Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-23 / 144. szám

4. oldal Körkép 1999. június 23., szerda Tószegen 24 család lakóháza semmisült meg vagy vált élet- veszélyessé a tavaszi árvíz so­rán. Közülük többen még eb­ben a hónapban másik ott­honba költöztek, illetve köl­töznek, ám van - a Bügén -, aki egyelőre várakozik. Az önkormányzatnál közben lá­zasan dolgoznak a még szük­séges pénzek előteremtésén. A tavasszal a Tiszán levonult „évszázad árvize” Tószegen 24 család házát semmisítette meg vagy tette életveszélyessé. Ahogy Papp István polgármes­tertől megtudtuk, 51 millió fo­rintra rúgott az épületekben esett kár, ebből már 21 millió forint megérkezett az önkor­mányzathoz, melyet lakásvá­sárlásokra fordítottak. „ígér­vény van arra, hogy további 30 százalékot még ebben a hónap­ban megkapunk” - válaszolta a polgármester kérdésünkre. A Négy családnak „építene” az önkormányzat, hogy ne vesszen el a szocpol Tószegen rendeződik az élet az árvíz után pénzre szükség is van, hiszen egyetlen lakást sem fizettek még ki teljes egészében azok közül, melyeket az árvízkáro­sultaknak vettek. Az árvizes házak többsége másfél millió forint értékű volt, ám ennyiért már nem nagyon lehet Tószegen házat venni - meséli Papp István. A károsul­tak által kinézett új otthonok át­lag kétmilliót elérő vagy azt meghaladó értékűek. Az ön- kormányzat minden egyes esetben hivatalos értékbecslést kért, s ez alapján fizette ki a vé­telárat - pontosabban annak egy részét. A 24 érintett család közül húsznak a sorsa rövide­sen rendeződik, azaz birtokba vehetik új otthonukat. Négy család esetében azonban épít­kezni kellene. Erre azért van szükség - mondja a település vezetője -, mert ezeknek a csa­ládoknak járna a szociálpoliti­kai kedvezmény. Ez pedig nem kevés, hiszen 2-2,5 millió fo­rintról van szó, melyet máskü­lönben elveszítenek. így pedig 4-4,5 millióból talán fel lehetne húzni egy épületet. Mezei Dezső másképp gon­dolja mindezt. A 14 tagú család ki is nézett egy 4,6 millió forint értékű kétszintes házat magá­nak, s ahogy ők számoltak, a pénz is meglenne rá - sorolja a vételár forrásait az önkormány­zatnál történt találkozásunkkor. Az pedig szerinte teljességgel lehetetlen, hogy ilyen rendkí­vüli esetben ne kapna a vásár­láshoz egy család szocpolt. kólái tanulmányait, pénteken és szombaton költözik az új ott­honba három hónap és a sok idegeskedés után.- A házban, amit megvettem, „Látszik a ház alapján a vizesedés, a padló is hajlik, ahogy járunk rajta. Villanyunk van, a vizet kicsit messzebbről hordjuk”- mondja Jancsó Istvánné. Kiss Ivánék új otthonuk felújításába kezdtek, melyet Tószeg központjában, szinte az ön- kormányzat mellett vásároltak meg. Alig néhány napja költöztek át a tsz-irodából. A polgármester is megje­gyezte beszélgetésünk alkal­mával, hogy ezt a helyzetet csak építkezéssel lehetne áthi­dalni. Merthogy a károsultak többsége munkanélküli, hitel­hez sem juthatnak. Mindent megmozgatnak azért, hogy még a szükséges néhány százezret összeszedjék. Megtudtuk azt is, hogy a Büge-telepieknek, akik­nek házuk javarészt összedőlt, a telkekért 250 ezer forintot fize­tett az önkormányzat. Volt olyan család, melynek épp eny- nyi hiányzott az új ház vétel­árához. A Bügén most térdig-derékig érő gaz és cserje fogadja az embert, a félig összeroskadt épületek között a homokzsá­kokból épített nyúlgátak járda­ként tesznek ismételt szolgála­tot. A „szigetre” egy család köl­tözött vissza. Jancsó Istvánék háza valamennyire épnek mondható, bár a férj igen nehe­zen közlekedik a tolókocsiban. Nem is megy sehova - mondja felesége, akitől azt is megtud­juk, hogy másfél hónapja köl­töztek vissza. „Nem öröm ez nekünk” - sóhajt többször is beszélgetésünk közben. S hogy miért költöztek vissza? Ők nem a tsz-irodán kaptak elhelyezést, hanem egy magánháznál - és hát nem igazán örült nekik a be­fogadó. A tsz-irodáról Molnár Jó- zsefné Editke nagyfiával, aki szeptemberben kezdi középis­két szoba, egy előszoba, egy konyha és egy fürdőszoba van, körülbelül 70-80 négyzetméte­res lehet.- Az önkormányzat fizette ki teljesen a házat?- Nem teljesen. Úgy vásárol­tam meg, hogy az én ingatla­nom értéke - melyet az árvíz­kár ért - 1,7 millió forint volt. Ezt az összeget kaptuk meg az önkormányzattól. Amit házat megvettünk, a még szükséges kis pénzt a biztosítótól kaptuk meg, mert volt biztosítás a há­zamon. Az új lakással pedig elégedett vagyok, és nagyon várjuk a pénteket és a szomba­tot. Einvág Zoltán Fotók: Mészáros János Különösen a székesfehérvári, a szegedi és a gyulai térségben kritikus a helyzet Az esőzés súlyos károkat okoz Az elmúlt napok esőzései nyomán bekövetkezett áradás és a bel­víz máris több száz milliós károkat okozott az országnak. Az idő­járás-előrejelzés sem kecsegtet semmi jóval, a meteorológusok további jelentős mennyiségű csapadékot prognosztizálnak. A vízügyi szakemberek szintén a helyzet romlásától tartanak. Folytatódik az átszervezés Az oktatási intézmények ko­rábbi átvilágítása és átszerve­zése után a szolnoki közgyű­lés június 24-én, az egészség- ügyi szolgálat és a szociális in­tézmények kerülnek sorra. Az egészségügyi szolgálatot a közgyűlés alapította, és 1993 január 1-től működik. Feladata szerint a város egészségügyi alapellátását kell biztosítania. Ide tartozik a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az ügyeleti, az iskola-egészségügyi, a fogor­vosi és a védőnői szolgálat. Az egészségügyi szolgálat ön- kormányzati támogatása az 1999. évi költségvetés szerint 44,2 millió forint, ezt az előter­jesztés jövőre 13,7 millióval kívánja csökkenteni. A csökkentés az előterjesz­tés szerint nem vezet az ellátás zavaraira. A város a szociális intézmé­nyek széles körű hálózatával rendelkezik. Az átvilágítás so­rán szükségessé vált annak át­gondolása, hogy az intézmé­nyek milyen módon tudnák ki­adásaikat csökkenteni, és köz­ben szolgáltatásaik színvonalát szinten tartani. Az előterjesz­tés részletesen szól az egyes tevékenységi körök, sőt egyes intézmények helyzetéről is. Összességében megállapít­ható, hogy az átszervezés fon­tos eleme a helyek számának csökkentése, különösen ott, ahol a kihasználtság alacsony. Az átszervezés azonban a szo­ciális intézmények esetében az igények és a törvényi előírások alapján a városra háruló fel­adatok ellátása érdekében többletköltségekkel is jár, és ezek az előterjesztés szerint meghaladják a megtakarításo­kat. Mindezek miatt az előter­jesztéshez függelékként csatol­ták László Péternek, a költség- vetési osztály vezetőjének a föl­jegyzését, amely szerint „Az előterjesztés, illetve a hozzá kapcsolódó határozati javaslat a korábban említett intézmények esetében - a fenti céloktól elté­rően - a források megjelölése nélkül, újabb többletkiadásokat gerjeszt, ezért a jelenlegi formá­jában az 1999. évi költségvetés ismert kondíciói miatt nem fo­gadható el.” A többletköltség összesen mintegy 47-48 millió forint lenne. Amatőr alkotók kiállítása Német vendégek Nagykörűben A németországi Hiltpolste- inből érkeztek vendégek a hét végén a cseresznye­termesztés egyik honi fel­legvárába, Nagykörűbe. Elsődleges céljuk a kap­csolatfelvétel volt. A frank település szintén a cseresznyetermesztésről hí­res, ám arrafelé jóval na­gyobb területen foglalkoz­nak ezzel a gyümölccsel, mint nálunk. A hiltpolsteini delegáció - köztük a polgármester és helyettesei - Fegyvemekről komppal érkezett át a Ti­szán pénteken délelőtt, a nagykörűiek pedig stíluso­san a legszebb, frissen sze­dett cseresznyével fogadták őket. A nap folyamán a vendégek megnézték, ho­gyan folyik nálunk a szüret, majd Marsi István hűtőhá­zánál jártak. Ezután meg­nézték a tájházat, ahol Szi- ráki Sándor segítségével a település történetével is­merkedtek. Másnap megte­kintették a pálinkafőzőt, va­lamint a híres fajtagyűjte­ményt, este pedig - újabb „helyi nevezetességként”, hiszen az egyik szereplő, Baráth Attila nagykörűi származású - megnézték a Macskák című darabot Szolnokon, a Szigligeti Színházban. Az elutazás előtt, vasár­nap délelőtt összegzésre ül­tek le vendégek és vendég­látók. Megegyeztek, hogy első lépésként szeptember­ben a nagykörűiek viszo­nozzák a látogatást, majd a turizmus és a települések szervezetei közötti kapcso­latok bővítése következik. szilvási A földművelésügyi és vidékfej­lesztési tárca helyzetfelmérése szerint a lehullott nagy mennyi­ségű csapadék különösen az észak-magyarországi folyóknál okozott áradást. A Hemád és a Sajó vízszintje csak mérsékel­ten emelkedett, a Mátra déli lej­tőjén lezúduló eső miatt viszont jelentősen megáradt a Zagyva és a Tama vízrendszere. A Zagyva felső szakaszán - a keddre virradó felhőszakadást megelőzően - már-már elkez­dődött az apadás, a Tama ma­gas vízállással a torkolat kör­Oblath Gábor, a Kopint-Datorg Pénzügykutató Rt. igazgatója lapunknak elmondta, a hiány megfelel cége és általában a pénzügy- és gazdaságkutatók prognózisaiban szereplő ada­toknak, ugyanis ennek mérté­kére már a Költségvetési tör­vény elfogadása után számítani lehetett. Az igazgató szerint a hiány év végére eléri a 2,5-2,7 milliárd dollárt, amely mind­össze néhány százmillió dollár­ral lesz magasabb az előző évi­nél. Nem valószínű, hogy meg­ismétlődik az 1997-98 között lejátszódott folyamat, amikor is nyékén tetőzött. Az árhullám hatására 337 kilométeres árvíz- védelmi töltésen kell jelenleg védelmi készültséget tartani. A Dunántúlon a Kapos és a Koppány vízgyűjtő területén a heves esőzések hatására árhul­lám alakult ki. A június 18-20. közötti védekezési munkák so­rán összesen 4,2 millió köbmé­ter vizet emeltek át. Kopacz András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság mű­szaki ügyeletesének tájékozta­tása szerint az országban keddre virradóra lehullott újabb a deficit 1,3 milliárd dollárral nőtt egy év alatt. A kutató a hiány legfőbb okának a meglehetősen gyenge külföldi keresletet nevezte meg. Magyarország legfőbb keres­kedelmi partnereinek, az Euró­pai Unió tagországainak lelas­sult gazdasági növekedése ked­vezőtlenül befolyásolja hazánk kivitelét. Továbbá rontja a mér­leget az is, hogy a tavaly év vé­gén először tapasztalt profitki­áramlás az utóbbi hónapokban rendszeressé vált. Az MNB közleménye szerint április végén a jegybanki tarta­nagy mennyiségű csapadék nyomán tovább nőtt a belvízzel veszélyeztetett területek nagy­sága. Jelenleg összesen 18 700 hektár áll víz alatt, ahonnan a szivattyúk másodpercenként 2500 köbméter vizet emelnek át. Az elöntött területből 4800 hektár vetésterület, 4150 hektár szántó, 8110 hektár rét és le­gelő, a többi egyéb mezőgazda- sági hasznosítású terület. Jelenleg a székesfehérvári, a szegedi és gyulai vízügyi igaz­gatóságok területén a legkriti­kusabb a helyzet, de a Felső- Tiszán, a Nyírség térségében is mind nagyobb a belvíz- és ára­dásveszély. Békés megyében 4950 hektárt, a Közép-Duna mentén 6800 hektárt öntött el víz. (újvári) lékok értéke 8,7 milliárd dollár volt, ami 0,1 milliárd dollárral kevesebb az egy hónappal ko­rábbi adatnál. Magyarország bruttó külföldi devizaadóssága 0,6 milliárd dollárral, a nettó külföldi adósságállomány pe­dig 0,7 milliárd dollárral ala­csonyabb az 1998 december végi adatnál. A bruttó deviza- adósság 22,6 milliárd dollár, míg a nettó 8,2 milliárd dollár volt egy hónapja. Áprilisban az országba ér­kező, tulajdonviszonyt megtes­tesítő befektetések nettó értéke 122 millió dollárra rúgott, míg az első négy hónapban 307 mil­lió dollárt tett ki. Egy évvel ko­rábban az első négyhavi befek­tetések nettó értéke elérte az 510 millió dollárt. (sts) A tiszafüredi Regionális Fej­lesztési Egyesület támogatásá­val sajátos módon kívánja nép­szerűsíteni a térségben élő ama­tőr alkotók tevékenységét a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság. Felhívásuk ugyanis azokat az alkotókat - keramikusok, vi­rágkötők, fafaragók, szőnyeg- szövők és foltvarrók - szólítja meg, akiknek a munkáit érde­mesnek találják arra, hogy azo­kat kiállítás keretén belül a nagyközönség is megismerje. A TIT nem titkolt célja, hogy ezúton is népszerűsítse azokat a szakmákat adó tanfolyamait - például virágkötő -, amelyek a tartósan munka nélküliek elhe­lyezkedését is segíthetik. Az amatőr alkotók tárlata, melyet július 8-án nyitnak meg a Zrínyi Ilona Általános Iskolá­ban, azzal kíván része lenni, a szintén ekkor kezdődő tiszafü­redi Európa-napoknak, hogy bemutatja a helyi hagyomány- őrző értékeket a városba érkező külföldieknek. A hiány növekedésére már a költségvetés elfogadásakor számítani lehetett Csökkent a külföldi kereslet Mintegy 13 millió dollárral haladja meg az előzetesen közölt értéket a folyó fizetési mérleg áprilisi hiánya, amely így 178 millió dollárt tesz ki - közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank. Az első négyhavi hiány 776 millió dollár volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom