Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-31 / 124. szám

Ötössel kerültek a legjobb tízbe Hét végi sportesemények a 9—11. oldalon Szolnok, Sportrepülőtér 1999. június 3-5. Az évtizedes agymosás után közönyössé vált a társadalom „Lesz még magyar feltámadás!” — Míg az első világháborút követően számos emlékművet avat­tak hazánkban, tisztelegve a frontokon elesett áldozatok emlé­kének, addig a második világháborút követően a csak a szovjet katonáknak állítottak emlékműveket. A háborúból vissza nem tért magyarokra nem emlékezhettek szabadon hozzátartozóik — mondta tegnap Jászberényben vitéz Szádvári János nyugál­lományú százados a II. világháborús emlékműnél rendezett hő­sök napi megemlékezésen. Az elesettekre emlékeztek a hősök napján fotó: s. j. A szemtanúk nevében felszólaló hadastyán kiemelte: az évtizede­kig tartó agymosást követően közömbössé vált a társadalom. Csak néhány fiatal jön el az ün­nepségekre, pedig az elődökről való megemlékezés az ő felada­tuk lesz majd, ha végképp el­fogynak, akik részesei voltak a második világháborúnak. A frontokon elesett katonák hazá­jukat szerető, igaz magyarok voltak, megérdemlik, hogy em­lékezzünk rájuk. — Hazánkat példátlan szigor­ral büntették meg az első világ­háború vesztesei között, területé­nek kétharmadát, a magyar la­kosság millióit elszakítva az anyaországtól — emelte ki be­szédében Babucs Zoltán hadtör­ténész, a Hadtörténeti Múzeum tudományos főmunkatársa. Ma­gyarországon mindenkinek a visszavétel volt a célja, ezért sodródtunk bele a II. világhábo­rúba. (Folytatás a 3. oldalon) Megyeszerte gyermeknapot rendeztek tegnap, így több ezren keresték fel Szol­nok városközpontját is, ahol a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány szervezésében nagysza­bású gyermeknapot tartottak. A változatos és sokszínű programok közül mindenki talált ma­gának megfelelőt. Kivételesen a rendőrmotoron többen is ülhettek. , fotó: mészáros János Személyhajózási szezonnyitó A minden eddiginél nagyobb ár­hullám levonulása miatt az idén két héttel később került sor a tiszai személyhajózási szezon megnyi­tójára Tiszacsegén, ahol a Mahart Passnave szombaton indította út­jára Csege elnevezésű, százötven férőhelyes motoros hajóját. Az őszi hónapokig a Közép-Tisza vi­dékén Tiszacsege székhellyel Ti- szabábolnára, Tiszafüredre, Kis­körére, Tokajba és igény szerint más helyszínekre is eljuthatnak hajóval a turisták. (MTI) Porrá égett a melléképület Éppen Kunmadarason jártak tegnap a karcagi Titász szak­emberei, amikor a Külső utca egyik házából hatalmas füstöt és lángokat láttak kicsapni, így azonnal riasztották a karcagi tűzoltókat. Czókoly Viktórián főhadnagy ve­zetésével két autóval azonnal a helyszínre indultak a lánglova­gok. Kiérkezésükkor a 10x4 mé­teres melléképület már teljes ter­jedelmében égett. Bent több köb­méter faanyag és egy hordó gáz­olaj is volt, s miután azt sem tud­ták, hogy van-e odabent valaki, a tűzoltók közül többen légzőké­szülékben azonnal bementek az épületbe. Szerencsére bent nem volt senki, a hordó gázolajat pe­dig sikerült kimentem. Az udva­ron találtak egy középkorú, kissé zavarodott, ittas asszonyt, aki el­mondása szerint azért gyújtotta meg az épületet, mert a félje el­hagyta. A nőt a karcagi mentősök a pszichiátriára szállították. A tü­zet mintegy másfél óra alatt sike­rült csak eloltani, szerencsére a többi épületben nem keletkezett kár. de A Nefagnak jelentős kárt okozott az árvíz, mégis részt vállalt a védekezésben Faipari szakemberek seregszemléje A szolnoki Tiszaliget adott otthont két napon át az Országos Erdészeti Egyesület idei vándorgyűlésének. A péntek első­sorban szakmai programok jegyében telt, míg szombaton a sportcsarnokban rendezett közgyűlés tarthatott számot a legnagyobb érdeklődésre. A vándorgyűlés második napjá­nak délelőttjén számos vendég és megfigyelő, továbbá száz­hatvanöt küldött töltötte meg a Tiszaligeti Sportcsarnokot. El­sőként Szebeni László, a ven­déglátó Nagykunsági Erdészeti és Faipari (Nefag) Rt. vezér- igazgatója köszöntötte a ván­dorgyűlés résztvevőit, majd be­mutatta a társaság tevékenysé­gét. Kiemelte: bár Jász-Nagy- kun-Szolnok megye az ország második legfátlanabb térsége, ez az erdő- és vadgazdálkodás­sal, valamint faiparral foglalko­zó Nefag Rt. eredményein nem tükröződik. A mennyiség, minőség és eurokonformitás hármas „pillé­rén” nyugvó vállalati célkitűzés sikerét jelzi, hogy versenytár­saik közül Európában elsőként vezették be a komplex minő­ségbiztosítás rendszerét. Az utóbbi hónapok emlékezetes árvizei több mint százmilliós kárt okoztak a cégnek, amely ettől függetlenül jelentős részt vállalt a védekezésben, fa­anyaggal segítve például a Ti­szaliget gátjainak erősítését. A következőkben az Orszá­gos Erdészeti Egyesület főtit­kára, Ormos Balázs számolt be a szervezet gazdálkodásáról. Elmondta, az egyesület biztos pénzügyi alapja garancia a za­vartalan működésre. A tavalyi bevételekből többek között — hatszázezer forint erejéig — egy szolnoki erdészeti művelő­dési ház kialakítását is támo­gatták. Tagjaik száma fokoza­tosan emelkedik, az országban harminchat helyi csoporttal, il­letve tizenhét szakosztállyal vannak jelen. A gyűlés további részében szervezeti kérdésekről kaptak tájékoztatást és döntöttek a kül­döttek, majd néhány szakember az egyesület kitüntetését is át­vehette. -bugány­Simon Ferenc szobrászművész alkotásaiból nyílt vasárnap kiállítás Szolnokon, a Damjanich múzeum udvarában. A tárlat a könyvhét idején is mindvégig látható lesz. (Tudósításunk a megnyitóról a 3. oldalon) fotó: m. j. A HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGÉRT A Szolnok Televízió műsorában 1999. június 1-jén (kedd) 18.50 HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. az Allianz Csoport tagja A testvérvárosiakkal együtt fesztiváloztak a keviek Vetélkedő fazekasok Manapság akár a fesztiválok városának is nevezhetnénk Túrke- vét, hiszen egy héttel ezelőtt a juhászfesztivált rendezték meg, a hét végén pedig a Túrkevei nyár nyitórendezvényét tartották. Készül a fazekasmestermű FOTÓ: F. É. Négy kevi civil szervezet elha­tározása alapján rendezték meg a programot, melynek hangsú­lyos része volt az első fazekas­verseny, amire más településről is érkeztek korongozók. Balogh Márton helyi daléne­kes kikiáltásával kezdődött a verseny, melyen pénzdíjakért zajlott az alkotó küzdelem. Egy bütyköst és egy tálat kellett for­mázni. Szombaton a férfiak, va­sárnap pedig a hölgyek ültek a korong mögé. Közben a közeli utcában mazsorettek vonultak fel. Az egyik csoportot a helyi Kossuth iskola diákjai alkották, a másik a testvérvárosból, Nagyszalontáról érkezett. (Folytatás a 3. oldalon) Válságban a hagyományőrző egyedi kézműves szakmák A kézműveskamarákról szóló törvény összesen 221 kézműves szakmát sorol fel, melyek alapján a megyében a kamara regiszt­rált taglétszáma 4120, közülük is csak néhányan űzik még a ha­gyományosnak számítható tevékenységeket. Válságban is vannak ezek a szak­mák — állapítja meg a megyei kézműveskamara —, okként pe­dig a potenciális piackutatás hiá­nyát is megemlítik, mint ahogy az elégséges kapacitáshiány is közrejátszik abban, hogy ezen szakmák a kihalással fenyegetet­tek. Vannak persze olyan mester­ségek is, melyeket a dömping, a szériatermelés szorít ki a megél­hetés piacáról, kényszerít a vál­lalkozás befejezésére. A me­gyénkben a kamaránál regisztrált két esemyőkészítő és -javító vál­lalkozó munkáját a távol-keleti piacok olcsó és pótolható termé­kei teszik lehetetlenné. A hagyományőrző mestersé­gek közé huszonöt szakmát so­rolnak, köztük olyat, mint a bog­nárt, a szíj- és kötélgyártót, a ne­mez- és nyeregkészítőt is. E tevé­kenységek gyakorlói jobbára idős emberek, akiknek szakmáját a bizonytalan megélhetés miatt a fiatalabb generációk nem folytat­ják. A kézművesek szerint az Al­föld kézműiparának tárgyi kultú­rája e szakmák terméke, ezért a tevékenység kihalása magát a kultúrát semmisíti meg. ein 977086591501699124

Next

/
Oldalképek
Tartalom