gyakran elgondolom, hogyan kellene lerajzolni. És persze a műalkotásokat is más szemmel nézem, sőt másképp tudok róluk beszélni, és ez is jó. Váraljai Csaba viszonylag új tagja a rajztanodának, alig néhány hónapja jár oda.- Asztalos vagyok, ebben a szakmában is kell rajzolni, de szerettem volna többet tudni. Otthon festegettem, a szüleim biztattak, hogy tanuljak rajzolni, biztosan hasznát veszem, és igazuk volt. Úgy érzem, az itt töltött rövid idő alatt is sokat tanultam. A céljaim? Nincs semmiféle távolabbi célom. Érdekel a képzőművészet, megnézem a kiállításokat, Budapesten is járok múzeumokba, tárlatokra. Volkov mester munkamódszere tetszik nekem, jó, hogy nem erőlteti rá a saját stílusát, alkotói módszerét a hallgatókra, mindenféle stílussal foglalkozunk. B. A. Kétezer négyzetméteres csarnokot épít Kunhegyesen a Hyd- rogép Kft. Az új beruházás elkészülte után tíz százalékkal tudják növelni a dolgozói létszámot, ami bizony jól jön a munkanélküliséggel sújtott városban. Az augusztus végi műszaki átadást követően szeptemberben meg is indulhat a munka a korszerű csarnokban. FOTÓ: MÉSZÁROS
