Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

Ml ÚJSÁG A TÓ VIDÉKÉN ? A jövő vállalkozói munkahelyi környezetben tanulják a szakmát A tantestület pályázati aktivi­tásán túl éhhez elsősorban az alkotó kedvű saját erő és a tér­ségi vállalkozók segítsége já­rult hozzá. A taniroda me­nedzsmentjének fő mozgatója, Kádár Kálmánná tanárnő ér­deklődésünkre elmondta, hogy a két, jól felkészített tanterem­ben, valódi munkahelyként, egy minibankot, titkárságot és egy önkiszolgáló pénztárgép­kezelői számítógépes rend­szert üzemeltetnek majd a ta­nulók. Életszerűen váltogatva a főnök-beosztotti, eladói-ve­vői szerepeket, ügyelve arra, hogy a jövő tanult vállalkozói alaposan megismerjék a bér- és pénzügyi, számviteli, adóügyi, könyvviteli, jogszabályi „kér­déseket”, figyelve a helyes kommunikációra, az udvarias kapcsolattartásra, a viselke­dés- és öltözködéskultúrára. Bízva abban, hogy ezen tö­rekvéseknek az lesz a legjobb eredménye, hogy a külvilági kereslet is kapós lesz erre a jól megtanított kínálatra. Angol igényesség, magyaros vendégszeretet Gimnazisták a Gólyafészekben Népes a hallgatók tábora Lapunk is beszámolt már arról az idővel lépést tartani kívánó el­képzelésről, melynek révén a ti­szafüredi Kossuth Lajos Gimná­zium és Kereskedelmi Szakkö­zépiskola, igazodva a térségi ki­hívásokhoz, tantervi szinten is segíteni szeretné a Tisza-tavi idegenforgalom minőségi előre­lépését. A szakma elméleti megismeré­sén túl, meglátogatva az etalon­nak számító térségi vendégfoga­dóhelyeket — például a hortobá­gyi Eponát, a tiszaörvényi Hab­leányt, az abádszalóki Füzes Kempinget —, a gyakorlatból is mintát vesznek az idegenforgal­mi szak hallgatói. Szerencsére már több térségi szakember úgy­mond szárnya alá véve karolta fel a gimnázium úttörőnek szá­mító kezdeményezését, s a helyi viziteken túl a gyakorlat meg­szerzésében is segíti a diákokat. Legutóbb a tiszafüredi Gólya­fészek Panzióban kapta lencse­végre fotósunk a tanulókat, akik elsősorban arról faggatták a ven­déglátóhely magyar-angol tulaj­donosát, Margaret Knappért, miképpen tudja összeötvözni a FOTÓ: SZERB brit igényességet a magyaros vendégszeretettel. Megfizethető árakon. A gimis lányok és fiúk azért is vizsgálódtak különös fi­gyelemmel, mert közülük na­gyon sokan a Gólyafészekben látták meg a napvilágot, ugyanis azt a volt szülőotthonból alakí­totta át igényes családi panzióvá a tulaj. A munkavizit másik ap­ropóját pedig az adta, hogy a na­pokban lett fogadóképes a gyer­mekjátszótér, valamint a Gólya­fészek legújabb „gyöngy­szeme”, a valóban impozáns té­likert. Zsarunap lesz Tiszafüreden „Értünk, velünk” beharangozóval különleges napot szervez a rend­őrséggel a tiszafüredi művelődési központ. A rendezvény nyugodt szívvel tekinthető az EU- és Halas napok főpróbájának, ugyanis lát­ványos programokat kínálnak június 11-ére a szervezők. A közönségcsalogatás sikeres ré­szei lehetnek a Halas téren s a ti­szai sportpályán a bemutatók. Felsorakoznak itt a vízi, légi és szárazföldi járművek, a gumi­bottól a géppisztolyig megismer­hetők lesznek a rendszeresített fegyverek, felvonulnak a kábító­szer-kereső és őrző-védő kutyák, parádéznak a rendőrlovak, de vélhetően lebilincselő élményt fog nyújtani a bilincspróba is. Ugyanúgy, mint a Pelikán be­avatkozó alosztály kommandó­sainak a „gyakorlatozása”! A nyári turistafőszezon előtt bemu­tatkozik Füreden a Tourist po­lice, s ki lehet próbálni a legmo­dernebb háttértechnikákat. Kora este a Zrínyi Iskola kóru­sainak hangversenye tartja majd szinten a zsarupártoló nagykö­zönség hangulatát. Az érdeklő­dőknek alkalmuk lesz beszél­getni megyénk főkapitányával és a füredi első számú rendőrrel is. A témát a bűnügyi érdekessé­gek, valamint a megyei és Tisza- tavi kriminalisztikai kuriózu­mok szolgáltatják. De mindez már a művelődési központban lesz, ahol minden további rész­letet megtudhatnak az 59/352- 030-as telefonszámon vagy sze­mélyesen azok, akik június 11- én Tiszafüreden szeretnének zsarunapozni. -p­Természetféltő gyermekbarátság A napokban Abádszalókra, a környezet- és természetvédés (-féltés) gyakorlati és elméleti versenyére a megye egész terü­letéről és a Tisza-tó északi part­járól is érkeztek gyerekek. A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület főtit­kárhelyettese, Urbán Sándor hangsúlyozta, a kezdeménye­zésnek csak győztese lehet. Mindezen túl persze a győztesek versenyéből kikerültek az igazi nyertesek is: első Kisköre, má­sodik Tiszaszőlős, harmadik Ti- szapüspöki csapata lett. A tiszafüredi Kiss Pál iskola művészeti alapképzési kon­cepciójában kiválóan „elfér” a diákújságírás felkarolása is. Ennek részeként a gyere­kek pályázati úton jutottak hozzá ahhoz a Panasonic tí­pusú kis kamerához, amely­nek nemrég volt az első „be­vetése”. Az operatőrnek volt is mit filmeznie, hiszen ven­dége volt annak a gödöllői or­szágos ifjúsági sajtófesztivál­nak, amelyet többek között olyan neves személyiségek tiszteltek meg jelenlétükkel, mint Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és az ötszö­rösen olimpiai „aranyos” Eger szegi Krisztina, alias „Egérke”. A VT. országos ifjúsági sajtófesztiválon jártak Kis újságírók nagy élménye A gödöllői delegáció két tagja tanári felügyelettel szerkeszti „újságossá” az élményeit Az, hogy három kis füredi zsurnaliszta — Bártfai István, Bertalan Krisztián és Szincsák Gergő — is részt vehetett a mé­dia ünnepén, annak köszönhe­tő, hogy a legények, az iskolai Kis(s) újság szerkesztőiként úgy gondolták (ehhez a szak­mához egészséges önbizalom is kell), hogy lapjuk megállja a helyét az ország legjobb diák­újsága pályázaton is. Sokat nem is tévedtek, hiszen bekül­dött példányszámaikat elolvas­va, meghívták őket is a szerve­zők Gödöllőre, ahová a kis toll­forgatók el is mentek. Ahogy mondani szokták, ezek után minden úgy történt, mint a me­sékben, hiszen a miniszter vá­laszolt a kérdéseikre, megta­nulták kimondani Vuity Trvtyko nevét, cseveghettek „Egérké­vel”, álriportot készíthettek Fridi kedvencével, Beleznay Endrével, s találkoztak több hí­res színésszel és politikussal is. így egyáltalán nem csoda, hogy most a gödöllői külön- szám szerkesztésén dolgoznak a Kis(s) újság írói. A burai lokálpatrióták Nevet kap az iskola... Recsky Klára neve még életé­ben összefonódott a tiszaburai oktatás történetével, ugyanis a nemes szívű hölgy nemcsak a szegények iskoláztatására, ha­nem a tanulók jutalmazására is tett alapítványokat. A karitatív érzékenységű lo­kálpatrióta, akit Sárközi Gede- onnéként temettek el a faluban, haláláig a felnövekvő generá­ció, a tudás és az alkotás meg- kedveltetése érdekében tette a kötelességét. Mindenfajta és - nemű elismerés nélkül. Ez a „mulasztás” azonban ha­marosan rehabilitálva lesz, ugyanis a hálás utókor úgy dön­tött, hogy az 1796. november 4- én Tiszaburán született Recsky Idára munkásságával rászolgált arra, hogy a helyi iskola június 5-től — ekkor lesz az avatóün­nepség — az ő nevét viselje. A teljességhez hozzátartozik az is, hogy a burai iskolának ne­vet adó hölgy hétköznapjaiba egykoron szinte beleivódhatott a szülőföld szeretete, hiszen dédnagyapja 1734-ben telepí­tette be újra az elnéptelenedett falut, s már 200 éve annak is, hogy családja újította fel és bő­vítette ki a község mára egyedi muzeális értékké váló reformá­tus templomát, amely most a ti­szai ár- és belvíz után is igé­nyelné azt a Recsky-féle segítő lokálpatriotizmust, aminek egyébként is ezer helye lenne a faluban. Tiszaburai szociális fóldprogram Nem kukoricáztak, vetettek A korábbi híradásainkhoz ké­pest csupán annyiban változott a tiszaburai szociális földprog­ram, hogy a helyi önkormány­zat, hivatkozva a felvásárlási pi­ac beszűkülésére, arra kérte a szervező Szociális Közalapít­ványt, hogy olajtök helyett en­gedélyezze burgonya és kukori­ca termesztését. Miután az ala­pítvány hozzájárult az eredeti pályázat módosításához, nemré­giben már 65 családnak ki is mérték a burgonyaföldjét a falu határában. Már elkezdődött az igénylések összesítése a kukoricaföldekre is. Az eddigi adatok szerint 22 családnak mérik ki a földjét. A szociális földek talaj-előké­szítését, vetési és növényvédel­mi munkáit egyébként a helyi mezőgazdasági szövetkezet vé­gezte, illetve végzi majd el az önkormányzattal kötött szerző­dés alapján. így, ha eredményes lesz az érintett 87 család „kézi munká­ja” is, akkor Tiszaburán 5 hektár krumpli- és 12 hektár kukorica­föld termése segítheti az arra rá­szorulók boldogulását. -p­Vállalkozó szemlélet, etikai igényességgel Taniroda a szolgálati lakásból Lapunk is beszámolt már a Tiszafüredi Kossuth Lajos Gim­názium és Kereskedelmi Szakközépiskola azon törekvéséről, amely pótolandó a tanteremhiányt is, oktatási célokra kívánta átalakítani az iskolában lévő szolgálati lakást is. A városi kép­viselő-testület támogató hozzáállását követően most örömmel számolhatunk be arról, hogy ez a terv mára már valóság, ugyanis a megüresedett lakás olyan taniroda lett, amelyben minden megtanulható, ami egy mai vállalkozáshoz szükségel­tetik. Meg akarja szolgálni a hívók bizalmát Beiktatták a lelkésznőt Csiszémé Kéki Ibolya a Debre­ceni Református Hittudományi Egyetem elvégzése után két évig segédlelkészkedett Kun­hegyesen. Tartalmas gyakorla­tának összes előnyeivel felvér­tezve került aztán Tiszaderzsre lelkésznek, ahol szintén két esztendeig szolgált. Itt kereste meg a tiszaszőlősi presbitérium küldöttsége, hogy lenne-e ked­ve ahhoz, hogy a Tiszafüredhez tartozó település reformátusai­nak (lelki)pásztora legyen. El­látogatva a faluba, a lelkésznőt annyira megragadta a szőlősiek ragaszkodása, hogy tavaly júni­us 17-től elvállalta a feladatot. Hogy a „pásztor és nyája” kap­csolat töretlen, jelezheti az is, hogy Kéki Ibolyát Nagy Kál­mán esperes úr a május 9-én megtartott ünnepi istentisztelet­tel is megerősítette egyházi tisztségében. A lelkésznő ennek kapcsán elmondta, hogy már családi in­díttatásból adódóan is — édes­apja hosszú éveken keresztül volt a hajdúnánási gyülekezet megbecsült gondnoka — meg akarja szolgálni a szőlősiek megtisztelő bizalmát, hiszen Is­ten is azért rendelte ide, hogy segítse a hozzá ragaszkodó fa­lut. Éppen ezért kívánja a hit ere­jével is segíteni a karitatív akci­ókat, a nehéz sorsú munkanél­külieket, nagy gondot fordítva az idősekre, az elhagyottan vagy egyedül élőkre, felvállalva az ifjúság nevelését is. Egyházi küldetésének teljesítésével aktív szerepet vállalva Tiszaszőlős közéletében is. Bízik továbbá abban is, hogy élete párja, aki sok lemondással alkalmazkodik hozzá, pedagógusként a közel­ben talál majd munkát. Már csak azért is, mert Miklóska, 2 éves kisfiúk akkor talán többet láthatná a ma még Kunhegyes­re ingadozó apukáját. Az oldalt írta: Percze Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom