Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-18 / 114. szám

1999. május 18., kedd 7. oldal Negyven Évesek Az Illetékhivatalok Köszöntőm a 40 éves illetékhivatalokat! A magyar illetékrendszer alapjait 1850-ben egy császári nyílt parancs fektette le, majd 1882-ben ké­szült el az illetéküggyel kapcsolatos jogszabályok hivatalos összeállítása. Az illetékjog fejlődését a II. világháború, illetve azt ezt követő változás törte meg, ugyanis 1949-ben megszüntették a Magyar Ki­rályi Közigazgatási Bíróságot, melynek két osztálya közül az egyik kizárólag illeték- és adóügyekkel fog­lalkozott. Az illetékjog „újkori” története pedig 40 évvel ezelőtt, 1959. február 1-jén kezdődött, amikor is megalakultak a mai illetékhivatalok jogelődjei, az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatalok Az illetékigazgatás az államigazgatási munka sa­játos területe, kiemelten fontos több tekintetben is. így azért is, mert mind az állami, mind a megyei és a megyei jogú városi költségvetés egyik jelentős bevé­teliforrását éppen az illetékbefizetések képezik Az illetékterületen dolgozók naponta kerülnek kapcsolatba az állampolgárokkal. Az ellátandó fel­adat néha nem is egyszerű, hiszen a fizetési kötele­zettség nem tartozik a legnépszerűbbek közé, már­pedig e területen ezt a munkát kell végrehajtani. Szem előtt kell tartani, hogy paradox módon a gyors, hatékony hatósági munka - elsősorban az ál­lampolgárok fizetési kötelezettsége, romló fizetési készsége és képessége miatt - nem eredményezi a hivatal presztízsének növekedését a lakosság köré­ben. A hivatal jó hírét így elsősorban a törvényes­ségi szempontból kifogástalan, korrekt jogalkalma­zás erősíti az illetékfizetésre kötelezettek az állam­polgárok körében. Az illetékhivatal munkatársai nagy figyelmet fordítanak az ügyintézés során az ál­lampolgárokkal való foglalkozásra, türelmesek a felvilágosításadásoknál. Hatályos illetéktörvényünk preambuluma szerint az Országgyűlés a tör­vényt az állami és tár­sadalmi feladatokhoz történő arányos hozzá­járulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásainak gyarapítása érdekében alkotta meg. Ahhoz, hogy közteherviselé­sünk valóban arányos és indokolt legyen, az illetékhivatalok köztisztviselőinek munkája szük­séges. Az államhatalmi és önkormányzati testüle­tek választott tagjainak pedig kiemelt felelőssége, hogy a bevételekkel a közjó érdekében gazdál­kodjanak, gazdálkodjunk. Az illetékhivatalok megalakításának 40. évfor­dulója alkalmából megrendezett országos talál­kozónak örömmel adunk otthont az Alföld köze­pén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és a Me­gyei Önkormányzatnál. A három napos rendezvény lehetőséget biztosít a hivatalok dolgozóinak a tapasztalatok áttekin­tésére, a véleménycserére, s természetesen a ki- kapcsolódásra is alkalom nyílik. Bízom benne, hogy vendégeink jól fogják érezni magukat me­gyénkben, megszakítva kissé a mindennapok munkáját. Az országos jubileumi találkozó valamennyi résztvevőjének kellemes időtöltést, a továbbiak­ban pedig jó munkát kívánok. Búsi Lajos a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke Korszerűsítés az informatikában Az 1998-as évben országosan összesen közel 68 milliárd fo­rint illetékbevétel realizáló­dott, ebből 44,2 milliárd ille­tékhivatali befizetésként, 16,8 milliárd forint bélyegilleték­ként, míg 6,8 milliárd forint statisztikai illeték volt - tud­tuk meg dr. Andrási Jánostól, a Pénzügyminisztérium főosz­tályának vezetőjétől. Az összes bevételből a köz­ponti költségvetést 46,4 milli­árd, az önkormányzati szférát 21,4 milliárd forint illette meg. Mint dr. Andrási János kér­désünkre válaszolva el­mondta, a közeljövőben nem várható lényegi változás az il­letékhivatalok jelenlegi mű­ködéséhez képest. Ez azonban természetesen nem zárja ki az illetékhivatali eljárás(ok) olyan korszerűsítését, amely a legkorszerűbb számítógépes informatikai rendszerek fo­lyamatos átvételét jelenti. Ez azonban elsősorban anyagi kérdés, és itt is elég nagy elté­rések találhatók az egyes ille­tékhivatalok lehetőségei kö­zött. Az illetékhivatali tapasztala­tok rendkívül fontosak a mi­nisztérium számára. Úgy az anyagi jogi szabályozás (az il­letékekről szóló. 1990. évi XCIII. tv.), mint az eljárási jogi szabályozás (az adózás rendjé­ről szóló 1990. évi XCI. tv.) ki­alakítása és folyamatos korsze­rűsítése elképzelhetetlen a me­gyei (fővárosi) illetékügyi kol­légák aktív közreműkö­dése nélkül. Az egyes ille­ték-rendelke­zések gyakor­latban való „üzemelte­tése” során egyrészt kide­rülhetnek belső ellent­mondások, joghézagok vagy bizo­nyos fokú fe­lesleges túl­szabályozottság, másrészt más jogintézmények egyes területe­ivel való norma-ütközés. „Megítélésem szerint a sza­bályozás elkészítéséért felelős minisztérium akkor jár el he­lyesen” - mondja a főosztály- vezető, ha támaszkodik a helyi tapasztalatokra, kezdeménye­zésekre. Egyébként most ért véget az a regionális megbeszé­lés sorozat, amelyen az illeté­kügyekkel foglalkozó minisz­tériumi dolgozók három ütem­ben (Székesfehérvár, Budapest és Békéscsaba) az illetékhiva­talok képviselőivel áttekintet­ték a hatályos szabályokat és számba vették a korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseket, ja­vaslatokat. Az elmúlt negyven évről kiállítást rendez­tek az illetékhivatalok a megyeházán A megye első hivatalvezetője emlékezik A vételár 10 mázsa só volt... Az illetékhivatalok 1959-es megalakulása során megyénkben dr. Császár Józsefet bízták meg magának a szervezetnek a lét­rehozásával, majd annak vezetésével is. Az illetékügyekkel 1946 óta foglalkozik, s élményei között tartja számon első el­lenőrzési munkáját, mely során 6 fillér illetékhiányt tárt fel.- A háború után, 1946- ban, mint fia­tal kezdő munkaerő ke­rültem a szol­noki adóhiva­talba, ahol az illetékügyek­ben kezdtem dolgozni. Számomra ez akkor teljesen új volt.- Mi volt az első élménye?- Emlékszem, ez az volt, hogy egy adás-vételi szerző­désben ki kellett szabni az ille­téket. Ezt az adásvételi illetéket egy olyan vétel után kellett megállapítanom, még 1946- ban, a forint bevezetése előtt, amikor is 10 mázsa sóért vásá­roltak meg egy szolnoki, Scheftsik-telepen lévő házat.- Abban az évben szabadult el a hiperinfláció is.- Augusztus 1. előtt, mielőtt a forintot bevezették volna, só­ért, lisztért vásároltak.- Az illetéket miben kellett akkor megfizetni?- Billiókban. 1946 nyarán már adópengőkbe számolták át a pengő napi értékét. Mikorra azt befizették, már semmit sem ért.- A forint, gondolom, meg­hozta a változást is.- Első ellenőrzésem 1946- 47-ben volt, Rákóczifalva köz­ség közigazgatási mun­kájában. Itt lett az első „hivatalos leletem” is. Megállapítottam, hogy bélyegben nem rótták le az illetéket, s így 6 fil­léres okirati illetékhi­ány volt.- És a hivatal?- Mint állami adóhi­vatal működött, majd a különböző tanácsi szervezetekbe került az illetékrészleg. Az ’50- es évek végén aztán a pénzügyi igazgatás önálló élete megindult, aminek eredménye­képpen az illeték is önálló szer­vezetet kívánt meg. így alakult meg a mai illetékhivatal elődje 1959. február 1-jén.- Gondolom, volt azért ingat­lanforgalom . . .- 1946 után nagyon vissza­esett, főként ’48 táján, amikor a szocializmus építése megkez­dődött. Ekkor arról beszéltek, hogy az illeték, mint olyan, meg fog szűnni, merthogy min­den köztulajdonban lesz. Ebben az esetben pedig nem lesz in­gatlanforgalom, s így illeték sem. Ez a nézet aztán 1956 után változott, majd később a ma­gánszféra is kezdett erőre kapni, engedték a kisipart. Ek­kor már megindult az a gyenge ingatlanforgalom is, mely az il­letékjog fennmaradását biztosí­totta. Az 1968-as évet követően pedig már nem volt szó arról, hogy mi a jövője az illetéknek. Dr. Császár József Úgy látszik, az úrnak végre sikerült lerónia a lakás­illetékét . . . A megyei bevétel: évente 1,2 milliárd A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Illetékhivatal, mely a me­gyei önkormányzat egyik irod­ájaként működik, évente - így várhatóan az idén is - 1,2 milli­árd forint illetéket szed be. E bevétel mintegy 80 százaléka a vagyonszerzésre kiszabott ösz- szegekből származik. Az ille­tékhivatal által beszedett pénzmennyiség 50 százaléka a központi költségvetést, míg a másik 50 százaléka az önkor­mányzatokat illeti. Természete­sen fontos az is, hogy a hátra­lék- állomány minél kevesebb legyen. E téren - az ország 20 hivatala között - az első há­romban megtalálható megyénk. Csak két állást nem töltöttéin be Az illetékhivatal hatásköre az illeték ügyekre terjed ki, míg illetékessége egy adott me­gyére - nálunk Jász-Nagykun- Szolnokra. Az illetékügyek közül csak a készpénzben fize­tendő tartozik a hivatalhoz, a bélyeges illetéklerovás nem, ám a fel nem használt, felesle­gessé vált illetékbélyeg ellen­értékét csak az illetékhivatal­nál lehet visszaigényelni. Az illetékhivatalok tényle­ges munkája a vagyonszerzési és az eljárási illetékek megál­lapítása és beszedése. Utób­biak körébe azok a bírósági el­járási illetékeket tartoznak, melyeket vagy elmulasztanak megfizetni vagy pedig utólag, költségjegyzéken fizetendők. A vagyonszerzési illetékekkel már többször találkozik a pol­gár, elsősorban ingatlan és gépjármű vásárlásakor, me­lyek hivatalosan a visszterhes vagyonszerzésbe tartoznak. E mellett az ajándékozási és a hagyatéki ügyek vagyonmoz­gása is illeték köteles, melye­ket szintén a hivatal állapít meg és szed be. A hivatal alapvetően a va­gyonszerzéshez kötődően kapta meg azt a jogosultságot, hogy mielőtt megállapítja és kiszabja a végleges vagyon­szerzési illetéket, ellőtte hely­színi ellenőrzést végezhet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a hivatal munkatársa kimegy a helyszínre, megtekinti az in­gatlant, s megállapítja a for­galmi értéket. Ez az az érték, mely után fizetendő az illeték. Fontos tudni, hogy a hivatal megfelelő adatokkal rendelke­zik, hiszen egy megye teljes vagyonmozgása itt megjele­nik. Jelenleg illetékelőleget kell fizetni, melyet a földhivatalok­tól megkapott iratokban beval­lott érték után állapítanak meg. A végleges illetéket csak a tu­lajdonjog bejegyzése után kell megfizetni. Igazi szakmai kihívás a va­gyonszerzési illetékek köre, hiszen ehhez szakmai tudás, sőt emberi tulajdonság szük­ségeltetik. Olyan személyek tudnak jó munkát végezni,aki­nek van affinitása a szakma iránt, megtanulják szabályait, az értékelést, s még az embe­rekkel is gyorsan tudnak jó kapcsolatot kialakítani. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Illetékhivatal jelenlegi ve­zetője, Bódog Máléné dr. még középiskolásként találkozott először az illetékhivatallal, ami élete egyetlen munkahelye.- Még elsős középiskolás voltam a közgazdaságiban, amikor az il­letékhivatalba kerültem nyári munkára, teljesen véletlenül. Egy udvarban laktunk egy hölggyel, aki itt dolgozott. Ő ajánlotta fel a munkalehetőséget, illetve be is ajánlott. így aztán 1962-től min­den évben, nyaranként, egy-más- fél hónapot itt dolgoztam, fizetési meghagyásokat írtam.- Meg is tetszett?- Az kicsit túlzás, hogy meg­tetszett, de láttam, hogy milyen munka folyik itt.- Mégis e mellett döntött.- Amikor leérettségiztem, üzentek értem: ha még nincs munkahelyem, akkor mehetnék szerződéssel dolgozni... és 8 év szerződéses munka következett 1966 augusztusától.- Mi volt a munkája ?- A gépírástól kezdve minden munkafolyamatban részt vettem, dolgoztam a könyvelésben is, majd 1969-ben jöttem el gyesre, amikor megszületett a lányom. 1970-ban átszervezés volt a hiva­talban. Ekkor dr. Gyöngyösi Jó­zsef - későbbi hivatalvezetőm - jött el hozzánk: ,Angyalom” ­merthogy ez volt a szava járása - „azért jöttem, mert illetékkisza­bóként dolgozhatna, ha vissza­jönne gyesről.” Visszamentem dolgozni, s 1980-ig illetékki­szabó voltam. Később csoport- vezető és hivatalvezető-helyettes lettem, 1986-tól pedig a hivatal vezetője vagyok. Munka mellett az államigazgatási főiskolát, va­lamint a jogtudományi egyetemet végeztem el, és még most is tanu­lok. A tanulás iránti kedvet dr. Császár József, első hivatalveze­tőm keltette fel bennem, és indí­tott el ezen az úton. A hivatalban pedig csak két munkakört nem töltöttem be: a takarítói és a gép­kocsi-vezetői álláshelyet. Utób­bival gondban lennék most is, mert nincs jogosítványom .. . Itt állapítják meg és szabják ki az illetéket Az illetékhivatallal az átlagember életében viszonylag keve­set találkozik. Az itt folyó munka pedig hasonlít az adóhiva­taléra, ezért aztán nem is olyan népszerű, pedig a munka­társak igazi szakemberek, főként akik értékelést is végez­nek, mert nekik ráadásul nem csak a szakmát kell tudniuk, hanem az emberekkel, az ügyfelekkel is jó kapcsolatot kell kialakítaniuk. Az alábbiakban megtudhatjuk, mit csinálnak tulajdonképpen az „illetékesek”. A könyvelés, a nyilvántartás már a mai kor eszközeivel valósul meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom