Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-06 / 79. szám

Megyei Körkép 3. oldal 1999. április 6., kedd »PH / Egy pszichológus > sokat segíthetne ¥ A törvényben előírt gyermek- jóléti szolgálat tavaly év kö­zepén kezdte meg a munkát Túrkevén. Azóta bebizonyo­sodott, erre nagy szükség volt erre, hiszen a városban sok a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatal. A szolgálat meglehetősen nehéz körülmények között kezdte a munkát, például nem tudtak részt venni a tevékenységre fel­készítő több hetes képzésen. Ezért megkeresték a már mű­ködő ilyen testületeket, hogy öt­leteket gyűjtsenek. Az egyik legfontosabb feladat volt induláskor a város szociális térképének elkészítése. Ebben természetesen segítséget kaptak az oktatási intézmények ifjúság- védelmi felelőseitől, illetve a védőnőktől. Kiderült: a kétezer ötszázötvenhat 14 éven aluli gyermekből 131 a veszélyezte­tett, és 228 a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. A 14-18 éves gondozottaik kö­zül 15 szabálysértési eljárás alatt áll, négy iljú ellen pedig bűncse­lekmény alapos gyanúja miatt folyik eljárás. Közreműködtek a Vöröske­reszt segélyakcióiban is, ruházat és élelmiszercsomagok eljutta­tásában segédkeztek. Néhány család használt bútorokhoz ju­tott közreműködésükkel. A Közétkeztetési Alapítvány pá­lyázata alapján karácsony előtt 210 gyermeknek tudtak tartós élelmiszer csomagot adni. Természetesen a pályázati ki­írásokat folyamatosan figye­lemmel kísérik, hiszen ötleteik megvalósításához ezek révén is szerezhetnek forrásokat. Munká­jukhoz nagy segítséget nyújtana egy pszichológus foglalkozta­tása. gg Kilakoltatási hullám Szolnokon? (Folytatás az 1. oldalról) Mindez - egy új hajléktalan- szálló létrehozásával - a város­nak az előzetes számítások sze­rint 64 millió forintjába ke­rülne. Az idei költségvetésben - az elfogadott önkormányzati rendelet ellenére - egyetlen fil­lér sem szerepel ilyen célra. Berta István úgy véli, a meg­oldást a komfort nélküli, szük­séglakások jelentenék. Ilyenek kialakítására két helyen, a Mes­ter úti volt szovjet laktanyában, illetve a Prizma úton lévő egy­kori szövetkezeti épületek át­alakításával volna lehetőség. Az ehhez szükséges források előteremthetők területfejlesz­tési és kormányzati pályáza­tokkal. T. J. A parlfolóör durván lép fel velük szemben Üldözött mozgássérültek? Nincs nyugalom a szolnoki közterületi parkolók mozgás- sérültek részére elkülönített helyein. Az érintettek részéről egyre több a panasz. A parkolókban ugyanis sok helyen hátúira te­szik a mozgáskorlátozott sze­mélyeknek fenntartott helyeket. Ritka az üdítő kivétel, mint például a városháza, ahol köz­vetlenül a kapunál jelölték ki. No de a piac! Ott igencsak gyalogolnia kellene a sérült embernek a kijelölt parkoló­helytől, ha be akar vásárolni. —-------------y-----------------------­É ppen ezért előfordul, hogy a parkolókban nem a kijelölt helyre állnak be, hanem kissé előrébb. Amit azonban ezért kénytelenek elszenvedni, azt nem mindenki képes lenyelni. Gyakori, hogy a parkolóőr or­dít velük, a lenyomorékozástól kezdve más, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illeti a sé­rült embert. Ezt az érintettek nem tudják megszokni. A legtöbb panasz egyébként a piaci parkolóra érkezik, de volt már káromko­dás a Pelikán előtti parkolóban is. Előfordul, hogy a mozgás­sérült ember kénytelen sírva távozni a helyszínről. Van, aki már azt mondja, inkább nem tart igényt az in­gyenes parkolásra. Azért a ti­zenöt forintért nem érdemes kiállni ezt a tortúrát. Egyébként meg joguk van az elkülönített parkolóhelyre. Persze nem úgy, hogy azt még véletlenül se tudják használni. Mit lehet erre mondani? Tiszta szerencse, hogy már évekkel ezelőtt kitettük a táb­lát, hogy európai városban élünk. P.É. Büszkék a hagyományaikra (Folytatás az 1. oldalról) A tizennégy országban működő szervezet titkára hozzátette, azokban az egyenruhákban, fegyverekkel, melyeket most a hagyományőrzők viselnek, a nagyapák még egymás vérét on­tották. Ha az unokák egymással kezet fogva együtt kutatják és dokumentálják a múltat, sokat tehernek a békéért. Ugyancsak szombat délelőtt, a szabadságharc gyermekhőseire emlékezett tanácskozásán a Ma­gyarország Felfedezői Szövet­ség. A Jász Múzeumban meg­rendezett történelmi beszélgeté­sen a témában feltárt legújabb kutatási adatokról folyt a diskur­zus. A városnapi köszöntő ünnep­ségen délután dr. Magyar Le­vente polgármester kiemelte, hogy Jászberény a kistérségben meghatározó erővé vált, felnőtt a feladathoz, hogy a Jászságot el­vezesse az Európai Unióba. Mindehhez azonban hűnek kell maradnia hagyományaihoz. A délutáni megemlékezés egyik fénypontja volt, mikor fel­avatták az 1849 április 3-ának emléket állító bronz dombormű­vet. A helyi Városvédő és Szé­Felavatták a szabadságharc nagyjait ábrázoló dombor­művet Jászberényben fotó: sárközi pítő Egyesület kezdeményezé­sére elkészített alkotás előtt dr. Katona Tamás tartott megemlé­kezést. Hangsúlyozta, hogy 150 éve Jászberény az ország szíve volt, és a város büszke lehet ha­gyományaira. A domborművet a város közösségének Magyar Le­vente polgármester, illetve Bolla János, a Városvédő és Szépítő Egyesület vezetője adta át. A megemlékezések, és ünnep­ségek alkalmával több városi tó­tüntetést adtak át. A teljesség igénye nélkül Jászberény Város Kultúrájáért kitüntetésben része­sült Bedó'né Bakki Katalin zene- pedagógus, karnagy, a jászberé­nyi kórusmozgalom kiemelkedő alakja. Pro Űrbe kitüntetést vehe­tett át prof. dr. Bajtay Attila, akinek tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a jászberényi kór­házban jól működő gasztroente- rológiai osztály dolgozik évek óta. Banka Cs Oktatással a drog ellen Széles körű drogprevenciós kampányt kezdeményezett az Oktatási Minisztérium abból a célból, hogy a veszélyezte­tett korosztályt tájékoztassák a törvényi szabályozás válto­zásairól. Ezzel együtt bemu­tatnak egy pozitív - drogmen­tes - életformát a fiataloknak. Egy közvélemény-kutató inté­zet múlt év decemberében vég­zett felmérése szerint a peda­gógusok 90 százaléka azt ta­pasztalja, hogy nőtt a kábító­szer-fogyasztás az oktatási in­tézményekben. Kiderült az is, hogy a taná­roknak kevesebb mint a fele kapott eddig tájékoztatást eb­ben a témában. Az Oktatási Minisztérium - 70 millió forintba kerülő - drogellenes kampánya több elemből áll. Az első lépésben óriásplakátokat helyeznek el a közterületeken, amelyek a megelőzés fontosságára fi­gyelmeztetnek. A továbbiakban tájékoztató és felvilágosító jel­legű CD-ket és könyveket jut­tatnak el az ország valamennyi középiskolájába. Később létre­hozzák a telefonos segélyvona­lat, amelyet szakértők működ­temek majd. A minisztérium döntő fon­tosságúnak tartja, hogy a tanin­tézetekben zajló megelőző programok hatékonyak legye­nek - jelentette tó Pokorni Zol­tán oktatási miniszter, (h. gy.) — Közérzetünk / Mint a mesében Biztosítás, biztonság - a régi reklám szövege járhatott azoknak a szolnokiaknak a fejében, akik a Tisza közvetlen közelében építették fel házukat. Kötöttek is szinte kivétel nélkül biztosí­tást, némi kártérítésre számítva, ha vagyonnak alig nevezhető házukat elemészti a tűz, vagy elmossa a víz. Biztosítás, biztonság? - kérdezik most mégis a minden eddi­git felülmúló árvíz levonulta után a szőke folyó mentén lakók. Egy hétig reszkettek: mikor önti el otthonukat az ár, mikor válik semmivé életük munkája. Míg a férfiak a katonákkal és a víz­ügyi szakemberekkel a buzgároknál buzgolkodtak, addig az asszonyok, gyerekek hordták a gátra az élelmet. Nem hiába, meg is fékezték a folyót. A töltéseken átszivárgó víz nyomai azonban mindenütt fel­lelhetők. A házak falai átnedvesedtek, megrepedtek. Akad ott­hon, ahol a pincében, másutt a fürdőszobában tört fel a víz. Ko­rábban a gátakon szorgoskodók most számolgatnak, hány forint kellene a lakásfelújításhoz: tízezer, százezer? Nincs árvízkár - állítják mégis a biztosítók. Okoskodásuk szerint nem jár egy fillér sem, hiszen - pont az ott élőknek kö­szönhetően - a folyó nem törte át zúgva, bőgve a gátat, és a töl­tések tetején sem csapott át. Biztosítás, biztonság - legyintenek a díjakat eddig szorgal­masan fizetők. Mert mindez már mesébe illő: volt is árvíz, meg nem is^an is kár, meg nincs is. Teleki József Tisztújító közgyűlések a megyében Kiemelten közhasznú szervezet lett a TIT Február 22-én kezdődtek Mezőtúron, és április 15-én fejeződnek be Kunhegyesen a TIT városi tisztújító közgyűlései. A szolnokit március 29-én tartották. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Nyáry Lászlóval, a megyei TIT ügyvezető elnökével.- Kilenc városban van TIT- szervezet - kezdte Nyáry László -, a tagok létszáma 570 körül van. A közgyűléseket őszről elő­rehoztuk, mivel szervezetünk megkapta a kiemelten köz­hasznú minősítést, emiatt úgyis össze kellett volna hívni a kül­döttgyűlést. Hogy ne kelljen egy évben kétszer gyűlésezni, a tisztújítást is lebonyolítjuk. A megyei küldöttgyűlést pedig áp­rilis 27-én tartjuk.- Milyen jellemzőbb kérdé­sek merültek föl eddig a városi közgyűléseken ?- A tagságunk némi hullám­zás után megállapodott, a tagok többsége diplomás. Vannak új belépők, közöttük fiatalok. Új tudományágak jelentek meg, például a számítástechnika. Ami a szervezeti életet illeti, örülök, hogy a helyi önállóság növekedett, sok mindent hely­ben megszerveznek. Örvende­tes, hogy a TIT-ben jól együtt tudnak működni eltérő pártál­lású emberek. Erre példaként Mezőtúrt hozhatnám föl, de máshol is vannak ennek ked­vezőjelei.- Vannak-e újdonságok a munkában?- Az igények tevékenységi körünk bővítésére ösztönöznek. Igyekszünk részt venni az isme­retek pótlásában, felújításában, a továbbképzésben. Tagságunk alkalmas arra, hogy ezt jórészt „saját erőből” végezzük.- A költségek általános emelkedése valószínűleg nem kerülte el az ismeretterjesztést sem. Okoz ez gondot?- Sajnos igen. Emelkednek például az előadói díjak, 1996- ban még ötezer forintért neves előadót kaptunk, ma már ugyan­annak tíz-tizenötezret kell fi­zetni egy előadásért.- A rendezvényeik közönsége fogy vagy gyarapszik?- Van egy többé-kevésbé sta­bil törzsközönség, amelyik rendszeresen látogatja a kulturá­lis rendezvényeket. Igaz persze, hogy sokszor ugyanazok jönnek hozzánk és más szervezetekhez is. Karcagon például mintegy száz civil szervezet van, nem csoda, ha ugyanazok az arcok bukkannak föl több rendezvé­nyen. De ez a jelenség Szolno­kon sem ismeretlen.- Az eddigi közgyűléseken voltak személyi változások?- Volt néhány helyen. Szol­nokon dr. Kertész Róbert, Me­zőtúron dr. Ambrózy Péter, Ti­szafüreden Bódi György, Kar­cagon Z. Tóth György, Jászbe­rényben dr. Farkas Ferenc lett a városi elnök. Örömmel értesül­tem arról, hogy a lemondott ko­rábbi elnökök más beosztásban megmaradtak a szervezetünk­ben, s tovább dolgoznak. B. A. • • V Ot év alatt 150 millió forint Kevés olyan országos jelentőséggel bíró civil szerveződés van, melynek székhelye Szolnokon lenne. Ezek közé tartozik az ötö­dik születésnapját most ünneplő Magyar-Skandináv Baráti Társaság, melynek munkáját hazánk számos iskolájában, ön- kormányzatánál és egészségügyi intézményében dicsérik. Az egyesület elnöke, Pet- ronyák László, még országgyűlési képviselőként vállalta fel a ma­gyar-skandi- náv kapcsola­tok élénkíté­sét. Munkál­kodásának köszönhetően az 1990-es évek elején több kami­onnyi egész­ségügyi fel­A legutóbbi, kórházi felszereléseket tartal­mazó szállítmányt a napokban adta át Pet- ronyák László, az egyesület elnöke Löké Mik­lósnak, a szolnoki MÁV-kórház igazgatójá­nak. FOTÓ: BARTALOS szerelés érkezett hazánk kórhá­zaiba, szociális intézményeibe. Ennek a karitatív munkának adott szervezett formát az öt esztendővel ezelőtt megalakult baráti társaság. Az elmúlt fél évtized alatt körülbelül 150 millió forint ér­tékű kórházi felszerelés érke­zett Magyarországra. De az adományokból részesültek is­kolák, szociális intézmények, sőt önkormányzatok is. Bár a társaság országos szer­vezet, az adományok 70 száza­léka megyénkbe érkezett. Az egyesület tavaly kiemelt fi­gyelmet fordított a szolnoki MÁV-kórházra, mely negy­venmillió forint értékű felszere­léssel gazdagodott. A közeljö­vőben szeretnék segélyakció­ikat a határon túli magyar lakta területekre, elsősorban Er­délyre is kiterjeszteni. T. J. A mezőtúri Hodos Sándor és Csata Róza 1949. április 6-án esküdött örök hűsé­get egymásnak. Ez a fogadalom teljesült, hiszen ötven év elteltével, szombaton megújították házasságukat. Aranylakodalmukon rokonaik, tisztelőik körében mondták ki az anyakönyvve­zető előtt ismét a boldogító igent. fotó: takács a. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom