Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

2. oldal Világtükör 1999. április 24., szombat Kitüntették Helmut Kohlt A volt német kancellár magas elismerésben részesült: Helmut Kohlnak az amerikai Kelet­nyugati Intézet - a most első ízben odaítélt - az „Évtized Ál­lamférfija” kitüntető címet adományozta. A New York-i Manhattan szállodában rende­zett ünnepségen mintegy tucat hivatalban lévő és egykori ál­lam- és kormányfő, köztük Or­bán Viktor miniszterelnök lehe­tett tanúja, amint George Bush volt amerikai elnök átnyújtotta a kitüntetést. Kohl, aki 1982 és 1998 kö­zött volt Németország kancel­lárja, rövid beszédében közölte: a német nép és személy szerint ő maga úgy érzi, hálával tarto­zik az Egyesült Államoknak, ami különösen érvényes a má­sodik világháborút, Németor­szág vereségét követő évekre. Derűlátóan szólva a koszo­vói rendezés lehetőségéről, hozzátette: „A borzalmas szen­vedés ellenére, amelynek Ko­szovóban tanúi lehetünk, mégis meggyőződésem: soha nem volt ennyi kínálkozó lehetősé­günk, hogy a szabadság új idő­szakába lépjünk. Most a XX. század tapasztalatainak fel- használásával egy jobb évszá­zadot teremthetünk.” Újabb „lopakodó”: a MiGr-35-ös Kiválasztott közönség előtt mu­tatták be Moszkva mellett az orosz katonai repülőgépipar legújabb termékét. A MiG-35- ről van szó. Ez léphetne a jelen­leg ismert legkorszerűbb típus, a MiG-29 örökébe, amely a magyar légierő felszereléséhez is hozzátartozik. A lehetséges utód 1,6-2,6- szoros hangsebességgel képes repülni és erős hajtóműveivel, korszerű felépítésével rendkí­vül mozgékony. Fegyverzete mind a gép belsejében, mind annak testén elhelyezhető, ami tovább nehezíti felismerését: a gépen levő fegyverek ugyanis félrevezetik a radarokat. A MiG-35-öst egyébként - az amerikai Lopakodó bom­bázó mintájára - jelentős mér­tékben műanyaggal burkolták, ami a felderítését igencsak megnehezíti. Miközben a nyugati szakér­tők szerint az új orosz harcigép műszaki tulajdonságai igen jók, éppen ezért kérdéses, lesz-e a válságos orosz államháztartás­nak elegendő pénze arra, hogy sorozatban építsék. Ha nem lenne, máris van jelentkező: hí­rek szerint a kínaiak készek fi­nanszírozni a további fejlesz­tést, amennyiben utána Kíná­ban gyártják a MiG-35-öt. Ferenczy Europress 1949 - NW CSÁK ELEMÉR JELENTI WASHINGTONBÓL Ünnep - ünnepélyek nélkül A csúcs résztvevői értekezletet tartottak Koszovóról Bevessen-e a NATO szárazföldi alakulatokat és mikor? - ez volt annak a rendkívüli csúcsértekezletnek a fő témája, ame­lyet a jubileumi megemlékezés előtt tartottak Washington­ban. A kibővített észak-atlanti szövetség vezetői háromnapos tanácskozáson vesznek részt az amerikai fővárosban. A ma­gyar küldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Szabó János és Végh Ferenc megérkezése fotó: feb/reuters Washington a NATO-csúcs jegyében tölti a hét végét. A kormányzati negyed egy részét lezárták, az ott dolgozó állami alkalmazottakat szabadságol­ták, a tömegközlekedési esz­közök helyett szirénázó, vil­logó limuzinok száguldoznak a Fehér Ház környékén. Az ame­rikai házigazdák eredetileg az 50. évfordulóhoz méltó, pará­dés ünnepségre készültek, amelyen a három új tagorszá­got is köszöntik, de a koszovói háború miatt a rendezvényso­rozat visszafogottabbá vált. Nem húztak el az égen va­dászrepülőgépek, de volt kato­nai tisztelgés, a fogadásokon elmaradt a szmoking és az es­télyi, elég a sötét viselet, csök­kentették a bankettek számát, viszont több érdemi munka- megbeszélést tartanak. Itteni megfigyelők úgy lát­ják: a tagországok többsége immár hajlik arra, hogy ne csak a levegőből próbálják térdre kényszeríteni Szlobodan Milosevicset. Javier Solana fő­titkár ugyan tegnap elismerés­sel szólt arról, hogy az elmúlt hónapban a NATO gépei 9000 sikeres felszállást hajtottak végre, de ő is kénytelen volt beismerni, hogy a belgrádi ve­zetés hajthatatlan maradt. A szövetség eredetileg azt ter­vezte, hogy a rendezési feltéte­lek kikényszerítése, azaz Milo­sevics kapitulációja után küld szárazföldi csapatokat Koszo­vóba, most viszont úgy tetszik, megfordul a sorrend. Bili Clinton amerikai elnök ezzel kapcsolatban azt mondta: „A szárazföldi csapatok beve­tése egyelőre csak lehetőség, de bizonyos feltételek mellett megtörténhet.” „Gyorsan kell lépnünk, ha a körülmények megérnek” - fogalmazott George Robertson brit védelmi miniszter. Most az a kérdés, hogy megértek-e ezek a bizo­nyos körülmények, és ha lép a NATO, használhatja-e felvo­nulási területnek Macedóniát? A megemlékezés mind­azonáltal a napi feladatok mel­lett sem maradt el. Ott, ahol 50 esztendeje megtartották a NATO alakuló ülését, péntek délben a 19 tagállam egy-egy katonája ünnepélyesen elhe­lyezte országa lobogóját, és az állam- és kormányfők - köztük Orbán Viktor - méltatták a ju­bileum jelentőségét. A protokolláris rendezvé­nyekben bővelkedő első nap után ma a NATO-országok ve­zetői plenáris ülést tartanak, amelynek feladata az új straté­gia elfogadása, a szövetség jö­vőbeni feladatainak meghatá­rozása. Vasárnap az úgyneve­zett partnerországokkal ta­nácskoznak a NATO tagjai. Erre az értekezletre Orosz­ország - a NATO jugoszláviai akciói miatt - nem fogadta el a meghívást, az orosz zászló mindazonáltal ott lobog a 25 partner nemzeti jelképe között, * A NATO-csúcsértekezleten tartózkodó Orbán Viktor mi­niszterelnök pénteken a Wa­tergate Hotelban találkozott Gerhard Schröder német kan­cellárral. Űj Marshall-segély előkészületei folynak Brüssz-'^en a balkáni térség újjáépítésére Belgrad végre enged a nemzetközi nyomásnak? A hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy Jugoszlávia elfogadta a nemzetközi katonai jelenlétet Koszovóban - kö­zölte pénteken újságírókkal Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök jugoszláviai különmegbízottja. Hozzáfűzte, hogy a kül­földi erők összetételét egyeztetni kell a jugoszláv féllel. Korábban eléggé ellentmondá­sos hírek érkeztek Viktor Csernomirgyin és a jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics tárgyalásairól, a megbeszélé­sek során a rendezéssel kap­csolatban állítólag elfogadott hat pontról. Ezek között Milo­sevics még elutasította a kato­nai ellenőrzést, és kizárólag civileket engedett volna a tar­tományba, ami viszont a szö­vetségesek számára nem volt elegendő. Carl Bildt volt svéd minisz­terelnök még nem döntött ar­ról, hogy elvállalná-e a balkáni közvetítő szerepét, amennyi­ben Kofi Annan ENSZ-főtitkár felkérné őt erre a feladatra - je­lentette ki Bildt pártjának szó­vivője, Jacob Broberg. Mel­lette két másik politikus neve is szóba került: Franz Vra­nitzky volt osztrák kancellár és Flavio Cotti leköszönő svájci külügyminiszter. Tervek a háború után A NATO-tagállamok 22,8 mil­liárd eurós segélyterven dol­goznak, hogy biztosítsák a Balkán hosszú távú stabilitá­sát, elősegítsék a demokrácia kibontakozását a délkelet-eu­rópai térségben. Meg nem ne­vezett német kormányilletéke­sek elmondták, hogy a követ­kező öt esztendőben évi átlag 4,6 milliárd euróra lesz szük­ség a térség - benne Jugoszlá­via - újjáépítésére, gazdaság- fejlesztési terveire. A segély­alapot egy olyan jellegű in­tézmény kezelné, mint a frank­furti székhelyű Újjáépítési Hi­telügynökség, amely a máso­dik világháború után a nyugat­európai újjáépítést célzó Marshall-tervet is' kezelte. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank becslései szerint Bulgáriának, Romániának, Al­bániának és Macedóniának legkevesebb 9,2 milliárd euró- nyi hitelre van szüksége ahhoz, hogy ellentételezze a menekül­tek ellátásához és a külkeres­kedelmi hiány pótlásához szükséges költségeket. Az első lépést már megtet­ték a nyugati hatalmak, amikor Macedónia és Albánia számára két évre adósságkönnyítést biztosítottak, ami az Európai Uniónak 92 millió euróba ke­rül majd. A végösszeg azonban sokkal magasabb lesz - közöl­ték a német források. (Egy euró körülbelül 250 forintnak felel meg.) Sok a katonaszökevény Jugoszláviában egyre nő a ko­szovói háborút elutasítók száma, amit az is megerősít, hogy a hadsereg példátlan kényszersorozási hullámmal igyekszik feltölteni sorait. A Connection nevű, a katonai szolgálatot megtagadók érde­keit képviselő német egyesület szóvivője, Rudi Friedrich el­mondta: a NATO-csapások kezdete óta rendőri és katonai járőrök Jugoszlávia egész terü­letén - utcán, buszokon - iga­zoltatják a fiatal férfiakat. Aki nem tud igazolványt felmu­tatni, azt elviszik. Egyes értesülések szerint a „kényszerbehívók” célzottan irányulnak azon személyek el­len, akik korábban fölemelték szavukat Milosevics elnöknek a rendezést hátráltató háborús politikájával szemben. Goran Milanovics, a Béke és Nemzetközi Megértés Kez­deményezés (Ifias) ügyveze­tője Bonnban azt állítja, hogy az utóbbi hetekben ötvenezer fiatal tagadta meg a bevonu­lást, illetve szökött meg a had­seregből. Elsősorban monte­negrói, valamint vajdasági ro­mán és magyar fiatalokról van szó, akik nem látják be, miért kellene a szerbek érdekeiért harcolniuk. Az újvidéki kato­nai börtön már zsúfolásig meg­telt olyan személyekkel, akik el akarták kerülni a katonai szolgálatot. A büntetés öt évtől halálos ítéletig teljed, utóbbi azonban meglehetősen ritka. Támadás a tévé ellen A jugoszláv hatóságok szerint kilenc halálos áldozata van az RTS szerb televízió egyik belgrádi székháza elleni pén­tek hajnali bombatámadásnak. Az adás újrakezdése után nem sokkal az RTS felvételeket mutatott lerombolt székházáról és a tűz oltásáról. A NATO gépei most éjszaka hajtották végre az egyik legnagyobb pusztítást végző támadássoro­zatot, s ennek keretében más televíziós átjátszóadókat is tá­madtak a fővárosban. Milosevics interjúja közben szakadt meg a belgrádi tévé adása fotó: feb/reuters Hírek röviden Levélbomba Meciar pártjának Robbanóanyagot tartalmazó levélbombát kézbe­sítettek a Meciar vezette Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom székházába. Értesülések szerint a levélbombát Csehországban adták fel. A szer­kezetet a tűzszerészek hatástalanították. Megbetegedések Csernobil miatt Bécsi jelentés szerint a 13 évvel ezelőtti cserno­bili atomerőmű-katasztrófa még ma is érezteti ha­tását - Ausztriában is. Egyre több orvostól érke­zik jelzés, hogy nőtt a pajzsmirigy-megbetegedé- sek száma, s ezt az 1992-től az osztrák tartomá­nyokban felvett statisztikai adatok is igazolják. Kérlelik Jasszer Arafatot Moszkva szerint a palesztinoknak el kell halasz- taniuk államuk május 4-ére tervezett kikiáltását, és meg kell hosszabbítaniuk az Izraellel folyta­tandó tárgyalásuk időszakát. Arafatot több ország vezetője is arra kérte az utóbbi hetekben, hogy a palesztinok gondolják át szándékukat, az önálló állam egyoldalú kikiáltását, mert félő, hogy az megtorló intézkedéseket vált ki Izraelből, például Ciszjordánia egyes részeinek annektálását. Ukrajna a békepartnerség ellen A kijevi parlament pénteken úgy szavazott, hogy Ukrajna függessze fel részvételét a NATO béke­partnerségi programjában, és állítsák le a rakéta­kilövő berendezések megsemmisítését. Elhalasztották a sztrájkot A négy legnagyobb román szakszervezet május 24-ére halasztotta a hétfőre meghirdetett általá­nos sztrájkot. E döntéssel időt akarnak adni a kormánynak arra, hogy teljesíthesse ígéreteit. Lövöldözés, ezúttal Angliában Hat ember megsérült a karján és a lábán, amikor Manchestertől északra, Rochdale-ben egy autó­ból rálőttek egy buszmegállóban várakozó uta­sokra. A rendőrség szinte percekkel a merénylet után elfogta a tetteseket. Amerika fél az ámokfutóktól Az interneten szervezkedtek a denveri tömeggyilkos diákok Politikai beállítottságából nem csinált titkot a két denveri ti­nédzser ámokfutó, akik szerdán vérfürdőt rendeztek iskolá­jukban, s esztelen lövöldözésük tizenöt halálos áldozatot kö­vetelt. Utóbb maguk ellen fordították fegyvereiket. Hitler iránti feltétlen odaadá­sáról az egyik elkövető, Eric Harris még azon a saját inter­netes oldalon is beszámolt, amelyet a diákok önkéntes alapon tölthetnek ki. S amikor társával, Dylan Klebolddal tü­zet nyitott az iskola étkezőjé­ben, már a második lövés le­adása után a Führert kezdték el éltetni. Harris egyébként az egyik internetes szolgáltató web-ol- dalán azt is pontosan leírta, miként kell bombát készíteni. A képernyőt ördögökkel, rob­banószerkezetekkel és halál­fejekkel díszítette. A szöveges rész utolsó mondatát pedig németül írta le: „Ich bin ein Ausländer”, azaz „Én külföldi vagyok” - állította magáról. Az internetes cég szóvivője, Kim McCreery szerint még nincs teljesen bizonyítva, hogy az oldal valóban Eric Harristól származik. Az aktuá­lis tények mellett ugyanis gyakorta tűnnek föl hamisít­ványok is. A web-oldalt ennek ellenére természetesen a föl­fedezést követően azonnal le­szedték a rendszerről, és az adatokat átadták kivizsgálásra a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI szakértői számára. A detektívek azt remélik, hogy sikerül kideríteniük: vajon mi­lyen elektronikus leveleket küldhették, milyen címekre és milyen tartalommal a tettesek. Joggal föltételezik ugyanis, hogy Harris és Klebold egy ki­telj edt hálózat tagjai voltak, és más hasonló tömeggyilkossá­gok előkészületeiben is részt vettek. Ha ez a feltételezés be­igazolódik, az egyébként is rettegő szülők, gyerekek és pedagógusok soraiban eddig soha nem tapasztalt pánik tör­het ki. Amerika teljesen ta­nácstalan. (gyulay)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom