Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-21 / 142. szám
1999. június 21., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Kovács László: elöregedtek a módszerek Nyitás a társadalom felé Az MSZP tavalyi 27 százalékos támogatottsága mára 42 százalékra emelkedett - jelentette ki Kovács László a párt szombati, Budapesten rendezett Válaszok a jövőnek című konferenciáján. A pártelnök közölte: az MSZP - megszabadulva a kormányzati felelősségtől - új lehetőséget kapott arra, hogy továbbépítse a párbeszédet a társadalom legszélesebb rétegeivel. Az elmúlt parlamenti ciklusban a kormányzati feladatok miatt nem jutott elég figyelem a pártra és a folyamatos megújulásra. Szervezeti gyengeség mutatkozott az MSZP tevékenységében és az alkalmazott módszerek is elöregedtek. A pártelnök kijelentette: csak egy nyitott párt képes megnyerni a társadalom bizalmát. Az új alapszabály kidolgozásánál figyelemmel lesznek arra, hogy a fiatalok és a nők minél nagyobb számban legyenek képviselve a párt vezető testületéiben. Kovács László elmondta, hogy az MSZP a szociáldemokrata eszmék hordozójaként definiálja önmagát. Megnyitó előadása után a résztvevők úgynevezett asztaltársaságokban folytattak eszmecserét az általuk legidőszerűbbnek tartott kérdésekről. A szocialisták és a média ügyeit boncolgató asztaltársaság résztvevői megállapították, hogy a közszolgálati rádiónak nincs alternatívája, és ezért fontos, hogy az intézmény eleget tegyen közszolgálati feladatainak. Többen elmondták, hogy szerintük agymosás folyik a közszolgálati műsorokban, és egyre inkább kiszorul az ellenzék a közszolgálati sajtóból. A mérhetetlen szakmai, újságírói igénytelenség pedig a hatalom kezére játszik - hangsúlyozták a résztvevők. Külön asztaltársaságok vitatták meg a párt civilkapcsolatait, a parlamenti frakció működését, a párt finanszírozásának kérdését, és terítékre került a párt alapszabályának módosítása, a köztársasági elnök választása, a kábítószerügy, illetve az MSZP új arculatának kialakítása is. A párt Baloldali Tömörülése a hosszú távú pártprogramról rendezett vitában leszögezte: azt szeretné, ha megerősödne a párt baloldali, szocialista jellege szemben azokkal, akik a politikai paletta közepére akarják vinni az MSZP-t. Stumpf: a kabinet nem vállalhatott kiegyezéseket A kormánykoalíció egy éve A polgárok a változásra szavaztak, ezért a kormány hivatalba lépése után nem vállalhatta sem a nagy, sem a kis kiegyezéseket - jelentette ki Stumpf István szombaton A polgári koalíció első éve című budapesti konferencián. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerint a nagy kiegyezés az MSZP-vel kötendő nagykoalíció képében kísértett, de emellett a kabinet kis kiegyezéseket is köthetett volna, például a Postabank ügyében. A miniszter úgy vélte, hogy a kormány nemzetstratégiai programot valósít meg, amelynek érdekében vállalja a konfliktusokat is. Hangsúlyozta: ez az első kormány, amely igyekszik kiszabadítani az országot olyan kényszerpályákról, amelyek a globális függőség, vagy a belső érdekszférarendszer tekintetében állnak fenn. A miniszter meglátása szerint az új parlamenti munkarend hatékonyabb a korábbinál, hiszen az elmúlt esztendőben több törvény született* mint a Hom-kormány hasonló időszakában. A kormányzati munka hiányosságai között említette, hogy eddig nem sikerült kompenzálni a nettó keresetcsökkenést a nem többgyermekes bérből és fizetésből élők, közalkalmazottak esetében. Véleménye szerint a kabinetnek adóssága van a kis- és középvállalkozók felé is. ■ INémeth Zsolt külügyi államtitkár szerint a kormány a politikájában megteremtette az integráció, a regionális politika és a határokon túli magyarok képviseletének egyensúlyát. Az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülésén is szó esett a kormánykoalíció munkájáról. Béki Gabriella elnök szerint a parlamentet ellenségessé vált légkör jellemzi, a kormányoldal érdemi válaszok helyett alaptalan visszavágásokkal, feljelentésekkel reagál az SZDSZ által felvetett kérdésekre. Horn Gábor országgyűlési képviselő „a korrupció és a semmittevés kormányaként” jellemezte a kabinetet. Krausz Tamás, az MSZP Baloldali Tömörülésének vezetőségi tagja egy hét végi értekezleten a Fidesz- FKGP—MDF-koalíció munkáját „szánalmas történelmi teljesítménynek” nevezte. Kovács László szerint a Fidesz számára a hatalom öncélúságot jelent. Új bevételekhez jut az államkassza A választmányi ülés legnagyobb vesztese: Kosztolányi Dénes A Fidesz Országos Választmányának szombati ülésén Orbán Viktor kiállt a koalíció gazdaságpolitikája mellett és elvetette egy újabb megszorító csomag bevezetését Az újraválasztott elnökség biztos hátteret akar teremteni a kormányzati döntésekhez. Nem lett igazuk azoknak, akik a legnagyobb kormányzó párt, a Fidesz szombati választmányi ülésén újabb bombasztikus bejelentésekre számítottak. Az elsőként felszólaló Orbán Viktor elismerte, vita folyik a kormányon belül, hogy a költségvetési hiány vártnál nagyobb növekedésére hogyan reagáljon a kabinet, de nem lesz semmilyen megszorító intézkedéseket tartalmazó csomag. Lehetőséget lát arra, hogy a költségvetés az év végéra az egyensúly felé közeledjen, hiszen rövidesen olyan nem várt bevételekhez jut az államkassza, mint az 1800-as mobiltelefon-hálózat üzemeltetési jogáért járó milliárdok, vagy a társadalombiztosító vagyonának értékesítéséből származó bevételek. A kormányfő jelezte, hogy a családi pótlék és a gyes ismételt alanyi jogúvá tételével 26 milliárd forintot csoportosítottak át a költségvetésben. Elképzelhetőnek tartotta, hogy tárgyalások útján ráveszik a Magyar Nemzeti Bankot arra, hogy a jelenleginél jelentősebb ütemben csökkentse a kamatokat. A pártelnök kijelentette: a NATO-tagság révén megerősödött Magyarországnak köszönhető, hogy nincs magyar áldozata a jugoszláviai légicsapásoknak. A tisztújító ülésen az eddigi elnököt, Várhegyi Attilát újraválasztották, míg a választmány alelnökei Szita Károly, Layer József, Búza Attila, Ágota Gábor és Répássy Róbert lettek. A szavazást követő sajtótájékoztatón Várhegyi kijelentette: a testület mostantól arra törekszik, hogy aktuálpo- litikai kérdések helyett inkább kiszámítható hátteret biztosítson a kormánynak. Az ülés nagy vesztese: Kosztolányi Dénes. Az Országgyűlés megfigyelési bizottságának elnöke meglepően kevés szavazatot kapott, és így a várakozások ellenére nem választották meg a Fidesz al- elnökévé. B. Molnár László A miniszterelnök beszéde nem szolgált meglepetéssel fotó: feb/diósi imre Az egyeztetés után Brüsszelbe „indul” a nemzeti vidékfejlesztési terv Támogatás a megújuló kisrégióknak Elkészült a nemzeti vidékfejlesztési terv első változata, amelyet a tárcák közötti egyeztetések után a kormány elé terjesztenek. Ha a kabinet elfogadja, akkor a dokumentumot Brüsszelbe továbbítják, Magyarország ugyanis pályázatot nyújt be az Európai Unióhoz való csatlakozást gyorsító támogatási programra. Mindezt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szervezésében szerdán kezdődött és szombaton végétért esztergomi tanácskozáson jelentették be. A rendezvényen az ország 193 kistérségének képviselői vettek részt, s az EU-csatlakozás tennivalóiról cseréltek eszmét. A fórum plenáris ülésén elmondták: az Európa Unió úgynevezett SAPARD-támo- gatására a tagjelölt államok vidéki kistérségei pályázhatnak. Az FVM felhívására az ország 193 kistérsége jelezte, hogy részt kíván venni a pályázaton. Ezek a kistérségek az ország 3200 települése közül 2800-at fognak össze, vagyis a települések túlnyomó többsége támogatást vár a megújuláshoz. Amennyiben az EU egyetért a nemzeti vidékfejlesztési tervvel, akkor 2000-től 2007- ig évente 50 millió eurót kap Magyarország. A vidékfejlesztés - amint a fórumon azt többen hangsúlyozták - nem azonos a mező- gazdaság korszerűsítésével; az agrárium csak a modernizáció gerince lehet, a vidék összes problémáját az ágazat egyedül nem tudja megoldani. A kistérségi programoknak növelniük kell a falvak népességmegtartó erejét, hozzá kell járulniuk az életszínvonal emeléséhez, a munkahelyek megtartásához, illetőleg megteremtéséhez, továbbá a kulturális és történelmi értékek védelméhez. ősszel a kistérségi központokban tanácskozásokat tartanak a pályázatokat előkészítő önkormányzatok és a vállalkozások számára. Magyar Örökség-díjak. Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szombaton átadták a Magyar Örökség-díjakat, amelyeket a polgárok szavazatai alapján ítéltek oda kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek és alkotóközösségeknek. A díjazottak között van a Honvéd Néptánc Együttes, Pemer Ferenc orvosprofesszor, Pungor Ernő vegyész- professzor, akadémikus, valamint a magyar bencés alapítású Sao Pauló-i Szent Gellért-apát- ság és Szent Imre-kollégium is. Törvénymódosítás. Az Oktatási Minisztériumban már dolgoznak a felsőoktatási törvény átfogó módosításának előkészítésén, amely a tervek szerint a jövő év első felében kerül majd a parlament elé - mondta Szö- vényi Zsolt, az oktatási tárca felsőoktatási főosztályának helyettes vezetője. Okmányreform. Aggályosnak tartja a Belügyi Dolgozók Szakszervezete azt a BM-javas- latot, hogy jövő évtől vállalkozókra bíznák a hivatalos okmányok kitöltését - nyilatkozta Bárdos Judit főtitkár annak kapcsán, hogy a kormány keddi ülésén tárgyal a tervezetről. Közölte, hogy a milliárdokba kerülő, s mintegy 1800 ember leépítésével együtt járó megoldást ésszerűtlensége miatt elutasítják. Házak veszélyben. Az esőzések nyomán támadt áradások miatt az ország számos pontján védekező munkálatokat folytat a polgári védelem - közölte Schieber József polgári védelmi szóvivő. Elmondása szerint az elmúlt napok esőzései miatt mintegy 1400 ház került veszélybe. Három tűzeset, köztük egy műemlék jellegű tájház leégését okozták villámcsapások szombat éjjel, az ország keleti felében - erről a tűzoltóság adott ki tájékoztatót vasárnap. TésztaeUenőrzés. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kilenc megyét érintő, a száraz- tészták minőségét ellenőrző vizsgálatról készített jelentést. Eszerint 422 boltban és kilenc gyártóhelyen fordultak meg az ellenőrök, s az üzletek 57 százalékában találtak szabálytalanságot. A forgalmazás hiányosságai miatt 118 esetben összesen 554 ezer forint értékű helyszíni bírságot szabtak ki. Gyógyulás. Már nyolc gyerek elhagyhatta a kórházat vasárnap azok közül, akiket a budapesti szalmonellafertőzés miatt ápoltak - közölte Kádár János, a Szent László Kórház főorvosa. A többi, mintegy nyolcvan beteg állapota is javult, és többségük valószínűleg a hét közepén gyógyultan távozhat majd a kórházból. Szüllnap. A fővárosban szombaton ünnepelték meg a Széchenyi-Lánchíd 150. születésnapját. A sokat látott műemlék - a Világörökség része - egy napra a gyalogosoké lett, legfeljebb a régi korokat idéző konflisok hajthattak fel a hídra. fotó: feb/kallus györgy Egyelőre nem bizonyítható, hogy Farkas Helgát megölték Átadták a nyomozati anyagot Az ORFK mintegy tizennégy kötetnyi nyomozati anyagot adott át a napokban a Csongrád megyei főügyészségnek, javasolva: zsarolás kísérlete és személyi szabadság korlátozása miatt emeljenek vádat a Farkas Helga elrablásával gyanúsított Csapó József ellen. Noha az ügy főnyomozójának, Kovács Lajos ezredesnek meggyőződése, hogy a lányt megölték, holttest híján az emberölés nem bizonyítható. Farkas Helga 1991-ben tűnt el, s azóta hiába kutat utána nagy erőkkel a rendőrség. Kovács Lajos szerint Helgát meggyilkolták, mert valószínűtlen, hogy ennyi idő elteltével ne adott volna életjelt magáról. A nyomozó szerint nem egyedi az eset: a valójában bűncselekmény áldozatává vált emberek egy részét kénytelenek eltűntnek nyilvánítani, mert tetemüket a gyilkosok elrejtették. Csapó József és barátja (többszörös tettestársa), Juhász Benedek Helga eltűnése után „került képbe” - Juhász szagát a lány Mazdájában beazonosította a rendőrkutya -, de letartóztatásukhoz nem volt elég bizonyíték. Később a más, súlyos bűn- cselekményekbe keveredett Juhász Csapónál húzta meg magát, vesztére. A ,jó barát” ugyanis tartva attól, hogy ha társa hűvösre kerül, megered a nyelve, sajátos módon oldotta meg a problémát. Juhász holttestét egy Szentes melletti csatornában találták meg. Csapót - akit Kovács Lajos most Helga elrablásával és a lány apjának megzsarolásával gyanúsít - ezért a gyilkosságért nem jogerősen 18 évi börtönre ítélték, jogerős ítélet július 6-án várható. Az ezredes szerint a két ügy összefügg, s noha mindkettőben csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre, nagy valószínűséggel a makacsul tagadó Csapó a gyilkos. Mint megtudtuk, a gyanúsított sajátos módon védekezik: amikor Helgára terelődik a szó, elnémul. Takács Mariann
