Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-17 / 113. szám
2. oldal Világtükör 1999. május 17., hétfő Élő pajzsként használják a szerbek a Koszovóiból menekülő albánokat? A NATO elszántan folytatja akcióit Javier Solana NATO-főtitkár szerint a Jugoszlávia elleni légicsapások mindaddig folytatódnak, amíg az észak-atlanti szövetség nem éri el céljait, az etnikai tisztogatás leállítását. A főtitkár kijelentette: a háború megnyerhető a légicsapásokkal, és a nyolcadik hetében tartó akció a katonai terveknek megfelelően folyik. A NATO főtitkára annak a reményének adott hangot, hogy az albán menekültek várhatóan a tél beállta előtt, októberre visszatérhetnek Koszovóba. A hadműveletek további szakaszáról elmondta, hogy az Albániába telepített, amerikai páncélostörő Apache helikopterek harcra készen állnak, bevetésükről Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka dönt majd. A NATO szombaton elvágta a smederevói acél- és a bori rézgyár áramellátását Jugoszláviában. A szövetség a hadművelet elejétől kezdve kinyilvánította, hogy csapásokat mér minden olyan létesítményre, amelynek katonai szempontból jelentősége lehet. Nincs menedék a koszovói tisztogatás tervezői, irányítói és kivitelezői számára a polgárinak látszó létesítményekben sem. Mintegy hatszáz újabb koszovói menekült érkezett vasárnap vonattal Macedóniába közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője. Ron Redmond elmondta, hogy a vasárnapi csoport Urosevacban szállt vonatra, csakúgy, mint a szombaton érkezett, mintegy 300 sorstársuk. A főbiztos a következő napokban újabb tízezrek érkezésére számít. A menekültek szerint csaknem ezer ember várakozik még a határ szerb oldalán, a rendőrök állítólag 200 márkát kémek tőlük, amit viszont a menekülők nem hajlandók megfizetni. Vasárnap orosz ellenőrök érkeztek az Albániában állomásozó NATO-egységekhez - jelentette be Brüsszelben Jamie Shea NATO-szóvivő. Albániában egyébként gyorsított ütemben haladnak a NATO-egysé- gek azon erőfeszítései, amelyek a közel félmillió menekült jobb ellátását szolgálják. A napokban újabb három menekülttábor készül el. A szóvivő bizonyított ténynek nevezte, hogy a szerbek menekülteket használnak emberi pajzsként: ipari létesítményekbe, hidak környékére terelnek albánokat. Ez nem állíthatja meg a NATO-hadművele- tet, bár a szövetség fokozottan ügyel majd arra, hogy minél kevesebb polgári áldozatai legyenek támadásainak. A szerb rendőrök pénzt próbálnak szerezni a Macedóniába menekülőktől fotó: feb/reuters Honnan származhatnak az Albán Felszabadítást Hadsereg fegyverei? Az UCK, az Albán Felszabadítási Hadsereg egyenruhái nemcsak otthon készülnek, hanem Németországban és az Egyesült Államokban is. „Nemzetközi” fegyverzetükben az orosz Ka- lasnyikov géppisztoly éppúgy megtalálható, mint az amerikai M48-as, míg kézigránátjaik Kínából származnak. Mindennek nincs politikai háttere, pusztán üzletről van szó: a nemzetközi fegyver- és hadianyag-kereskedelem mindenkit kiszolgál. Akinek pénze van, gyakorlatilag bármihez hozzájuthat - annak ellenére, hogy különböző törvények, nemzetközi egyezmények tiltják a fegyver- és lőszerszállítást hadat viselő felek számára. A megrendelt hadianyagok szétszerelve, elrejtve, netán hamis papírokkal így is simán célba érkeznek. Olyannyira, hogy a hadviselők nem egyszer azonos fegyverzettel a kézben igyekeznek legyőzni a másikat. A különféle lövegek és harckocsik mellett messze a legnagyobb forgalmat az önműködő kézi lőfegyverekből bonyolítják le. A mai típusok kezelése rendkívül egyszerű, de hatásuk annál pusztítóbb: a harcok áldozatainak 90 százalékát a puskák, a géppisztolyok ölik meg. Elterjedésükre jellemző, hogy világszerte körülbelül egymilli- árd darab különböző kézi lőfegyver (puska és pisztoly) van forgalomban. A híres szovjet-orosz Kalas- nyikovot - az AK47-est - 14 országban gyártják, és vagy 70 millió példány készült belőle. A nem kevésbé nevezetes izraeli Űzi géppisztolyból 47 országba adtak el összesen 10 milliót, míg az amerikai M16-osból „csak” 8 milliót gyártottak, és 67 államban használják. Pontos adatok természetesen épp a megrendelések titkossága miatt nem állnak rendelkezésre. A világ fegyvergyártóinak listáját hagyományosan az Egyesült Államok vezeti: fegyverkivitelének értéke 1993 és 1997 között 95,5 milliárd márkát tett ki, míg Oroszországé 27,4 milliárdot. A harmadik helyen a britek álltak 16,8, a negyediken a franciák 14 milliárd márka értékű exporttal. Ferenczy Europress Egész Európa idegenforgalma megsínyli a balkáni háborút Az elhúzódó balkáni válság előre nem látott következménye: az amerikai turisták számának jelentős megcsappanása Európában. Igen, egész Európában, és nem csak a balkáni térségben, amelybe a tengerentúlon hazánkat is belesorolják. „Nem emlékszem olyan időszakra, amikor az Amerika-el- lenes érzelmek ennyire erősek lettek volna, még a közel-keleti háborúk idején sem”- írta a The Washington Postban David Clough biztonsági szakértő. Ezért azt javasolja a turistáknak, hogy ne viseljenek ruhájukon amerikai jelvényt, és semmi olyat, amelyről könnyen megállapítható a nemzetiségük. Ha pedig az átlag amerikai ilyen figyelmeztetésekkel találkozik, akkor bizony inkább lemondja az útját. Az amerikai turistákat már az olyan szürke tények is elijesztik az úttól, mint az EuroControl, a légiirányítók európai szervezetének közlése: a légi forgalomban 30-50 perces késésekkel kell számolni a dél-európai légtérben folyó haditevékenység miatt, és ez még az olyan, távolabbi repülőterek forgalmát is megbénítja időnként, mint Frankfurt, Róma, Milánó vagy Madrid. Hivatalos tilalmi listák nem készültek, de például a The Washington Post szerint „nyilvánvalóan elkerülendő célország” Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia, Bosznia- Hercegovina. „Potenciálisan veszélyes” úti célnak minősül - legfőképpen a NATO- és az Amerika-ellenes érzelmek miatt - Oroszország, Törökország és Görögország. Horvátországot, bár nem érintik a harci események, „földrajzi közelsége okán” tartják bizonytalan nyaralási helyszínnek. És sajnos mi is szóba kerülünk: „Magyarországon, amely a NATO- csapatok egy részének találkozó- és gyűjtőhelye, ellátási problémákkal számolhat az utazó”. FEB Ismét Maiké Béla az elnök Szópárbaj az RMDSZ kongresszusán A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddigi stratégiájának megerősítéséről, a kormányzati szerepvállalás folytatásáról döntött az RMDSZ Csíkszeredán megrendezett VI. kongresszusa. Az első munkanap végén a küldöttek az eddigi szövetségi elnököt, Markó Bélát választották meg ismét az RMDSZ vezetőjének 274 szavazattal. A megújulás programjával fellépő Kincses Elődre 157 küldött voksolt. A kongresszuson hosszú, de a vártnál jóval kevésbé heves vita folyt az eddigi politika folytatását helyeslő és a kormányzati szerepet alapvetően kudarcnak, az eredeti programtól való eltávolodásnak ítélő két tábor között. Szőcs Géza, aki 1990 és 1993 között főtitkár volt, kilépett a szervezetből. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke azt a véleményt fogalmazta meg, hogy vértelen formában ugyan, de az erdélyi magyarok, németek, szlávok és cigányok ugyanannak az etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok, vagy a vajdasági magyarok. Ezzel szemben Frunda György szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Koszovóban 1998 óta a kisebbségi jogok módszeres felszámolása folyt, Romániában 1989 után a kisebbségi jogok bővülésének lassú, de visszafordíthatatlan folyamata indult el. Hírek röviden Göncz Árpád a kisebbségi oktatásért Leonyid Kucsma ukrán elnök Göncz Árpáddal folytatott kétoldalú eszmecseréjén támogatásáról biztosította a magyar államfő javaslatát, hogy Kárpátalján a magyar iskolákból szervezzenek magyar tankerületet. Egyetértett azzal is, hogy a magyar nyelven érettségizők számára megmaradjon a^ magyar nyelven történő egyetemi felvételi lehetősége. Göncz Árpád ellátogatott Kárpátaljára is, ahol tájékozódott a tavaly novemberi árvíz utáni helyreállítási munkákról. Az első forduló után: Schuster Meciar előtt A szlovákiai elnökválasztáson a legtöbb, 1 396 950 szavazatot (47,38 százalékot) Rudolf Schuster, a kormánykoalíció négy pártjának közös jelöltje, a kormányhoz tartozó Polgári Egyetértés Pártja (SOP) alapító elnöke szerezte meg; 1 097 956 szavazattal (37,24 százalék) második lett Vladimír Meciar, az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke. Május 29-én, a második fordulóban ők mérhetik össze erejüket. Kissé megnyugodhat az orosz államfő Borisz Jelcin „nyugodtan” fogadta, hogy az alsóházban megbukott a személye elleni vádemelési eljárás - közölte Dmitrij Jakuskin, az orosz elnök sajtószóvivője. A Fehér Ház elégedett azzal, hogy Oroszországban tiszteletben tartják az alkotmányos eljárásokat - nyilatkozta Mike Hammer, az amerikai nemzet- biztonsági tanács egyik szóvivője. Veszély fenyegette az amerikai elnök gépét Bili Clinton amerikai elnök Boeing 747-es repülőgépe, az „Air Force One” a Los Angeles-i repülőtérre való leszállás közben hirtelen irányváltoztatásra kényszerült, hogy elkerülje az ösz- szeütközést egy kisebb utasszállító géppel. A két repülő mintegy háromszáz méterre közelítette meg egymást. Az elnöki gép pilótája vészhelyzetre való tekintettel meredek emelkedésbe vitte az Air Force One-t. Újabb brit határidő Belfastnak A brit kormány június 30-ig adott határidőt az északír nemzet- gyűlés pártjainak arra, hogy rendezzék nézetkülönbségeiket a félkatonai csoportok leszereléséről, és alakítsák meg a tartomány új kormányát, hogy július elsejével, csakúgy mint a múlt héten megválasztott skót parlament és walesi nemzetgyűlés esetében, a belfasti törvényhozás is a kezébe vehesse a tartomány életének irányítását. Amikor az egyik szülő nem törődik a másik bánatával Két First Lady az elrabolt gyerekekért Két ország első asszonya, Hillary Clinton és Cherie Booth Blair, a brit kormányfő felesége új mozgalmat indított útjára. Az olyan elrabolt gyerekeken szeretnének segíteni, mint amilyenről „A lányom nélkül soha” című könyv szól. A globalizálódó, tehát sok szempontból egységesülő világban gyorsan nő az olyan vérlázító esetek száma, amelyek során az egyik szülő valamilyen joghézagot, vagy valamelyik ország hatóságainak nemtörődömségét kihasználva elrabolja a közös gyereket, mit sem törődve azzal, hogy az a gyereknek jó-e vagy sem. Ez annál is könnyebb, mert ma már - főleg Európán belül - egyre könnyebb az utazás, sokszor vízum, néha még útlevél sem kell hozzá. A két politikusfeleség által fölkarolt mozgalom kiötlője és megszervezője azonban eredetileg egy harmadik asz- szony: Nagy-Britannia washingtoni nagykövetének neje, Lady Meyer. Valójában ő maga is a jelenség szenvedő alanya: korábbi német félje öt éve „hazarabolta” Németországba akkor hét- és kilencéves közös gyermekeiket, akiket felháborító hatósági akadékoskodások miatt az anyjuk azóta alig láthatott. Egy okkal több arra, hogy mint a két First Lady bejelentette, Lady Meyer legyen az igazgatója annak a most felállítandó intézetnek, amely segít nemzetközi egyezményekkel megakadályozni az ilyen eseteket, ha pedig kell, jogi és más segítséget ad a rászorulóknak. A probléma tudatosításában nagy szerepe volt egy amerikai nő, Betty Mahmoudi kálváriájának. Amerikában tanuló iráni orvoshoz ment feleségül, majd gyanútlanul kiköltözött hozzá Teheránba. Csak ott derült ki, hogy a félj fanatikus-fundamentalista családja elviselhetetlenné teszi Betty számára az ottani életet. Ő ugyan hazautazhatna, de a lánya nem. Kalandos úton sikerült megszöknie, megpróbáltatásairól szól a már említett, bestsellerré (majd pedig sikerfilmmé) lett könyv: A lányom nélkül soha. Hillary Clinton és Cherie Booth Blair egy véleményen van: ahhoz, hogy a gyereknek egy ilyen erőszakos eltérítés szenvedést okozzon, nem szükségesek ilyen extrém körülmények. Ha kiszakítják környezetéből, elválasztják az egyik szülőFOTÓ: FEB/REUTERS tői, gyakran attól, akit sokkal jobban szeret, akár a szomszéd utca is pokol lehet az érzékeny emberpalántának. Az új szervezet, mint bejelentették, felhasználja a technika legújabb vívmányait, például az internetes kereső- szolgálatot is. Harmat Endre Megéri a pénzt Még mindig igen kiváló beruházásnak számít a festmény. Ezt erősítette meg egy minapi New York-i aukció, amelyen Paul Cézanne egyik gyümölcscsendélete 60,5 millió dollárért - magyar pénzben mintegy 14,5 milliárd forintért - kelt el. És hogy miért olyan jó beruházás a festmény? Mert a francia impresszionisták között eddig 28 millió dollár volt a rekord. A növekedés több mint kétszeres. A vevő nem árulta el a nevét. Nem rejtőzött viszont inkognitó mögé az a Las Vegas-i kaszinótulajdonos, aki 35,2 millió dollárt fizetett egy másik századfordulós impresszionista, Georges Seurat egyik képéért. A Sotheby’s tájékoztatása szerint minden idők legnagyobb bevételét érték el az aukción: 50 művészeti alkotás 128 millió dollárért talált gazdára. f\ t A két asszony (jobbról) segíteni kíván
