Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

1999. május 5., szerda Megyei Körkép 3. oldal Művészek az árvízkárok enyhítéséért A szolnoki árvízkárosultak gondjainak enyhítésére kép- és szoborkiállítást és vásárt rendeztek a szolnoki Dam­janich múzeumban. Tegnap délután Kertész Róbert múzeumigazgató köszöntő sza­vai után Szalay Ferenc polgár- mester nyitotta meg a kiállítást. Felidézte a tavaszi árvíz nehéz napjait, amikor szolnokiak és mások is együtt küzdöttek a víz ellen. A védekezés sikeres volt, ám veszteségek így is keletkez­tek, mintegy 280 millió forint értékben. A társadalom nemcsak a vé­dekezésben, de a helyreállítás­ban, a kárvallottak megsegíté­sében is részt vállal. E segítség része a 39 művész szép gesz­tusa, amellyel felajánlották mű­veiket az árvízkárosultak javára. Hiedelmek sora lengi körül a magyar agrárium európai uniós integrációját Nem keltünk majd nagy zavart Az Európai Unióban nincs egységes üzemszerkezet, és a közös­ségnek nincs üzemrendszer-politikája. Ebből következik, hogy nincs méretbeli különbségtétel a támogatások tekintetében. Tévedés tehát, hogy a közös agrárbüdzséből a nagyüzemek, a szövetkezetek nem kapnak támogatást - mondta dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet fő­igazgató-helyettese tegnap a szolnoki Technika Házában. Az első vásárló Szolnok önkormányzata volt FOTÓ: CS. I. A polgármester köszönetét mondott a művészeknek, s je­lezte, hogy a város maga is két kép megvásárlásával járul hozzá a vásár sikeréhez. A kiállítás május 14-ig lesz nyitva, addig és még 15-én lehet vásárolni a műalkotásokból, amelyek ára tíz- és háromszáze­zer forint között van. B. A. A kun öntudat ápolása a cél A Kunszövetség - amely tavaly ősszel Karcagon tartotta alakuló ülését, ahol dr. Fazekas Sándor polgármestert választották elnökké - célja egy széles körű tevékenység kifejtése a kun, besenyő, tatár származású emberek összefogásának elősegítése érdekében. „Szalmonellaszezon” előtt Szezonnyitó munkaértekezletet tartottak tegnap az ÁNTSZ megyei intézeténél, amelyből kiderült, milyen feladatok vár­nak a munkatársakra a nyári szezon beköszöntével. Dr. Pazsa Tibor megbízott osz­tályvezető a fürdőkkel és a strandokkal kapcsolatos teen­dőkről beszélt. Mint elmondta, a szezon kezdete előtt a meden­cés fürdők ellenőrzése már megtörtént, ám a szabad stran­doknál ez még nem lehetséges. Míg tavalyelőtt közel száz min­tavétel történt megyénk szabad strandjain, tavaly a magas víz­állás miatt csak harminc, és idén is annyi várható. Az ételmérgezések megelő- zőséről tájékoztatta a jelenle­vőket dr. Pazsa Jelena megyei tisztiorvos. Mint hangsúlyozta, ételmérgezések és -fertőzések mindig vannak, de gyakorisá­guk nagyobb a meleg bekö­szöntével. Az okok között vezet a szalmonella. Hároméves vi­szonylatban nézve: 1996-ban 65-en betegedtek meg egy konyhától túrókrém miatt, 1997-ben három esetben történt tömeges megbetegedés, a som­lói galuska és a sajtos roló volt a ludas. Tavaly pedig a csirke­húsos gyros betegített meg 64 vendéget. A jövőt is érintő tanulság­ként összegezhető, hogy gyak­ran okoz problémát a helytelen tárolás, az elégtelen hőkezelés és hőhatás. P. É. Mától vágják a „vízidisznókat” (Folytatás az 1. oldalról) Megszületett az a döntés is, mely az egyes megyékre vo­natkozik. Ezek szerint me­gyénkből 1627 sertést vásárol fel az állam az ár- és belvíz súj­totta településekről. Mint azt Gombár Mihály, a szaktárca megyei hivatalának vezetője érdeklődésünkre elmondta, a felvásárlás elfogadásáról szóló értesítést a termelők már meg­kapták, illetve a napokban megkapják. Az első Szolnok megyei „vízidisznó”-szállít- mány éppen ma indul a gyön­gyösi Falcotrade vágóhídjára, s két héten belül szállítják el a többi állatot is. A termelők a ki­logrammonkénti 193 forintos árat egy hónapon belül kapják meg. Egyébként azt még tudni kell, hogy kizárólag azokról a településekről vásárolt az állam sertést, melyen az ár- vagy bel­vízvédelmi készültség legalább III. fokú volt, s onnan is csak azokat a sertéseket, melyek nagy súlyú, 160 kilogramm fe­lettiek voltak. E. Z. Az ismert szakember a megyei agrárkamara EU-integrációval kapcsolatos tanácskozássoroza­tának első előadójaként érkezett Szolnokra. Elöljáróban ismertette az EU közös agrárpolitikájának alapelveit és céljait, majd több, hazánk mezőgazdaságának integ­rációja kapcsán „forgalomban lévő” hiedelemről fejtette ki vé­leményét. Országunk csatlakozá­sával összefüggésben elmondta, a tizenötöket nem zavarja annyira a magyar mezőgazdaság terme­Mint arról korábban beszámol­tunk, kora tavasszal ismeretlenek lebontották Szolnokon azt a Vá­rosmajor úti - a hajdani szovjet laktanya területén állt - kéményt, amely évtizedek óta egy gólyapár otthonául is szolgált. Az eset a környékben lakók között éppúgy megdöbbenést keltett, mint aho­gyan a helyi önkormányzat épí­tésüggyel foglalkozó szakembe­reit meglepte. Nem véletlenül, hi­szen senki sem adott engedélyt a kémény lebontására, az szabály­talanul történt. lési volumene, mint azt idehaza sokan gondolják. A kérdés az, hogy a tárgyalások során, az al­kufolyamatban milyen előnyöket tudunk kicsikarni. Jövőnk az EU- hoz kötődik, a teendőink zöme azonban ettől független - húzta alá a professzor. Ahány ház, annyi szokás - fo­galmazott az előadó, utalva arra, hogy a közösségnek nincs üzem­rendszer-politikája. Tévedésnek nevezte azt, hogy az EU nem tá­mogatja a nagyüzemeket, a szö­Az ügyben azóta elért eredmé­nyekről Urbán Sándor, a madár­tani egyesület (MMTE) megyei elnöke tájékoztatott. Ezek szerint a gólyapár - megérkezése után - egy közeli oszlopra telepedett, ahol az elpusztított fészek helyett néhány nap alatt újat építettek. Mint kiderült, a bontás napján az MMTE megyei szervezete - a városi rendőrkapitánysággal kar­öltve - az „elkövetőket” is tetten érte. Az igazoltatás során meg­tudták: egy szolnoki kft. alkal­mazottai végezték az engedély vetkezeteket, éppen ellenkezőleg. Alapelv, hogy a tizenötök a földet művelőt támogatják. Dr. Varga Gyula szólt arról is, hogy az uni­óban jellemzően felgyorsult az üzemkoncentráció, gyorsuló ütemben csökken a gazdaságok száma, következésképp egyre nagyobb területű gazdaságokban folyik a termelés. Csak Ausztriá­ban a következő három évben 80 ezer gazdaság felszámolását prognosztizálják az elégtelen jö­vedelemszint miatt. A földdel kapcsolatban el­hangzott, a spekuláció szempont­jából mindegy, holland vagy fő­városi ügyvéd teszi ezt. A föld- forgalom egyébként a közösség tagállamaiban nem jelentős, az árak pedig nem mindenütt jóval magasabbak a hazainál. L. Z. nélküli munkát. A természetvé­dők ezt követően fokozottan vé­dett madárfaj fészkének elpusztí­tása miatt indítottak az ügyben szabálysértési eljárást a Hortobá­gyi Nemzeti Park vezetőinél. Mint Urbán Sándor megje­gyezte, a természet ezúttal felül­kerekedett az értelmetlen pusztí­táson. Ám a történtek megmutat­ták, hogy sokan nincsenek tisztá­ban Szolnok természeti értékei­vel. Kevesek előtt ismert például, hogy Szolnok tizenöt párra te­hető, fészkelő gólyaállománya a megyeszékhelyek között messze a legmagasabb. Csupán az a kér­dés, hogy ily módon meddig büszkélkedhet a város e szép el­sőséggel ... Bugány János A Nagykunság fővárosa most szintén csatlakozik a szövetség­hez, hiszen egyre szorosabb az együttműködés a kazak testvér- várossal. A városatyák fontosnak tartják a szövetség megalakulást, támo­gatják céljait, így az érdekképvi­seleti szerv megteremtését, a kun-kipcsak (kun, besenyő, tatár) öntudat és hagyományok ápolá­sát és megőrzését. Emellett a Kunszövetség a kun-kipcsak te­lepülésekkel, szervezetekkel az Hazánkban egyes felmérések szerint a polgárok tizede szen­ved pollenallergiában, így szá­mukra elkezdődött egy nagyon kínos időszak. Mezőtúron a vá­ros dolgozói és közmunkásai a közterületeken igyekeznek rendszeresen vágni a füvet, gaz- talanítani a beépítetlen terüle­teket. A Túron élők jelentős ré­sze is beüzemelte a fűnyírót az elmúlt napokban, vagy kaszát fogott, hogy a kellemetlenkedő - s valljuk be, esztétikailag sem szép - növényeket eltüntesse. Vannak azonban többen, akik (Folytatás az 1. oldalról) A múlt év közepére már végképp nyüvánvalóvá vált, ha nem törté­nik változás az intézmény mű­ködtetésében, a jelenlegi „vege­tációt” a lassú elsorvadás váltja fel. Rövid idő alatt bezárhatja ka­puit a múzeum. Megoldással kecsegtetett az ötlet, hogy a jászsági önkor­mányzatok lemondanak a hagya­tékban meglévő tulajdonukról Jászberény javára, ezzel már saját vagyona felett dönthetne a város. Az egyik jász önkormányzati szövetségi ülésen szóbeli ígéret­ként hangzott el, hogy ha a le­mondások megtörténnek, Jászbe­rény „fogadja az ajándékot”, és gondoskodik a további működte­tésről. Ennek szellemében az el­múlt hónapokban sorra születtek a lemondó határozatok: márci­usra mindegyik megszületett. A következő lépés a jászberé­nyi önkormányzaté. Addig, amíg a herényi képviselő-testület nem határoz a hagyaték fogadásáról, egy tömbben élőkkel, a kun-kip­csak szórványokkal történő in­tézményes kapcsolattartásra is tö­rekszik a jövőben. Ennek a kez­deti lépéseit már meg is tette a szervezet. A szövetség céljai kö­zött szerepel a Kunságban élő és innen elkerült fiatalok támoga­tása, az Ázsiában élő kun-kipcsak népekkel való kapcsolattartás, kulturális és hagyományőrző te­vékenység, de a kulturális örök­ség megóvása mellett felvállalták az ismeretterjesztést is. -de­elfelejtik ezen tennivaló elvég­zését. S ez előfordul a központi részeken éppúgy, mint a város­széli utcákban. Tény, hogy ez a magatartás méltatlan egy olyan városhoz, mely tavaly a parlagfűakcióban több millió szál allergén nö­vényt gyűjtött be. De a gondat­lan ingatlantulajdonosok a leg­végső esetben bírságot is koc­káztatnak, ha házuk előtt nem tartják karban a területet, vagyis hagyják azt elgazosodni. A közterület-felügyelő pedig Mezőtúron is dolgozik ... gg az jogilag a Jászság tulajdonában marad. Ügy tűnik azonban, hogy a döntés nem olyan egyszerű, mint azt várni lehetett. Egyelőre ott tart a dolog, hogy az oktatási, kulturá­lis bizottság olyan előterjesztésen dolgozik, mely javaslatot tesz a helyzet megoldására. Nagy And­rás, a bizottság elnöke azonban rámutatott: amikor a város in­tézményeinek költségvetését górcső alá veszik, összevonások­ról, költséglefaragásról kell dön­teni, akkor igen nehéz egy új in­tézmény fogadását keresztül­vinni. À bizottság elnöke való­színűsítette, hogy néhány hónap kell az előterjesztés kidolgozá­sára. Azért sietve hozzátette, hogy nem szeretnék, ha bezárnák a múzeumot... Nem árt tudni, hogy a múzeum még ebben az évben tud - a költ­ségeket leszorítva - működni az alapítvány forrásaiból. Hogy utána mi lesz? A kérdés egyelőre még kérdés marad. Banka Cs. Első helyen áll a megyeszékhelyek között Szolnok gólyaállománya Ezúttal a természet győzött A természet, az önkormányzat, a rendőrkapitányság és a Ma­gyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csapa­tának közreműködésével megoldódni látszik a Városmajor úti gólyapár „lakásproblémája” Szolnokon. Bírságot kockáztatnak az ingatlantulajdonosok Sokan elfelejtik a fűnyírást Az elmúlt hetek időjárása, a sok csapadék és a meleg, különö­sen kedvezett a fűfélék fejlődésének. Egyes fajták már meghoz­ták első virágjaikat is. Ott legalábbis bizonyosan, ahol nem fordítottak gondot arra, hogy ápolják a zöldterületeket. Hamza-hagyaték: még vannak kérdőjelek Csapássorozat a szúnyogokra (Folytatás az 1. oldalról) Ez azt jelenti, hogy a szúnyo­gokat már lárvaállapotban „lik­vidálják”. E művelet hatékony­sága érdekében egy tudóscso­portot bíztak meg a kelőhelyek feltérképezésre és egyéb, a kellő hatékonyságú beavatko­zás alapjainak megteremtésére. A csoport vezetője dr. Kufcsák Oszkár entomológus. A csoport a szándékok szerint részt vesz majd a lakosság tájékoztatásá­ban is, hogy ki-ki a maga portá­ján hogyan tud segíteni a szú­nyoginvázió visszaszorításában. Fodor György hangsúlyozta, nem egy évben gondolkodnak, hanem hároméves tervet készí­tettek. Ennek része a települé­sek közötti együttműködés, hi­szen csak így lehet elkerülni azt, hogy a szúnyogok ne ván­doroljanak. Az irtást tehát össze kell hangolni, hogy minél na­gyobb területet tudjanak lefedni a védekezéssel. Az együttmű­ködés a pályázatoknál is jól jön, egy régió ugyanis nagyobb súllyal esik a latba a döntések­nél. Mindazonáltal hogy mire lesznek képesek, azt nem tudni, mert az árvíz miatt hatalmas te­rületeket fed víz. Ez pedig ked­vező viszonyokat teremt a szú­nyogok szaporodásához. Az mindenesetre biztató, hogy az irtást igazán profi cég, a Corax Kft. végzi, amelynek évtizedes tapasztalata van e területen. Még kecsegtetőbb, hogy a cég képviselője, Kiss Ákos - aki tegnap bejárást tartott Kufcsák Oszkárral és Fodor Györggyel - szerint a 29 millió forint töké­letesen elegendő lesz a kellő hatékonyságú irtáshoz. ta Először az illemre tanítottak a tanyasi iskolákban Régen szégyellték a hiányzást A mezőtúri Tóth Boldizsárné tanyasi iskolába járt valaha, és vallja, az akkori módszerekből jó néhányat célszerű lett volna átültetni a mai oktatási rendszerbe. Neki valóban pél­dát adott akkori tanítónénije, hiszen maga is pedagógus lett. Tériké néni jól ismeri a tanyavi­lágot, hiszen ott nőtt fel, s egy kicsiny iskolában kezdte tanuló­éveit. Ebben az intézményben, ahol együtt tanult mind a nyolc osztály, olyan élményeket, ta­pasztalatot szerzett, mely egész életén keresztül elkísérték. Talán ennek is köszönhető, hogy pe­dagógus: biológiatanár lett. A szak megválasztásában nagy szerepet játszott élete első 25 éve, amikor kint élt a tanyán, a természetben. Ahogy fogalmaz: „pacsirtadal és tücsökzene len­gett körül”. 1965-ben, amikor elkezdett valamikori középiskolájában ta­nítani, szülei is beköltöztek a vá­rosba, mivel a tanyavilágot fel­számolták. Negyedszázadon ke­resztül nem látogatott ki gyerek- és ifjúkora egykori helyszínére. Amikor rászánta magát, meg­döbbenve látta a pusztulást. Volt házukat csak egy-két törött cse­rép jelezte. Aztán évről évre is­mét kiment. Úgy véli, a jelenkor emberének is illik ismerni a ma­gyarság eme különös értékét, múltjának szerves részét, a ta­nyasi iskolát.- Hány ilyen is­kola volt Mezőtúr környékén?- Én most 24-25 ilyenről tudok. De van olyan is, amelyről nem ma­radtak fenn doku­mentumok, csak az idősebbek emlé­keznek rá, hogy ott is tanítottak.- Milyen volt egy tanítási nap?- Nem volt szigorúan kötött órarend, a tanítók ahhoz igazítot­ták az időbeosztást, hogy halad: tunk előre. Volt, hogy fél órát tartott egy tanóra, de volt olyan is, hogy kettőt. Bár volt, aki öt kilométerről, gyalog járt be, nem volt jellemző a hi­ányzás, az majd­nem szégyennek számított. A fegye­lemmel soha nem volt gond.- Van-e valami, amit Ön szerint át kellett volna men­teni a jelenlegi ok­tatási rendszerbe?- Akkoriban az elsősöket először megtanították vi­selkedni, nem a tananyaggal kezdtek. Az órákat mindig is­métlésekkel kezdtük. Ennek két előnye volt: az , idősebbekben” rögzült a korábban megszerzett ismeret, a fiatalabbak pedig egy kis „előzetest” kaptak. G. G. Tóth Boldizsárné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom