Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-19 / 115. szám
A kőszínházban már nem találta helyét A honi színművészet nagyasszonya. A magyar nyelv apostola. Csodálatos tehetségű művész. Sok jelzővel illette már az utókor a jászberényi születésű színészóriást, a több mint egy évszázada elhunyt Déryné Széppataky Rózát. Sajnos életében nagyságát — mint idehaza sok esetben — csak kevesen ismerték fel. Elfeledve, szegényként távozott e világról. Néhány éve ismét amatőr kutatók, művészettörténészek foglalkoznak életével. Sok érdekesség, korábban nem ismert, anekdotákban megjelenő történet került elő. Ezekből válogatott egy budapesti előadáson H. Bathó Edit, a herényi Jász Múzeum igazgatója, és a Miskolci Színháztörténeti Múzeum igazgatója, Gyarmati Béla. Két kisgyermeket már elveszített Scheckenbach József és Riedl Anna, mikor harmadikként 1793. december 24-én megszületett Róza. A patikárius édesapa korábban II. József köszvényét is meggyógyította, de az udvari körökbe mégsem tudott bekerülni. A sors Jászberénybe vezette feleségével. Bizony az apa igencsak fel- mérgelte magát, hogy a kicsi lánynak született. Eldöntötte, hogy fiúként neveli. Sarkantyús csizmát, nadrágot vett neki. Bár a hóbort nem sokáig tartott, de később is azt szerette volna, ha orvos tudós válik lányából és nem háziasszony. A színésznő Jászberényben eltöltött gyermekkoráról naplója tudósít bennünket. Ebben a mindennapok történéseiről, a korabeli városról is sokat megtudhatunk. Érdekesség például, hogy Széppataki (Scheckenbachról magyarosította) Róza visszaemlékezései között gyermekkora első karácsonyi emlékeiben már .Jézuska fájának” díszítéséről beszél. Sajnos ezt csak a visszaemlékezésből tudjuk, más bizonyíték nincsen. A jelenleg elfogadott álláspont, hogy 1820-as évek közepén terjedt el a karácsonyfa-állítás szokása hazánkban. Minden ábrándot kerékbe tört az apa halála 1799-ben. A család nehéz anyagi helyzetbe került. Anyja megpróbálta „jóra- való” lánynak nevelni. Nemegyszer, amikor Róza inkább játszott volna, énektanulás helyett a lány hátán verte az ütemet. Bizony kemény módszer Déryné Széppataki Róza lehetett. Később, hogy a fiatal lány német szót és hímzést tanuljon, a pesti ismerősökhöz, Mátraiékhoz küldték. Itt ismerkedett meg a színészettel, és 17 évesen a Láng Ádám-féle társulatban kezdett játszani. A sápadt, vékonyka kis vidéki lány gyorsan beilleszkedett a vándorszínészek mindennapjaiba. Hihetetlen memóriával és színészi képességekkel áldotta meg a sors. Az 1835-36-os „évadban” például nem kevesebb mint 64 színdarabban hetven szerepet játszott el. Vándorszínészként az akkori Magyarország egész területét bejárta. Szerencsétlensége, hogy a Pesti Magyar Színház már akkorra épült fel, mikor elhagyta pályája zenitjét. A negyvenedik évét betöltő színésznőre kevés főszerepet osztottak, sőt a vándorévek után nehéz volt megszokni egy kőszínház kötöttségeit. A próbarendet, a kottákat, a pontos megjelenést. Bajza és Vörösmarty a negyvenes években azért is fogott az első magyar színházi regula elkészítéséhez, mert a vándorszínészethez szokott magyar színészeket „kordában” kellett tartani. Azután — látva hogy neki Pesten már nem sok babér terem — Miskolcra költözött, vissza férjéhez, de ott is egyre kevesebbet játszott. Az idős Déryné már egy megfáradt, beteges asszony volt. 76 évesen fogott naplója megírásához, ami a kor, a magyar színházművészet ébredésének felbecsülhetetlen értékű forrásává vált. Mindenkitől elhagyva halt meg 1872. szeptember 29-én. Miskolcon, a szegények temetőjében hántolták el... Új utak Boldogházán Jászboldogháza két legrégebbi utcája kapott nemrégiben aszfaltburkolatot. Az összesen 1100 méter hosz- szú, négy méter széles burkolat műszaki átadása áprilisban volt, azóta használhatják az itt lakók a több millió forintos beruházással elkészült utat. A jót könnyű megszokni, pedig nemrégiben még egy apró zápor is elég volt ahhoz, hogy sártengerré váljon a két utca. A tanyasi iskolák nyomában Jászsági barangolásunk alkalmával elvetődtünk Jászágó felé, és egy rövid beszélgetés erejéig betértünk Macsi Sándor nyugdíjas tanáremberhez is. A nyugalmazott pedagógusról sokan tudják, hogy a maga nemében egyedülálló iskolatörténeti kiállítást hozott létre az egykori ágói iskolában, mellesleg mindig van valami aktuális kutatási témája. Pótköltségvetésre lesz szükség Dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő a napokban tartott fórumot Jászberényben. Elöljáróban a koszovói válsággal kapcsolatban fejtette ki véleményét. Mint mondta, a légtérhasználatról szóló parlamenti szavazás alkalmával személy szerint tartózkodott. A politikus szerint nem lehetett pontosan tudni, mit is jelent a NATO által vállalt garancia az ország védelmére. Az ország helyzetéről szólva rámutatott, hogy szeptemberben minden bizonnyal pótköltségvetésre lesz szükség. Az SZDSZ-es politikus szerint ennek az irreálisan magasra becsült, és a becslésre épített, túlköltekező büdzsé lesz az oka. Dr. Kis Zoltán hozzátette: a kormány valószínűleg — a valódi okokat elhallgatva — az ár- és belvízzel, az orosz, illetve a koszovói válsággal fogja indokolni a pótköltségvetés beterjesztését. Lehel-siker Az EDÜ nem más, mint a több évtizedes hagyományokkal rendelkező, Gyulán megrendezett Erkel Diákünnepek ifjúsági programsorozat diákos rövidítése. 1963 óta kétévenként diákok ezrei gyűlnek össze a békési városban, hogy produkciójukkal képviseljék iskolájukat, városukat. A kulturális seregszemlén vokális előadásoktól kezdve a szavalaton, táncos produkciókon keresztül egészen a sportig rengeteg műfajban megmutatták tehetségüket a fiatalok. Április 30-án a Lehel Vezér Gimnázium leánykara is fellépett itt, a kart B edő- né Bakki Katalin vezényelte. Az Éneklő Ifjúságon elnyert „Év Kórusa” cím után a leánykar ismét a dobogó legfelsőbb fokára állhatott a makói József Attila Gimnázium kamarakórusával együtt. À zsűrit most két országosan elismert karnagy, Botka Valéria és Csányi László alkotta. Az első helyezésen túl a két nyertes kórus részt vehetett a másnap, május 1- jén megtartott gálaműsoron is. Ha már ott voltunk, vendéglátónk sebtében körbe is vezetett az iskolatörténeti gyűjteményben. Régi pennák, tintatartók, kréták, fatáblák, tankönyvek mellett a kiállítás tárgyai között helyet kapott közelmúltunk mozgalmi „hagyatékának” néhány darabja is, mint például az őrsi zászlók, a kisdobosok, úttörők „törvényeinek” másolata. Ki nosztalgiával gondol vissza, Másfél éve már, hogy Jászdó- zsán végképp tönkrement a gyalogosok által használt fahíd. A települést kettészelő Holt-Tarna fölött mindig is volt gyalogoshíd, így az ott élők igencsak nehezen viselték, hogy megszokott napi teendőiket csak jókora kerülő megtételével intézhették. Az önkormányzat költségvetéséből, illetve nem csekély lakossági segítséggel a tél folyamán megkezdődhetett a hídverés. Nem kis nehézségek árán, a Tárná jegéről döngölték megfelelő mélységbe a tartó oszlopokat. Azután már gyorsabban ment a munka. Nemrégiben aztán elkészült a híd. Ahhoz, hogy valóban használható legyen, még ki kell építeni a gyalogosok és kerékpárosok által használt járdát. ki iszonyodva azokra az évekre, így vagy úgy, de történelmünk részévé vált ez a kor is. Macsi tanár úr ma sem tölti tétlenül napjait. A századfordulóval kezdődően egyre több tanyasi iskolát alapítottak hazánkban, az igazi föllendülés azonban Klebelsberg Kunó kultuszminiszterségének jdején következett. Akkoriban az egész ország területén több mint ötezer Ehhez már nem volt elegendő anyagi forrása a falunak, így a területfejlesztési tanácshoz pályáztak. iskolát építettek. A kultúra terjesztésében jelentős szerepet szántak a tanyasi iskoláknak is. A Jászság ta- ny avilága óriási volt, és mintegy négy tucat külterületi iskola dolgozott azért, hogy az innen kikerülő lurkók minél több tudást szívjanak magukba. Macsi Sándor szép számú jászsági segítőjével együtt most ezeknek az iskoláknak a történetét próbálja csokorba szedni. Remélhetőleg néhány héten belül már a járda is elkészülhet, és használatba vehetik a helyiek a régen várt kis fahidat. Hídverés Jászdózsán A pénz mellett a helyiek összefogása is kellett Utazoo az országban A Magyar Állatkertek Szövetsége a hazai állatkertek népszerűsítésére akciót szervezett Utazoo címmel. A nyereményjáték nem titkolt célja, hogy közelebb hozza az emberekhez az állatkerteket, bemutassa munkájukat, és felhívja a ügyeimet az intézményekben rejlő oktatási lehetőségekre. Mintegy kétmillió forintos beruházással újították fel a jászárokszállási Palóc Üdülő éttermét, ahol egyszerre Í60 személyt tudnak vendégül látni. A csendes környezetben, a helyi strandtól nem messze lévő pihenőhely faházaiban összesen száz ember számára van hely, illetve további száz főnek adott a lehetőség sátorozásra. A nyereményjátékban egy, a Természetjáró újságban megjelent útlevéllel all magyarországi állatkertből legalább hármat kell felkeresni. A látogatásokat követően válaszolni kell az adott intézményre vonatkozó kérdésre, a válaszokat pedig a magazin címére postázni. Az eredményhirdetésre október 4- én, az állatok világnapján kerül sor. Természetesen a nyeremények is kapcsolódnak az állatkertekhez. A helyes megfejtők között kisorsolnak egy családi hétvégét a Schönbrunni Állatkertben, valamint tíz családi hétvégét — szállással, szakvezetéssel — a magyarországi állatkertekben. A nyeremények között lesznek még pólók, ajándékcsomagok, természetről szóló könyvek. A szervezők mégis remélik, hogy az igazi nyereményt nem a kisorsolt tárgyak, hanem az állatkerti látogatások maradandó élménye jelenti majd. Az emlékezés napjait éli több tízezer diák. A minap még az elmúlt évekre, az alma materben eltöltött időre emlékeztek. Mostanság már főként a szerzett tudásról kell tanúbizonyságot adnia mindenkinek. Képünk a Jászberényi Tanítóképző Főiskola hallgatóinak szerenádján készült. Az oldalpárt írta és szerkesztette: Banka Csaba A fotókat készítette: Sárközi János Jászszentandrás Községi Önkormányzat Képviselőtestülete pályázatot hirdet a részben önálló gazdálkodási jogkörrel működő általános iskola, zeneiskola és óvoda igazgatói álláshelyének betöltésére. A magasabb vezetői beosztásra szóló megbízás 1999. augusztus 1-jétől 2004. augusztus 31- napjáig 5 tanévre szól. A pályázat benyújtásának feltételei:- felsőfokú pedagógiai végzettség,- 5 év szakmai gyakorlat,- büntetlen előélet. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó szakmai önéletrajzát,- az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel. Szolgálati lakást biztosítunk A pályázat 1999- június 20-ig adható be Jászszentandrás Polgármesteri Hivatalába, Kerek Éva polgármester részére (Jászszentandrás, Rákóczi út 94'. Telefon: 57/446-006). ,Iímm PALÓC ÜDÜLŐ, KEMP1SC JÁSZ ÁH OKSZÁLLÁS Kényelmes faházakkal, füves sátorhellyel, házias ételekkel és újjáépített étteremmel várjuk vendégeinket. Csoportkedvezmény és horgászást lehetőség, termálfürdő. 57/431-128, 57/431-775 4
