Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-21 / 117. szám

1999. május 21., péntek 3. oldal Megyei Körkép Lesz-e megtakarítás az intézményi átszervezésből? Űj kapcsolat Kedden érkezett haza há­romnapos dél-franciaországi látogatásából a megyei ön- kormányzat delegációja. A Dordogne megye meghívása nyomán létrejött találkozó el­sődleges célja egy európai uniós programban való közös részvétel előkészítése volt. A küldöttség egyik tagja, Báli István, a megyei önkormányzat nemzetközi referense elmondta: a két megye szokatlan módon, az interneten került kapcsolatba egymással. A Dordogne megye­iek alapvető célja az volt, hogy partnert találjanak egy - kis- és középvállalkozások versenyké­pességének javítását támogató - uniós projektben való részvétel­hez. Mivel pedig e célra megyén­ket ítélték legalkalmasabbnak, tavaly októberben el is látogattak ide. Ezt viszonozva aztán a kö­zelmúltban a megyei önkor­mányzat kapott meghívást Peri- gueux városába, ahol a napokban az EU-programról tartottak kon­ferenciát. A megyei közgyűlés elnöke, Búsi Lajos vezette öt­tagú küldöttség a vendéglátók­kal egyetértett abban, hogy a két megye együttműködése a jövőben tovább bővülhet. bj Cserkén nincs pánik A hazai konzervgyárak alaposan megsínylették az orosz válságot. Az eladatlan áruk miatt így pél­dául kevesebb uborkát vásárol­nak fel. Cserkeszőlőn, megyénk legnagyobb fóliakertészettel fog­lalkozó vidékén még sincs pánik. Az ok egyszerű, szinte mindenki friss fogyasztásra alkalmas kí­gyóuborkát termeszt, amit hazai és nyugati piacon értékesítenek. Nagy igény lesz viszont paradi­csomra, amiből behozatalra szo­rulnak a gyártók. PE Lemezbemutató Hazai rockéletünk olyan neves sztárjai gyülekeztek tegnap a szolnoki ír sörözőben, mint Gi- dófalvy Attila, Donászki Tibor és Varga János. Itt mutatták be ugyanis Orosz Győzővel az „Orosz Győző and Cik-Cakk Company” legújabb zenei anyagát, az „Utazz Velünk” című CD-t. A tájékoztató megyei vonatko­zása, hogy az „Orosz Győző and Cik-Cakk Company” egyik zenei támogatója annak az abádszalóki nemzetközi rockfesztiválnak, amelynek programját szintén megismerhették az érdeklődők. Ezzel kapcsolatosan a legfonto­sabb, hogy az ország amatőr ze­nekarai június 30-ig jelentkez­hetnek arra a versenyre, amely­nek nemzetközi gálával egybekö­tött eredményhirdetése június 17- én lesz a Tisza-tavi településen. (Folytatás az L oldalról) Mint a polgármester hangsú­lyozta, a nehezen előteremtett forintmilliókat a jövőjükbe fek­tették be, hiszen egy jól mű­ködő iskola meghatározza az it­teni lakosok jövőbeni lehetősé­geit. A község kitörési pontjá­nak nevezte, ha a tudás- és in­formációszerzést teljes körűen tudják biztosítani, mint ahogy az iskolában, illetve a község­ben készülő teleházban tervezik is ezt megvalósítani. Az iskolások műsora után dr. Hámori József miniszter mon­dott beszédet. Elsőként fel­június 5-éhez, a környezetvé­delmi világnaphoz közeledve megyénk huszonkét telepü­lése fogott össze, hogy a régió lakosait kiállításokkal és elő­adásokkal hívja fel a termé­szet védelmére. A rendez­vénysorozat megnyitóját teg­nap délelőtt, a megyeháza dísztermében tartották. A megnyitón mintegy ötven, zömében önkormányzati szak­ember vett rész. Dr. Hájra Ist­ván, a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatója a térség környe­zetvédelmi helyzetéről, dr. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója pedig aktuális természetvédelmi kér­désekről beszélt. A hallgatóság a Hortobágy-Berettyó vízminősé­géről és az akkumulátorok, il­letve növényvédő szeres gön­gyölegek visszagyűjtéséről kér­dezte a szakembereket. A hely­színen megfogalmazódott az a idézte Fegyvemeken töltött gyermekkorát és a tájhoz kö­tődő emlékeit. Hangsúlyozta, hogy jövőn­ket csak az iskolák tudják meg­alapozni. Állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a kistelepü­léseknek meg kell hogy marad­jon a saját iskolájuk, különben ezek a falvak elnéptelenednek. A kisebb községekben egyéb­ként a jövőben a kormány az át­lagosnál jobban fogja támo­gatni az iskolákat, hogy meg­maradásukat így is segítse. (Örményesen ez jövőre 80 szá­zalékos normatív támogatást je­javaslat, hogy a környezetvé­delmi termékdíjról szóló tör­vény hatálya terjedjen ki a nö­vényvédő szeres göngyölegekre. A május 20. és június 5. kö­zötti programsorozat keretén belül június 10-éig tekinthető meg a megyeházán a Jászkun lent, a jelenlegi 50 százalékos­sal szemben). A miniszter kiemelte annak fontosságát, hogy az emberek helyben tanuljanak, illetve ta­lálják meg boldogulásukat. Az ünnepségen Fellner Ká­roly iskolaigazgató emlékplaket­teket adott át az iskolarész építé­sét segítő vállalkozóknak, Imre Lajosnak, Göblyös Jánosnak és Szász Istvánnak. Ezután Hámori József szalagátvágással átadta az épületrészt, ahol a legfontosabb bútorokat, eszközöket tudták már biztosítani, ám ezek még kiegé­szítésre szorulnak. pé Természetvédelmi Szervezet 20 év a természetvédelem szol­gálatában című fotókiállítása, mely a ritka természeti érté­kekre hívja fel a látogatók fi­gyelmét, valamint szembesít az emberi gondatlanság tanújelei­vel. V. H. A szolnoki közgyűlés tegnapi ülésén az intézményi átszerve­zés vitája volt a fő napirendi pont, annak ellenére, hogy eleve nem terveztek döntést az ügyben, azt a keddi rendkívüli ülésre halasztották. A vita több részletben zajlott, először az átszervezés indokairól és általános elveiről vitatkoztak a képviselők, majd az egyes intéz­ménytípusok kerültek sorra. Már a kérdésekből is látszott, hogy a közgyűlés megosztott az átszervezések megítélésében, majd a vélemények kifejtésében ez egyértelművé vált. A szocia­lista és a munkáspárti képviselők bírálták, a többi párt képviselői inkább védelmezték az általános elvekről szóló előteijesztést, bár a bírálók közül is többen elismer­ték, hogy a helyzet szükségessé tesz bizonyos intézkedéseket. Dr. Sütő István például fi­gyelmeztette a képviselőket a vá­lasztási ígéretekre, és kifogásolta, hogy voltak, akik az iskolai és la­kossági megbeszéléseken úgy tá­lalták a tervezetet, mint kész és megváltoztathatatlan döntést, holott döntés még nem volt. Dr. Füle István cáfolta, hogy az in­tézkedések konkrét megtakarítást eredményeznek. Csak a hitelfel­vételi kényszer csökken az erede­tileg várt 350 millióról már 250- re apadt összeg arányában, tehát nem lesz mit visszaforgatni az oktatásba. M. Román Béla java­solta, hogy a későbbiekben időn­ként téljenek vissza az intézkedé­sek hatásának vizsgálatára. Dr. Nagy Rózsa idézte Pokomi Zol­tán oktatási miniszter ígéretét, miszerint jövőre 60 milliárddal többet költenek az oktatásra. Eb­ből Szolnoknak is több jut, mint az idén, tehát az intézményi át­szervezéssel várni kellene, és azt Végéhez közeledik Nagykö­rűben annak a hat családi háznak az építése, amelyeket a település rászoruló nagycsa­ládosai előreláthatóan még a nyár folyamán átvehetnek a helyi önkormányzattól. Dr. Veres Nándor polgármes­ter tájékoztatása szerint az előző év őszén kezdődtek el a munkálatok, és várhatóan ez év június 30-ig be is fejeződ­nek már az építkezések, ame­lyekben a nagykörűi önkor­mányzat is aktívan közremű­ködik. A rászorulók ilyen módon nem egészen egy esztendő alatt kész otthonokat kapnak, amelyek felépítésében a hiva­tal fővállalkozóként vesz jobb volna a jövő évi költségve­téssel együtt tárgyalni. Teleki Éva azt javasolta, hogy készüljön a városról úgynevezett humánpo­litikai térkép, amely segítené az ilyenfajta döntéseket. Káplár Jó­zsef az alternatívákat hiányolta, fölvetve, hogy a városi költségve­tés főösszegének 2,5 százalékáért érdemes-e ilyen módon megva­lósítani az intézményi átszerve­zést. Fodor György kifogásolta, hogy a hozzászólásokban az ér­zelmi és a politikai motívumok dominálnak, ezt Berta István visszautasította. A véleményeket Kovács Li- bór és Bulla György alpolgár­mester foglalta össze. Bállá György többek között utalt arra, hogy más, például sport- és szo­ciális intézmények átvilágítása még hátravan. Az ebédszünet után a közgyű­lés külön tárgyalta az egyes in­tézménytípusok átszervezéséről készített előteijesztést. Az óvodák esetében a legtöbb szó arról esett, hogy a javaslatban szereplő négy vagy csak egy óvodai központ legyen-e a város­ban. Az általános iskolákról még jobban megoszlottak a vélemé­nyek. A Konstantin és a Kertvá­rosi Általános Iskola „védelmé­ben” hangzott el több felszólalás. Az előbbinél az évszázadosnál régebbi hagyományokra hivat­koztak, és arra, hogy ezt az isko­lát egyszer már „megfelezték”* tehát most nem etikus arra hivat­kozni, hogy kevés benne a tanuló. A Kertvárosi iskola esetében fő­leg arra hivatkoztak, hogy az egy elkülönülő városrész szellemi és közösségi központja is, és ecse­telték a gyermekekre és szüleikre váró közlekedési nehézségeket. Volt, aki már most jelezte, hogy nem szavazza meg az adott iskola bezárásáról szóló előteijesztést. részt, és számos járulékos fel­adatot, illetve költséget - ter­veztetés, lakótelek rendelke­zésre bocsátása - is magára vállalt. Az efféle segítségnyújtást elsősorban azért tartja szük­ségesnek az önkormányzati képviselő-testület, mert így azt is garantálni tudják, hogy a családonként igényelhető 2,1 millió forintos szociálpo­litikai támogatásból a házak valóban jó minőségben, lak­ható állapotban épülnek fel. Meglepő azonban - állítja a polgármester -, hogy az érin­tett családok némelyike az önkormányzati gondoskodás ellenére sem segíti, sőt olykor inkább hátráltatja az építke­zést ... B. J. Fókuszban a környezetvédelem A megyei környezet- és természetvédelmi napok megnyitó­ján az Ádám Jenő Magánzeneiskola furulyásai és fuvolis- tái adtak műsort fotó: csabai Hat nagykörűi család jut otthonhoz Felépül végül a házuk „Parlagon” az ország legjobb betoncsíkja Nem elég elvi döntést hozni, felelősöket kell kinevezni, határidőket kell szabni és az elképzelések megvalósításához állami pénzt kell adni - jelentette ki lapunknak Márki Sándor, Kunmadaras pol­gármestere a volt szovjet katonai reptérrel kapcsolatban. Ha ugyanis ezek a feltételek meglennének, biztosan nem lenne kihasz­nálatlan már tíz éve a reptér. Pedig ennek a kifutópályája a szak­emberek szerint a legjobb az országban. Hiába azonban a kiváló tulajdon­ság, ha még mindig parlagon he­ver a betoncsík. Márki Sándor döntően az állam felelősségválla­lását hiányolja. Az ÁPV Rt. ugyanis, öúnt az állami vagyon - és így a reptér - kezelője csak az állam akaratát érvényesíti. A rep­teret a polgármester szerint már régen térítésmentesen az önkor­mányzatnak kellett volna átadni - ezt 1996-tól folyamatosan kez­deményezik is -, melyre egyéb­ként a költségvetési törvény lehe­tőséget is adna. A privatizációs szervezet szerinte csak a bevétel­ben érdekelt, és olyan feltételeket szab az esetleges bérlőknek, hogy azok elriadnak. Hiába hoztak kormányszintű rendeletet is a madarasi reptér ki­használására, ezzel együtt sem történt semmi. A reptér hasznosí­tására már számos tanulmány született, a legkomolyabb a Luft­hansa Consultingé volt. Ez már konkrét javaslatokat is tett, de le­szögezte, hogy a tőke csak a tu­lajdonjog rendezése után mutat komoly érdeklődést. Legutóbb már közhasznú tár­saságot (kht.) is létrehoztak a rep­tér adottságait kiaknázó vállalko­zói övezet hasznosítására, de en­nek bejegyzése még folyamatban van, így egyelőre késik a pályá­zati lehetőségek kihasználása. A kht. újabb lépést is tesz a „kitöré­sért”, ezért június 2-án program- tanácsot alakítanak. Ennek mun­kájába szakminisztériumokat, kamarákat, országgyűlési képvi­selőket, a megyét és a kht. alapí­tóit vonnák be. A lobbizásért létrehozandó csoport feladata is az lesz, hogy vele elérjék a hőn áhított célt: a reptér hasznosítását. A polgár- mester végül hangsúlyozta: a tu­lajdonjoggal kapcsolatos döntés elodázása a terület pusztulásához vezet, ami kihat a térségre is. T. A. Eddig 25 milliónyi vegyszert loptak (Folytatás az 1. oldalról) Az ilyen vegyszerek töménysé­gük miatt rendkívül drágák, s például az említett készítmény­ből egy kilogramm 130-140 ezer forintot ér. Habár egész évben fordulnak elő növényvé- dőszer-lopások, ilyenkor, a ta­vaszi növényvédelmi munkák esetén ezek még gyakoribbak. Ráadásul akkora mennyiségek tűnnek el, hogy nem biztos, hogy kis felhasználókhoz ke­rülnek, vélhetően egy részük a kereskedelembe áramlanak vissza. Ugyanakkor Magyar János elmondta, hogy ellenőr­zéseik során nem találkoztak olyan tételekkel a kereskedők raktáraiban, amelyekről ne lett volna beszerzési bizonylat. Bár - jegyezte meg - mostanában számos bejelentést kapnak, hogy gépkocsikból kínálnak a termőföld szélén vagy a közsé­gekben növényvédő szert. Ez a tevékenység ilyen formában ti­los, azonban szinte lehetetlen elkapni az árusokat. Szinte biztos, hogy csak a magánszférában lehet értékesí­teni az ellopott növényvédő szereket, mert itt mellőzik a bi­zonylatot, a számlát. Ráadásul semmilyen jogszabály sem kö­telezi a legtöbb kistermelőt a bizonylati nyilvántartásra. A növényvédő szerek eltű­nése más szempontból is érde­kes. Ezt a terméket „csak úgy” nehéz eladni, érteni kell hozzá, meg ahhoz is, hogy a kiszemelt raktárból melyik dobozt, kan­nát, hordót, milyen mennyiség­ben, arányban kell ellopni, hogy felhasználható legyen. Éppen ezért feltételezhető, hogy a tet­tesek komoly szakmai tudással rendelkeznek, vagy mögöttük ilyen személyek állnak. Az sem mellékes, hogy voltak olyan esetek is, amikor a szövetkezet vagy rí. telephelyére való ki­szállítás utáni éjszakán már el­tűnt a vegyszer. Talán valaki súgott? Hallani olyan híreket is, hogy falusi kocsmákban is hozzá le­het jutni a növényvédő szerek­hez. Itt információink szerint kisebb tételek cserélnek gazdát. Felvetésünkre, hogy ez hogyan lehetséges, az NTÁ vezetője csak annyit mondott, hogy minden egyes vegyszert alsó­felső határ között lehet felhasz­nálni. így kispórolható az adag­ból egy kevés, melyet a kister­melőknek el lehet adni. ein A Pomázi Alkotó Műhely kiállítása nyűt a napokban a törökszentmiklósi művelődési központ pincegalériáján. A hat alkotó munkái május 30-ig láthatók. fotó: cs. i. A pénzt a falu jövőjébe fektették be

Next

/
Oldalképek
Tartalom