Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12 / 135. szám

2. oldal Körkép 1999. június 12., szombat Nem ért egyet a magyar kor­mány a drávai vízi erőmű meg­valósításával - jelentette ki a magyar-horvát vízgazdálko­dási bizottság Losinjban meg­tartott ülésén dr. Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A Vatikán kezdettől fogva tá­mogatója Lengyelország euró­pai integrációjának, egyidejű­leg azonban óva int a fogyasz­tói életmód kritika nélküli elfo­gadásától - jelentette ki pénte­ken a lengyel parlamentben II. János Pál pápa. Új taktikát vetett be Pinochet tábornok: úgy döntött, hogy chilei, brit és spanyol védője vegyen részt a madridi bírósá­gon folyó vizsgálatban, és „be­lülről próbálja megtámadni a spanyol bíróság illetékességét”. Baszk üzletembereket zsarol az ETA szakadár terrorszerve­zet: levélben „forradalmi adó” befizetésére szólította fel őket. A „forradalmi adó” beszedése az ETA egyik szokásos finan­szírozási forrása. * Jelenlét. A Fidesz képviselő- csoportjában ezentúl - a ház­szabályban szereplő elvonáson kívül - pénzbüntetéssel sújtják az igazolatlanul távolmaradó képviselőket. Isépy Tamás el­mondta: elkészült az etikai sza­bályzat tervezete is, amelynek elfogadásáról jövő heti, kecs­keméti tanácskozásán dönt a frakció. Stadler-per. A Legfelsőbb Bí­róság előtt folyó másodfokú el­járásban pénteken az ügyész az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolyta­tását indítványozta feldentet- lenség, hiányos tényállás, il­letve téves jogi következtetések miatt. Az ügyész indítványához a 9 évi börtönnel sújtott Stadler József akasztói vállalkozó ügy­védje is csatlakozott. Határo­zathozatal június 21-én várható. Zárlat. Beléptetési tilalmat rendelt el a Franciaországból, Németországból, Hollandiából és Belgiumból származó ba­romfihúsra és húskészítményre, tojásra és tojástermékekre, ser­téshúsra és húskészítményekre, marhahúsra és húskészítmé­nyekre, továbbá tej- és tejter­mékre, állati zsiradékokra a FVM illetékes hatósága. MÁV-tervek. Felkészült a vasút a nyári balatoni szezonra. Június 19-től augusztus végéig újabb InterCity-járatot indít, amellyel Balatonszentgyörgyig közlekedhetnek az utasok. Eb­ben az évben is válthatunk névre szóló balatoni napijegyet, első osztályra 1962, másodosz­tályra 1308 forintért. A vajdasági magyarok részt vennének egy új jugoszláv kormányban Orosz alakulatok Belgrádban A boszniai békefenntartó erők (SFOR) orosz kontingenséhez tartozó egységek péntek délután Boszniából megérkeztek Belgrádba, hogy adott időben bevonulhassanak Koszovóba. A szombaton kezdődő küldetés teljesítésére megindultak a NATO egységei is. Bili Clinton amerikai elnök a nemzethez intézett televíziós beszédében csütörtök este be­jelentette, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetsé- gesei győzelmet arattak a Jugoszlávia ellen indított légi hadjáratban. Ä békefolyamat további lé­péseiről kezdett orosz-ameri­kai egyeztető tárgyalások pén­tek délelőtt váratlanul meg­szakadtak, és Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes el­utazott Moszkvából, de félút­ról visszafordult és visszatért az orosz fővárosba. A nézet- eltérés okaként Leonyid Iva- sov tábornok azt mondta: Oroszország önálló zónát sze­retne kapni, ahol más államok - például valamely NATO-or- szág - katonái is szerepet kap­hatnak. Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter péntek délelőtt Macedóniába érke­zett, ahol kifejtette, hogy a há­borús bűncselekmények elkö­vetésével vádolt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek felelnie kell tetteiért a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepet vállaljon az új jugoszláv kor­mányban” - közölte pénteken Kasza József, a szervezet el­nöke. A vajdasági politikus Martonyi Jánossal tárgyalt Budapesten. A külügyminisz­ter a megbeszélések után hoz­zátette: ez az egész világ szá­mára hitelessé teheti a folya­matot. A háromszintű vajda­sági autonómiaelképzelést is a jugoszláviai demokratizáló­dási folyamatba kell beillesz­teni. Eredménytelenek a meghallgatások Nem volt alapja Orbán Viktor bejelentésének? A megfigyelési ügyben vizsgálódó parlamenti bizottság pén­teki, maratoni hosszúságúra nyúlt ülésén meghallgatták Csintalan Sándort és Szekeres Imre szocialista politikusokat, F. Lajos magánnyomozót, valamint a Köztársasági Őrezred századosát, B. Csabát. A megfigyelés állítólagos megrende­lője, Czégé Zsuzsa betegségére hivatkozva nem ment el a tes­tület meghallgatására. A megfigyelési ügyet vizsgáló bizottság pénteki ülésén még inkább megerősödött az a gyanú, hogy nem volt igazán alapja Orbán Viktor múlt év augusztusában tett bejelenté­sének, miszerint az előző kormányzat idején törvényte­len és titkos adatgyűjtés folyt volna fideszes politikusok és családtagjaik ellen - értékelte a pénteki ülést lapunknak Ke­leti György, a bizottság szocia­lista alelnöke. Mint megtud­tuk, az MSZP és az SZDSZ a munka lezárását javasolta, ezt azonban az elnök vitára sem bocsátotta. A javarészt zárt ajtók mö­gött folyó meghallgatáson vita folyt a bizottságnak átadott dokumentumok titkosságának feloldásáról, de hogy végül is mire jutottak a képviselők, azt Keleti György nem árulhatta el. Azt azonban tudni lehet, hogy a testület korábbi ülésén támogatta az iratok titkossá­gának feloldását, s ezzel egyetértett Nikolits István ko­rábbi, valamint Kövér László jelenlegi titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is és ettől Orbán Viktor sem zárkózik el. Szintén zárt ajtók mögött hallgatták meg F. Lajos ma­gánnyomozót, és B. Csabát, a Köztársasági Őrezred száza­dosát, akik a miniszterelnök által a bizottságnak átadott magnófelvételen szerepelnek. Megemlítik két szocialista po­litikus, Szekeres Imre és Csin­talan Sándor nevét, akik már a nyilvánossá tett ülésen utasí­tották vissza a feltételezést, hogy bármiféle kapcsolatuk lenne a nyomozóval, illetve a századossal. Mint azt egybe­hangzóan kijelentették, az ügyben egyáltalán nem érde­keltek, és nem is érintettek. A magnószalagot eredetisé­gét most szakértővel vizsgál­tatja meg a testület. Horváth Magdolna Hárman a bizottságból - középen Kosztolányi Dezső, elnök FOTÓ: FEB/diósi IMRE Hírháttér Európa parlamentje Dániában, Nagy-Britanniában, Írországban és Hollandiában már csütörtökön túlestek a voksoláson, az Európai Unió többi tagálla­mában viszont vasárnapra időzítették az Európai Parlament képvi­selőinek megválasztását. A közösség csaknem 300 millió polgára járulhat az urnákhoz, sokan azonban még saját nemzeti parlament­jük képviselőinek kiválasztására sem veszik rá magukat, a közös parlament szerepe pedig őszintén szólva nem sokat mond az átlag­embereknek. Pedig az Európai Parlament fontossága az elmúlt években - párhuzamosan a földrészünket mindinkább átformáló integrációs folyamatokkal - látványosan nő. Az unió parlamenti intézménye­ként tanácsadói, konzultatív funkciót látott el, szavazott a költség- vetésről és ellenőrzést gyakorolt a végrehajtó szervek (a Bizottság és a Miniszteri Tanács) felett. Sőt, mióta a maastrichti, majd az amszterdami szerződésben módosították a teendőit, jogköre tovább bővült, s mind több határozathoz, döntéshez szükséges a 626 stras- bourg-i képviselő egyetértése. Az oktatás, a kultúra, az egészség­ügy, a környezet- és a fogyasztóvédelem, a kutatás, a fejlesztés té­makörében pedig egyenesen vétójoggal rendelkezik, arról nem is beszélve, hogy menesztheti a brüsszeli bizottságot - mint azt a kö­zelmúltban megtörtént. Ráadásul hazánk szempontjából aligha fe­ledhető, hogy az Európai Parlament jóváhagyása az új tagállamok felvételéhez is szükséges lesz. (szondy) Öntevékeny civilek a pályán Párbeszéd a jövő Európájáért Reményeink szerint még eb­ben az évben minden megye- székhelyen megnyílhat egy úgynevezett civil központ, amely az önkormányzatok és a térségi civil szervezetek együttműködésének fejleszté­sét szolgálja - közölte Áder János, az Országgyűlés el­nöke pénteken, egy nemzet­közi konferencián. Az európai integráció és a civil szervezetek kapcsolatát átte­kintő tanácskozást a Miniszter- elnöki Hivatal (MeH) és a Kül­ügyminisztérium rendezte. Áder János a háromnapos ta­nácskozás nyitóülésén kijelen­tette: az Országgyűlés és a kormány kész együttműködni egy korszerű gondolkodású, szakmai alapon szerveződő ci­vil körrel, de csak az ország gazdasági helyzetében történő javulás vezethet a támogatási lehetőségek bővüléséhez. Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az idei költség- vetésben, önálló célelőirány­zatként 515 millió forintot kü­lönítettetek! a civil szervezetek működésének segítésére. Ez az igényekhez képest nem jelentős összeg, a célok megvalósítása szempontjából azonban igen. Orbán Viktor miniszterelnök, a konferencia fővédnöke levél­ben üdvözölte a résztvevőket. Ebben kiemelte: „a kormány- program maradéktalan teljesí­téséhez elengedhetetlennek tartjuk a civil szervezetek tá­mogatását”. Pályázat a kistelepülések fejlesztésére E-vonal a falvakban A szociális problémák hatvá­nyozottan sújtják a vidéki kistelepüléseket, ahol a helyi társadalom a legkevésbé fel­készült e bajok orvoslására - hangsúlyozta dr. Varga Zol­tán, a Egészségügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára pénteken, a Pest megyei Ócsán rendezett II. Vidék- Egészség-Betegség-Kultúra Konferencián. A tudósok - közöttük orvosok, néprajzkutatók - már koráb­ban felhívták a figyelmet arra, hogy a falvak gazdasági és egészségügyi lemaradása szo­ciális szakadékot idéz elő a társadalomban. Szakmai, anyagi és információs segít­ségre van szükségük. A konfe­rencia helyszíne, Ócsa példája modell értékű, mivel az elmúlt két évben önerőből helyi egészségmegőrzési programo­kat indított. Az Egészségügyi Miniszté­rium még az idén pályázati úton anyagi támogatást ígért a vidéki kistelepüléseknek, a be­tegségek hátterében ugyanis a nem megfelelő életkörülmé­nyek, a szegénység és az isko­lázatlanság játssza a legfőbb szerepet. E hónapban elindítot­ták az úgynevezett E(gészség)- vonalat, amely az interneten, majd szeptembertől nyomta­tott formában is informá­ciós támasza lehet a fal­vaknak. Németh Zsuzsa Kevesebb lesz az előfelvételi Rendelet az új tanév rendjéről Az 1999/2000-es tanévben csak azok a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tarthatnak írásbeli felvételi vizsgát, amelyek­ben a túljelentkezés aránya több mint három és félszeres - jelentette be Környei László, az Oktatási Minisztérium köz­oktatásért felelős helyettes államtitkára. A tanév rendjére vonatkozó rendelet e pontja a felmérések szerint csupán mintegy húsz intézményben ad lehetőséget arra, hogy írásbeli felvételit tartsanak. A jövő tanév, akárcsak az idei, 185 napos lesz, és a pe­dagógusok hat tanítás nélküli munkanappal gazdálkodhat­nak majd. Változás, hogy jö­vőre a húsvét hétfőt követő kedd is szabadnap lesz. A téli szünet december 23- án kezdődik, az új esztendő­ben az első tanítási nap január 3-a lesz. A tavaszi vakáció áp­rilis 17-től 25-ig tart majd. A tanév szeptember 1-jén kez­dődik, az utolsó tanítási nap a nem végzős évfolyamokon 2000. június 16-ára esik. Környei László elmondta: változik a középiskolai jelent­kezés rendje is. A diákok az eddig szokásos három jelent­kezési lap mellett kitöltenek majd egy negyedik lapot is, amelyeken az iskolák sorrend­jét tüntetik fel. Ezt a lapot csak az Országos Értékelési és Vizsgaközpontnak juttatják el a tanulók. Ott, az iskolák által meghatározott felvételi keret ismeretében ajánlják majd az intézményeknek a felvételre javasolt gyermekek sor­rendjét. Jövőre jelentősen szűkíti a tárca az előzetes felvételi eljá­rás lehetőségét. Az úgyneve­zett előfelvételikre - a fenntar­tóval való egyeztetés után - csak a nemzeti, etnikai és ki­sebbségi oktatásban részt vevő, a két tanítási nyelvű, a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, továbbá a fegyve­res erők és a rendvédelmi szervek által fenntartott isko­lákban kerülhet sor. Előfizetői forródrót Telefon: 488-5621 Fax: 488-5689 Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben A hét sztárja: Alyssa Milano Szemérmes kebelkirálynő Sandra Bullock mindig csak bajt kever Táncos lábú doktorkisasszony Tvr-hét - a műsorújság %*Va>v

Next

/
Oldalképek
Tartalom