Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-28 / 98. szám

1999. április 28., szerda Gazdasági Tükör 11. oldal Közhasznú társaság vállalja át a minisztériumtól a pályázatok elbírálását Készül a kisvállalkozói törvény A kisvállalkozói törvény tervezetét szerdán első olvasatban tárgyalja a Vállalkozásfejlesztési Tanács, s a gazdasági tárca még ebben a félévben az Országgyűlés elé terjeszti a jog­szabályt - mondta kedden Fónagy János, a Gazdasági Minisz­térium politikai államtitkára. Földforgalom Kis hír egy napilap 11. oldalának jobb sarkában: „Az EU ra­gaszkodik a föld szabadforgalmához. ” A mondat idézet Nico­laus van der Pas-nak, az Európai Bizottság bővítési ügyekért fe­lelős főbiztosának április 24-én Varsóban tett nyilatkozatából. A főbiztos kijelentette, hogy a csatlakozásra váró országok egyikében sem lehet szó arról, hogy az Unió kibővítése után tar­tósan fennmaradjanak a korlátozások. Tartósan - feltehetően ez a legfontosabb üzenet a főbiztos mondandójából. Ez azt je­lenti ugyanis, hogy átmenetileg, rövid időszakra lehet ugyan halasztást kérni, de hosszabb távon azé lesz a föld az Unió terü­letén mindenütt, aki hajlandó és képes megvásárolni azt. Csakis a tőkeerős, piaci szemléletű vásárló jelenthet garanciát arra, hogy eladható, versenyképes termékeket tud előállítani, ame­lyek más működőtőke-befektetésekkel azonos nagyságrendű nyereséget hoznak, s kockázatuk sem haladja meg az ipari, épí­tőipari vagy kereskedelmi-szolgáltatási befektetésekét. A vál­lalkozó természetesen gazdaságos birtoknagyságok megszerzé­sére törekszik, ami ma Nyugat-Európában legalább 50 hektár, ha csak nem valamilyen igen keresett termék rendkívül intenzív műveléséről van szó. A gond az, hogy a mai Magyarországon nagyon alacsonyak a földárak, mert sok a művelésre nem vállalkozó tulajdonos, s úgy tűnik, kevesen látnak fantáziát abban, hogy tőkéjüket és energiájukat a mezőgazdaságba és a mezőgazdasági feldolgo­zóiparba fektessék. Az olcsó telekárak a földet, mint hitelfedeze­tet is leértékelik. így aztán még az üzleti képzelettel megáldott - vagy talán megvert? - gazda sem képes fejleszteni. A külföldi tulajdonlás kizárására történt jogi intézkedések gyakorlati si­kere kétséges az idézett nyilatkozat fényében, a hazai földárak pedig mindaddig alacsonyan maradnak, amíg nem változik meg a kereslet és kínálat viszonya. Hozzá kell persze tenni, hogy pa­radox módon a magyar föld éppen így jelent vonzerőt a külföl­diek számára. Lehet-e olyan, közgazdaságilag is védhető, a hazai fogyasz­tónak, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakembernek megfe­lelőformát kitalálni, amely a reális és a tényleges földárak kö­zötti különbséget hazai földtulajdonosoknak juttatná, még mi­előtt ez a külföldi kereslet árfelhajtó hatására következne be? A tilalmak ugyanis, ha nem járnak együtt a hazai mezőgazdasági vállalkozások tevékenységének élénkülésével, nem használnak sem a földet eladni kívánó magyar gazdának, sem a feldolgozó­nak, sem a fogyasztónak, sem az exportnak. Végül pedig, ha tet­szik, ha nem, a tilalmakat is fel kell oldani, de addig is évekkel visszavetve a mezőgazdaság modernizálásának folyamatát. Az agrárpolitikának azonban nem szükségszerűen az állam­tól kell kiindulnia. Termény- és termékközpontú, „kis” agrár- politikákat exportvállalkozások, külföldi importőrök, az élelmi­szeripar, áruházi láncok is elindíthatnának. Mindegy, kinek a fejéből pattan ki az isteni szikra, csak pattanjon ki végre! Kü­lönben csak stagnálás lehet e gazdasági, társadalmi és környe­zeti szempontból annyira fontos ágazat sorsa. Bácskai Tamás Közgyűlések évadja a bankoknál Mit mutatnak a számok? Magyar Államkincstár. A központi költségvetés bruttó adóssága 1999. március vé­gén az előzetes adatok alap­ján 6475 milliárd forint volt, amely az előző év végéhez viszonyítva 5 százalékos nominális növekedést je­lent. Az adatokat a Magyar Államkincstár Államadós­ság Kezelő Központja (ÁKK) tette közzé kedden. Több vállalkozás. Mint­egy hét és fél ezerrel nőtt a működő gazdasági szerve­zetek száma márciusban februárhoz képest, számuk 819 108-ra emelkedett - kö­zölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A változás a társas és egyéni vállalkozásokat egyaránt érintette. Info ’99. Az infokommuni­kációs ágazat további fejlő­dése érdekében a kormány megkezdte az informatikát és a távközlést is magában foglaló egységes törvény előkészítését - mondta ked­den Katona Kálmán közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter az Info ’99 kiállí­tás megnyitóján. A BNV te­rületén megrendezett kiállí­tás április 27-től 30-ig tart nyitva. Mabisz-konferencia. A biztosítók célja az, hogy Magyarországon liberali­zált, stabil, átlátható és EU- konform egészségügyi el­látó- és finanszírozó rend­szer alakuljon ki - mondta hétfőn Csurgó Ottó, a Ma­gyar Biztosítók Szövetsége elnöke a szervezet konfe­renciáján. Szerinte a biztosí­tók készek felajánlani kül­földi tapasztalataikat is. Foglalkoztatottság. Az első negyedév végén a munkanélküliségi ráta 7,4 százalékot ért el, ami jelen­tős, 1,3 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához ké­pest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstá­jékoztatójából. Olcsóbb kukorica, drágább hús A Budapesti Árutőzsdén 1,320 milliárd forint értékben keres­kedtek kedden. A devizapiac forgalma 1,02 milliárd, a gabo­napiacé 281 millió és a húspi­acé 11,3 millió forint volt. A gabonaszekcióban az ét­kezési búza árai nem változtak, az Euro-búza májusi jegyzése 170 forinttal 19.770 forintra erősödött. Az egységes búza­kontraktusoknál csökkentek az árak, így szeptemberre 150 fo­rinttal, 24.140 forintra csúszott le elszámolóértéke. A takar­mánykukorica ' minden határ­ideje gyengült, a legnagyobb mértékben, limittel a jövő má­jusi lejárat esett, elszámolóára 19.300 forint lett. A húspiacon az elszámolóá­rak mindkét minőségi kategóri­ában a közelebbi lejáratokra drágultak. A Vágó I. ára június­július és augusztusra 1-1 forint­tal zárt magasabban, így a júni­usi ár 190, a júliusi 191, az au­gusztusi pedig 192 forint lett. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,07 Japán jen (100) 197,40 Svájci frank 156,22 USA-dollár 235,66 Euró 250,62 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Fónagy János elmondta, hogy beérkeztek a tárcáktól azok a javaslatok, amelyek alapján el­készülhet a kis- és középvállal­kozás-fejlesztési stratégia vég­rehajtási feladatterve. A mikrohitelekről szólva ki­fejtette: nem kívánnak változ­tatni a hitelek felhasználásának és szétosztásának gyakorlatán. A kisvállalkozói törvény a ter­vek szerint pontosan körülhatá­rolja a vállalkozás fogalmát, törvényi szinten rögzíti a vál­lalkozásfejlesztési célelőirány­zat létrehozását, illetve újra­A minisztérium vezetői kiemelt feladatként kezelik a földtulaj­doni és földhasználati viszo­nyok rendezését. A termőföld- törvény módosításának legfon­tosabb célja az, hogy létrehozza a földhasználati nyilvántartást, amely egyfelől hatásos védel­met jelent majd az illegális földtulajdonszerzés, az úgyne­vezett „zsebszerződések” ellen, másfelől alapját képezi a föld- használathoz kötött támogatá­sok igénybevételének. Szoro­san összefügg ezzel a témakör­rel a részarány-tulajdonú földek Boros Imre múlt heti brüsszeli látogatásáról számolt be, amelynek során megbeszélése­ket folytatott az Európai Bizott­ság külügyi és területfejlesztési főbiztosaival. A miniszter bí­rálta az előző kormány gazda­ságpolitikáját, amely - mint mondta - az infláció leszorítása és a stabil pénz megteremtése helyett az államháztartási hi­ány, illetve a fizetési mérleg de­ficitcsökkentését helyezte elő­térbe.-Az elmúlt négy évben a kormány retorikája, jelszavai és A sikertörténet részleteiről szólva Molnár Máté program- igazgató többek között azt emelte ki, hogy 141 többszörö­sen hátrányos helyzetű, jórészt iskolai és szakvégzettséggel nem rendelkező, 16-26 éves munkanélküli fiatal közül náluk 130 fejezte be tanulmányait. Több mint százan szakmun­kásvizsgát is tettek az itt elsajá­títható hat szakma valamelyi­kéből. Az iskola ajánlásával nagy többségüknek sikerült tar­tósan elhelyezkedniük. Miköz­fogalmazza a Vállalkozásfej­lesztési Tanács feladatkörét. Az államtitkár beszámolt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA) érintő vál­tozásokról, amelyekről nemré­giben döntöttek az alapítók. Eszerint hamarosan létrejön egy, az MVA és a minisztérium tulajdonában álló közhasznú társaság az alapítvány pénzügyi programjainak és szolgáltatói tevékenységének működteté­sére. Ez része annak a folya­matnak, amelynek során a vál­lalkozásfejlesztéssel össze­kiadását felgyorsító törvényja­vaslat elkészítése is annak ér­dekében, hogy a tulajdonosok mielőbb hozzájuthassanak föld­jükhöz. Ugyancsak a szaktárca ez évi törvénykezési „étlapján” szere­pel az általános birtokrendezés­ről és az ehhez szorosan kap­csolódó, a nemzeti földvagyont közös felügyelet alá helyező Nemzeti Földalap létrehozásá­ról szóló jogszabálytervezetek előterjesztése. A minisztérium elképzelése szerint még az idén benyújtják a Parlamentnek a cselekedetei jelentős ellent­mondásban voltak egymással az EU-tagságra való felkészü­léssel kapcsolatban - jelentette ki a tárca nélküli miniszter. Hozzátette: ha a magyar költ­ségvetésbe nem emeljük át az uniós prioritásokat, amihez természetesen a megfelelő pénzügyi politika is hozzátarto­zik, akár egy évvel is eltolód­hat a csatlakozás tervezett időpontja. Boros Imre hangsúlyozta: a PHARE-pénzek felhasználásá­ban jelentkező késedelemben ben az intézmény tanulói fel­zárkóztató, vagy szakmát adó programokban vesznek részt, az iskola műhelyeiben, kerté­szetében, tankonyhájában olyan szakmabegyakorló fog­lalkoztatásokba is bekapcso­lódnak, amelyeknek köszönhe­tően részben önellátók lettek, sőt egyes produktumaikból va­lamennyit még értékesíteni is tudnak. Ennek ellenére aggodalomra ad okot, hogy a munkaügyi központtól és az országos pá­függő tevékenységek nagy ré­szét „kiviszik” a miniszté­riumból. Az államtitkár közölte: vár­hatóan három héten belül elké­szül az összesítés arról, hogy a .tárcák különböző jogcímeken tavaly mennyit fordítottak vál­lalkozásfejlesztésre. A beszállí­tói programról szólva kifejtette: az idén közvetlenül 4-500 mil­lió forintnyi támogatás áll ren­delkezésre, ám számos más pá­lyázatnál is elsőbbséget élvez­nek a beszállítók. A tárca ter­vezi új iparágak, a könnyűipar, illetve a K + F szektor bevoná­sát a programba. A potenciális beszállítók felkészülésének elősegítésére - várhatóan május végétől - internetes beszállítói akadémiát indítanak. halászatról és horgászatról, va­lamint az ingatlan-nyilvántar­tásról szóló jogszabályok mó­dosítására vonatkozó javaslatu­kat is. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium jogharmonizációval kapcsola­tos feladatai között kiemelt he­lyen szerepel az új növényvé­delmi és az általános mezőgaz­dasági összeírásról szóló kon­cepció elkészítése, továbbá az agrárpiaci rendtartás módosí­tása. A jogharmonizációnak fontos részét képezi az élelmi­szer-előállítással, az élelmi­szerhigiéniával valamint a nö­vény- és állat-egészségügyi irányelvek átvételével kapcso­latos törvény-előkészítő mun­ka is. Újvári Gizella szerepet játszott a magyar kor­mány és az Európai Bizottság közötti kommunikációs zavar és bizonyos törvényhozási hiá­nyosságok, például a régiók lét­rehozásának elmaradása is. Az ez évi PHARE-program- ról szólva Boros Imre el­mondta, hogy körülbelül 2-3 hét múlva véglegesítik a hoz­závetőleg 100 millió eurós tá­mogatást. Beszámolt arról is, hogy az idén a regionális terü­letfejlesztési programok jelen­tik a PHARE-pénzek felhaszná­lásának legnagyobb szeletét. Az észak-magyarországi régió 22 millió euróra, a dél-dunán­túli 8 millió euróra számíthat, a szomszédos országokkal hatá­ros területekre pedig 4 millió eurót szánnak. lyázati forrásokból nyert támo­gatás, továbbá az alapítványi befizetések és saját termelési bevételeik együttesen sem ele­gendőek arra, hogy az iskola hosszú távon a „második esély” intézménye maradjon a valami­lyen okból lemaradt fiatalok számára. A biztonságot az te­remtené meg, ha ez az intéz­mény is normatív támogatásban részesülhetne. Jelenleg 95 fiatal tanul, dol­gozik a 250 éves és önerőből felújított műemlék épületben működő termelőiskolában; kö­zülük húszán felzárkóztató, a többiek szakmát adó progra­mokban vesznek részt. Nemrég a városi önkormányzat segítsé­gével létrehozott pinceklubot is avattak az intézményben. Számos bank tartotta meg az elmúlt napokban évi rendes közgyűlését, amely­nek adatai nemcsak a kis­részvényeseknek, hanem a betéteseknek is fontos mon­danivalót hordoznak. Ilyenkor derül ki ugyanis, hogy az adott bank hatéko­nyan gazdálkodott-e, és be­fektetőinek mennyi osztalé­kot tud űzetni. Emellett a számok jelzésérté- kűek lehetnek a betéteseknek is, mert ugyan a szakértők szerint újabb bankcsődökre nem kell számítani, a megta­karításokat kétféle bankban lehet elhelyezni. Olyanban, amely veszteségesen műkö­dik, vagy olyanban, amely év­ről évre nyereséget termel, biztosítva ezzel a stabil mű­ködési feltételeket. Az ered­mények az idén szinte minden esetben azt mutatják, csökken a kereskedelmi bankok jöve­delmezősége. A Magyar Külkereske­delmi Bank 18 százalékos osztalékot fizet részvényesei­nek a bank éves rendes köz­gyűlésén született döntés nyomán. Az MKB a bizonyta­lanabbá vált külgazdasági környezet ellenére a pénz- és tőkepiaci mozgások negatív hatásait némileg kivédve mér­legfőösszegét tavaly 32 száza­lékkal növelte, és december 31-én 603 milliárd forintot ért el. Saját tőkéje egy év alatt 12 százalékkal emelkedett, év végén 54,2 milliárd forintot mutatott. Az adózás előtti nyeresége 9,1 milliárd forint volt 1998-ban, szemben az előző évi 10,6 milliárd forint­jával. A mérséklődés nagy­részt az orosz pénzügyi vál­ság hatásának tudható be, mi­vel az előzeteshez képest na­gyobb céltartalékot kellett fél­retenni a banknál. A Budapest Bank (BB) tu­lajdonosainak a hitelintézet jelenlegi nyereségességi szintje nem elfogadható, idén a bank teljesítményében már tükröződnie kell az elmúlt évi fejlesztések hatásának - kö­zölte Richard Pelly, a bank vezérigazgatója a közgyűlés után. A vezérigazgató szerint, a BB idei erőfeszítéseinek középpontjában a nyereséges­ség növelése áll. Ennek érde­kében a hitelintézet vezetése folyamatosan ellenőrzi és nyomon követi a befekteté­sek, számítástechnikai fej­lesztések, fiókok teljesítmé­nyének, hatékonyságának alakulását, és ahol szükséges, a lehető legrövidebb időn be­lül változtatásokat hajtanak végre. A BB 1998-ban adózás után 2,6 milliárd forint nyere­séget könyvelt el, szemben az 1997. évi 3 milliárd forintot kitevő hasonló mutatóval. A nyereségesség csökkenését elsősorban a jelentős, a bank tevékenységét javító fejlesz­tésekre fordított összeg csök­kentette. Ezzel együtt sike­resnek tekintik az elmúlt évet. A hitelintézet stratégiát vál­tott és működése során első­sorban a lakosságra, illetve a közép- és kisvállalatokra koncentrálta. A bank straté­giai irányainak megfelelően a kis- és középvállalati hitelek állománya 30 százalékkal, a lakossági hitelek összege há­romszorosára nőtt az elmúlt évben. (sts) A termőföld tulajdoni és használati viszonyainak rendezése a legfontosabb Agrártörvénykezési menetrend A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumra háruló feladatok intenzív törvénykezési munkát tesznek szükségessé. Az agrártárca tájékoztatása szerint a jogalkotás egy része a kormányprogramban vállaltakhoz kapcsolódik, míg a többi az európai uniós jogharmonizációt szolgálja. Boros Imre bírálta az előző kormány gazdaságpolitikáját Egy évet késhet az EU-tagság Megakadhat az európai uniós csatlakozási folyamat, ha a ma­gyar gazdaságpolitika nem kezeli sajátjaként a tagságra való felkészüléssel kapcsolatos elsődleges szempontokat - közölte Boros Imre a PHARE-programok koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn Budapesten. Nevelési, munkaügyi és szociális szempontból egyaránt fontos intézmény Termelőiskola a határon A négy évvel ezelőtt létrehozott Első Magyar-Dán Termelő- iskola nevelési, munkaügyi és szociális szempontból egyaránt beváltotta a hozzá fűzött reményeket - mondta az évforduló alkalmából Hóbor Erzsébet, a Zala megyei közigazgatási hiva­tal vezetője, a zalaegerszegi intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom