Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
1999. április 3., szombat Körkép 5. oldalNézőpont Puskaporszagú J húsvét Miközben a keresztény világ a legnagyobb ünnepére készül, Európában nem csillapodik a harci kedv. Kölniillatú ünnep helyett most puskaporszagú húsvét köszönt ránk. Nem tagadhatjuk: miközben a hívek örvendenek Jézus feltámadásán, miközben húsvétkor így vagy úgy, kimondva- kimondatlanul mindenkit megérint az ünnep misztériuma, az igazi tavasz eljövetele, zsigereinkben növekvő félelemmel, de legalábbis aggodalommal tekintünk a Balkán felé. Háború van a szomszédunkban, ezt nem lehet semmiféleképpen sem szépíteni. Háború, aminek a szükségességéről lehet ugyan pró és kontra érveket felhozni, de az is biztos, hogy a világ jobb érzésű része nem nézheti tétlenül, amint egy vérgőzös gondolatokkal eltelt vezér kormányozta országban legyilkolnak, otthonából elűznek, földönfutóvá tesznek, exodusra kényszerítenek embereket, csak azért, mert egy másik nemzeti kisebbséghez tartoznak. S mindehhez még örömtáncot is lejtenek. Aki efölött szemet huny, maga is bűnrészessé válik. Bár a háború eddig elkerült bennünket - és remélhetőleg ez így is marad -, s az illetékesek hangoztatják, Magyarországot nem érheti támadás, különben is, felkészültünk, azért nagyokat sóhajtozunk, mert a történelem már megmutatta, mire képes egy kontroll nélküli, szabadjára engedett, vérre vágyó őrült, a maga fanatizált népével. Pláne ha mögéje még felsorakozik egy volt nagyhatalom is, amely most elérkezettnek látja az időt arra, hogy megpróbálja egykori világpolitikai nimbuszát ismét valamiképp feltámasztani. Sajnos túl közel dúl már megint a határainkhoz egy igen komoly fegyveres összecsapás, és túl sok fegyver halmozódott már fel e térségben. Alig várjuk, hogy valami biztató fejleményről szóljanak a híradások. Alig várjuk, hogy nyugalom legyen. Mögöttünk a nagyhét, amikor is a Názáreti Jézus szenvedéseire emlékezünk. Azéra a Jézuséra, az Isten fiáéra, aki megváltóként végigjárta a keresztutat a Golgotára, akit megfeszítettek, s akit eltemettek - ám harmadnapra feltámadott, legyőzve a halált. És aki feltámadása után nem a bosszút kereste, hanem így köszönt: Béke veletek! Most egy nép - sőt, egy földrajzi egység, a Balkán - járja a maga keresztútját, mert a Heródesek, Pilátusok, a bajkeverők, a diktátorok nem nyugodnak. A húsvét üzenete nem lehet más a mindenkori békevágy kívánalma mellett: egyszer csak véget kell érjen már e keresztút. .. Ahol család helyett családot találnak Bizony, bizony, egyre több a magányos, egyedül élő ember. Vagy azért, mert elveszítette a párját, azután a gyerekét, esetleg a gyerekeit tőle messzire sodorta az élet, másoknak pedig oly módon pergett le több évtizedük, hogy valami miatt nem alapítottak, nem alapíthattak családot, és idős korukra úgy maradtak, akár az ujjam. Mindez jellemzi Nagyiván térségét is, ahol 1991-ben nyílt meg a Szent József Otthon. Azzal a céllal, hogy biztonságot, család helyett valamilyen közösséget, emberhez méltó ellátást nyújtsanak az ott lakóknak. Ha kérik, a hit melegét, ha meg nem, az sem kizáró ok. Az otthon a paphiány miatt megüresedett katolikus plébánia épületében létesült, kezdetben hat gondozottal. Nyitása óta folyamatosan bővült, és pályázatok írásával, majd megnyerésével mostanság már harminckét rászorulót ápolnak, gondoznak itt. Normatív támogatással az állam is segíti őket, azután a gondozottak nyugdíjának a nyolcvan százaléka szintén sokat pótol. Németországból, Hollandiából is érkeznek támogatók, és ha nem is rengetegen, de mindig akadnak önzetlen, belföldi vállalkozók is. Ki sokmázsányi tepertővel, ki néhány hektó tejjel támogatja őket. Csak úgy, ingyen, mert a szívük ezt súgja. Ugyanakkor égetően szükségük lenne egy új autóra a‘régi matuzsálem helyett. Szociális konyhájuk messze földön híres, és most már naponta akár 250 adag kiszolgálására is alkalmas. Óvodásoktól kezdve az iskolásokig, dolgozókig meg a nyugdíjasokig széles a skála, kik éta Népjóléti Minisztérium pályázatán tízmillió forintot nyertek, és ha minden az elképzelések szerint alakul, ebből az ösz- szegből az új rész tető alá kerül. Itt egy- és kétszobás otthonok lesznek, és további harminc rászorulónak megoldódik az elhelyezése. Igen ám, de pénzből nincs szén ez a bővítés további tíz-ti- zenkét családnak biztosítana munkát az építkezés folyamán. Az elkészültével pedig újabb nyolc-tíz szociális gondozói állás is létesülne. Mert jelenleg is ötvenen állnak sorban azért, hogy ide bekerülhessenek. Egyébként második éve a Caritás Hungaryca Eger nevű A nagyiváni szeretetotthonban most már harminckét lakót gondoznak FOTÓ: B. N. keznek itt, illetve viszik el az ebédet. Négy esztendeje belekezdtek egy új szárny építésébe: részben adományokból, részben pályázati támogatásokból. Tavaly elég, ezért a bővítés teljes befejezéséhez pályázatokat nyújtanak be: belföldre is, meg Hollandiába, Németországba, Ausztriába. Reménykednek, talán nem eredménytelenül, hialapítvány a fenntartójuk, akik segítségével sokféle adomány (élelmiszer, ruhanemű, gyógyszer stb.) érkezett az otthonba, az anyagi támogatásokról nem is beszélve. D. Szabó Miklós A szárnyasok ilyenkor nem kaparják el a szerencsénket Szendvicset is lehet kínálni Hogy mi kerüljön a húsvéti asztalra, abban ma már nemcsak a hagyományok, hanem az új szokások is meghatározóak. Milyen ételektől igazán húsvéti az asztal, melyek jellemzik az ünnep hangulatát? - kérdeztük Bakó Józsefei, a szolnoki Tisza szálló konyhafőnök-helyettesét, a luxemburgi gasztronómiai világ- bajnokságon ezüstérmet nyert szakembert.- Az igazi húsvéti asztalon megtalálható a tojás mellett a sonka is. Ezeket reggelire szokta enni a család. Ugyanakkor manapság elterjedt, hogy szendvicseket tesznek az asztalra, ezek a háziasszony ízlése szerint lehetnek sonkásak, zöldségesek. A locsolókat a szendvicsekkel kínálják meg. Divatos még a borkorcsolya is, és sok helyen Stefánia- vagdaltat is sütnek, amelyet rúd formájában tálalnak, fölszeletelve.- Milyen húsvéti menüt tudna ajánlani?- Általában nyúlból, bárányból készült ételeket szoktak készíteni a háziasszonyok. De a szárnyas sem idegen az ünneptől. A húsvé- tot ugyanis nem kíséri az a hit, mint a szilvesztert, amikor azt mondják, hogy a szárnyas „elkaparja az ember szerencséjét”. Tipikus húsvéti menüsor például a következő: tárkonyos bárányraguleves, pácolt, tűzdelt báránycomb rószaszínre sütve (rosé bor illik hozzá) és desszertnek varga- bélés. Ezt ajánlom ebédre. A vacsorának ilyenkor nincs jelentősége, hiszen a locsolkodó férfiak vendégségben általában már jóllaktak.- Az említetteken kívül mi illik még a húsvéti asztalra ?- Általában házias teasüteményeket és rúd alakú süteményeket kínálnak az asszonyok. Sokan kocsonyát is főznek, és a főtt, füstölt tarja, valamint a füstölt marhanyelv is az ünnephez tartozhat. Nem szabad megfeledkezni a díszítésről sem: az asztalon ilyenkor ott van az aranyág, a barka és kosárkában a hímes tojás. PÉ 1/ / Nem az ünnep drága, a nyugdíj kevés Mégis, mitől kerül sokba a húsvét? Olcsó a tojás manapság. Aki nem hiszi, járjon utána, mert a szolnoki piacon 11 forintért adják darabját Annyi van belőle, hogy ha nem a Tiszát, de Zagyvát lehetne rekeszteni vele. Sőt, hogy mást is említsek, egy boltban a füstölt, kötözött sonka kilója 1 ezer 550 helyett 679 forint! És akkor még nem szóltam a csokitojásokról: mert aki nem szeretne bíbelődni a festéssel, darabonként 24 forintért már szépet vehet bár akinek nagyobbra fáj a foga, adhat érte 210-et is. A kölni sem csillagászati, hiszen árusok 80-150-ért már figurás üvegeket kínálnak az utcákon, de hogy milyen nedűt tartalmaz a kölninek titulált edényke, azt attól kérdezzék, aki ily módon szerzi be az illatos vizet Ha ennyire olcsó sok minden, akkor miért drága az ez ünnep? Már legalábbis azoknak a hölgyeknek, akik nem menekülnek el, hanem otthon várják az erősebbik nem ostromát. Özvegy Nagy Sándomé nem messze lakik a szolnoki piactól egy tízemeletes házban.- Kedves, nem az ünnep drága, az én nyugdíjam kevés. Havi 28 ezer 700-at kapok, és ha mindent kifizetek, tizenegyezer forintom marad élni, ruházkodni.- Húsvét azért csak lesz. ■ ■- Hogyne lenne, hiszen a két asszonylányomnak három fiúunokája van. ők egyenként 500-at kapnak. Vettem két leárazott sonkát, 50 tojást, festéket, mert ilyenkor ez is dukál. Lesz töltött káposzta, meg egy kis itóka: rövid, illetve bor. Á legfiatalabbaknak üdítő és háromféle süti. Ha hiszi, ha nem, ezt megúszom tízezerből. Csak azután 67 évesen nehogy beteg legyek áprilisban, mert a gyógyszerre most nem futja. Karsai Zoítánné Erzsiké a Bánfánál dolgozik Bánhalmán. Két gyermekük van, a lány hatéves, a legény négy és fél.- Édesanyámék hízót vágtak, így sonkánk lesz. Megfőzöm, kocsonyát, töltött káposztát is csinálok. Azután üdítők, sör, sütik - egyik sem hiányozhat. Szombaton elkezdem a felkészülést, mert erre egy nap nem elég. Azután kell vagy 30-40 csokitojás is.- Pénzt is ad?- Igen, attól függ, közeli szomszéd vagy ritka vendég. Ahogy szoroztam, osztottam, benne lesz 20 ezerben. Pedig hétfő délután már anyuéknál leszek. Szépes Andráse'kná] két, szerfölött mutatós ifjú hölgy akad az anyucin kívül: az egyik 21 éves, a másik 15.- Húsvétkor illik itthon lenni, legalábbis délelőtt a kora délutáni órákig. Vettünk két sonkát, lesz mit enni. Azután most a festéssel nem bajlódom, ezért jó a csokitojás. A keresztgyerekek 500-500-at kapnak, a többiek 50-100-at. A felnőttek sem mehetnek el üres kézzel az ételeken, italokon kívül, ők 1 forinttal gazdagodnak. Tasi Vilmos 16 éves legény.- Húsz helyre kell mennem a 18 és 17 éves haverokkal.- Hány jó csaj akad köztük?- Jó néhány.- Mit adnak?-Pénz már nem kell. Tavalyelőtt, nyolcadikban még azért locsoltam. Ezres, ötszáz, ennyit tettek a zsebembe a rokonok, most ebből kinőttem.- Mivel öntözöl?- Parfümmel. Egyszer, egy évben lehet, nem igaz? Veres Jánosék nyugdíjasok Tomajon.-Az első napján jönnek a gyerekek, a négy unoka. Mind lány, de leszünk vagy tízen. Tyúkhúsleves, töltött káposzta meg sonka és egy kis birkahús - ez a kínálat.- Mit kapnak a locsolók?- A rokongyerekek 500-at, a többiek váltakozva. Akik az Isten szegényei, többet, akik a maguké, kevesebbet. Papp Lászlóné Erzsiké sajátos helyzetben van Örményesen: dolgozik vasárnap a presz- szójában, a véradóknak bált rendez.- Három gyerekünk, két unokánk ellenére aligha ebédelhetünk együtt mindahányan. Pedig lesz sonka, kocsonya, sült pulyka.- Mit kapnak a rokonok?- A fiam, a vöm piros tojást és egy kis zsebpénzt. Nem jön az rosszul sem itt, sem ott.-És azok a betérők, gyerekek akik csak ezen a napon fogják meg a kilincset?-Ötven forintot és Kinder tojást. Meg sütit, üdítőt, mert ilyenkor kínálni illik a kedves ottlévőt. Hogy mindezek után mitől drága a húsvét? Azt hiszem, attól, aki állja az ostromot és várja a locsolókat, annak sok mindenre gondolni kell. Ételre, italra, egy kis ajándékra, gyerekek, rokonok esetében még pénzre is. Arról nem beszélve, hogy a locsolók életkora is változó a kétéves gyerekektől kezdve a 89 éves szomszédig. Gubanc főleg abból adódhat, ha valaki valahol nagyon megzsibbad. Egy 90 éves öreg néni javasolta Tiszagyendá- ról, aki ilyenkor el szeretné kerülni a .tompa látást, egyen előtte egy-két karaj sós-paprikás kenyeret. Erre állítólag lehet gurgulázni. Mit tehetnénk a matróna jó tanácsához? Urak, tessék kipróbálni! D. Szabó M. Nagy szükség van rá Mit ünnepel a világ húsvétkor? A kereszténységnek a húsvét a legnagyobb ünnepe. Jeruzsálemben már az első század hatvanas éveiben megünnepelték Isten fiának, Jézus Krisztusnak a feltámadását, annak ellenére, hogy ebben csak évszázaddal később állapodtak meg, míg a karácsonyra utaló jelekre csak a harmadik, az ádventi liturgiáéra pedig az ötödik századtól bukkan a kutató. A húsvét előtti ünnepkört a negyvennapos nagyböjt vezeti be. A negyvenes számot jól ismerjük a Bibliából: Izrael népe negyven esztendeig bolyongott a sivatagban, Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai-hegyen, Isten közelében, negyven napig prédikált a bűnös Ninivében, Jézus negyven napig böjtölt a pusztában. őt követik a hívők, amikor csaknem hat héten át vezekelnek, és felebaráti jótéteményekkel készülnek a nagy húsvéti titok, a feltámadás megünneplésére. Korunkban különösen fontosnak tekintik a feltámadásba vetett hitet. Ebben az évszázadban már legalább százhetvenötmillió ember vált az erőszak, a gyűlölet, a vallásilelkiismereti meggyőződés, a politikai hitvallás, az ideológiák, rablóháborúk áldozatává. Az emberiségnek nagy szüksége van tehát a hitre, hogy az élet legyőzi a gyűlölködést, az erőszakot, a gonoszt, a rosszat és a halált. Ezt szolgálja a Megváltó húsvéti üzenete is: a békesség, az egymás iránti megértés, a türelem, a felebaráti szeretet csodákat művelhet az emberrel. Ferenczy Europress
