Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-24 / 145. szám
1999. június 24., csütörtök Abonyi Körkép 7. oldal A Kossuth szövetkezetnek sem jött jól a Medárd Július végéig kétezer lámpatestet és izzót cserélnek ki a városban Nagyobb fényerő, kisebb költségekkel Bár a földek nem kerültek víz alá a közelmúlt esőzései nyomán, a kedvezőtlen időjárás Abonyban is hátráltatja a szántóföldi munkát. Ezzel a gonddal küzd a Kossuth Mg. Szövetkezet is, ahol az őszi árpa aratását napokra lehetetlenné tette a medár- dos idő. A közvilágítás cseréjét a napokban kezdték el, és a jövő hónap végén fejezik be a kivitelezők, akiknek a napokban még a rossz idővel is dacolniuk kellett Molnár Zoltán, a szövetkezet elnöke érdeklődésünkre elmondta: ha a sajtóban napvilágot látottakhoz hasonló, katasztrofális károkat nem is, milliós nagyság- rendű veszteségeket okozott az utóbbi időben lehullott nagy mennyiségű csapadék. A növénytermesztéssel és állat- tenyésztéssel foglalkozó szövetkezet már készen állt ugyanis az Az összevont közművelődési intézmények napi megélhetési gondokkal küzdenek. Balasi Je- nőné, a kultúrház és a könyvtár vezetője szerint a jelenlegi körülmények között nehéz programot szervezni a lakosságnak, mert az igények és az anyagi lehetőségek nem találkoznak. A sportcsarnokbeli, többé-kevés- bé sikeres rendezvények után az ingyenes utcabálra szívesen mentek el a helyiek. Nyárra azonban nem szerveztek iskolásprogramokat, mert erre egyőszi árpa aratására, ám ezt a mostoha időjárás az elmúlt napokban részben megakadályozta. A növény ez idő alatt lassan túlérik és veszít értékéből, milliós károkat okozva a vállalkozásnak. A többletkiadásokat ráadásul azok, a gépekben, szállítóeszközökben okozott károk is tetézik, melyek a felázott földutakon való közlekedésnek „köszönhetők”. általán nincs keret, sőt a technikai feltételek sem adottak. Nemcsak kisebb alapterületen, de hiányos műszaki felszereléssel dolgoznak, tavaly ugyanis ellopták a technikai berendezéseket, melyek közül azóta mindössze egy nyomtatót sikerült pótolni. A kissé mostoha körülmények között hat ember dolgozik még mindig lelkesen, reménykedve abban, hogy nemsokára szebb épületben, a zsinagógában folytathatják munkájukat. vh Hétfőn kezdődött, és várhatóan öt hétig tart Abonyban a közvilágítás korszerűsítése. A pénzügyi nehézségekkel küzdő önkormányzat számára nem jelent elviselhetetlen megterhelést a beruházás finanszírozása, azt ugyanis egy kedvező hitellehetőséggel élve, az energiamegtakarításból öt év alatt törlesztheti a város — tájékoztatott dr. Egedy Zsolt alpolgármester. A helyettes vezető elmondta: a Titász a mintegy 62 millió forintos költség tíz százalékával járul hozzá a beruházáshoz, amelynek eredményeként a közvilágítás energiafelhasználásának körülbelül 60 százaléka megtakarítható lesz a jövőben. Ebből az összegből fizetheti vissza az ön- kormányzat a 2000 izzó és lámpatest cseréjét, valamint a lámpakarok felújítását, illetve korrózióvédelmét magában foglaló munkát. A közvilágítás korszerűsítésére azonban nem csupán takarékossági okokból volt szükség — szögezte le az alpolgármester. A modernizáció nagyobb fényerőt, a város jobb megvilágítását is biztosítja. így lehetővé teszi azt is, hogy a KRESZ szabályainak megfelelően az abonyi utak éjszaka teljes szélességükben világosságot kapjanak, ami közlekedésbiztonsági szempontból és a tájékozódás megkönnyítése miatt is jelentős előrelépés lesz az eddigiekhez képest. Kiemelt — azaz erősebb és a többitől eltérő színű — megvilágítást kap a négyes számú főút városon átvezető szakasza, illetve a Tószegi, Újszászi, Nagykőrösi, Szelei és Kécskei utak, továbbá a belső, forgalmi szempontból gyűjtőútnak minősülő utcák, valamint a Kossuth tér és a Szilágyi út. Ezek a budapesti Nagykörút fényárjához hasonló világosságban pompáznak majd. Ez alkalomból rövidesen már a katolikus templomot is dísz- kivilágításban csodálhatják meg a járókelők, és a főtér kandelábereiben is kicserélik az izzókat. Dr. Egedy Zsolt szerint a munkálatok befejezése után Abony éjszaka is szebb, barátságosabb városképpel fogadja majd az ide látogató vendégeket, és az új közvilágítás hangulatosabb, illetve biztonságosabb otthont teremt majd az itt élők számára. A zsinagógába költöznek Az abonyi művelődési ház jelenleg a könyvtár épületében húzódik meg, mivel az egykori Szent Imre Kultúrotthont nemrég visszaadták az egyháznak. Vadászni nem csak a trófeákért lehet Sok növendék vadkacsa kis helyen is elfér. Az abonyi Újvilág Vadász- társaság idén mintegy 1900 vízi szárnyast nevel a város határában található telepén. Az oldalt szerkesztette: Bugány János. Fotók: Csabai István. Függőségben a koordinálók Zöld ruha, kackiás toliakkal ékesített kalap, puska és vizsla. Megszokott kellékei egy vadász mindennapjainak. Arról azonban kevesen tudnak, hogy a puskás emberek nagy részét nem csak ezen „eszköztár” és a fegyver használata utáni vágy jellemzi. Nemcsak célpontot látnak kedvenc vadjaikban, de óvják, figyelik, gondozzák is őket. Pólyák László, az abonyi Újvilág Vadásztársaság vadászmestere például olykor többet tesz a környék természeti értékeiért, mint egy természetvédő. A vadásztársaság, ahol Pólyák László másfél esztendeje a vadászat és a vadgazdálkodás irányítója, a háború után alakult. A szervezet ma 37 tagot számlál, és a város környékén fekvő 4000 hektáros vadászterületért minden évben bérleti díjat fizet. Ezenkívül 15 hektáron gazdálkodnak is, amire elsősorban azért van szükség, hogy a vadállomány téli etetéséhez szükséges takarmányféléket megtermelhessék — kezdte „birodalmuk” bemutatását a vezető. A rendszerváltást megelőzően a környéken folyó intenzív mezőgazdasági termeléshez nagy mennyiségű vegyszert is használtak, így a ‘80-as évek végére a környék vadállománya kritikus mértékben megfogyatkozott. Azóta szerencsére sokat javult a helyzet, így ma már a nagyvadak közül őz és vaddisznó, az apróvadakból pedig fácán, vadkacsa, nyúl, róka és egy-egy szalonka is puskavégre kerülhet. Mindez azonban az állandó odafigyelés, gondos és tudatos vadgazdálkodás eredménye. Fácánt és vadkacsát például rendszeresen saját maguk nevelnek egy e célra fenntartott telepükön. Az idei vadkacsameny- nyiség — 1900 hathetes víziszárnyas — nemrégiben meg is érkezett, és a közeljövőben 500 előnevelt fácánt is vásárolnak majd. Pólyák László azért őszintén elárulja: e kis állatok annyira a szívéhez nőnek a „lö- véséretf ’ korig tartó nevelés során, hogy ő nem lenne képes puskát fogni rájuk. A vadásztársaság számára azonban bevételt jelentenek, hiszen visszatérő vendégeik évről évre fizetnek azért, hogy egy-egy vadkacsa- vagy fácánvadászaton részt vehessenek. így van ez persze a nagyvadakkal is, a legszebb őzbakjaik kilövésének lehetősége — a trófea értékétől függően — akár egymillió forintot is hozhat a konyhára. A vadászmester saját szenvedélyéről elmondta: számára nem a puska használata a lényeg. Előfordult, hogy hónapokig járta a területet, és egyszer sem húzta meg a ravaszt, csak gyönyörködött a vadakban. A napja pedig akkor teljes, ha hajnalban megcsodálhatja a nap ébredését. Hogyan lehet a pénzt takarékosan és mégis közmegelégedésre beosztani? Lehet-e egyáltalán? Abonyban már január óta működik a Közoktatási és Közművelődési Tevékenységet Koordináló Intézmény, melynek az ide tartozó tizenkét létesítmény fenntartására jutó összeg elosztása a feladata. Az új önkormányzati részlegnek elsődlegesen az intézmények felhalmozódott közüzemi tartozásait kell kiegyenlítenie. Az idővel és a pénzzel való folytonos versenyfutás, úgy tűnik, reménytelen. Hitelek és határidő-módosítások nélkül a rendszer nem működne, a türelemnek és az emberek közötti jó kapcsolatnak fontos szerep jut az anyagiak mellett. A koordinálók határidők és elvárások között egyensúlyoznak. Az összevonások után folyósított pénzből fejlesztésre, javításra kevés, vagy egyáltalán semmi sem jut. Az iskolák önálló költségvetéséből erre is futotta, ezért természetesen fájlalják a központosított elosztást. A Somogyi Imre Általános Iskolában úgy tudják, van pénzük a koordináló részlegnél, gyakorlatilag viszont nem tudják felhasználni. Nehezen veszik tudomásul, hogy minden apróbb javításért a koordinálókhoz kell fordulni, a fénycsőcseréért éppúgy, mint a padokhoz való csavarokért. Az önkormányzat betervezte a költségvetésbe a javításokra, újításokra jutó összegeket, a koordinálók azonban nem mindig tudnak pénzt adni. Takarékossági szempontból hozták létre ezt az intézményt, az oktatási és művelődési létesítmények pedig saját, jogos érdekeiért harcolnak rajtuk keresztül. — Függőségben vagyunk — mondja Takács Sándorné megbízott intézményvezető. — Mindkét elvárás érthető, de nem lehet mindkettőnek egyformán megfelelni. V. H. Átszervezés előtt a gyermekotthon A tavalyelőtt hatályba lépett új gyermekvédelmi törvény egyik alapelve az állami gondozott gyermekek körülményeinek csa- ládiasabbá tétele. Ennek értelmében az utóbbi időben az ország több településén megtörtént a gyermekotthonok felszámolása vagy átszervezése és úgynevezett családotthonok kialakítása. A törvény rendelkezése szerint 2002-ig hasonló változások előtt áll a József Attila Gyermekotthon is. Az intézmény igazgatóhelyettese, Godó Endréné elmondta: az abonyi az ország egyik legrégebbi és legnagyobb gyermekotthona. A második világháború után létesítették egy családi birtok épületegyütteséből. Eleinte hadiárvák ellátására tervezték, és körülbelül 60 fiú befogadására volt alkalmas. Harminc évvel ezelőtt egy új szállóépülettel egészült ki az intézmény, amely ily módon már 160, általános iskolás korú gyermek számára biztosított helyet. Tizenkét esztendeje a Pest megyei önkormányzat engedélyezte a 3-24 éves korú gyermekek gondozását. Tavalyig hivatalosan 130 állami gondozott befogadására volt lehetősége az otthonnak, ám a növekvő igények szükségessé tették a férőhelyek 150-re emelését. Jelenleg 154 gyermek lakik az intézményben, amelyet azonban a tervek szerint a következő években jelentősen átszerveznek majd. Várhatóan csupán egy negyvenfős egység marad meg hagyományos gyermekotthonként, ahová a legveszélyeztetettebb fiatalok kerülnek. A többiek családi házakban, nevelőszülők felügyelete mellett nyernek majd elhelyezést. Az átszervezés kezdetének időpontja azonban még kétséges, mivel a Pest megyei önkormányzat anyagi lehetőségei csak igen korlátozott mértékű kiadásokra hagynak lehetőséget. Az intézmény fűtési rendszerének tavaly elkészült korszerűsítését a hivatalnak például négy éven keresztül, hitelekből sikerült megoldania, amelynek törlesztése még további hat esztendőn át havi 1,2 miihó forintot emészt fel. A városban nem tapasztalható előítélet a József Attila Gyermekotthon neveltjeivel szemben - állítja Godó Endréné igazgatóhelyettes
