Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-05 / 129. szám

8. oldal Szatirikus Melléklet 1999. május 3., szombat • ' I Modern mese. - És akkor a bíróság bizonyíték hiányában fölmentette a gonosz mostohát, és hamis vád, tiltott bányászat, súlyos testi sértés miatt elítélte a hét törpét. Előjegyzés A zenekar szünetet tart, és a fiatal pár eltűnik a táncteremből. Amikor újra előkerülnek, a kipirult arcú ifjú hölgy nemcsak a haját igazgatja, hanem a szoknyáját is. Újabb lovag lép a lány asztalához:- Felkérhetlek a következő szünetre? £ ■ - - ­- Ha feljön hozzám, megmutatom a taposóak­na-gyűjteményemet Murphy törvényei a borról 1. A másnaposság törvénye: a kutyaharapást szőrével, a más­naposságot minimum borostával lehet gyógyítani. * 2. A jó bor törvénye: a bor akkor jó, ha azt dalikózza róla a só­gorunk: „Sógor, ugye jó bor?” * 3. A rossz bor törvénye: a tokaji a királyok bora, a pancsbor még a borkommandósnak sem ízlik. * 4. A pancsbor törvénye: jobb ma egy lityi pancsbor, mint hol­nap két lityi nitrátos kútvíz. * 5. A kocsmáros törvénye: a vendéglőben lármázni, kutyát be­hozni, részeget kivinni tilos! * 6. A kijózanító törvénye: a gyomormosás minden állampolgár­nak alanyi joga - mivel a detoxikáló polgárbarát intézmény. * 7. Az égetett szesz törvénye: jobb ma egy stampedli kisüsti, mint holnap két hosszúlépés. * 8. Az absztinens törvénye: az én utolsó korty italom, amit a torkomon leengedtem, a kumisz volt. * 9. A borosgazda törvénye: az én boromnak b u k é j a van - há­rom lityi után garantálom, hogy f e 1 b u k i k a delikvens. Közreadja: Donkó Hacsak és Sejó Hacsak: Alászolgálja, Sejókám! Hová, hová? Sejó: A postára, maga béranyaszomorító. Hacsak: Kinek írt levelet, Sejó? Talán magának sem tetszik az UFO? Sejó: Miféle UFO, maga lökött marslakó?! Hacsak: Hát az amcsi nagykövet... Sejó: Az nem UFO, hanem Tufo, maga azono- sítatlan csészealj ! Hacsak: Miért van úgy felháborodva, Sejó? Hi­szen már a Szilágyi Erzsébet megírta a levelét a Tufónak. Sejó: Szilágyi Erzsébet nem a Tufónak írt leve­let, kozmikus ökörke! Hacsak: De a Selmeczi Gabriella ziher, hogy a Tufónak írt! Sejó: Az se annak, Hacsak! Selmeczi Gabriella a Lockheed munkatársának írt. Hacsak: Az egy rockzenész, ugye Sejó? Sejó: Ugyan miért lenne rockzenész? Hacsak: Maga mondta az előbb: a Selmeczi a Rockheed zenekar egyik tagjának írta a levelét! Sejó: Hacsak, az nem Rockheed, hanem Lockheed! Tudja maga egyáltalán, hogy mi az a Lockheed? Hacsak: Ha megmondja, tudom. Sejó: A Lockheed egy amcsi hadiüzem, a legna­gyobbak közül való. Repülőgépeket gyárt. Hacsak: Lopakodókat, Sejó? Sejó: Nem tudom, hogy lopakodókat-e, de hogy repülnek, az ziher. Ahogy maga fog repülni rög­vest, hajói hátsón ... Hacsak: Stop! Sejó! Inkább azt mondja meg, mért írt levelet a Selmeczi a repülőket gyártó rockzenekamak! Sejó: Hogy az a! Slussz, ez a téma be van fejez­ve! Hacsak: Rendben . . . Akkor legalább azt árulja el nekem, Sejó, maga kinek írt levelet. Sejó: Az amerikás nagynénikémnek, Hacsak. Hacsak: Maga is lobbizik, Sejó? Sejó: Mért lobbiznék?! Hacsak: Most mondta, levelet írt az amerikai nagynénijének, biztosan arra kérte, hogy ő legyen a következő amerikai nagykövet hazánkban . . . Sejó: Tudja, mire kérem én magát, Hacsak, hogy húzzon el, mint egy amerikai tanker, de gyorsan! ! Vége Donkó László Róza néni pletyisládájából Hát, kedveseim, ki gondolta volna Mikes Kelemen óta, hogy egy kelekótya levél ek­kora „palotaforradalmat” okoz, mint a honatyáink egy része által az amerikai kong­resszushoz írott „álpasszus”? Mert az már biz’, hogy nem zörög a levél, ha a politika nem fújja, vagy a kedvező széljárás nincs kifundálva! Hát, hogy itt mi volt kifundálva, azt csak az a jó édes történelem (és a Fi­desz) tudja majd egyszer fel­színre hozni - ha akarja! De nézzük az elmúlt röpke idő­szak álhíreinek legszebbikeit:- Keleti György légszomjat kapott a legutóbbi „lehallgatá­si bizottsági ülésen”. Nem ta­lált ugyanis szavakat a kor­mánypárt némely prominens képviselőinek releváns véle­ményével szemben, akik azt taglalták, hogy mindenki min­denkit lehallgatott, mégsem jutottak egy jottányit sem kö­zelebb a kívánt megoldáshoz. Ezek után mit lehet még tenni? Leköszönni!- Deutsch Tamás igen ifjú sportolós miniszter szerint csak idő kérdése, hogy rajta­kapja Kovács Attilát azon, ho­gyan kacérkodik a „FIFA menyasszonyával” Svájcban egy kellemes hotelban. Ha konkrét bizonyíték is terem a légyottról, akkor miniszterünk máris nyeregben érezheti ma­gát. Egyébként az MLSZ elnö­kéről szólva annyit tudnunk kell, hogy nem egy rt.-je van, hanem legalább tizenhárom fondor van a szoknyáján.- Szolnok közismert „vám­pírja” a városi adóhivatal úgy döntött, hogy bevezeti a ké­ményadót is. Aki ugyanis nem tudja megoldani a gáz-, illetve központi fűtést, az bűnhődjék. Mert micsoda dolog az, hogy pénzhiányra hivatkozva nem akarnak egyesek áttérni a kor­szerű, környezetkímélő fűtési módokra, hanem vonakodnak. Pedig már Robin Hood is meg­mondta: aki nem alkalmazko­dik, az fizessen!- Birkanyíró verseny volt nemrég megyénkben is. Az egyik bőréből kiugrott ver­senyző elmondta: már ez sem a régi. A történelmi korokban ugyanis női versenyző csak csapkimérésben volt, nem pe­dig a kosnyírásban. Aki ugyanis ily módon tevékeny­kedett, azt a részeg vendégek leszedőjének nevezték.- Hova jutottunk? - kérdezte P. Bence városi kerékpáros hírmondó. Mert mit lát az em­ber ország- és világszerte: csak a „szemetet”. No, nem azt, amit a kukákba raknak, hanem ami egyébszerte megnyilvá­nul. Bízzunk benne, nálunk is bevezetik idővel a megkülön­böztető tartályokat. Addig is jó nyitott szemmel járni még a sötét utcákon is.- Jelczin hirtelen szabadság­ra vonult. Az „orosz cárról” az a hír járja, hogy az általa elfo­gyasztott napi vodka mennyi­sége konvergeniál a Halley üs­tökös röppályának gyorsulási együtthatójával. Ha ezt beszo­rozzuk a dollár mai 25 forintos árfolyamindexével, akkor ki­jön belőle a magyar tőzsde bu- xaindexének hullámzó mozgá­si indifferenciája! (Középisko­lai matematikai érettségi tétel: no. 113.).- No, no! Mondta Hofi Géza, és visszatért. Méghozzá pará­désan. Új műsorában azt tag­lalja többek között, hogy tíz év alatt a prés alatt mivé válto­ztunk, változtak egyesek. Ki békává, ki királyfivá, ki pedig szegény legénnyé. Aztán ho­gyan tovább? A későbbiekben kiből mi lesz. Erre azonban még a legbölcsebbek sem tud­nak hitelt érdemlő választ ad­ni. Mert az élet rövid, az idő viszont végtelen! L. Gy. Aholt nyelvekrül- Ezer kartács és bomba! - kur­jantotta a mindig választékos modorú Kisgerlák, és bézból- ütőjével fültövön csapta dr. Ven- delics Ármin nyugalmazott kö­zépiskolai latintanárt. Hic Rhodus, hic salta! Ezek voltak dr. Vendelics Ármin utol­só szavai. Kisgerlák ezemyolcszázhat- vanhét forintot, két Rotring go­lyóstollat és egy Györkösy- féle kéziszótárt zsákmányolt az el­nyűtt aktatáskából. (A szótárért néhány perc múlva a Gálicos Kandúrban két hosszúlépést ka­pott a Professzortól, aki fényko­rában a Tükemél egy fuvarból hármat is kihozott.)- Bébiszitter legyek kormány­körökben, ha értem - csudálko- zott Lajtos Tóni, a belsőégésű segédtűzoltó, amikor hirtelen felindulásból tőrkésével szívtá­jékon szúrta a Professzort. Ugyanis utóbbinak a szeme sem rebbent. Sőt, nyugodtan előhalászta kockás zakójának feneketlen belső zsebéből a latinszótárt, és megállapította, hogy a tőrkés hegye pontosan az „n”-betűnél akadt meg.- Non omnis moriar, nem fo­gok egészen meghalni - dör- mögte a Professzor, és rendelt egy újabb nagyfröccsöt. (wébé) ^Szabó szomszéd^ meg a nyári üdülés Szabó szomszéd az alvégről üdülni ment Balatonra, ám jó időt Aigner Szilárd sem biztosan szavatol ma. A zord nyári zivatar biz sokszor rátört Aligára, se az „isten nyilát” főleg neje szórta - s úgy a lábán Szabó szomszéd alig áll ma! A vicc poénját, melyet a rejt­vény fősoraiban rejtettünk el, legkésőbb június 10-ig várjuk szerkesztőségünkbe. Címünk: AS-M Kft., 5001 Szolnok, Pf. 105. A május 29-én megjelent rejtvényünk megfejtése: „Sze­retnénk elkerülni, hogy az utas­Ebéd után térbe kerüljön a kipufogógáz.” A helyes választ beküldők kö­zül az alábbi olvasóinknak ked­vezett a szerencse: Balikó And- rásné (Mezőtúr, Pétery K. u. 3.), ifj. Forgács Károly (Kisújszál­lás, Sugár u. 34.), Horváth Juli­anna (Nyíracsád, Radnóti u. 5.), Oláh Mátyásné (Alattyán, Dé­ryné u. 48/a.). Nyereményüket - Simon Béla: Szülőföldem a Jászkunság című könyvét -, pos­tán küldjük el részükre. í (

Next

/
Oldalképek
Tartalom