Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-23 / 144. szám
1999. június 23., szerda Látogatóban Kisújszálláson 7. oldal Pótolják a táblákat Az önkormányzat már tavaly is foglalkozott a közutak forgalmi rendjével. Akkor változtatták meg például a városháza előtti parkoló közlekedési rendjét is. Most pedig a polgármesteri hivatal - Bana Béla százados, a karcagi rendőrkapitányság közlekedési osztályának vezetője irányításával - újfent megvizsgálta az összes önkormányzati út forgalmi rendjét. Az eredmények ismeretében ez nem volt szükségtelen, hiszen kiderült, hogy a biztonságos közlekedéshez mintegy 50 jelzőtábla hiányzik. Ezeket november végéig pótolni fogja az önkormányzat, és a megrongálódott táblákat is kijavítják addigra. S persze ez a bejárás jó alkalom volt a lakossági vélemények összegyűjtésére is, melyeket szintén megtárgyaltak a képviselők. A város idei szűkös költségvetésében azonban nincs keret arra, hogy fedezni lehetne az esetenként jogosan kért forgalmirend-változtatást, így arra később térnek vissza. Ötvenéves a Nagykun szövetkezet Akár jó lesz az idei mezőgazdasági év, akár nem, az aratásra fel kell készülni Ötvenéves lett a Nagykun Szövetkezet. 1949-ben alapították jogelődjét. A hetvenes esztendők derekán a Dózsa meg az Ady Termelőszövetkezeteket összevonták, így vette fel a Nagykun nevet, majd 1992-től mezőgazdasági szövetkezetté alakult. Az üzletrésznek közel a 70 százaléka a tagok tulajdonában van. Kétszázhatvannyolc aktív dolgozót számlálnak 231 nyugdíjassal, illetve foglalkoztatnak 56 alkalmazottat is. Hogy mi mindent csinál a megye egyik legeredményesebb, legjobb szövetkezete? A teljesség igénye nélkül: a szántóföldi növénytermesztésben meghatározó a búza, a napraforgó, a kukorica, a rizs, a silókukorica, a lucerna, illetve a vetőmagtermesztés. Ami az állattenyésztést illeti: 450 tehenük, illetve 1 ezer 300 anyakocájuk van. Az átlagos tejhozam 7 ezer 700 liter, és a piacon pedig évenként mintegy 20 ezer hízót értékesítenek. Kandallógyártással is foglalkoznak: az évi négyezer darab német és dán exportra kerül. Ennyi eredmény hallatán az ember azt gondolná, itt semmi gond. Holott koránt sincs így. Bizonyos húsfélék lehetetlen piaci ára, azután az esős tavasz nagyban károsította őket. A központi szabályozások rendszere sem mindig őérettük született. Megnehezült mindennapjaik ellenére bíznak abban, hogy köszöntött már elég sokszor rájuk sikeresebb, eredményesebb év, és remélhetőleg még fog is. Elvégre esetükben nem néhány ember, hanem több száz dolgozó, tag foglalkoztatásáról, munkalehetőségéről, azaz megélhetéséről van szó. Várják az öregdiákokat Június 26-án jeles rendezvény színhelye lesz a jó öreg gimnázium épülete, udvara, hiszen a tizenharmadik öregdiák-találkozóra várják az egykoron itt érettségizetteket. Legyenek a megye vagy éppen az ország bármelyik részén: függetlenül attól, hogy húsz, negyven, netalántán hatvan esztendeje izgultak a bizonyítványukért. A program úgy alakult, hogy jelentkezési lapokat küldtek szét megtudni, hányán is élnek ezzel a találkozási lehetőséggel. Az összejövetel délelőtt kilenckor tanévzáró ünnepéllyel kezdődik a gimnázium udvarán. Utána tíztől megemlékezések hangzanak el Móricz Zsig- mond születésének 120., itteni érettségi vizsgáinak 100. évfordulója alkalmából. A koszorúzást követően az intézmény egykori diákjai közgyűlést tartanak a városháza dísztermében. Köszöntik őket az iskola mai tanulói, Varga Lajosné titkár beszámol a baráti körben folyó munkáról, dr. Kosztyú János igazgató röviden tájékoztatja őket az intézmény jelenlegi mindennapjairól, majd Palágyi Gábor polgármester is üdvözli az ez alkalommal városba látogató egykori kisúji gimnazistákat. A lányok, sajna, nagyon felöltöznek A strandot köznapokon is sokan látogatják, meleg vize, úszás vagy éppen napozás okán Itt van, itt van újra a nyár, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a városi strand ismét fogadja a lubickolni, napozni vágyókat. Igaz, előtte a városatyák körbejárták a létesítményt, hogy minden rendben van-e. Annak találták a környezetet, hiszen a pancsoló megújulva, kifestve, újraszínesítve az öltözők, gondozott, nyírt a fű, a felül nádtetővel borított, oldalt nyitott épületek pedig a kártyázóknak, beszélgetni vágyóknak biztosítanak árnyat a nyári nap hevétől. Az idén napi 900 fizetővendég jelenti a csúcsot. A napozópadok szinte mindig foglaltak, és a büfés sem panaszkodhat az érdektelenségre. Ami a fürdőruhákat illeti, a fiúknál változatlanul hódít az egyrészes, akár a lányok esetében az egyberészes. Bikini is sűrűn előfordul, ámbár a férfi látogatók legnagyobb bánatára a legcsinosabbak is mindkét részt viselik. Igaz, egyiket másikat akkora textil takaija, mint az életszínvonal növekedése. Hogy ez milyen? Elhanyagolható ... írta: D. Szabó Miklós és Daróczi Erzsébet Fotók: Mészáros János 2718 csapat közül elsők Nem akármilyen eredményt ért el csillagászatból ez a három ifjú hölgy, akik mind- ahányan a Kossuth iskola 7/a osztályában koptatják a padokat. 2718 csapat közül bejutottak az országos döntőbe, és ha már így sikerült, ott is nyertek. Felkészítőjük, Bé- szabó András tanár, úr úgy látszik, nem akármilyen munkát végzett. Szélen, fehér pólóban Molnár Judit. Kitűnő, kedvenc elfoglaltsága a biológia meg az űrkutatás, ott is különösen a vörös bolygó, a Mars. Természetesen csillagász szeretne lenni. Középen Zsámboki Dóra: ő is kitűnő. Szereti a matekot, fizikát, biológiát, csillagászatot, űrkutatást. Tavaly már volt országos negyedik, azután helyesírásból megyei második. A másik szélen ülő Tóth Henrietta négyes-ötös tanuló. A galaxisok, a naprendszer, a bolygók érdeklik. No, meg a matek, illetve a biológia. Nyertek a sulinak félmillió forint értékű számítógépet, azután egy távcsövet, ők pedig mind a hárman egyhetes stuttgarti úton vehetnek részt teljesen ingyen. Sőt még ehhez, bizonyos iskolai, önkormányzati, pénzbeli támogatás is járt. Erre mondja az ember: ha valaki igen, ők azután megérdemlik, hiszen több mint kétezer csapat közül bizonyították be, hogy ők a legjobbak. A három hetedikes csillagászjelölt: Molnár Judit, Zsámboki Dóra és Tóth Henrietta A panelházak tövében A város szívében, a panelépületek mellett, kőhajításnyira a 4-es főútvonalon fehérre meszelt, takaros, nádtetős ház nézi a folyton folyvást változó világot. Lassan hírmondóként egyedül marad a cseréptetők, palák, birodalmában. Mestergerendás helyiségei, vályogfalai, a múltat idéző apró ablakszemei jóval több mint száz éve figyelik a mindennapokat. Mostani gazdájuknak, Pardi Lajosnak és a feleségének, Teréz asszonynak 1962 óta biztosítanak fedelet. Az épület előző tulajdocsi tizenegy esztendeje szinte összenőtt a tolókocsival, a második agyvérzése kényszerítette bele. A házigazda eredetileg henA város egyik legöregebb háza nosát eltartásért mintegy harminc esztendeig gondozták. A gyerekek, Lajos, meg Katalin már felnőttek, kirepültek, családot alapítottak. Itt laknak a városban, eddig hat unoka született. Lajos bâtes volt, végül a vasúttól került nyugdíjba. A nyugdíjuk? Ketten negyven-egynéhány ezret kapnak, csak az a baj, hogy a havi gyógyszer már több mint ötezerbe kerül. Világbanki program A Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium pályázatával csatlakozott az egykori Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése - középfokú szakmai orientáció elnevezésű világbanki programhoz. Az oktatás mellett a program igen jelentős szerepet szán a személyiségfejlesztésnek, hogy a tanulók alkotó személyiséggé váljanak, megállják helyüket az ezredforduló utáni, állandóan mozgásban lévő munkaerőpiac változó ismereteket követelő munkahelyein is. A támogatásnak köszönhetőn a szakképzés korszerűsítését, annak európai normákhoz való közelítését, az eszközfelszereltség javítását is célul tűzhették a gimnáziumban. Idén hétmillió forint értékben vásárolhattak oktatást segítő modem eszközöket, műszereket a biológia, fizika, kémia, informatika, történelem, idegen nyelvek és más közismereti tárgyak tanításához. A következő tanév 9-10 millió forintjából pedig a szakmai alapozást elősegítő eszköztárat fejleszti majd az iskolavezetés. A programnak köszönhetően eddig már tizennégy szaktanár vehetett részt (hárman Hollandiában) továbbképzésen. Bár a támogatás elsősorban a szakközép-iskolai képzést érinti, ám a világbanki segítségből a gimnáziumi osztályok is profitálnak, hiszen a korszerű eszközöket ők is használják. SzabásznőbőL festőnő Milyen furcsa a vüág! Tóth Tünde - aki még csak huszonéves - eredetileg nőiruha-ter- vező szakon végzett Püspökladányban. Mindez nem akadályozta abban, hogy vagy négy évet geofizikusként dolgozzon, nem beszélve kilenc további munkahelyről. 1996-ban költözött haza Kisújra, és tulajdonképpen 1993 óta fest Hogy mindez aligha a véletlen műve a ma szellemi szabadfoglalkozású kisúji hölgynél, mi sem bizonyítja jobban, mint az: már az óvodában kirakták a rajzait a faliújságra, falra. És ez folytatódott az iskolákban is. Olajjal alkot: tájképeket, csendéletet és temérdek lovat ábrázol. A pompás állatok megörökítéséhez egy kecskeméti képkereskedő kérésére fogott hozzá, aki kimondottan ilyen jellegű alkotásokat kért tőle. Visszafogott színekkel dolgozik, és munkáiban megjelenik a tipikus kun táj: a gémes kút, a hosszan elnyúló puszta, tanya a horizont szélén, a legelésző ménes, a szőke folyó a tiszaderzsi kanyarban, vagy éppen a parti füzes. A legelső kiállítása Püspökladányhoz fűződik, majd amióta a Képző- és Iparművészeti Egyesület tagja, a tárlatok megsokszorozódtak. Mindennap dolgozik: a hobbija, élete, a munkája a festés. Legújabban megrendelésre Gaál Kálmán, az egykori jeles kisúji polgármester portréján munkálkodik. A város, Kisújszállás emberei, lakosai egyre jobban elfogadják, bár legutóbbi otthoni kiállításán az egyik helyi atyafi azért megjegyezte:- Csinos is, takaros is ez a Tündiké. Meg normális, értelmes ember. Csak az a kár, hogy nő létére fest. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Akik a képeit látják legfeljebb annyit: szerencsére ... Tóth Tünde alkotásai jelenleg a Hozam Klubot díszítik Szolnokon. Tünde az egyik kedves képe előtt.