Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29 / 123. szám

2. oldal VlLAGTUKOR 1999. május 29., szombat Milosevics egyszerűen „postásnak” nevezte Csemomirgyint Légiriadó a tárgyalások idején A NATO a folyamatosan növekvő légiflottának és a tiszta ég­nek köszönhetően újabb széles körét bombázta csütörtökön a jugoszláviai célpontoknak. Minden gép sértetlenül visszatért - jelentette szokásos reggeli közleményében a NATO. Megemlékezést tartottak a szlovákiai Párkány temető­jében: első világháborús magyar és csehszlovák ka­tonasírok előtt tisztelegtek. Az 1919. május 30-án lezaj­lott párkányi csatában egy­mással szemben álló ma­gyar hadsereg (a Tanácsköz­társaság serege) és a Cseh­szlovák Légió harcosai kö­zül elesett 18 magyar és csehszlovák katona sírjánál a Párkányi Magyar-Szlovák Baráti Társaság állított em­léktáblákat. Az orosz-dél-koreai jó­szomszédi kapcsolatok fej­lesztése mellett szállt síkra pénteken a Kremlben meg­tartott találkozóján a két or­szág államfője. Borisz Jel­cin és Kim De Dzsung egy- aránt kiállt az Északkelet- Ázsia biztonságáról kezde­ményezett, a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán részvételével tartandó hat­oldalú tárgyalások gondo­lata mellett. Hazaengedik a kórházból Václav Havel cseh államfőt, mert egészségi állapota je­lentősen javult. Ilja Kötik, Havel kezelőorvosa közölte, hogy a 62 éves elnököt még legalább egy hétig otthoni kezelésben részesítik. Nem vet be atomfegyvert India a Kasmírba behatolt muzulmán fegyveresekkel szemben kirobbant harci cselekmények során - jelen­tette be az újdelhi kormány- koalíció szóvivője. Érvénytelenítette az orosz határőrség Jurij Szkuratov orosz főügyész vadonatúj útlevelét, s ezzel megakadá­lyozta, hogy Svájcba utaz­zon egy bűnüldözési konfe­renciára. Szkuratov főügyé­szi posztja az év elején in­gott meg, miután a neve kapcsolatba került egy vesz­tegetési üggyel. A Kreml hivatalával szoros kapcsola­tot fenntartó svájci Mabetex nevű cég pénzügyeit firtat­ták a nyomozók, de a szálak a Berezovszkij ipar- és saj­tómágnás érdekeltségeihez is elvezettek. Megalakulhat a török kormány, miután sikerült tető alá hozni az új koalí­ciót. BUlent Ecevit kijelölt miniszterelnök, a Demokra­tikus Baloldal Pártjának (DSP) elnöke péntek dél­után aláírta a koalíciós jegy­zőkönyvet Devlet Bahceli- vel, a Nemzeti Cselekvés Pártjának és Mesut Yilmaz volt kormányfővel, a Haza Pártjának elnökével. Péntek kora délután ismét légi­riadót rendeltek el Belgrádban, egy esetleges újabb NATO-tá- madás veszélyére figyelmez­tetve a lakosságot - és a jugo­szláv fővárosban tárgyaló Vik­tor Csemomirgyint, valamint vendéglátóit. Ekkor már csak­nem három órája tartottak az orosz elnök balkáni különmeg- bízottjának megbeszélései Szlobodan Milosevics elnökkel és más magas rangú jugoszláv vezetőkkel. A jugoszláv államfő, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel vádol, és ezért nemzetközi elfogatópa­rancsot adott ki ellene, egy nyi­latkozatában Csemomirgyint egyszerűen „postásnak” minő­sítette, aki minden változtatás Amikor világossá vált, hogy Szlobodan Milosevics gondokat okoz majd a Nyugatnak, az amerikai kémszolgálat ügynö­kei „alámerültek”. Nyelv- és helyismeretük alapján éppúgy beolvadnak a környezetbe, mint a CIA testvérintézményének, a brit MI6-nak az emberei. Mind az amerikaiak, mind a britek a céljaikat szolgáló mű­holdak segítségével tartják az összeköttetést a hazai főhadi­szállással s küldik értesülései­ket. Munkájukban számíthat­nak a washingtoni és a londoni központok támogatására, ame­lyek a legkorszerűbb technikát alkalmazva figyelik a jugoszlá- vok hírforgalmát, és osztják meg értesüléseiket a helyszínen dolgozó munkatársaikkal. nélkül közvetíti neki a NATO követeléseit. Szabó János honvédelmi mi­niszter egynapos hivatalos lá­togatásra pénteken Németor­szágba utazott. Rudolf Schar­ping német védelmi miniszter vendégeként a NATO-tagor- szágok hadügyi tárcáinak veze­tői informális megbeszélésükön áttekintették az európai vé­delmi képességek fejlesztésé­nek lehetőségeit, valamint a délszláv helyzet időszerű kér­déseit. Megállapították: a konf­liktus kihat egész Európa biz­tonságára. A miniszterek ismételten felhívták a belgrádi vezetés fi­gyelmét, hogy a légicsapások leállításához mindenképpen tel­jesíteni kell a nemzetközi kö­A cheltanhami brit lehallgató központ szorosan együttműkö­dik az amerikai NSA-val: mindkét központban a szakem­berek ezrei figyelik a világot, benne most különösen mindazt, ami Jugoszláviában telefonon, az e-mail forgalomban és a leg­különbözőbb, más csatornákon lebonyolódik. Nem maradnak el a kémke­dési versenyben a franciák sem. Külföldi hírszerzésük, a DSGE emberei szintén ott vannak Belgrádban, Koszovóban, hogy első kézből tájékoztathassák kormányukat a fejleményekről a veszélyes tűzfészekben. A brit szakértő szerint a németek nemigen vannak jelen hírszer­zőikkel a belgrádi hadszíntéren, míg az oroszok és a kínaiak an­zösség öt feltételét, amely nél­kül lehetetlen a békés rendezés. Soros György magyar szüle­tésű amerikai üzletember és tu­dománypártoló mecénás csütör­tökön a washingtoni Johns Hopkins egyetemen mondott beszédében éles szavakkal ítélte el a Koszovóval kapcsola­tos amerikai stratégiát, ügy vé­lekedett, hogy Amerika nem kényszerítheti bombázásokkal behódolásra az egész világot. A gazdag és befolyásos üz­letember egyetértett azzal, hogy a Nyugatnak joga volt katonai­lag fellépni Jugoszláviával szemben, de a megvalósítás mikéntje, annak következmé­nye éppen ellentétes az eredeti szándékokkal, hiszen a beavat­kozás nyomán Belgrád felgyor­sította az albánok kiűzését Ko- szovóból. Ugyanakkor kijelen­tette: nagy hiba volt, hogy Wa­shington kizárta a szárazföldi beavatkozást. nál inkább. Az előbbieknél a volt KGB kipróbált szakembe­reit vetik be, míg a kínaiak még a harcok kirobbanása előtt vagy 100 ügynöküket telepítették a jugoszláv fővárosba. Az már csak „hab a tortán”, hogy a nyugati szövetségesek egymást is figyelik. Különösen az ipari kémek szorgalmasak. A mobiltelefonokba, az elektro­nikus levelekbe is befészkelik magukat, csakhogy valami hasznosítható adatot, informá­ciót tudjanak meg a nagy gaz­dasági-tudományos vetélytárs féltve őrzött titkaiból. Németországban és az USÁ- ban a kínaiakra is panaszkod­nak az elhárítók. Peking hír­szerzőinek eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint a minap nyilvánosságra hozott tény: sikerült megszerezniük az amerikai neutronbomba és a mobil atomfegyverek titkát is. A NATO-hadügyminiszterek Európa védelmi képességéről tárgyaltak fotó: feb/reuters Megélénkült a nagyhatalmak kémtevékenysége Európában Aligha meglepő, hogy a balkáni háború közepette nyüzsögnek a kémek Belgrádban. Gordon Thomas, a hírszerzés brit szak­értője szerint a CIA már régen becsempészte oda ügynökeit. Izrael tovább terjeszkedik Benjamin Netanjahu teljesen visszavonul A leköszönő izraeli kor­mány Kelet-Jeruzsálemig kiterjesztette a legjelentő­sebb ciszjordániai zsidó te­lepülés határát. Móse Arensz távozó védelmi miniszter írta alá azt a rende­letet, amely 1300 hektárral megnöveli a húszezer lakost számláló Maale Adumim köz- igazgatási területét. Az izraeli rendőrséggel és telepesekkel való erőszakos összetűzésbe torkollott csü­törtökön a palesztinok tünte­tése a kelet-jeruzsálemi Ras El-Amuban. A palesztinok az ottani új zsidó lakónegyed építési munkálatainak meg­kezdése miatt tüntettek. Az építkezés Erwin Mos­kowitz amerikai multimillio­mos által megvásárolt földte­rületen az előző választások utáni napokban kezdődött meg, miután a régészeti ható­ság engedélyezte azt, vala­mint az akkori védelmi mi­niszter, Jichak Mordeháj is áldását adta rá annak idején. A zsidó lakónegyed és az ara­bok által is használható köz­épületek létesítését azért ki­fogásolják a palesztinok, mert az Kelet-Jeruzsálemben van. Izraelben a leköszönő kor­mányfő és pártvezető, a kép­viselőségtől is visszavonuló Benjamin Netanjahu csütör­tök este találkozott utoljára híveivel Tel-Avivban, s egy­ben megválasztották ideigle­nes utódát Ariel Sáron szemé­lyében. A párt végleges veze­tőjének megválasztására a szabályzat szerint három hó­nap elteltével kerül sor. Megkezdődött a harc az elnökjelöltségért Pataki kormányzó tervei New York állam magyar származású kormányzója, George E. Pataki letette a garast - Bush mellett. A republikánus Pataki párt- és kormányzótársát, a texasi George W. Bush elnökjelölt­ségét fogja támogatni (nyil­ván ismerős a név: a korábbi elnök fiáról van szó). Az efféle párthűség egyéb­ként Amerikában sem magá­tól értetődő. Pataki kormány­zónak aztán mindjárt neki­szegezték a kérdést: netán Bush mellett elindul - alel- nökjelöltként? A lakonikus válasz: „Ez a nap az elnök­ségről szól.” Politikai megfigyelők fon­tosnak tartották a bejelentést, mivel sokan úgy vélik: Pataki azért szerepel annyit mosta­nában, mert New York szená- tori helyére pályázik, vagy „még valami ennél is maga­sabb posztra (azaz az elnökje­löltségre) vágyik.” A média amúgy is megkülönböztetett figyelemmel kezeli a helyi ri­valizálást, hiszen az említett szenátori helyért várhatóan így is két nagyágyú, Giuliani polgármester és a jelenlegi First Lady, Hillary Clinton fog összecsapni. Pataki döntését már régóta várták Bush köreiben, mert ez után végre New Yorkban is agresszívebben folyhat a kampánypénzek begyűjtése. Vannak még Robin Hoodok Korunk Robin Hoodjait csak akkor lehet észre venni, ha elítélték őket. A palermói bíróság a minap ítélte egyévi börtönre azt a banktisztviselőt, aki 153 mil­lió forintnak megfelelő líra összeget különített el egy alapra, méghozzá úgy, hogy a pénzt a leggazdagabbak számláiról hívta le, s azt olyan hitelkérőknek adta, akiket előzőleg visszautasítottak. A 37 éves Stefano C. azonban méltónak ítélte őket a köl­csönre, s a szerencsések nem is sejtették, milyen módon ju­tottak a pénzhez. A banktisztviselőnek mind­amellett semmilyen előnye sem származott az ügyből. Végül a véletlenen bukott le, ahogyan a burgenlandi Aloi- sia Gelbmann is. ő a számára rokonszenves ügyfeleket több mint hétszázmillió forint ér­tékű számlakiegyenlítéssel segítette. Olyanokat, akik sze­rinte önhibájukon kívül kerül­tek nehéz helyzetbe. Akadnak nagylelkű rablók is. A minap Rio de Janeiróban két férfi kifosztott egy külföl­dit, majd a zsákmány egy ré­szét szétosztotta a buszon. Egy avezzanói fiú másfél mil­liót a piactéren adományozott el. „A szomszédomtól csór­tam, mert nem tudom nézni, mennyi a szegény” - mente­getőzött. (réti) Bili Clinton fizetése ugyanannyi, mint elődjéé volt harminc évvel ezelőtt Sokat keresnek az államférfiak Az Egyesült Államok elnöke, jelenleg a Föld legnagyobb ha­talmú személyisége, kénytelen-kelletlen beérni évi mindössze kétszázezer dollárral, azaz mintegy 49 millió forinttal. Harminc év óta nem emelték az amerikai elnökök fizetését. Emiatt Bili Clinton a többi kormányfőhöz mérten (az USA első számú polgára egy sze­mélyben államfő és miniszter- elnök) meglehetősen közepes anyagi juttatásban részesül. Gerhard Schröder német kancellár éves fizetése - átszá­mítva - 56, Jacques Chirac francia köztársasági elnöké 78 millió forint, Obucsi Keizo ja­pán miniszterelnököt évi 52,6 millió forint illeti. Az amerikai törvényhozás nemrég napirendre tűzte az el­nöki munkadíj módosítását. Ha a képviselők elfogadják a javas­latot, akkor Clinton utódját négyszázezer dollár munkadíj illeti majd meg. A jelenlegi el­nök számára azonban már kései a javaslat, mert ha megszavaz­zák is, ő nem kaphat többet. Az amerikai alkotmány ugyanis kimondja: a hivatalban lévő el­nök fizetése nem változtatható. Persze Clinton és családja el­sősorban nem az elnöki fizetés­ből él. Korlátlan rendelkezésére áll a Fehér Ház és személyzete, a Camp David-i hétvégi rezi­dencia, páncélozott luxusautók raja, továbbá repülőgépek és helikopterek, valamint évi százezer dollár útiköltség-térí­tés és ötvenezer dollárnyi napi­díj. A kormányzati fizetések, jövedelmek meghatározására hivatott bizottság tíz évvel ez­előtt megállapította: az elnököt és családját alkotmányosan megillető szolgáltatások értéke félmillió dollár. Az amerikai élet sajátossága, hogy az elnökön kívül minden vezető politikus - beleértve az alelnököt is - rendszeresen kap az infláció mértékének megfe­lelő fizetésemelést. így fordul­hat elő, hogy az alelnök, aki harminc évvel ezelőtt alig har­madannyiból volt kénytelen ki­jönni, mint a „főnöke”, most 175 400 dollár évi illetményt élvez. „Alig kevesebbet” Bili Clintonnál. (kulcsár) Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben Szerencsenyár! 3. forduló A hét sztárja: Beleznay Endre Mindig más bőrébe bújva A GNM Művek szőke úthengere Paul Newman, az örökmozgó Tvr-hét - a műsorújság Előfizetői forródrót Telefon: 488-5621 Fax: 488-5689

Next

/
Oldalképek
Tartalom