Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-27 / 97. szám

7. oldal 1999. április 27./kedd Roma Körkép Nincs cigányúton a cigánypolitika V A közelmúltban Szolnokra figyeltek a ki­sebbségek ügyével foglalkozók. Először ül­tek le a kormányzat szakemberei, az ön- kormányzatok vezetői és a roma politiku­sok, hogy megvitassák a cigány önkor­mányzatok helyzetét. Haazonbanmindaz va­lóra válik, amelyben a napokban a Lungo Drom elnöke és a megyeszékhely polgármes­tere megállapodott, akkor az egész ország Szolnokra figyelhet. A cigány önkormányzatok helyzetéről rendezett tanácskozáson országos szakértők, a me­gye vezetői mellett Farkas Flórián, a Lugo Drom elnöke (középen) is részt vett fotó: m. j.-A napokban találkozott Sza- lay Ferenccel, Szolnok polgár- mesterével. Miben sikerült megállapodniuk? - kérdeztük Farkas Flóriánt, a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkor­mányzat elnökét. —A polgármester támogatásá­ról biztosította a modellváros el­képzelésünket. így a közeljövő­ben lehetőség nyílik szociális la­kásprogram keretében a város frekventáltabb pontjain húsz la­kás építésére. Elnyerte Szalay Fe­renc tetszését a Tiszaligetben ki­alakítandó kisebbségi skanzen öt­lete is. Nagy valószínűséggel szeptembertől elindulhat egy, az országban egyedülálló iskola is a Vizit a központban A Lungo Drom szolnoki Okta­tási és Továbbképző központ­jának munkájával ismerkedhe­tett meg a napokban a megye- székhely polgármestere. Szalay Ferencet Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, valamint Paksi Éva, a központ vezetője kalauzolta végig az intézmény­ben, ahol a rongyszőnyeg-ké- szítéstől a politikáig szinte mindent oktatnak. megye székhelyen. Itt speciális tantervekkel az általános iskola ötödik osztályától a szakmunkás bizonyítvány, illetve az érettségi megszerzéséig oktatnának szoci­álisan hátrányos helyzetű gyere­keket. Mindebből látszik, a pol­gármesterrel nem cigánypolitiká­ról, hanem oktatásügyről, idegen- forgalomról beszéltünk. Arról, hogyan lehetne mind jobban ki­aknázni a város lehetőségeit, mi­ként tud mindebben segíteni az a szakember gárda, amely a Lungo Drom mögött áll. Hamarosan ta­lálkozom a munkaügyi központ vezetőjével is. Szeretnénk egy átképzési,-' munkahely-teremtési programot beindítani.- Az országban Szolnokon ültek le először megbeszélni a cigány önkormányzatok helyze­tét a kormányzat szakemberei, a települések és a roma szerve­zetek vezetői. Hogyan értékeli ezt a találkozót?- A megyében először fordult elő az is, hogy minden település képviseltette magát egy tanács­kozáson, sőt több intézmény ve­zetője is megjelent. Elindult egy párbeszéd a cigányság helyzeté­nek javítása érdekében, melyhez jó alapul szolgálhatnak Pálfi Miklós, az Országos Cigány Önkormányzat alelnökének ja­vaslatai, melyeket a megye ki­sebbségi képviselőivel egyezte­Pályázatok a kultúráért Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány pályázatot hirdet a kisebbségek kultúrájának tá­mogatására. A pályázatok adatlapon nyújthatók be, me­lyek - a kiírást részletesen tar­talmazó útmutatóval együtt - a közalapítvány irodáján (Bu­dapest V. kér. Akadémia út 3.) szerezhetők be. Célpályázati témák 1999. október 1. és 2000. február 29. közötti rendezvényeknél: Táborok, tanulmányi kirándu­lások (beküldés augusztus 6.) Hagyományőrző és kulturális rendezvények (beküldés má­jus 28.) Kisebbségi szakem­berek képzése (beküldés má­jus 20.) Kiadói tevékenység (beküldés június 24.) Köz- gyűjtemények gyarapítása (beküldés május 28.) Földre szállt romák A cigányok is tudnak dolgozni. Mindezt bizonyítja az im­már hetedik esztendeje sikeresen működő tiszabői szociális földprogram. A faluban élő romák azonban - ha kell -, nem csak saját megélhetésükért fogják meg a munka végét, ha­nem a településükért is. A Tiszán a közelmúltban levo­nult árvíz idején kihaltak voltak az utcák. Nem volt olyan roma, aki ne segédkezett volna a töl­téseken - állítja a tiszabői ci­gány önkormányzat képvise­lője. Túró Zoltán szerint a cigá­nyok megértették, veszélyben van a falu, így egy emberként dolgoztak. A három teherautó alig győzte hordani a homokot, úgy lapátoltak a cigányok. Fizetség pedig csak az a pár falat enni­való volt, melyet a gátakon - gyakran még este is - dolgozók kaptak - magyarázza Nagy Ru­dolf, a Lungo Drom helyi el­nöke. Tiszabőn a romák azonban nem csak akkor fognak ásót, kapát, lapátot, amikor nagy a baj. A faluban sok cigány pró­bálja meg földműveléssel eltar­tani a családját. Igaz, a gazdál­kodáson kívül más lehetőségük a megélhetésre nincs. A faluban termelő cég alig van. A tiszabői romák többsége 1990 előtt a megyeszékhely nagy építőipari vállalatainál kapott munkát. Ezeknek a vál­lalatoknak többsége a rend­szerváltással csődbe ment. De amelyik cég nem zárta be ka­puit, azoknál is alaposan le­csökkentették az alkalmazottak számát. Legelőször természete­sen a képzetlen, bejáró dolgo­zókat bocsátották el. így gya­korlatilag egy-két év alatt az egész falu állástalanná vált. Ezen a helyzeten változta­tandó indította el 1992-ben az önkormányzat a szociális föld­programot. Az első esztendő­ben 120 család kapott néhány hold szántót és egy kis konyha­kertet. A következő években azonban alaposan megcsappant a földet igénylők tábora. A fa­luban élők közül van, aki ál­lítja, az érdeklődés azért csap­pant meg, mert rájöttek, meg is kell művelni a földet. Nagy Rudolf nem tagadja, hogy akadt egy-két család, aki hagyta elgazosodni a földet, de azok a következő évben már nem is igényelhettek. így az ér­deklődés megcsappanásának nem ez volt az igazi oka. Sok­kal inkább gondot jelentett a költségek megemelkedése. Az önkormányzat ugyan önköltsé­gen számolta el a szántást, ve­tést és a vetőmagot, ám ez sok család számára olyan összegre rúgott, amit nem tudtak előte­remteni. A földigénylők száma akkor növekedett meg újra, amikor a Magyarországi Cigá­nyokért Közalapítvány felvál­lalta a vetőmagbeszerzés támo­gatását. Idén már újból hatvan család között osztottak szét 42 hektár kukoricást és hat hektár kertet. Mennyi pénzt hoz a földtúrás a konyhára? Egy fillért sem - állítja Túró Zoltán. Ő is, mint a többi roma önellátásra rendez­kedett be. A kukoricát az otthon hizlalt két malaccal eteti meg, a kertben termett krumpli, zöld­ség pedig elfogy a télen. így ér­tékesítési gondjaik nincsenek - teszi hozzá nevetve a cigá­nyember. Aki inkább pénzt szeretne látni munkája eredményeként, az gyógynövénnyel ülteti be kiskertet - feleli Nagy Rudolf. Főleg fehérmályvát termeszte­nek, mert azt biztosan el tudják adni, és nem is kell messzire szállítani. A gyógynövény fel­vásárlója ugyanis fegyvemeki. Teleki tett. Erre az érdekegyeztetésre azért is szükség van, mert kü­lönben a konfliktusok politikai színezetet öltenek. Az utcanevek a kisebbségiek nyelvén történő kiírása. Ez csak további konfliktusok forrása ott, ahol nincs erre valós igény. Már pedig nem lehet ilyenről beszélni, ahol csak kevesen be­szélik a kisebbségi nyelvet. A szolnoki rendezvény bizonyí­totta azt is, hogy a cigány ön- kormányzatokat elfogadták. Éppen ezért az országos ön- kormányzatnak hasonló ren­dezvényeket kell szervezni a többi megyében és a főváros­ban is.-A napokban fogadta el a kormány a cigányság életkö­rülményeinek javítását célzó középtávú cselekvési progra­mot. Mennyiben más ez, mint a korábbi intézkedési tervek?- A középtávú cselekvési program a cigány önkormányzat egyetértésével még a Hom-kabi- net idején született meg. Ezt dol­gozták át a jelenlegi kormányzat, az Országos Cigány Önkor­mányzat és a kisebbségi hivatal szakértői. A most elfogadott program sokkal konkrétabb az előzőnél, megnevezi az egyes te­rületek felelőseit. Összességében pedig nagyobb hatással lehet a romák életkörülményeire. A kormányzat közös polgári Ma­gyarország megteremtésében gondolkodik. A cigányügy nincs cigányúton. Egyetlen gond, hogy nem tették a program mellé a megvalósítás feltételeit. A riú- nisztériumokban azonban meg­van a végrehajtásához szükséges keret. Bízom benne, hogy Orbán Viktor kormányfővel a követ­kező hetekben sorra kerülő személyes találkozón ez a kér­dés is rendeződik. T. J. Világunk Az Országos Cigány Infor­mációs és Művelődési Köz­pont az elmúlt hétvégén első alkalommal rendezte meg a roma írók, költők, újságírók és alkotóművészek országos konferenciáját. A tanácskozás résztvevői megvitatták, hogy milyen szerephez jut a ci­gányság kultúrája, közműve­lődése és oktatása a kormány középtávú intézkedési cso­magjában. Az olvasók itt ve­hették elsőként kézbe az Or­szágos Cigány Önkormányzat új folyóiratát, a Világunkat, és megalakult a Cigány Alko­tók Közössége is. Miért vannak a világban? Miért vagyunk a világon? - tehetnék fel a kérdést a cigány ki­sebbségi önkormányzatok. E testületek irodáinak ajtaján ugyanis gyakran zörgetnek segélyt, vagy gondjaik megoldását váró emberek. A képviselők válaszképpen azonban legtöbbször tehetetlenül kénytelenek széttárni a kezüket. A törvények sze­rint ugyanis „csak” a kulturális autonómia letéteményesei az önkormányzatok. Pénz híján többségük viszont ennek a fel­adatnak is alig, vagy egyáltalán nem tud eleget tenni. Az állami támogatásból - mint az egy megyénkben végzett felmérésből kiderül - gyakran még a iroda működtetésére sem futja. Ugyanakkor a települések, főleg a kisebb falvak többsége nincs olyan helyzetben, hogy mélyen a zsebébe nyúlhasson. Éppen ezért fogalmazódott meg, hogy törvényben kellene rög­zíteni, mi jár a kisebbségi önkormányzatoknak. Legutóbb Szol­nokon az Országos Cigány Önkormányzat szervezte tanácsko­záson már forintosították is az igényeket, a jelenlegi állami tá­mogatás dupláját kérve. Egyes vélemények szerint azonban vétek több pénzt adni a kisebbségeknek. Hiszen - mint a közigazgatási hivatal megfo­galmazta - nem működnek hatékonyan a kisebbségi önkor­mányzatok. Tény, hogy számos helyen a roma vezetők nem is­merik jogaikat, így kihasználni sem tudják. Ám a lehetőségekre felhívni a kisebbségi képviselők figyelmét nem pénz, hanem jóakarat kérdése. Mint például az is, hogy szélesítsék a kisebb­ségi önkormányzatok jogait. Nem hatósági feladatok - mint például a segélyezés - átruházásáról lenne szükség, hanem a döntésekbe való beleszólás biztosítására. Annál is inkább, mert mindezek híján látszatintézményekké válhatnak a kisebbségi önkormányzatok, melyek csupán az ország nemzetközi megíté­lésében jelentenek egy piros pontot. Teleki József Átalakul a kisebbségi választások rendszere Újra éledő jelölőgyúlések Reformra szorul a kisebbségi önkormányzat választás rend­szere - derült ki a tavaly októberi voksolások után. A szükséges változtatásokról már döntött a kormány. Az ombudsman munkatársa reményei szerint egy másik fontos kérdés, a kiseb- ségek parlamenti képviselete is hamarosan megoldódhat. A változtatások közül a leg­fontosabbnak az időközi ki­sebbségi választás bevezetését tarja a legfontosabbnak a nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosának munkatársa. Bellánszki Gyula úgy vélte, semmiféle alkot­mányos kötelezettség nincs a rendes választás után egy, év­vel a pótválasztások megtartá­sára. Ugyanakkor eddig, ha a valamilyen okból megszűnt egy kisebbségi önkormányzat, annak újraalakítására csak a soron következő választások­kor volt mód. Az időközi vok­solás lehetőségének megte­remtésével mód nyílik arra, hogy ha egy kisebbségi képvi­selő testület feloszlik, akkor három hónapon belül újat hozzanak létre a településen élők. A tervek szerint 2002-ben a települési és a kisebbségi ön- kormányzati választásokat két külön időpontban rendeznék meg. A kisebbségi képviselő­állítás módja is megváltozna. Minden faluban és városban jelölő gyűlések döntenének arról, hogy kiknek a neve ke­rül fel a szavazólapra. Bel­lánszki Gyula szerint erre azért van szükség, mert a ta­valyi választások után kide­rült: vannak olyan képviselők, akik négy évvel ezelőtt még teljesen más kisebbség érde­keiért „harcoltak”, mint most. Az ombudsman munkatársa szerint közel lehet a megoldás a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyében is. A hat parlamenti párt és a 14 ki­sebbség érdekeit ugyan nem könnyű egyeztetni, de meg­születhet az egyetértés. Bellánszki érdeklődésünkre elmondta, hogy a kisebbségi parlamenti képviselők válasz­tásának vagy delegálásának kérdésében az utóbbit támo­gatná a többség. Nagy vitára mégsem ez, hanem a kisebb­ségi képviselők jogai adnak okot. Áz Alkotmánybíróság határozata ugyanis csak az or­szággyűlési képviselet megte­remtéséről szól, arról nem, hogy ugyanazok a jogosítvá­nyok megilletik-e őket, mint más honatyákat. Jelet hagyni papíron, lelkeken „A tudás nem elég, a szaktudás már jobb, az élni tudás jó, a va­lamivé válás tudása - igen, ebben rejlik a mi célkitűzésünk.” Rachel Cohen gondolatát olvasva, a francia pedagógus ered­ményei ösztönözték Barta Jenónét, hogy számítógépes progra­mokkal segítsen írni-olvasni tanuló roma növendékeinek. Rachel Cohen gondolatát 15 éves tanári tapasztalattal egy konfe­rencián olvasta Barta Jenőné, a szolnoki Pedagógiai Intézet elő­adója. A francia pedagógus be­vándorlók gyermekeit tanította írni, olvasni számítógépes prog­ramok segítségével. Cohen eredményei arra ösztönözték az informatika szakos tanárnőt, hogy hasonló programot indítson a részképességekben gyenge roma tanulók számára.- Akiknek alsó tagozatban „csak” az írással, olvasással vagy a matematikával van gondjuk, azok felső tagozaton zavarják az órákat, nem figyelnek, nehezen késztethetők munkára, nem feje­zik be 16 éves korukig az általá­nos iskolát. Ezek a gyerekek sem így indultak - vallja Barta Je­nőné. - A számítógépet szakköri munkára, tehetséggondozásra használják az iskolák, felzárkóz­tatásra nem. A komputer nem he­lyettesíti a hagyományos peda­gógia módszereket, hanem haté­konyan kiegészíti őket. A roma gyerekek az első pillanatban le­mérik, ki az, aki elfogadja őket, s ahhoz erősen kötődnek. Táboroz­tam velük, megismertem a szo­kásaikat, tehetségeket találtam a csoportjaimban. Személyes konf­liktusom sosem volt, de talán a kollégáimnak is kevesebb gondja adódott azokkal, akik részt vettek a számítógépes foglalkozásokon - mondja Bartáné. Hazánkban majd minden ci­gány gyermek iskolába jár, kivé­telek azonban akadnak, mivel a szülők ma is úgy tartják, neveim csak ők nevelhetnek. Az iskolá­nak kell megszólítani a szülőket, akik ha látják, olyasmire tanítják a gyerekeiket, amire nekik remé­nyük sincs, szívesen elengedik a csemetéket.- Szórólapokat adtam, bemu­tatókat tartottunk, minden mun­kájukat hazavitték a gyerekek. A szülők látták, hogy érdemes. A gyerekek pedig, akik nem értet­ték, miért fontos írni-olvasni, ott ragadtak a monitor előtt, megsze­rették a papírt és a ceruzát. Örö­met okozott nekik, hogy jelet hagytak a papíron, vagy a képer­nyőn. Időben kell segíteni, hogy ne növeljék az írástudatlanok számát. V. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom