Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-28 / 98. szám
4. oldal Európai Uniós Melléklet 1999. április 28., szerda / Életbe lép az Amszterdami Szerződés Európai tanulmányok Ezzel a címmel szervez előadássorozatot a megyei önkormányzat és a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola május 9-én a megyeházán. Az eseményen előadások hangzanak el a közösségi joganyagról és a jogharmonizáció kérdéseiről, az EU világgazdasági szerepéről, a közösség kül- és biztonságpolitikájáról, valamint a tagságra pályázó hazánk felkészüléséről. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Az oldalpárt szerkesztette: Laczi Zoltán i Miután másfél éves időszak alatt valamennyi tagország törvényhozása ratifikálta, május elsején életbe lép az Európai Unió új átfogó alapdokumentuma, az Amszterdami Szerződés. osztrákok lenzik bővítést V Hazánk kivétel Az osztrákok többsége ellenzi az Európai Unió bővítését, és Magyarország, valamint Málta kivételével a legszívesebben egyik tagjelöltet sem vennék fel az unióba - derül ki a 15 EU- tagországban összesen 15 ezer személy megkérdezésével készült felmérésből. Magyarország felvételét a megkérdezett osztrákok 53 százaléka támogatja, 34 százaléka ellenzi. Ez azt jelenti, hogy az osztrákok a többi jelentkezőnél kedvezőbben fogadnák Magyarország tagfelvételét, hiszen az EU-átlag: 50 százalékuk mellette van, 28 százalékuk ellene. Az osztrákok elsősorban azért nem akarják az EU-bőví- tést, mert attól tartanak, hogy annak következtében megnő a munkanélküliség, és az EU- tagállamoknak növekvő költségekkel kell számolniuk. A felmérés legmeglepőbb eredménye, hogy az osztrákok az olyan, gazdagabb szomszédos államok felvételét is ellenzik, mint Csehország és Szlovénia. Mindössze 35 százalékuk helyeselné a csehek EU-felvéte- lét, 46 százalék elutasítja azt. Az 1993 november 1-én hatályba lépett, az EU-t létrehozó Maastrichti Szerződés megreformálása céljával bocsátotta útjára 1997 októberében a tizenötök állam- és kormányfői tanácsa az Amszterdami Szerződést, mint a közösség új vívmányait is rögzítő alapdokumentumot. A megállapodás az integráció további elmélyítését hivatott formába önteni, amelyben prioritást kapott a hatékonyabb közös kül- és biztonságpolitika. Ezen kívül hangsúlyosan kezeli a foglalkoztatást, a szociális szférát azzal, hogy közösségi szinten koordinálja az ezzel kapcsolatos stratégiát. A szerződésben ezen kívül többek között lehetőséget teremtettek az egészség- és környezetvédelemmel kapcsolatos szigorúbb fellépésre. Az Amszterdami Szerződés úgy rendelkezik: az EU intézményi reformjait az első, legfeljebb öt új tagállammal való bővítés alkalmával meg kell valósítani. Az EU várhatóan a nyár elején, Kölnben rendezendő csúcsértekezletén dönt arról, hogy milyen menetrendet szab a reformok véghezvitelére, valamint arról, hogyan működjön a jövőben az Európai Bizottság, miképpen alakuljanak a döntések meghozatalakor az egyes tagországok szavazati arányai, és hogyan változzon az Európai Parlamentjogköre. L. Z. V A juhágazat rejtett tartalékai A szolnoki tudomány napi rendezvények keretében tartott előadást dr. Lengyel Lajos egyetemi tanár. A mezőtúri főiskola szaktekintélye az EU-csatlakozás tükrében a juhágazat helyzetét és lehetőségeit tárta az érdeklődők elé. A kutató elmondta: az EU-csatlakozásra való felkészülés során a mezőgazdaság derogációja egyik fontos feltételként jelenik meg, amit az ágazat jelenlegi helyzete indokol. Az előadó rámutatott: makro- ökonómiai viszonylatban a juhágazat szerepe nem jelentős, de egy-egy térségben - például megyénkben - szerepe létkérdés. Felszámolása vagy megszűnése (ez utóbbi napjainkban sajnos reális veszély) társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt káros lehet. A juhágazat fennmaradását, fejlesztését a szakember többek között azzal indokolta, hogy a termékei (élőjuh, hús, tejtermék) iránti külpiaci keresletet nem tudjuk kielégíteni. (Az anyaállomány 1982-höz viszonyítva több mint egyharmadára csökkent, igaz tavaly a támogatások hatására kismértékben ismét gyarapodott.) Szintén a fejlesztést indokolja az a tény, hogy az ország gyepterületének felét nem hasznosítjuk (gyakran környezetkárosításról van szó), miközben épületek, gépek, berendezések mennek tönkre, a mezőgazdasági foglalkoztatás pedig tovább csökken. Ugyancsak a fejlesztés irányába mutat, hogy az EU támogatási rendszerének lehetőségei kihasználatlanok. A fennmaradás és továbblépés feltételeinek kialakítása a termékpálya valamennyi szereplőjének (termelő, feldolgozó, A cigányság helyzete kulcskérdés Szinte nincs olyan, az európai uniós csatlakozást taglaló előadás, amelyen ne esne szó a cigánysággal kapcsolatos kérdéskörről. Ha az Európai Unióba szeretnénk kerülni, akkor nem elég a jogi, gazdasági feltételeknek megfelelni, jelentősen javítani kell e kisebbség életszínvonalán is. Mondhatni, uniós tagságunk egyik meghatározó feltétele a cigányságnak a társadalmon belüli szintjének emelése. A folyamat sarokpontja az oktatás. írásunkhoz az Európai tükör tanulmánysorozat egyik fejezetét lapoztuk fel. Az unióban élő romák számát 1,2 millió körülire teszik. A ’80-as évek végén a cigány gyermekeknek csak 30-40 százaléka látogatta az iskolát, a gyerekek több mint fele nem járt iskolába. Ennek egyik oka, hogy a cigányok jelentős része az EU-ban még ma is vándorol. Közép- vagy felsőfokú intézménybe csak elenyésző töredékük jutott. Az EU-ban lényeges elem, hogy a politika elismeri a cigány családi nevelés és a cigány kultúra értékeit és erejét, így sokkal inkább az arra építő, semmint az azt felszámolni törekvő oktatás kialakítását támogatja. Az unióban általában az innovatív kezdeményezéseket, az egyedi programokat, a tapasztalatcserét támogatják. Nálunk a cigány tanulók oktatásra irányuló politika eltér az uniós országokétól. A hazai cigányság ugyanis letelepedett csoportokból áll, ami javítja iskoláztatásuk esélyeit. Ugyanakkor az esélyegyenlőtlenség egyedi projektekkel nem kezelhető. Hazánkban a ’90-es években az oktatáspolitika lényeges elemévé vált a cigány tanulók képzése. Több program is született, ám nem sikerült konszenzust ki..t—*---------t í»r*-" ft 11 ^ *! || m Ai Utazás ’99 kiállításon a Külügyminisztérium vendégeként jelent meg a szolnoki Európa Pont. A Tudomány és Technika háza „Európa csapata” a fővárosban is az EU-val kapcsolatosan tájékoztatta az érdeklődőket. FOTÓ: SZABÓ BÉLA forgalmazó) feladata, de az állami beavatkozást nem nélkülözheti. Az ágazat fejlesztésének legfontosabb feltételei között említette dr. Lengyel Lajos az anyaállomány létszámának és genetikai potenciáljának növelését, a piackonform szakosodást a tenyésztő munka színvonalának fokozásával, a szakszerű legelő- használatot, a teljesítményorientált takarmányozást, a koordinált piacszervezést, a kedvezőbb közgazdasági környezet (beruházási támogatás, hitelkedvezmény, termelési és értékesítési szubvenciók stb.) megteremtését, valamint az integrációs és szaktanácsadó szervezetek létrehozását. Az említett feltételek hiánya dr. Lengyel Lajos szerint az ágazat megszűnéséhez vezethet, ami egy-egy térségben drasztikus gazdasági-társadalmi következményekkel járhat. Francia pályázó nyerte az oktatásra kiírt pályázatot Ügyészek képzését tervezik ' Az ügyészek napi klasszikus munkájában egyelőre ugyan nem igazán jelentkezik igény az Európai Unió jogrendszerének részletes ismeretére, ám a távlati célok, a jogharmonizáció jegyében mégis fontos, hogy az igazságszolgáltatás e szereplői is lépést tudjanak tartani a hazánk uniós csatlakozásával összefüggő követelményekkel. alakítani ezek között. A fő célkitűzések között volt a felzárkóztató intézményhálózat létesítése, a szakmai képzés, a ciganológia beépítése a pedagógusképzésbe, ciganológiai tanszékek kialakítása, cigány nyelvű tankönyvkiadás. E célok közül csak kevés valósult meg. 1995-ben újabb programok láttak napvilágot, de ezek végrehajtása 1997-ben megtorpant és hangsúlyváltás történt: megnövekedett a szociális jellegű támogatások súlya, és elszegényedett a közoktatásra irányuló fejlesztési program. Hazánkban ezzel együtt nem érvényesül a nyugati interkulturá- lis identitás tiszteletben tartó jellege. Az oktatáspolitikai kezdeményezések a mai napig kizárólag szociális problémának tekintik a cigány gyermekek oktatásának kérdését. Reméljük, egyszer ez a szemlélet egyszer feloldódik. Muszáj lesz... ta Az ügyészség egyelőre gyerekcipőben jár az európai uniós csatlakozást elősegítő képzések tekintetében - tudtuk meg dr. Rozmis Zsuzsannától, a megyei főügyészség személyügyi, tanulmányi, továbbképzési ügyekkel kapcsolatos teendők ellátásával is megbízott ügyészétől. Elsőként - mint mondta - az ügyészségi dolgozók idegen nyelvi képzése szükséges, amely egyfajta előfeltétele a további szakmai kommunikációnak. A megyei főügyészség munkatársainak 80 százaléka érdeklődik a program iránt, amely keretében angol, illetve német nyelv tanulására van lehetőség. Az ügyészség támogatja, hogy a dolgozók EU-jogot hallgassanak az egyetemen. Tavaly ugyan a kellő érdeklődés hiányában ez nem valósult meg, idén azonban újból lehetőség nyílik erre az oktatásra. Az efféle képzés „előhírnökeként” a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében az elmúlt év őszén zajlott egy, az Európai Unió témakörét érintő továbbképzés, amelyen a megyei főügyészek képviselték a szervezetet. ígéretesnek tűnik az a képzési lehetőség, amelyet szintén PHARE-pályázat nyújt az ügyészek számára. A tervek szerint ugyanis mintegy 500- 600 ügyész vehet részt azon a kimondottan uniós továbbképzésen, amelynek lebonyolítását egy francia pályázó nyerte. H. Gy. / Euroinfo Szolnokon A szolnoki a Tudomány és Technika Házában található Európa Pont feladata az állampolgárok tájékoztatása az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. Aktuális információajánlat: Európa A-tól Z-ig, az Európai Integráció kézikönyve Katalógusból: A szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere Versenypolitika, versenyjog EU-csatlakozásunk előzményeinek és környezetének tükrében Családpolitika az Európai Unió országaiban Az Európai Közösség szociálpolitikája a kezdetektől a Maastrichti Szerződésig Szociális jogok az Európai Unióban, az Európai Bíróság esetjoga és EU-dokumentumok I. Elektronikus adatbázisokból: Európa Pontok Weblapja: http://szeup.mtesz.hu Szeretettel várnak minden érdeklődőt hétfőtől csütörtökig 8- tól 16 óráig, pénteken 8-tól 14 óráig Összeállította: Simon Gábor. Tel.: 56/425-524. E-mai: simon kukac mtesz.hu Ai Európai Unió környezetvédelmi, állattartási és állat-egészségügyi előírásainak megfelelő szarvasmarhatelep épül Örményesen. A szakminisztérium által támogatott 31 milliós beruházás a tervek szerint a jövő év nyarára készül el, és kezdetben 120 tehén, illetve 160 növendékmarha otthonául szolgál. fotó: csabai i. Csökkenő agrárjövedelmek * A UR A közösség statisztikai hivatala, az Eurostat becslése szerint az Európai Unióban tavaly átlagosan 3,9 százalékkal - ebből az eurozónában 2,7 százalékkal - csökkent a mezőgazdák reáljövedelme. A kép természetes tagállamonként jelentős szóródást mutat. A 15 tagállam közül legjobban Dániában - 18 százalékkal - csökkent az agrárszféra reáljövedelme az elmúlt évben ’97- hez képest, miközben a kicsiny Luxemburgban 2,1 százalékkal nőtt ez az érték. Az utóbbihoz hasonlóan kismértékben nőtt az ágazat reáljövedelme Svédországban, Németországban és Franciaországban. A legnagyobb „vesztesek” közé tartozik Dánia mellett Nagy-Britan- nia (-16,3 százalék), Portugália (-12,1) és Hollandia (-11,7). Az okok között kiemelendő a szubvenciók - reálértékben - 6,4 százalékos mérséklése egy év alatt, valamint a mezőgazda- sági termékek árszínvonalának átlagosan 5,1 százalékos csökkenése, ezen belül az állati termékek árainak 13,2 százalékos visszaesése. (A sertéságágazat- ban különösen nagymérvű, 27 százalékos árzuhanás történt.) Ha hosszabb idősort tekintünk, 1990-tól 1998-ig az agrá- rium reáljövedelme 16,1 százalékkal nőtt a tagállamokban, ezen belül mintegy harminc százalékkal Spanyolországban, Németországban és Írországban, miközben közel ugyanennyivel esett vissza Belgiumban és Svédországban. Rendhagyó V történelemóra Rendhagyó történelemóra keretében ismerkedhettek meg az Európai Unióval a szolnoki Konstantin Általános és Alapfokú Művészeti Iskola felső tagozatos tanulói. A nagy múltú iskola hagyományos rendezvénysorozata, a Konstantin-napok keretében szervezte meg az órát, melynek előadója lapunk munkatársa volt. A gyerekek képet kaphattak többek között az EU mibenlétéről, történeti fejlődéséről, az egységes piac működéséről, és nem utolsósorban hazánk integrációs törekvéseiről, a csatlakozási folyamatról. A felsős tanulók rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak a téma iránt.
