Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

Hiába van bora, nem vigad a gazda Nagy Sándor engedett tavaly a negyvennyolcból, így egy híján ötvenéves. Tiszajenőn jószerével mindenki ismeri: őstermelő, kistermelő, kinek melyik áll jobban a nyelvére. Vagy tíz éve kezdte, de tulajdonképpen négy éve csinálja szívvel-lélekkel. Jobban mondva csinálná, de hát olykor nem várt pofonokat, ütéseket kap. Mint manapság na­gyon sok földdel bajlódó, bíbelődő. A tavalyi szőlő levéből Nagy Sándornak még maradt egy kevés Akad két hektár meggyese, újfehértói fajta. A mostam kötése elég hitvány, nem volt rá jó idő, és a virágzást a nyirkos, ködös idő, az esős, szeles napok kedve­zőtlenül befolyásolták. Ami a szőlőt illeti, jól mu­tatkozik a két hektár cser­szegi fűszeres, de hát ahogy mondják: amíg hor­dókba kerül a leve, még sokat alszik odakinn, a tő­kéken. Nagyrészt szőlő­ként értékesíti, de azért tíz- tizenkét hektó belőle a pin­cében köt ki, hiszen nincs mohamedán a családban, rokonságban, ezért nem ti­los a jóféle bor kortyolga- tása. Hogy az árnyoldalakról is essék szó, hat hektár földjét elvitte a Tisza. Le­hetett kétméteres a víz, úgyhogy alighanem nyár vége, ősz lesz, mikorra lépkedni lehet rajta. Maradt négy és fél hektár, azon kukoricát, tavaszi búzát vetett, meg mindent - babot, burgo­nyát, zöldségfélét -, ami a konyhára kerül. Jószág is adódik: egy tehén, egy üsző. Aztán két anyakoca, tizenöt választási, malac, illetve süldő. Hogy teljes legyen a szám, még nyolc hízó. A minap Nagykőrösön volt a vásárban, vitte a kicsiket, és egyetlen lélek kérte ezerért darabját. Hogy milyen érzés ezek után őstermelőnek lenni mostanság Tiszajenőn? Inkább nem írjuk le. Mond egy példát: egy izsáki kft. még ősszel „megvette” szőlőjét, csak éppen 400 ezer fo­rinttal adós maradt. Ott- jártunkkor érkezett a le­vél, ha nem jelenti fel őket, szüretig rendezik az összeget! Nem hisz az ígéretekben, mert rá­adásul vannak ottani gazdák vagy tízen, akik hasonló cipőben járnak. Márpedig a pénz náluk is elkelne, he­lye lenne, hiszen a három gyerek közül kettő még tanul. Egy Szolnokon középis­kolás, egy Pesten egyetemista. Sándor felesége óvónő, így ő sem afféle csillagá­szati keresetű. Az apósa 84 éves; Pista bácsi is velük él, és amikor a nyugdíjáról kérdezzük, legyint.- Tizennyolcezer havonta. Ennyi, kedves. Ez a tizennyolc pofonból sok, fi­zetésből nagyon gyatra . .. Ebben maradunk .. . dsztn Az alacsony inflációért az agrárium fizet A jelenlegi alacsony inflációt a mezőgazdasági termelők fi­nanszírozzák jelentette ki Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) elnöke sajtótájékoztatón. Az agrárszakember - aki a MOSZ szerdai elnökségi ülése kapcsán beszélt - megállapította, hogy a mezőgazdaság rendkívül mély válságban van. Termelése ugyanis 10 százalékkal vagy még többel csökkent az idén. Ez a ké­sőbbiekben, továbbgyűrűző hatá­saival együtt akár a GDP egyszá­zalékos csökkenését is eredmé­nyezheti. Rámutatott: a nemzet- gazdaság jelenlegi 9-9,5 százalé­kos fogyasztói árindexe úgy állt elő, hogy ezen belül a fogyasztás csaknem 30 százalékát adó élel­miszerek áremelkedése április végén -l-,3 százalékos volt. Az ' élelmiszerár-változások nélkül mért fogyasztói árindex jelenleg csaknem 15 százalék.- Az alacsony élelmiszerárak elsősorban annak köszönhetőek, hogy az első negyedévben a me­zőgazdasági felvásárlási árak 5 százalékkal maradtak el az elmúlt év hasonló időszakáétól. Ez mintegy 20-30 milliárd forintos ár- és vagyonveszteséget jelent a mezőgazdaságban - mondta Nagy Tamás. A MOSZ elnöke ezért stratégiaváltást sürgetett az agráriumban. Szerinte az lenne a megoldás, hogy a kritikus hely­zetben lévő ágazatoknál fokozot­tabban kellene az EU-normákat alkalmazni. Erre példaként emlí­tette a sertésválság kezelését, amikor a támogatásnál nem ve­szik figyelembe a minőségi köve­telményeket. Azt is sérelmezte, hogy az idén sem hirdettek meg a gazdák számára építési és re­konstrukciós jellegű beruházási támogatásokat, sőt a hónap elején felfüggesztették a mezőgazdasá­gigép-vásárlási támogatásokat is. Nagy Tamás szerint az agrár- támogatási rendszert alapvetően át kell alakítani annak érdekében, hogy ne csökkenjen tovább az agrártermelés. Az öt alapvető mezőgazdasági termék - a búza, a kukorica, a sertés- és marhahús, továbbá a tej - esetében elenged­hetetlen a teljes körű ágazati sza­bályozás kialakítása. Alapjaiban kell újragondolni a hazai piacvé­delmi szabályokat is. Négy település falugazdásza Varga Imre Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen sze­rezte diplomáját. Korábban két évtizedet dolgozott Héken, az állami gazdaságban, legújabban pedig falugazdászként négy, folyó környéki település: Tószeg, Vezseny, Tiszavár- kony és Tiszajenő tartozik hozzá. egy kétezer-ötszáz hektár terüle­A számok nyelvére fordítva ez kilencezer lelket jelent, közülük ezeregyszáz az őstermelő. A földterület nagysága tizenötezer hektár, amelyből tízezer a szántó.- Mivel foglalkoznak erre­felé az őstermelők?- Széles a skála, petrezse­lyemtermelő éppúgy akad közöt­tük, mint szőlész, gyümölcster­melő, gazdálkodó, állatte­nyésztő. Van, aki csincsillával, nyállal, kecskével, juhokkal, szarvasmarhákkal bajlódik, de a sertéstartás, hizlalás a legjellem­zőbb. Az áraknál maradva, 117 és 150 forint között ingadozik ki­lója; a területen mintegy 300 „kész” hízóról tudok. Az inter­venciós felvásárlás is érint ben­nünket: ötvenkilencet vettek át 193 forintért, illetve a kompen­zációs felárért, ami így 216 forin­tot jelentett.- Mi az itteni falvak legége­tőbb gondja ?- Az, hogy még mindig mint­tet borít a Tisza. Gyaníthatóan mire az ár visszavonul, ebben az évben ezen táblák hasznosítása kérdőjeles. Pedig ezek a földek általában igen jó minőségűek.-Melyek az igénybe vehető támogatási formák ?-Akinek őstermelői igazol­ványa van, a leadott hízók után kilónként 30 forint támogatást kaphat május 31-ig. Június 1-jé- től meg 193 forint a felvásárlási ár. Azután a 300 hektár alatti re­gisztrált termelők földalapú tá­mogatásban részesülhetnek. Egytől húsz hektárig 12 ezer fo­rintban hektáronként, 20,1-50 hektár között az összeg 8 ezer hektáronként és 50,1-300 hektár esetében 4 ezer hektáronként. Ez vissza nem térítendő segítség. Eddig a négy faluban kettőszáz­hetvenen regisztráltatták magu­kat, és efféle támogatást negyve­nen kértek. A határidőt meg­hosszabbították, még lehet a re­gisztrációra jelentkezni. Négy település tartozik hoz­zám — mondja Varga Imre- Hányszor járja a területét hetenként?- Folyamatosan: minden héten egy nap egy község.- Milyen kérésekkel érkeznek a gazdák?- Legtöbben az őstermelőit újíttatják meg, ez öt perc. Azután a regisztráció is sokakat érint, többen a felvásárlási lehetőségek vagy a vízkárok miatt keresnek. Szóval a feladatom a szakmai ügyeken kívül a tanácsadás, a panaszok, gondok, problémák meghallgatása, kezelése. Sz. M. Zita százezer liter tejet adott Zita köztiszteletben álló matuzsálem volt már, amikor meg­kapta a nagy elismerést. Életének igazi értelmet adott a díj, mellyel szolgálataiért jutalmazták. Hazánkban huszonharma- dikként részesülhetett a kitüntetésben, melynek „átvételekor” a nagyvilág szakmai köreiben is feliratkozott a halhatatlanok közé. A közelmúltban hosszan tartó betegség után mégis távo­zott az élők sorából, ám emlékét a szolnoki Alcsiszigeti Mező- gazdasági Rt. megőrzi. Mindmáig ő volt ugyanis a társa­ság, sőt talán az egész megye egyetlen tehene, amely élete so­rán több mint százezer liter tejet adott. Ha élne, s tudna beszélni, sorsáról talán így vallana:- Szokványos körülmények között láttam meg a napvilágot 1983. augusztus 24-én, az Alcsi Rt. jogelődjének telepén. Az első hónapokban csak feketésvörös- fehér foltos színem, viszonylag kicsi termetem, különösen „éles” vonalaim, feszes tartásom árul­kodtak arról, hogy valaha még sokra vihetem főállású tejelőként. Később - ahogy cseperedtem - egyre szívesebben legeltettem a szemem egy-egy jó kiállású bi­kán. Csemetéim azonban nem ezeknek, hanem egy kétlábú „bi­kapótléknak” a közreműködésé­vel jöttek a világra. Aztán munkába álltam. Lehet, hogy e tevékenység egy kívülálló számára könnyed elfoglaltságnak tűnik, de egyáltalán nem az. Szervezetem egészét a tejterme­lés feladatának rendeltem alá. Tudják, ezen a szinten ez már hi­vatás. Elhivatottságomra persze rö­videsen gazdáim is felfigyeltek. Bár különleges bánásmódban nem részesültem, körülménye­imre azért nem panaszkodhattam. Jó társaságban, „kolléganőim­mel” egy fedél alatt teltek nap­jaim. Választékos táplálékokkal - volt abban az apróra vágott, szárí­tott lucernától a nedves cukor­répa-szeleteken át az őrölt kuko­ricacsíráig sokféle finomság - csillapíthattam éhségemet. Bi­zony, ilyesmiből egy nap akár 50 kilót is elnassoltam. Összesen kilenc boijam szüle­tett. Érdekes, hogy közülük csu­pán kettő lett üsző, tehát nőstény. Egyikükről már kiderült, hogy inkább „az apjára ütött”, azaz nem vált belőle kiemelkedő tej­Zita kitüntetése pillanatában termelő. A másik nem régen szü­letett, róla csak később derül ki, vajon tényleg az „anyja lánya lesz-e”... Zita sajnos már nem tudhatja meg, mire viszi legifjabb borja. Tavaly októberben még büszkén állt a csodáló tekintetek kereszt­tüzében, amikor a Magyar Hols- tein-Fríz Tenyésztők Egyesületé­től - addigi 100 ezer literes tej­termeléséért - megkapta az Arany Törzskönyvet. A tavaszt azonban már nem érte meg. Ti­zenöt esztendős matuzsálemként költözött át az örökké zöld lege­lőkre. Tiszavárkonyban ma is emléktábla díszíti szépen ápolt sírját. Gazdái azonban reményked­nek abban, hogy az elkövetke­zendő években akad majd köve­tője tenyészetükben. Reményük nem alaptalan: telepeiken ma is él néhány olyan kérődző, amely már 80 ezer literes tejtermelési életteljesítménnyel dicsekedhet. Egyikük néhány éven belül talán ismét kiérdemelheti majd az Arany Törzskönyvet... Bugány János A kengyeli siker titka Kengyel megelőzte korát. A faluban már ötödik éve a tagok tartják el a szövetkezetei, és nem fordítva. Persze nem önzetle­nül, hiszen a szövetkezet nem csak a piacra jutásban, de a hitel- felvételben is segíti a gazdálkodókat. Pörögnek a tévé reklámképei. Csemegekukorica-csövek me­netelnek a konzervdobozba, vi­dáman énekelve: nincs jobb a Bonduelnél. Ez akár a kengyeli Dózsa Szövetkezet dicsérete is lehetne, hiszen minden tizedik dobozba a Szolnok megyei kis­település határában termett ku­koricát zárják. A nagykőrösi konzervgyárnak idén ugyanis kétszáz hektáron vetettek kuko­ricát, de ugyanekkora területről takarítanak be zöldborsót és hatvan hektárról babot.- Néhány éve még nagyobb partnerei voltunk a Bonduel- nek, ám egy gazdálkodó, ha biztosan meg akar élni és nem kíván kiszolgáltatott lenni, nem kapcsolódhat egyetlen felvásár­lóhoz - mondja a szövetkezet ügy vezetőigazgató-helyettese. Vámosi László igazát erősíti, Mélyponton a tejágazat Annak érdekében, hogy a tejága­zat jövedelmezőségének csökke­nése megálljon, a tejtermelők mintegy 90 millió literrel szándé­koznak csökkenteni termelésüket - ezt Kiss Pál István, a Nutricia Hungary vezérigazgatója mondta csütörtökön Budapesten egy háttérbeszélgetésen. A ve­zérigazgató kijelentette: jelenleg az ágazatban mintegy 3 milliárd forintos a jövedelemhiány. Ma­gyarországon mintegy 1,8 milli­árd liter tejet állítanak elő évente, ebből mintegy 200 mil­lió liter kerül exportra. A feles­leg viszont már eladhatatlan, ezért döntöttek a termelés-visz- szafogás mellett az érintettek. hogy évekig csaknem kétszáz hektáron termeltek zöldsége­ket a Heinznek is. Az idei ve­tés előtt azonban kiderült, a Kecskeméten konzervgyárat üzemeltető cég most nem kö­tött szerződést a termelőkkel. A kengyeliek azonban könnyen találtak új vevőt a termésre. Vámosi szerint mindez az integrációnak kö­szönhető, hiszen jó minőség­ben csak nagy területen lehet termelni. Pedig Kengyel határában sincsenek óriás birtokok. A magas, 30 aranykorona értékű földekből a részaránytulajdon nevesítésekor egy-egy tagnak 6-8 hektár jutott átlagban. A birtokhatárt jelző karókat azonban sehol sem verték le, csupán táblánként határozták meg, kinek hol van a földje.- Itt mindenki őstermelő. Saját földjét műveli, és maga kockázatára vet, arat. A szö­vetkezet csupán azt mondja, hogy ha egy adott növényt termelnek, akkor azt mennyi­ért tudja piacra vinni. Termé­szetesen a termelésben segít és a hitelfelvételhez kezességet vállal - magyarázza Vámosi László. A szövetkezetben 600-800 hektárt már így művelnek. A tagok pedig - őstermelők lé­vén - a földalapú támogatá­sokhoz is hozzájutottak. Mindemellett bérelnek is föl­det, méghozzá a megyében az egyik legtöbbet fizetve. Aranykoronánként 42 kilo­gramm búza garantált árának megfelelő összeget fizetnek a tulajdonosoknak. így nem csoda, ha Vámosi állítja: semmi szükség a gaz­dasági társasággá való átalaku­lásra, hiszen a valódi szövet­kezetnél nincs jobb a mező- gazdaságban. Teleki FELHÍVÁS ! A BELARUS Minszki Traktorgyár által gyártott export minőségű MTZ-típ. TRAKTOROK Jász-Nagykun-Szolnok megyei kizárólagos márkakereskedője a kunhegyesi telephellyel rendelkező FARAGÓ BT. Kizárólagos termékfelelősséggel ellátott Eurokomfort export kivitelű traktorok típusai a következők: MTZ-82 új MTZ-80 MTZ-920 MTZ-552 MTZ-892 MTZ1025 MTZ-82 Lux Kiszolgálás raktárról, teljes szerviz gyárban kiképzett szerelőkkel. Garancia 2 év, helyben történő hitelügyintézés. További részletes információk: 30/928-1449 » 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 58. Telefon/fax: 59/326-740 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom