Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-22 / 93. szám

1999. április 22., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör Megalakul a cigányügyi tárcaközi bizottság Az ombudsman tetteket vár Nem félretolható, elodázható tervezetekre van szükség, sokkal inkább konkrét intéz­kedés, pénz és társadalmi el­fogadottság hiányzik a cigány népesség életkörülményeinek és társadalmi helyzetének ja­vításához - nyilatkozta a Ferenezy Europress érdeklő­désére Kaltenbach Jenő om­budsman. A kisebbségi jogok országgyű­lési biztosát azután kérdeztük, hogy a kormány bejelentette: Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter elnökletével cigányügyi tárcaközi bizottság létrehozását kezdeményezi a legnépesebb hazai kisebbség helyzetének javítása érdekében. Az 1997-ben, még a Hom- kabinet idején elfogadott intéz­kedéssorozatból úgyszólván semmi nem valósult meg, és a mai napig nem tudja senki, hogy a kormány mennyi pénzt áldozott a cigányság életkörül­ményeinek és társadalmi hely­zetének javítására, s „eltűntek” a programért felelős vezetők is - nyilatkozta Kaltenbach. Az ombudsman reméli, hogy a mostani elhatározást tettek is követik, mert, mint mondta, a felvállalt probléma nagyon is valós. A cigány közösség leg­nagyobb gondja az alulképzett­ség, amely egyben társadalmi beilleszkedésük legfőbb gátja is. Ugyanakkor a cigánysággal szemben meglehetősen nagy el­lenszenv tapasztalható,' amely csak következetes és példamu­tató közéleti magatartással tör­hető meg. A kisebbségi om­budsman szerint csak az egész társadalmat érintő szociális fe­szültségek oldódása esetén re­mélhető, hogy az emberek megértőbben viszonyulnak a cigánysághoz. - horváth ­Űj támogatási rendszer csak 2001. január 1-jétől Gyógyszerártárgyalások Pénteken kezdődnek a gyógy­szerár-támogatásokról szóló tárgyalások, amelyeken a gyógyszergyártók, a szak­tárca és az egészségbiztosító szakemberei egyeztetnek az idei, zárt támogatási keret felosztásáról - tájékoztatta lapunkat Kerekesné dr. Ne­mes Mária, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője.-Július 1-jétől életbe lép-e az új támogatási rendszer? - kér­deztük a főosztályvezetőt.- A most pénteken kezdődő tárgyalások nem a támogatási rendszer átalakítását szolgálják, hanem az idei, zárt gyógyszer- kassza betartását - mondta Ke­rekesné. - Az egyeztetések tétje az 1999. évre rendelkezésre álló 123 milliárdos keret elosz­tása. Az új gyógyszertámoga­tási rendszer pedig csak 2001. január 1-jétől lép életbe.-A hazai gyógyszergyártók szerint képtelenség a lakossági terhek növelése nélkül kijönni a zárt kasszából.-Ha ezt sugallják a közvé­leménynek, akkor minden jó tervet meg is tudnak hiúsítani. Mi az orvosi szakmai kollégi­umok véleménye alapján, egy- egy konkrét hatóanyaghoz kö­tötten állapítjuk meg a támoga­tást. Méghozzá úgy, hogy a ha­tás mellett a mellékhatásokra is tekintettel leszünk. Az a tárgya­lási álláspontunk, hogy a bete­gek terhei lehetőleg ne növe­kedjenek tovább. N. ZS. Szeptembertől még nem kötelező a NAT Kevesebb iskola, több pénz A központi finanszírozást és az oktatás minőségét is növeli majd az új közoktatási tör­vény - mondta tegnap Po- korni Zoltán. Az oktatási miniszter szerint ma mintegy kétszázezerrel ke­vesebb gyerek jár iskolába, mint 1990-ben. Emiatt egyre inkább szükségessé vált a hazai közoktatás bizonyos mértékű átszervezése. Pokomi Zoltán elmondta: az aggasztó statisztikák ellenére a közoktatási törvény előterjesz­tett módosításával nem kíván­ják csökkenteni az iskolák köz­ponti finanszírozását. Sőt a normatív támogatást nyolcvan­ról kilencven százalékra emelné a tárca javaslata. így ja­vítani lehetne az oktatás minő­ségét is, amihez kerettanterv bevezetését is szorgalmazzák a törvényalkotók. A hazai gya­korlatban ugyanis ahány iskola, annyi oktatási program van. Az idén szeptembertől a Nemzeti Alaptanterv (NAT) még nem lesz kötelező, csupán választható. A 2001. évi isko­lakezdésnél azonban már min­denütt a NAT szerint folyik majd az oktatás, amennyiben a parlament elfogadja a terveze­tet - mondta a miniszter a me­gyei jogú városok és iskola- fenntartók képviselői előtt teg­nap Budapesten. (h. gy.) A kormány nem osztozkodik A kormány a jövőben is kész konzultálni szociális partnerei­vel a költségvetési, adó- és járuléktörvény-tervezetekről, ám a felelősségét nem hajlandó megosztani - derült ki az Érdek­egyeztető Tanácsot (ÉT) felváltó új fórum, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tegnapi első ülésén. A munkavál­lalói oldal néhány képviselője szerint újra bebizonyosodott, hogy a kabinet bérkérdésekbe nem enged beleszólást. Az Országos Munkaügyi Ta­nács első, ideiglenes alapsza­bályt is alkotó összejövetelén már senki sem vitatta, hogy az ÉT megszűnésével a társa­dalmi párbeszéd egy szakasza lezárult, ám a hogyan tovább- ról élénk vita alakult ki. A kormányzati álláspont szerint az OMT nem arra való, hogy azon a szociális partne­rek a költségvetési, adó- és já­ruléktervezetek vitája ürügyén politikai demonstrációt foly­tassanak, de a más helyszíne­ken tartott szakértői konzultá­cióknak nincs akadálya. A tanácskozáson megjelent tíz munkáltatói szervezet kép­viselői többnyire egyetértettek ezzel az állásponttal, viszont a hat munkavállalói szövetség vezetőinek egy része úgy vélte: a szakszervezeti jogok csorbítását jelenti, hogy az Orbán-kormány nem óhajt az új fórumon bérkérdésekben egyezkedni. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek társelnöke szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán milyen jogosítvá­nyok gyakorlását engedi majd az OMT-nek a a munkaügyi kapcsolatokba „erőszakosan beavatkozó” kabinet. Hasonló álláspontra helyezkedett az MSZOSZ is, s noha lapzártánk idején még javában tartott az ideiglenes alapszabály-terve­zet fölötti, ellentmondásos hangulatú vita, nagy valószí­nűséggel nem lesz teljes a do­kumentumot aláírók köre. Borsik szerint a szakszerve­zetek vagy meghajolnak a kormányakarat előtt, vagy összefognak, és ha kell, de­monstrációkon fejezik ki nem­tetszésüket. Takács Mariann Segély helyett munkabért adnak Várhatóan több tízezer, többszörösen hátrányos helyzetű, ál­lás nélküli ember gondját enyhíti majd az az összességében 2 milliárd forintos keret, amelynek felosztásáról a helybéli munkaügyi központok közreműködésével hamarosan dön­tenek a Szociális és Családügyi Minisztériumban. A közmunkaprogramok meg­valósítását serkentő, immár negyedik esztendeje meghir­detett pályázatra május 3-ig je­lentkezhetnek azok a szerve­zetek, amelyek az erre vonat­kozó jogszabály értelmében is hivatottak közfeladatok ellátá­sára. E körbe tartoznak többek között a települési önkor­mányzatok és azok társulásai, az Országos Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat irányítása alatt álló egyes szervezetek és a területfejlesztési tanácsok. A közmunkák sorában sze­repel mindenekelőtt az ár- és belvízkárok megelőzése és el­hárítása, a közút- és vasútépí­tés, a csatornázás, a környe­zetvédelem, a falu- és város- szépítés illetve a karbantartás. Fekete Lászlótól, a szociális tárca tanácsosától megtudtuk: az elnyert pénz a munkanélkü­liek, a rendszeresen szociális segélyben részesülők, vala­mint a hazánkba befogadott, ám elhelyezkedni nem tudók munkabérének megteremtésé­hez, foglalkoztatásához nyújt 90 százalékos fedezetet. E tá­mogatás révén tehát a korábbi segélyt fizetés válthatja fel. Jelenleg a mintegy 400 ezer munkanélküli egynegyede halmozottan hátrányos hely­zetű. Ennyien vannak azok, akik mostoha körülmények között élnek, ráadásul semmi­féle szaktudással nem rendel­keznek. Legtöbbjüknek még a távolabbi környékükön sincs kilátásuk tisztes megélhetésre. A szakképzettek helyzete valamivel jobb. Gondjaik megoldásához az idén további 9 milliárd forinttal járulnak hozzá más tárcák. E pénzből van esélyük, hogy az újonnan induló beruházásoknál találja­nak munkát. A foglalkoztatást így segítő források azonban egyelőre lényegesen szőkéb­bek a kelleténél. A 2 milli- árdra ötszörös, a másikra két­szeres az igény. Cs. B. J Szövetkezetek: lenni vagy nem lenni? A falu népességmegtartó ereje és a demokrácia jövője függ a szövetkezetektől, ezért a szocialista párt legfontosabb felada­tának tartja megvédem ezeket a szétverésükre irányuló tö­rekvésektől - jelentette ki szerdán Gyulán, az MSZP Or- szág(rész)gyűlésén Kovács László pártelnök. A szövetkezetek sorsáról a közeljövőben kíván dönteni a kormány. A ritkábban ülésező parlamenti vitát pótlandó kér­deztünk kormánypárti és el­lenzéki agrárszakértőket. Orosz Sándor (MSZP) sze­rint a falu népességmegtartó ereje és a demokrácia jövője függ a szövetkezetektől, s egyben rajtuk is múlik a falusi társadalmat stabilizáló tehető­sebb középréteg kialakulása. Bebesi István, a mezőgaz­dasági bizottság fideszes alel- nöke szerint a jól működő ha­gyományos és az új típusú szövetkezeteknek egyaránt he­lyük van a mezőgazdaságban. A hagyományos szövetkeze­tek közül az eredményeseket át kellene alakítani valamilyen gazdasági társasággá úgy, hogy közben megőrizzék mű­ködőképességüket. A Független Kisgazdapárt szövetkezetpolitikájának sa­rokkövét a családi gazdasá­gok, illetve a termelők össze­fogásával létrehozott új típusú szövetkezetek képezik. A kis­gazdák is azon a véleményen vannak, hogy a jól működő termelőszövetkezeteknek át kell alakulniuk, a többiek pe­dig szerepet vállalnának a csa­ládi gazdaságok számára szükséges szolgáltatások szer­vezésében. Torgyán József pártelnök szerint a szövetkezeti törvény módosítása nyomán a kívülál­lóknak lehetőségük lenne a vagyon kivitelére, a szövetke­zeteket pedig hitellel segíte­nék az üzletrészek pénzbeni megváltására. Raskó György, az MDNP agrárszakértője nem tartja sze­rencsésnek a szövetkezetek további szétverését, a kiválás lehetővé tételét, mivel a tée­szek tagsága közösen akar gazdálkodni. Újvári Gizella Parlamenti vitanap. A Ház- bizottság április 29-i ülésén születik döntés arról, hogy mi­kor tartson politikai vitanapot a parlament a Fidesz kezdemé­nyezésére az ár- és belvízhely­zet ügyében - közölte tegnap újságírókkal Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke. Zárt ülés után. Magyarország további szerepvállalása jelen pillanatban nem indokolt a ko­szovói válságban - közölte Szent-Iványi István, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a testület zárt ülését kö­vetően. Hozzátette: sem politi­kailag, sem katonailag nem in­dokolt egy esetleges északi szárazföldi hadművelet meg­kezdése. Ingatlanvizsgálat. Valószí­nűleg május első hetében ül össze az Országgyűlés Alkot­mányügyi Bizottságának párt­ingatlanokkal foglalkozó albi­zottsága. A testületnek állást kell foglalnia: mely szervezet tekinthető minősített pártnak. Autópálya-fejlesztés. A tíz évre szóló, nettó 600 milliárd forint értékű autópálya-fejlesz­tési program költségeinek két­harmad részét államilag garan­tált hitelből finanszírozzák majd, ám kötvénykibocsátás­ban is gondolkodnak a szakem­berek - jelentette ki Katona Kálmán miniszter. A tárca a kormánytól megbízást kapott egy húszmilliárd forintos, négyéves árvízvédelmi prog­ram kidolgozására is. Csurka nem fizetne. Elkép­zelhetetlen és elviselhetetlen lenne, ha Magyarországnak egyszerre kellene állnia a ko­szovói háború okozta kiadáso­kat és a korábban felvett hitelek kamatterheit - hangoztatta szo­kásos szerdai sajtótájékoztató­ján Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke. Dávodi ítélet. Személyiségi jogi pert nyert a dávodi kislány és édesanyja az Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyermek- és Csa­ládvédelmi Szövetséggel, il­letve a bajai lelkésszel szemben a Budai Központi Kerületi Bí­róság szerdán kihirdetett első­fokú ítélete szerint. A határozat 200-200 ezer forintos nem va­gyoni kártérítést ítélt meg a sér­tettek részére. Az erőszak ellen. Több mint 7000 szülő aláírásával tiltako­zott a médiában jelentkező erő­szak ellen. A kézjegyeket tar­talmazó íveket szerdán adták át Szemkeő Juditnak, az oktatási tárca közigazgatási államtitká­rának. Az aláírók arra kérik a kormányt, hogy a fejlődő gyermekek lelki egyensúlya ér­dekében lépjen fel a médiában naponta megjelenő agresszivi­tás ellen. Elment az utolsó polihisztor. Az életének 87. évében elhunyt Hegedűs Gézát teg­nap kísérték utolsó útjára tisztelői. A főváros által adományozott díszsírhelynél Demszky Gábor főpolgármester búcsúzott a József Attila-díjas írótól. fotó: feb/diósi imre Belvízre ború Márciusban - az előző havi emelkedést követően - csök­kent a lakossági bizalmi index értéke - derül ki a GKI Gazda­ságkutató Rt. felméréséből. Az adatok szerint az 1997. év derekától dinamikusan emel­kedő mutató a múlt év közepe óta folyamatosan csökken. A legnagyobb visszaesés az or­szág gazdasági helyzetének megítélésében következettbe: a megkérdezettek rosszabbnak értékelték az elmúlt egy év eredményeit, mint februárban. A hét régió közül egyedül Észak-Magyarországon nem romlottak a lakosság várakozá­sai. A borúlátás leginkább az Alföld északi részén - Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - erősödött. Ebben az ár- és belvíz is ludas lehet. «24 99.04.21. 1. régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország (Nógrád. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala megye) 6. régió: Kőzép-Dunántúl ( Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. régió: Dét-Dunántól (Baranya, Somogy, Tolna megye) ..........rjàÉMëaj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom