Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-10 / 133. szám

1999. június 10., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Körvonalazódó francia kapcsolat A szerdai városházi sajtótájékoztatón Szalay Ferenc szolnoki polgármester többek között franciaországi utazásáról, az in­tézményi rendszer átszervezésében végzett hivatali munkáról, a Rethmann cég közgyűléséről és az árvízi segélyekről beszélt. Amiről beszélünk Legfeljebb néhány év börtön Két olyan, a közelmúltban történt bűncselekményben is gyere­keket tartanak számon elkövetőként, illetve bűnrészesként, amely halállal végződött. Hogy hol kezdődnek el ezek az esetek, honnan számíthatjuk ezeknek a gyerekeknek az „elfajulását”, azt a szakemberek hi­vatottak eldönteni. Azt azonban mindannyian tapasztaljuk, hogy a köznapi felfogásban igencsak leértékelődött az emberi élet, sokszor nem haladja meg egy-egy márkás árucikkét sem. És itt megint lehetne sorolni az okok között az általános ér­tékválságot, a negatív cselekedetekkel szerzett gazdagság irri­táló és egyben csábító voltát, a becsületesség abszolút válságát és lassan általánossá váló lenézettségét. Ám az okok sorolásá­val nem jutunk közelebb a megoldáshoz, amelyről - gyanítom - sokáig nem beszélhetünk még. A fent említett esetekkel szinte egy időben döbbentett meg egy másik. Senkit nem támadtak meg, nem történt bűncselek­mény, csupán egy kijelentés hangzott el egy szolnoki tinédzser fiú szájából. Tanárnőjével való vitájáról így vélekedett: „Na és? Majd megölöm a tanárnőt, legfeljebb kapok érte néhány évet, és kész.” Ez a kamasz ugyanis hozzászokott, hogy lassanként ez a dol­gok rendje. Nap mint nap hallja, hogy emberölésért néhány évet kapnak az elkövetők, „és kész”. Ez rögzült benne, mint ahogy a gyilkosság lehetősége is felsorakozott a megoldási módjai közé. Persze, biztos nem gondolta komolyan, mondanák sokan. De nemcsak a fent említett két eset, hanem korábbi tragikus törté­netek is azt bizonyítják, hogy az ilyen kijelentések olykor brutá­lis tettekké formálódnak. És hogy mikor szakad át ez a gát a megfogalmazás és a végrehajtás között - azt nem lehet megjó­solni. Tudom, abszolút korszerűtlen a halálbüntetés visszaállításá­ról gondolkozni, mert hogy nem „európai”, továbbá „emberte­len”. És egyébként sincs visszatartó ereje, állítják azok, akik többet tudnak nálunk ezekről a dolgokról. Bizony lehet, hogy nem tartana vissza már az sem. Ám egy­valamit biztosan tudok: Soha senkit nem hallottam még így nyi­latkozni: „Na és? Megölöm a tanárnőt, legfeljebb felakaszta­nak, és kész”. Paulina Éva Ásatások a 4-es út mentén Feltárják a régmúltat A 4-es főút rekonstrukciója, szélesítése okán folyó építési mun­kák előtt a törvény szerint megelőző régészeti feltárást kell vé­gezni. Ennek során eddig kilenc lelőhelyet jelöltek ki a Damja­nich múzeum munkatársai. Erről a nagy munkáról kérdeztük dr. Kertész Róbertét, a múzeum igazgatóját, aki maga is régész, és tevékenyen részt vesz a feltárásban. Logisztikai bázis Kenderesen (Folytatás az 1. oldalról) A befektetők 21 hektáros te­rületet vásároltak meg, ahol első lépésben egy 16 ezer négyzetméteres nagykereske­delmi, EU-komform logiszti­kai komplexumot alakítanak ki, ami egyúttal száz új mun­kahelyet is jelent a község­ben. Már készülnek a tervek, és szeptemberben kezdődik az építkezés. A kivitelező cég a munkába a környékbeli alvál­lalkozókat is bevonja majd. A kulcsátadás várhatóan január­ban történik meg - tudtuk meg Csontos József ügyvezető­től, Götz Sándor logisztikai ter­vezőmérnöktől és Pósa Gábor marketing-ügyintézőtől. A vállalkozás mind a ter­melők, mind pedig a kiske­reskedők felé újfajta nagyke­reskedelmi tevékenységet is beindít, és kezdetben mintegy 2500-3000 kiskereskedőnek biztosítják majd a magyaror­szági iparcikk, vegyi és élel­miszeripar teljes áruskáláját. Megkeresték a hazai élel­miszeripar legkisebb szerep­lőit is, akiknek a magyar ter­mékek védelmében szintén felajánlották szolgáltatásai­kat. Az általuk kínált logisztikai szolgáltatás a termelők ré­szére a gyártósor végétől a raktározáson át az áru vevőig történő kiszállítást biztosítja majd, hogy a gyártó csak az­zal foglalkozzon amihez ért, vagyis a termeléshez. A Joe Tempest dolga lesz a kiske­reskedőkkel való napi kapcso­lat és a szállítás megszerve­zése. de Megszökött a vádlott (Folytatás az 1. oldalról) Ez ügyben egyébként a - még nem jogerős - ítéletben két év szabadságvesztés szabtak ki részére. Az ügyészség, tartva attól, hogy a szabadon levő vádlott esetleg újabb bűncselekmé­nyeket követ el, a kábítósze­res ügy kapcsán indítványozta ismételt fogva tartását. A vádlott szökésével kap­csolatosan a megyei rendőr­főkapitányság sajtószolgálata is adott ki közleményt. Ebből kiderül, hogy G. Józsefe lien a történteket követően nyom­ban körözési akciót rendelt el a Szolnoki Rendőrkapitány­ság, ami ez idáig nem vezetett eredményre. Azt azonban megállapítot­ták, hogy a fiatalember taxiba ült, és Ceglédre vitette magát, ahol a kórház közelében ki­szállt a gépkocsiból és el­tűnt. H. Gy. Kilenc megyei jogú város pol­gármestereinek részvételével magyar önkormányzati küldött­ség járt Franciaországban jú­nius elseje és hatodika között. A küldöttség tagja volt Szalay Ferenc polgármester és Barta István, az MSZP-frakció veze­tője. A szolnokiak Périgueux városában jártak. A szolnoki delegáció a francia közigazga­tási rendszerrel, a települések EU-pályázati lehetőségeivel ismerkedett. A kapcsolat to­vábbi folytatására megvan a szándék, 2000-ben francia de­legáció érkezik Szolnokra, 2001-ben pedig közösen ren­A politikus a Déryné Művelő­dési Központban tartott fórumán hangsúlyozta, hogy a kormány­nak szembe kell nézni a való­sággal. Riasztó jel a költségve­tés, illetve a fizetési mérleg ug­rásszerűen emelkedő hiánya. Mint mondta, ha a jelenlegi fo­lyamatokat az év végére vetít­jük, a hiány megközelíti a három milliárd dollárt, amely három­szorosa annak a szintnek, amivel a Fidesz-kormány átvette az or­szágot egy évvel ezelőtt. Az MSZP nem ért egyet az­deznek ünnepséget a francia­magyar baráti kapcsolatok éve alkalmából. Szalay Ferenc elismerését fe­jezte ki a polgármesteri hivatal minden dolgozójának, aki részt vett az intézmények átvilágítá­sában és az ebből következő feladatok végrehajtásában. A polgármester hangsúlyozta, hogy az átalakítást nagy előké­szítő munka előzte meg, iskolai és lakossági fórumokon, vala­mint a sajtóban is megadtak minden szükséges tájékoztatást a lakosságnak. A Rethmannn Recycling Szolnok Rt. közgyűlésén el­zal, hogy a jövedelmek elosztá­sakor a lakosság 80 százaléka rosszul jár. A kedvezményezett réteg pedig az, amelyik koráb­ban is jó módban élt. Ezt tá­masztja alá a családi pótlék ala­nyi jogúvá tétele, vagy az, hogy a bérből és fizetésből élők keve­sebbet kapnak kézhez, mint egy évvel ezelőtt. Hangsúlyozta: a Fidesz-kor­mány a látszatot többre tartja a valóságnál, és a kommunikációt fontosabbnak ítéli a kormány­zásnál. A levélbotrány kapcsán hangzott, hogy a cég terveiben több mint 300 milliós eszköz-, és mintegy 15 milliós épületbe­ruházás szerepel. A város tisz­tasága az elmúlt fél évben sokat javult. További fejlődés, hogy hamarosan megjelennek egyes utcákon a lámpaoszlopokra erősített virágkosarak. Az árvízi segélyalapra mint­egy 10,5 millió forint gyűlt ösz- sze. A kifizetések rövidesen megkezdődnek. Ötvenhét káro­sult. az összeg kiegészítésével mintegy 15 millió forint se­gélyben, támogatásban része­sül. Hagyományteremtő céllal vasárnap díjugrató lovasver­seny lesz a Tiszaligetben. Sza­lay Ferenc elmondta: reméli, hogy ezzel is segítik a lovas­sport felélesztését a városban. az igazi kérdésre - hogy miért született meg a levél? - a kor­mány és a Fidesz-frakció vizsgá­lata nem adott választ. A fórum előtti sajtótájékozta­tón a pártelnök elmondta: ma­gánvéleménynek tekinthető Szekeres Imre képviselőtársának a minimálbér duplájára emelését szorgalmazó javaslata. (A költ­ségvetési bizottság elnöke ko­rábbi nyilatkozataiban ugyanis arról szólt, hogy a parlamenti ciklus végére a jelenlegi szint duplájára kell emelni a mini­málbéreket.) Kovács László bejelentette: pártja létrehoz egy olyan alapít­ványt, amely egyebek mellett gazdasági kutatási programok, szakértői anyagok kidolgozását finanszírozza. bcs Jelenleg egy több száz méter hosszú lelőhely feltárásán dol­goznak, a kilenc közül ez a leg­nagyobb. Több korból is talál­tak leleteket, a legérdekesebb­nek azonban egy kora újkőkori lelőhely feltárása ígérkezik. Az úgynevezett Körös kultúrához tartozó telepen a legkorábbi élelemtermelő közösség élt, mintegy 7-8 ezer évvel ezelőtt. Lakói búzát, rozst, kölest ter­meltek, háziállataik voltak. Az anatóliai-balkáni gyökerű kul­túra legészakibb lelőhelyéről van szó, ez azért is érdekes, mert a periférián lévő lelőhe­lyek mindig izgalmasabbak a kapcsolatok, a keveredés miatt. Dr. Kertész Róbertnek ez a kor a kedvenc kutatási területe, nem véletlen, hogy nagy örömmel fogadta a páratlan le­hetőséget, amit a 4-es út széle­sítése adott. Mint ismeretes, a beruházás összköltségeinek 9 ezrelékét kell a régészeti feltá­rásra fordítani. Ez akkora ösz- szeg, amilyenre a múzeum költségvetéséből nem is szá­míthattak. A feltárandó terület több száz méter hosszú, átvágja a fa­luszerű telepet, így lehetőség van nem csupán a házépítés ta­nulmányozására, de a telepü­lésszerkezet vizsgálatára is. A múzeumban most ez a munka foglalja le az erők zö­mét, minden egyéb tervet en­nek rendeltek alá. Az összesen kilenc lelőhelyen bronzkori, népvándorláskori és egyéb le­letekre is számítanak, így szinte minden régész számára adódik a szűkebb kutatási terü­letének megfelelő feltáró munka. Az út nyomvonalát a nyár végéig át kell adniuk, de még egy Mol-vezeték építési területének föltárása is rájuk vár, tehát bőven lesz munka a számukra az ásatási szezon végéig. B. A. Kovács László szerint riasztó jelek tapasztalhatók a gazdaságban Ismét adósságspirál fenyeget? Egyelőre nem katasztrofális hazánk gazdaságának állapota, de riasztó jelek vannak. Ha a kormány nem figyel oda ezekre, ak­kor az ország működőképességének fenntartására hiteleket kell felvenni, ami ismét belesodorhat bennünket az adósság- spirálba, annak minden negatívumával - fogalmazott tegnap Jászberényben Kovács László, az MSZP elnöke. A kitörésvédelem tapasztalatai Érdekes és hasznos szimpóziumot tartottak tegnap Szolnokon a megyei tűzoltó-parancsnokság és a Gépipari Tudományos Egyesület Szolnoki Szervezetének szervezésében a kőolaj- és földgázkútkitörések, -tüzek elfojtásának tapasztalatairól. Az előadók sorában ott volt többek között Buda Ernő aranydiplomás bányamérnök, akit a ldtörésvédelem nemzet­közileg elismert doyenjeként tartanak számon. Értékes elő­adásában az olajipar kezdeté­től napjainkig vázolta fel a fej­lődést. A résztvevők emellett meg­ismerkedhettek a tavaly no­vemberi nagylengyeli széndi­oxid-gázkitörés elfojtásával, illetve olyan oltási módokról hallhattak - nemzetközi kite­kintésben is - a kitörésvéde­lemben jártas szakemberektől, amelyek igen sok új informá­ciót tartalmaztak. Hoffman Imre megyei tűzol­tóparancsnok lapunknak a kon­ferenciát értékelve elmondta: a tűzoltás egy olyan szűk szele­tébe - amely viszont a kőolaj­iparnak nagyon fontos szelete - nyerhettek betekintést a részt­vevők, amely nem mindennapi. Az olajipari, a kitörésvédelmi és a tűzoltó szakemberek nagy­szerű összefogása figyelhető meg, hiszen az elmúlt évtize­dekben megszerzett tapasztala­tokat igyekeznek a gyakorlatba átültetni, és ezek technikai esz­közök, műszaki fejlesztések te­kintetében mind láthatók is vol­tak a tanácskozáson.-bgy­Törvényes a kengyeli helyiadó-rendelet A mezőgazdasági őstermelő is „ipart űz” Minden törvénynek megfelel a kengyeli helyiadó-rendelet - állítja a megyei közigazgatási hivatal egyik munkatársa. A község polgármestere ebben mindig is biztos volt, mégis úgy érzi, a rendelet ellen tiltakozó őstermelőkkel való tárgyalá­sokra továbbra is szükség van. Mint arról korábban beszá­moltunk, Kengyelen több mint száz őstermelő nyújtott át petíciót az önkormányzat­nak, így tiltakozva a helyi­adó-rendelet ellen. Sérel­mesnek tartották ugyanis, hogy míg személyi jövede­lemadót másfél millió forin­tos árbevételig nem kell fi­zetniük, addig helyi iparűzési és kommunális adót már az ötszázezer forintnál többet elkönyvelőknek is le kell ró­niuk. Sőt, a Metész megyei vezetője felvette azt is, hogy az őstermelőkre nem is vet­hető ki helyi adó, mert nem vállalkozók. A közigazgatási hivatal adóügyekkel foglalkozó munkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy hivatalos be­adványt még nem kaptak, de megvizsgálták a kengyeli rendeletet, és az mindenben megfelel a törvényeknek. A szakértő szerint ugyanis az őstermelőikre is vonatkozik a helyi adóról szóló törvény. Azt azonban nem vizsgálták, hogy milyen összeghatár fe­lett adóztathatók az ősterme­lők. Márpedig a tiltakozás élére állt Vámosi László sze­rint éppen a kivetés módja miatt emelték fel a [Szavukat az őstermelők. A gazdák ál­lítják: félmillió forintos ár­bevételnél nincs miből adót fizetni. Vámosi egyébként úgy tudja, hogy a kilencszáz re­gisztrált kengyeli őstermelő­ből még harmincán sem ad­tak be adóbevallást, bár an­nak határideje már a múlt hónap végén lejárt. A község polgármestere ezzel szemben állítja, hogy a gazdák közül is mind többen tesznek eleget kötelezettségüknek. Czédly Gyula úgy véli, az egész ak­ciónak nagyobb volt a füstje, mint lángja. A képviselő-testület dön­tése nyomán felállított érdek­egyeztető bizottság munkáját azonban a közigazgatási hiva­talnak az önkormányzat ál­láspontját megerősítő véle­ménye ellenére sem tartja fe­leslegesnek. Bár azt újból ki­fejtette, hogy a rendelkezés visszamenőleges módosítá­sára még szót vesztegetni sem érdemes, hiszen az minden­képpen jogszabálysértő lenne, ám születhet olyan megálla­podás, mely nyomán csök­kenhetnek a gazdálkodók idei adóterhei. T. J. Tóth Tünde festőművész kiállítása nyílt meg tegnap a szolnoki Hozam Klub Ga­lériáján. A tárlat július 9-ig látható hétköznap 15-től 18 óráig. fotó: cs. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom