Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-18 / 140. szám

1999. június 18., péntek Kulturális Panoráma 9. oldal A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Ugyan kinek támadt az az őrült ötlete, hogy vasárnap este, főműsoridőben - megvál­toztatva akár a programok ha­gyományos rendjét is - az au­tósport versenyével traktálja a képernyőn héttől kilencig, két teljes órán át a nagyérdeműt, hogy búgó motorok zajával szórakoztassa; olyan sportág képeivel, amelyik ráadásul nem is tartozik nálunk, Ma­gyarországon a népszerűbbek közé, inkább csak megszállott rajongói veszik körül. Hol, mit, mikor? Azután: érthetetlen az is, hogy a Hangszál(l), Szikora Róbert zenés vetélkedőműsora miért is került át kora estéből szin­tén főműsoridőbe, mikor mind résztvevői, mind hallgatósága főleg a fiatalok, a tinédzserek közül verbuválódik. Ily mó­don jobban a helyén volt a régi, azaz eredeti helyén, este hat és hét között. Talán ezzel a változtatással kívánják kife­jezni, hogy a valóban nézett játék felértékelendő, így akar­nak neki rangot adni a műso­rok rendjében? Kétségtelen, az a lelkese­dés, odaadás, amellyel az elő­adónak is kiváló műsorvezető irányítja a vetélkedést, a re­mek összhang a közreműködő zenekarral, a sodró ritmus, a bensőséges kapcsolat a játéko­sokkal - akár együtt is énekel velük - vonzóvá teszi a Hang- szál(l)-t. Ám előléptetése a legnézettebb műsoridőbe aligha mondható szerencsés lépésnek, hisz’ valójában ré- tegműsomak, mi több, ifjúsági programnak számít. Es még mindig vasárnap este: jelentkezett újra a Szín­házról színházra, legalábbis címe szerint. Csakhogy ez a program csupán annyiban ha­sonlított a megnevezett erede­tihez, amelyet Kerényi Imre dirigált, amennyiben ennek is színház volt a színhelye, más­különben semmi köze nem volt hozzá. Amit láttunk, nem egy társulat bemutatkozása, hanem egy fesztiválról, a tánc- és mozgásművészet fesztivál­járól készült összeállítás, fel­vételről. Félrevezettek ben­nünket, a címe alaposan meg­tévesztett. Ami pedig azt illeti, amit láthattunk, valójában ér­tékes produkciók sorjáztak, köztük a szolnoki társulat tán­cosai Román Sándor koreográ­fiájában, viszont ami a gond mindezzel, hogy vajon egy művészeti ág, amilyen a táncé és a mozgásé, a maga elvont nyelvezetével, szimbolikus tartalmával az átlagnéző szá­mára mennyire befogadható és főleg megérthető. Ezért is kér­déses beiktatni vasárnap estére a legnézettebb műsoridőbe. Kimondta a bíróság Tudjuk, isten malmai lassan őrölnek; van azonban egy ma­lom, a televízióé, ahol még annál is lassabban járnak a malomkövek. Hány, de hány hónap, sőt esztendő, mennyi, de mennyi morgolódás, sőt nézői tiltakozás nem volt ele­gendő - e hasábokon magam is többször emeltem fel sza­vam nézőtársaim ösztönzésére -, hogy kimondassák: az X- aktáknak csupán az éjszakai órákban lenne helyük, ha már mégiscsak sugározni kívánja őket a televízió. Most végül a bíróságnak, a legfelsőbbnek kellett kimondania: vetítésük csak este 11 után. Előbb sem­miképp. Merthogy lélektani brutalitása miatt káros, így az ítélkezés. Főleg azokra, akik­nek személyisége még kiala­kulatlan, tehát a gyermekekre. De azért is, mert félrevezet „áltudományos blöffjeivel”. Helyére került tehát a sokat korholt sorozat, de kérdhetjük: miért kellett ehhez bírósági ítélet, miért nem volt hozzá elegendő a józan ész, a felnőtt értelem? A napfogyatkozásról S ha már szóba került az isten neve, van egy isten, amelyről mostanában gyakorta hallha­tunk a televízióban, amely ott szerepel a görög mitológiában, s akit az egyiptomiak valósá­gos istenként tisztelnek - He­lios, a Napisten -, valójában azonban egy égitest, igaz, a legfontosabb, mely a világos­ságot adja s a meleget árasztja sugaraival. És most ez a ha­talmas csillag különös dologra készül: augusztus 11-én mél- tóztatik teljesen elfogyat­kozni: rendkívüli sötétség bo­rul hazánk egyes részeire. Hogy ne éljen bennünket vá­ratlanul, a közt szolgálni akaró tévé napról napra újabb isme­retekkel lát el bennünket. Van, amikor gyakorlati tanácsokkal szolgál, például hogyan fény­képezzünk; van, amikor óva­tosságra int, csak szűrőn át nézhetjük; van, amikor régi napfogyatkozások emlékeit idézi, és van, amikor el akarja oszlatni az esetleges világ vé­get jósló rémhíreket. És így tovább. Csaknem száz kisfil- met készített a televízió, s alighanem az egyik leghasz­nosabb cselekedete, önálló tette az utóbbi időben. Ismere­tekkel felfegyverkezve, lélek­tanilag is felvértezve várhat­juk a nagy égi jelenséget. Csak időközben a Nap meg ne gon­dolja magát. Persze a meg­szerzett ismeretek akkor sem vesznek kárba. Valkó Mihály 20 EVES A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT VÁROSI MŰVELŐDÉSI ÉS ZENEI KÖZPONT KHT. Szolnok PROGRAMAJÁNLATA JÚNIUS 18-19. 19.00 óra - színházterem BALETT-TANFOLYAM VIZSGA ELŐADÁSAI Vezető-korreográfus: Mozsonyi Albert balettmester JÚNIUS 21-27. 16.30 óra - balett-terem NYÁRI TÁNCTANFOLYAM GYEREKEKNEK Vezeti: Szentiványi Kinga JÚNIUS 22-30. APOKOLTORNÁCÁN SARA ATZMON izraeli festőművésznő kiállítása - Szolnoki Izraeli Napok keretében - Megnyitó: 1999. június 22-én 16.00 óra A kiállítást megnyitja: Tálas László ny. múzeumigazgató JÚNIUS 24-26. MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGUSOK ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIÁJA ZENÉS KORZÓ IV JÚNIUS 26.15.00 óra NYUGDÍJAS PIKNIK Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjas Klubok kulturális seregszemléje Zeneteraszon a zenét szolgáltatja: a PARTY MUSIC BAND JÚNIUS 30-IG TERMÉSZETVARÁZS című fotókiállítás JÚNIUS 18-IG MACI HAD- vándorkiállítás ­Balázs Antal régi játékmaci gyűjteménye LEGSZEBB JÁTÉKOM A MACI- városi gyermekrajz-verseny rajzainak kiállítása ­DOBOZ(OK)B A ZÁRT MÚLT- színes fémdoboz gyűjtemény kiállítása ­Programjainkról felvilágosítással szolgálunk és je­gyek elővételben kaphatók a Városi Művelődési és Zenei Központ Közhasznú Társaság jegypénz­tárában hétfőtől péntekig 15.00-18.00 óráig. Tele­fon: 06-56/344-133* Szénást Gyula Szent István király portréjával Királyportrék Szent Istvántól IV. Károlyig A szolnoki Szénást Gyula cim- festő, aranyozómester, okle­veles becsüs, de érdeklődése még sokrétűbb, például a numizmatika is érdekli. Ta­lán ez az utóbbi vonzalma késztette arra az elhatáro­zásra, hogy a millenniumra elkészíti a magyar királyok portréit. A rendkívüli vállalkozás ered­ménye eddig tizenegy kép. A technikai részletekkel nem un­tatjuk az olvasót, a lényeg, hogy műanyag, úgynevezett si- kólemezre, tehát modem anyagra a középkori eredetű metszéssel és az ókori aranyo­zással készül a kép. A csiszolt műanyag valósággal beissza a festéket, amelyet még lakkré­teggel rögzít, hogy tartósabb legyen. A rendkívül aprólékos munkát igénylő, különféle megoldásokat egyesítő tech­nika hosszú kísérletezés ered­ménye volt. A különböző mé­retben készülő képek a millen­niumra lesznek készen a tervek szerint, s Szénási Gyula sze­retné kiállítani őket az ünnep­ségsorozat keretében, illetve később egy állandó kiállítás ré­szére szívesen felajánlja ingyen a képeket. B. A. A Péchy Blanka-díjas tanárnő Sokat tett a diákok szép beszédéért A karcagi diákok beszédkultúráját gazdagító munkájáért, a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Beklen Beszélni nehéz! körének vezetéséért Péchy Blanka-díjat vehetett át a napokban Nagy Sándorné tanárnő. Hogy majd négy évtizede a ta­nári pályát választotta Nagy Sándorné, annak több oka is volt - tudtuk meg. Az általános iskolában nagy hatással volt rá osztályfőnöke, Szentannai Dé- nesné, valamint már akkor igyekezett segíteni a helyes­írásban osztálytársainak. Bár először orosz-angol szakra je­lentkezett, a felvételin néhá- nyuknak felajánlották, hogy felvételizzenek magyar szakra, s miután gondolkodási ideje nem volt, belevágott. Mint mondta, ennyi év távlatából sem bánta meg a váltást, hiszen diákjaival szép sikereket ért el. Máig emlékezetes maradt számára az az osztály, ahol a dolgozatok kijavításakor a harminc diák fele egyest kapott helyesírásból. A tanárnő azon­ban nem adta fel, módszerének köszönhetően érettségire ezen diákok is tudták a helyesírást. Kolléganőjétől, Petrov István- nétól hallott először a Beszélni nehéz! mozgalomról, melyet a fenti osztály tíz tagjával indított útnak a gimnáziumban, majd 1985-től egyre több szakközép- iskolás kapcsolódott be a körbe. Egy gimnáziumi osztállyal megalakította a Dr. Zöld Sán­dor Kört is. Mint mondta, szak­köri foglalkozásain mindig arra törekedett, hogy a rádió Be­szélni nehéz! és a Duna Televí­zió nyelvőrző műsora feladata­inak megoldása, a verselemzé­sek és a nyelvészkedés mellett a diákok megismerkedjenek egymással, s jusson idő a kommunikáció gyakorlására is. Három éve a kör felvette a Bek­len nevet, s évente többfordulós versenysorozatot is tartanak, ahol dr. Bellon Tibor tanszék- vezető, majd Pintér István kis­újszállási pedagógus értékelte a diákok munkáját. Legutóbb a kisúji gimisek is részt vettek a versenyen, és jövőre az általá­nos iskolásokat is szeretné be­vonni a tanárnő. Mióta Nagy Sándorné nyug­díjas, azóta Selmeczi Edittel ve­zeti a kört, ahová külső előadó­kat is meghívtak, akik a testbe­szédről és a kommunikációról szóltak. A tanárnő nyáron sem pihen, hiszen a kör akkor is működik. S persze jön a befő­zési szezon, és a kiskert is min­dig ad ilyenkor munkát. Nagy Sándorné nagyon büszke lánya­ira, akik közül kettő nyelv sza­kos, a legkisebb pedig lovas­edző lett, de ő is nyelvvizsgá­zott. D. E. 10 003 I E <N I GHTS, SM I LE jGIRLS, KIWI, ELON.MR.RICK, 3. 30YS, ÁMOKFUTÓK, BEST IÁK, FRESH műsorvezetők! BELYÓ BâBBàRà, 3aRáMI lÁBOB, JÁKSÓ LÁSZLÓ, KOT ZSJZSa DANUBIUS VURSLI

Next

/
Oldalképek
Tartalom