Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-06 / 104. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1999. május 6., csütörtök A zöldterület fiatalítása „rombolással” is jár Sok kérdést vet fel, nemritkán problémát is okoz Szolnok lakó­inak körében, hogy a zöldterületek felújítását komoly bontási munkálatok előzik meg, s nemritkán a környező területek is sérülnek a munkagépek mozgása miatt. Interpelláció ’99 A meghatározás szerint az ipar: az anyagi termelésnek a többi ágazattól, mindenekelőtt a mezőgazdaságtól elkülö­nülő önálló ága; az iparos: végzi az anyagi termelés meg­munkálását (nehézipar, könnyűipar, műszaki ipar stb.); az iparjogosítvány: az ipari vagy kereskedelmi tevékenység gyakorlásáról szóló állami engedély (ma: vállalkozói enge­dély). Harmincéves munkaviszonyom ideje alatt többféle meg­szólításban volt részem (körzeti orvos, doktor úr stb.), az utolsó előtti titulusom pedig háziorvosi szakfőorvos. A demokrácia és a polgárosodás azonban az orvosi dip­lomát iparjogosítvánnyá, illetve vállalkozói engedéllyé deg­radálta. Ennek bizonyítéka, hogy ebben az évben orvosi te­vékenység folytatása miatt iparűzési adó fizetésére kötele­zett a helyi adóhivatal. Most tehát iparos háziorvosi szakfó'orvos vagyok. Köszö­nöm az új titulust, és gratulálok a jogalkotóknak. Dr. Lovassy Ferenc iparűzési adóra kötelezett iparos házi szakfőorvos Régi hagyományt elevenített fel a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Iparszövetség: Noszvajon tartotta meg éves közgyűlését és vezetői továbbképzését. A találkozón hat­vanöt tagszervezet képviseltette magát. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Szavalóverseny a könyvtárban Visszajárnak az egykori óvodások A szolnoki Kolozsvári úti óvoda negyedszázados fennállását a közelmúltban eseménysorozattal ünne­pelte. Huszonöt év nem nagy idő egy intézmény életében, mégis érdemes visszatekinteni egy kicsit: intézményünk a több mint százéves Kolozsvári úti óvoda helyén épült az egy­kor életveszélyessé vált régi helyébe, társadalmi összefogással. 1974-ben készült el, a város 900 éves évfordulójára. Az akkor modemnek számító léte­sítmény a városközponti elhelyezkedése és a demog­ráfiai hullám miatt igen magas létszámmal kezdett dolgozni, s a szülők érdek­lődése óvodánk iránt a mai napig is megmaradt. Gyer­mekszerető, nevelésköz­pontú munkánk eredmé­nyeként értékeljük, hogy egykori óvodásaink ma már szülőkként is ránk bízzák gyermekeiket. Az elmúlt két és fél évti­zed alatt több ezer gyerme­ket neveltünk, gondoztunk, készítettünk fel az iskolára. Gyermekeink ott is jól meg­állják a helyüket, biztos ala­pokkal indulnak, építeni le­het ismereteikre. Nagycsoportosaink min­den évben sikeresen szere­pelnek a városi sport- és rajzversenyeken. Az egész­séges testi fejlődés érdeké­ben a vízhez szoktatás, úszástanulás lehetőségét is megteremtettük. Munkánkat az új keresése, a nevelői te­vékenység magas színvo­nalú gyakorlása jellemzi. Sikerrel veszünk részt a szakmai pályázatokon. Fon­tosnak érezzük a család­óvoda kapcsolatának erősí­tését, az együttműködést. Nevelőmunkánkban a gyermeki személyiség tisz­teletét, a másságot elfogadó, megértést, szeretet sugárzó szemléletet és az egészséges életmód kialakítását tartjuk legfontosabbnak, hiszen a testi komfortérzet az alapja a gyermek egészséges fejlő­désének. Dr. Varga Pálné intézményvezető A levelekből válogatunk. A ki­választott írásokat - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin A zöldterületek fiatalítására re­konstrukciós tervek készülnek - válaszolta kérdésünkre Boros Zoltán, a városüzemeltetési fő­osztály kommunális szolgálta­tási osztályának főmunkatársa. - Ennek megfelelően eszközö­ket bontunk el, illetve nem oda­illő növényeket vágunk ki. A telepítés vagy építés után a ki­vitelezőnek a környezetben ke­letkezett károkat helyre kell ál­lítania. Az idén két helyen kezdtünk jelentős bontással járó felújí­tásba. A játszótér-rekonstruk­ciós program keretében a Szol­nok ispán-lakótelep belső ré­szén és a József Attila-lakóte- lepen a veszélyes játszótéri eszközöket és aszfaltburkolatot 1999 tavaszán a hegyekből le­zúduló óriási víztömeg az Al­földet átszelő folyót annyira megduzzasztotta, hogy egymás után öntötte el a part menti terü­leteket, nem kímélve a falvakat, tanyákat. Az embereket felké­születlenül érte a természeti csapás. Rohamléptekkel men­tették a menthetőt, miközben könnyeikkel küszködve láthat­tuk őket a televízióban. Csak a gyors segítségnek köszönhető, hogy Szolnok megúszta „szára- zon . szüntettük meg. Helyükbe új játszóparkokat telepítünk. Tudunk arról, hogy sok la­kossági kritikát kapott a cserjék metszése és a fák kivágása. Hangsúlyozni szeretném, hogy fa kivágása mellett csak a leg­indokoltabb esetben döntünk. Az okok között lehet például a fa kipusztulása, elöregedése - amely veszélyessé válhat köz­lekedésbiztonsági okokból -, vagy ha egy fasor teljes felújí­tását határoztuk el. Szükséges és szakmailag in­dokolt az elöregedett cserjefe­lületek ifjító metszése is. Na­gyon fontos, hogy ennek opti­mális mértékét megtaláljuk, mert a túlzott visszavágás a nö­vények kondíciójának csökke­A Tiszaliget védelmébe be­kapcsolódtak a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola fiú tanulói is. A város polgármestere felhí­vásban kérte a lakosság segítsé­gét is, ami - nekem legalábbis úgy tűnt - süket fülekre talált. A polgárok nyugodtan sétálgattak a Tisza-parti sétányon, fényké­peztek, videóztak. Ez a nyuga­lom az önkéntesekre, a kivezé­nyelt katonákra ingerlőén hatott; többször kerekedett vita a járó­kelők és a munkások között ­néséhez, illetve a cseijék lerom­lásához vezethet. Sajnos igen gyakran megtörténik, hogy a lakók, jót akarván, (engedély nélkül) elvégzik környezetük­ben a fák gallyazását, a cserjék metszését. A csonkításokkal a növényzetben komoly károk keletkezhetnek - arról már nem is szólva, hogy a jogi szabályo­zás szerint szabálysértési eljá­rás kezdeményezhető ilyenkor. Ezt elkerülendő célszerű a pol­gármesteri hivatalt megkeresni a kéréssel, és mi megfelelő idő­pontban, illetve mértékben a gallyazást szakembereinkkel elvégeztetjük. Tudniuk kell a város lakóinak azt is, hogy a la­kóházak, ingatlanok előtti köz­területen a fakivágást előzete­sen a polgármesteri hivatalnál be kell jelenteni. A kérés indo­kait mérlegelve határozatban döntünk a kivágás engedélye­zéséről vagy tiltásáról. aminek stílusa távol állt az iro­dalmi nyelvtől. Megtapasztalhattam az em­beri közönyösséget. Abszurd volt, hogy az ország másik vé­géből szervezetten, buszokkal jöttek a kíváncsiskodó nézelő- dők. De az összetartást is meg­ismertem, az emberi segítség- nyújtást, mivel találkoztam olyanokkal, akik Győrből, Egerből jöttek segíteni, vagy betegen, öregen vállalták a megfeszített munkát. Azt hiszem, ezek a helyzetek alkalmasak arra, hogy megért­sünk másokat, megismerjük vé­lekedésüket, az adott dologhoz való hozzáállást, s levonjuk mindebből a tanulságot. Kókai Béla diák A karcagi Városi Csokonai Könyvtár József Attila szüle­tésnapjának méltó ünnepeként Nem én kiáltok címmel szava­lóversenyt hirdetett középis­kolás diákok részére. A ver­senyre minden helyi iskola benevezett. A zsűri tizennégy előadót hallgatott meg. Első helyezést ért el Antal Szilvia, második lett Sári Marianna (mindketten a Szentannai Sámuel Mező­gazdasági Szakközépiskola diákjai), harmadik lett Be- reczki Csaba (Gábor Áron Gimnázium), negyedik Tóth József (Varró István Szakis­kola). Külön is gratulálunk a me­zőgazdasági szakközépiskola diákjainak, akik nagyon szép versmondással ajándékoztak meg bennünket. Fodor Judit Karcag Havi százötvenezres nettó fixszel... Kis hazánkban számos lehetőség kínálkozik az otthonteremtésre. Ehhez csupán meg kell felelni a jogszabályi feltételeknek. S a baj itt kezdődik. Ahhoz ugyanis, hogy egy új, kétszobás lakást vá­sárolhassunk, 6.5 milliónak kell összejönnie a szociálpolitikai kedvezménnyel együtt, ami - számomra felfoghatatlan a döntés - csak új la­káshoz vagy építkezéshez kapható. Gondunkat megoldandó bármikor tudnánk venni egy szerkezetkész lakást, aminek lakhatóvá tételéhez azonban még legalább nyolcszáz-egy- millió kellene. Mint lehetséges megoldás, szóba jöhet a magánhitel-konstrukció, ami igen ked­vező ajánlattal kecsegtet, de végzetes lehet. Ezért el is vetettük. Végigjártam hát a pénzintézeteket, hogyan juthatnánk kölcsönhöz: az egyik bank tíz évre 300 ezer forintot adna, amiből a futamidő végére 1,2 millió lenne! Ahhoz pedig, hogy egy­millió kölcsön szóba jöhessen, legalább 150 ezer forintos nettó jövedelmet kellene igazolni. Hasznosra fordítva kölcsönügyletünk tisztázá­sára pazarolt időnket, úgy döntöttünk, közben el­intézzük egy másik pénzintézetnél a fiatal háza­soknak adható 40 ezer forintos vásárlási hitelt. A három évre szóló bagatell összeget többnapos várakozás és időpont-módosítás után szeren­csénk volt felvenni, prezentálva hozzá két kezest, munkáltatói igazolást és papírt arról (és ekkor leszállt a vörös köd), miért nem soroztak be kato­nának! Saját otthonunk megteremtéséhez kínálkozó minden lehetőséget végiggondolva végül is sú­lyos következtetésre jutottunk: egy szerény jöve­delmű ifjú pár ne is álmodozzon róla. Jogilag ugyan igényelhetnénk önkormányzati bérlakást, csakhogy ilyen nincs, és a tervek szerint nem is lesz. Tapasztalatinkat összegzendő világossá vált, hogy a magyar bankrendszer és a bürokrá­cia elviselhetetlen, az állam lakáspolitikája si­ralmas. Választási lehetőségünk persze még min­dig maradt: szüléinknél maradunk egy szobában két gyerekkel hosszú évtizedekre - várakozva egy nem létező önkormányzati lakásra -, vagy lottó­zunk. S. P., Szolnok Az árvíz diákszemmel - Tanulságok az emberi összetartásról Szolnok megúszta „szárazon” Vásárhelyi Pál elsőként a Vaskapu hajózhatóvá tételéről lett közismert. Széchenyi munkatársaként végezte folyószabályo­zási munkáit. Életének legnehezebb kihívása a Tisza volt. „Elő- leges Javaslat” néven 1845. június 12-én mutatta be folyósza­bályozási tervét, amit a megvalósítás követett. Több mint tízéves barátság A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (közismert nevén Csemadok) eb­ben az évben ünnepli ötvenedik évfordulóját. Galántai Területi Választmánya a készülődés je­gyében áttekintette a magyaror­szági kulturális és társadalmi szervezetekkel, intézményekkel kialakított gyümölcsöző együtt­működését. A választmány több mint egy évtizede van kapcsolatban Jász- Nagykun-Szolnok megyével a kóruskultúra révén. Gyermekkó- rasaink évről évre részt vettek az Éneklő Ifjúság minősítő hangver­senyein. Ezek az alkalmak tették lehetővé, hogy az anyaországbeli és a határon túli diákok közelebb­ről is megismeijék egymás ha­gyományait, kultúráját és min­dennapi életét. A galántai diákok, kísérő tanáraik és a Csemadok munkatársai minden alkalommal a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola ven­dégszeretetét élvezik. A hivatalos és baráti programok is az össze­tartozást jelzik. Baráti kapcsolatba kerültünk a szolnoki Kodály Kórussal is, egykori karnagya, Buday Péter lelkes közreműködése révén. A Galántai Területi Választ­mány az anyaország más megyé­ivel is kulturális együttműködést folytat és rendszeresen együtt­működik a romániai Kovászna megye magyar intézményeivel. Az idén nyolcadik alkalommal vettünk részt diákjainkkal a „Ha­tártalan” tantárgyversenyeken. Erdélyi utazásaink alkalmával, átutazóban, minden alkalommal megpihenünk Szolnokon, él­vezve a tiszapartisok vendégsze­retetét, akik meleg vacsorával és kényelmes szálláshellyel fogad­nak bennünket. A Tiszaparti gimnázium a határon túl arról is ismert, hogy az elmúlt években tizennégy erdélyi, illetve kárpát­aljai diák ült a padjaiban és tett sikeres érettségi vizsgát. Többsé­gük az anyaország főiskoláján tanul tovább. De nemcsak határon túli diá­kok, hanem határon túli magyar írók, költők is gyakran vendégei a Tiszapartinak. Irodalomórák, kö­tetlen találkozások keretében kapnak a diákok ízelítőt iroda­lomból, s meghatározó élménye­ket a találkozások révén. A kö­zelmúltban megfordult az intéz­ményben Dobos László, Kányádi Sándor költő, Gijon Nándor író, Balia D. Károly író, szerkesztő, könyvkiadó, Bemiczky Éva no­vellista, gyermekíró, Csemicskó István nyelvész, szerkesztő, főis­kolai oktató, Kovács Elemér új­ságíró, szerkesztő. Mézes Rudolf titkár „Tiszteld atyádat és anyádat” Nagy érdeklődés mellett a kö­zelmúltban rendeztük meg az idősek nemzetközi éve megyei nyitóprogramját. A szociális és családügyi miniszter képvisele­tében Forgó Györgyné osztály- vezető nyitotta meg a progra­mot, majd Szabó József a me­gyei közgyűlés alelnöke kö­szöntötte szép szavakkal a me­gye nyugdíjasait. Az alelnök úr nagy tisztelettel beszélt a sokat megélt idős emberekről. „Tisz­teld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess a földön” - bibliai idézettel figyelmeztetett arra, hogy az idősek megbecsü­lése nélkül nem remélhetünk békés öregkort. A tartalmas programhoz - amihez anyagi támogatást kaptunk a megyei önkormányzattól - méltó kere­tet adott a városi művelődési központ színházterme és csak­nem minden klubhelyisége, amit Vass Lajos igazgató bocsá­tott rendelkezésünkre. Dr. Iván László professzor, gerontológus, az Országos Idősügyi Tanács társelnöke le­vélben küldte el köszöntőjét és kívánt „hasznos és kellemes ta­nácskozást, együttlétet, hogy az emberi akarat szeretettel és megértéssel együtt teremtsen szebb és boldogabb idősödést”. Vendégünk volt még Nemes Ist­ván, a Nyugdíjasok Egyesülete Országos Szövetségének elnök- helyettese, dr. Fügi Sarolta pszichiáter, a Hetényi Géza kór­ház főorvosa - akinek szuggesz- tív erejű szavai lelki, szellemi felüdülést és biztatást adtak ah­hoz, hogyan kezeljük a korral járó gondokat. Vajda Jenőné dr., a Fogyasztóvédelmi Egye­sület megyei elnöke hasznos ta­nácsokkal szolgált a vásárlással járó buktatók útvesztőihez. Dél­után a megye fiatal amatőr mű­vészei, csoportjai köszöntötték az időseket. Változatos, szép műsoruk hervadhatatlan bokré­tája, felejthetetlen élménye mindannyiunknak. Azt azonban szomorúan ta­pasztaltuk, hogy városunk veze­tői ezen a szép napon nem kép­viseltették magukat. Tudjuk, hogy lelkes, fiatal vezetőinknek sok a tennivalójuk, de talán lett volna egy félórányi idő arra, hogy a város idős lakóit ők is köszöntsék. Bízunk abban, hogy a közeljövőben módot találnak arra, hogy rendezvényeink va­lamelyikére ellátogassanak. Tisztelettel vátjuk őket. Ferencz Tiborné elnök Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete

Next

/
Oldalképek
Tartalom