Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-02 / 77. szám
1999. április 2., péntek Tükör 9. oldal Kifizetődő a ruhaipari bérmunka Mezőtúron Minden termékük külföldre kerül Az elmúlt években mindig tudott fejleszteni a mezőtúri Silu- ett Rt. A felsőruházati cikkek bérmunkában történő előállításával foglalkozó cég - mivel piaca bővült - idén létszámfejlesztést is tervez. A tavaly 385 millió forintos árbevételt elért társaság 240 embernek ad munkát a városban. Szerencsés helyzetben vannak, mivel kialakult, biztos megrendelői körrel rendelkeznek. A szorgos és ügyes leány-, asszonykezek alól kikerülő dzsekik, kabátok és egyéb felsőruházati cikkek mindegyike külföldön talál gazdára. Termékeik legnagyobb része Németországba kerül, de dolgoztat a társaságnál holland és osztrák cég is. Pozíciójuk megtartásához elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés. Az elmúlt években telephelyeik is megújultak, tetszetős külsőt kaptak. Emellett ügyelnek arra is, hogy érdemes legyen náluk munkát vállalni. 1998-ban el tudták érni, hogy a bérek nagyobb arányban emelkedjenek, mint az infláció, erre idén is jó esélyük van. A közelmúltban voltak az idei szezon ártárgyalásai, amiket Nagyné Horváth Katalin igazgató eredményesnek minősített. A közeljövőben új szalaggal bővítik a termelést, mivel egy angol partnernek is elkezdenek dolgozni. Ehhez a bővítéshez pályázatot is beadnak, mert újabb tizenkét dolgozót szeretnék alkalmazni. A kérelemhez szükséges önrésszel természetesen rendelkeznek. Saját termékben továbbra sem gondolkoznak, megmaradnak a bérmunka mellett. Az igazgatónő elmondta, igen nehéz és kockázatos feladat lenne megkísérelni betörni a piacra, s az ehhez szükséges kapacitással sem rendelkeznek.-ggMegoldás minden gyomproblémára - kedvező áron koraPirposmZte9mergens P°sztemergens Century® 4-5 l/ha 0'\ Motivell Turbo = 5 liter Motiveil + 10 liter Cambio További információ: Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Sebestyén István Tel.: 06 30 944-4810 Növényvédelem BASF I/ A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Mi kell ahhoz, hogy valakiből sztár legyen? Természetesen valamiben kiugró teljesítmény, rendkívüli tulajdonság. Ez azonban önmagában aligha elegendő: az is kell, hogy ezt a teljesítményt széltében-hosszában megismerjék. A népszerűség? Magától sohasem lesz, az bizony „csinál tátik”. A legnépszerűbb magyar A fentiek pedig arról jutottak eszembe, hogy mostanában van egy férfiú, akivel a képernyőn is „úton-útfelen” találkozunk; őt nyilatkoztatják, ahol csak lehet, őt hívják szórakoztató műsorokhoz, s most, hogy a Kincsestár háromszázadik adásához érkezett, vele nyitották a jubileumi programot is tegnap délelőtt. Akiről pedig szó vagyon, ma alighanem az ország legnépszerűbb embere: Koko, a király, ahogy a róla írott könyv címében is áll. Hogy Kovács István kitűnő öklöző, világraszóló eredményei tanúsítják, ám hogy embernek is kitűnő, az épp az említett műsorokban, megnyilvánulásokban derült ki. Ugyanis olyan király ő, aki nagyon is a földönjár, embertársaival mindig, mindenütt megtalálja a közös nyelvet. És bár bunyózik, egyáltalán nem a bunkóbb fajtájából való; neki nemcsak a kötelek között nincs lámpaláza, a mikrofon előtt is magabiztos. Sőt pontos! Milyen színesen tud beszélni magyarul! Igaz, volt idő, amikor a színészet felé kacsingatott, a szavak művésze szeretett volna lenni. Nem véletlen, hogy Fábry is meghívta őt, méghozzá újból, és néhány „szómenetbe” bocsátkozott vele. Sőt a bokszkirályt sikerült eddig nem ismert oldaláról is megismertetnie: szavalt Koko! A vers írójára ugyan már nem emlékezett, szerinte valami Zoltán lehetett, de sorait most is tudta, és mély átéléssel szólaltatta meg őket. Ritka szép pillanat volt, az Esti Showder legemlékezetesebb momentuma. Lám, akinek öklét ellenfelei rettegik, annak ajkáról édesen szálltak fel a költői szavak. Hát ezért is ő ma talán a legnagyobb magyar sztár. Különben csalódást okozott ez a legutóbbi Esti Showder. Sajnálatos, Fábry egyre olcsóbban adja, már a gatyahumomál tart, és ez nem jó jel. Es már nem is annyira magában, mint inkább meghívott, érdekesnek hitt vendégeiben reméli a sikert, ezért vonultatta fel a trónfosztott szépségkirálynőt, Bálint Antóniát, akiről csak azt tudhattuk meg, hogy típusnak hűséges; aztán Frei Tamást, aki főleg keresett eleganciájával „tündökölt”, és Friderikusz Sándort, a versenytársat is azért citálta ide, aki bizony lassan nem találja helyét a médiában. Ugye, milyen múlandó is a dicsőség! Volt idő, amikor azt csinált, amit akart, a szórakoztatás korlátlan ura volt, most pedig keresnie kell, hogy befogadják valahova. Király volt, s lett belőle rabszolga. Lehet, hogy most már akár a közszolgálatiba, elhagyott munkahelyére is szívesen visz- szajönne? Ha hívnák? A médiasztár Sztár persze nemcsak sportoló, showman, éppúgy lehet valaki a médiában is, újságíróként. Közéjük számít Havas Henrik (vagy számított legalábbis hosszú ideig). Neki határozott napjai vannak a televízióban, a reggelek műsorában, valamint az Aktuálisban. Most csütörtök reggel is az ő kezében volt a kantár, ő műsorvezette a Szabadság teret. Néztem a magazint, soijáztak a beszélgetések, de milyen furcsa volt, a mi Havas Henrikünknek mintha nem lett volna türelme, alanyait rendre megszakította, közbe- közbe kotyogott fegyelmezetlenül, személyeskedett feleslegesen. Aztán milyen bántóan lezser volt, ahogy a könnyedség helyett csupán hanyagságból jutott el a pongyolaságig. Felkészületlenségből fakadt lezserség ez! Például: párbeszéd a szakmunkásképzésről, hogy milyen súlyos, illetve sajnálatos helyzet az iskolákban, hogy csaknem minden második szakmunkástanuló kudarcot vall. A műsorvezető közbe akart kérdezni, ám kellő ismeret hiányában láthatóan zavarba jött, s imigyen oldotta meg a kínos helyzetet: Nem jut eszembe (mármint amit kérdezne), mondjon maga valamit, szólt a kérelem a szakértő partnerhez. Csak úgy bele a levegőbe, majd az mond valamit. Furcsa. Aztán jöttek a jászok, velük beszélgetett abból az alkalomból, hogy a jászfényszarui huszárok Boldog határában megrendezik a tavaszi hadjárat egyik ütközetét. Hogy kik is azok a jászok? Havas csak annyit tudott róluk: az egy olyan elkülönült ... S ezzel véget is ért a tudománya. Meghökkentő tájékozatlanság! Egyebeket is sorolhatnék, s több jel árulkodik a műsoron belüli összhang hiányáról, amikor a műsorvezető szerint valaminek jönnie kellenék, ám az nem érkezik meg a képernyőre. Ezek már nem is homokszemek, kődarabok a gépezetben! És az a blazírtság, ahogyan ő partnereit, sőt szóban forgó tárgyait olykor kezeli: unottan, fásultan, mintha megcsömörlött volna az egésztől, arcán méla undor ül. Van, amikor egyszerűen elüti a dolgot egy odavetett kifejezéssel, mondván, marhaság. Állítólag Havas Henrik tanítja is a szakmát, gondolom, tanítványai nem innen veszik tőle a példát, s ha így folytatja tovább, biztosan eltűnik majd az újságírás egéről. Röviden Aki viszont csillagként ragyog, s fényét nem halványíthatja már el senki és semmi: az Psota, így egyszerűen. Neve fogalom, a színészi sokoldalúságé. A televízió abból az alkalomból sugározta vasárnap este (sajnos elég későn) a vele, illetve róla készített műsort, hogy pályatársai 70. születésnapja alkalmából köszöntötték. Ebből láthattunk felvételeket, és különös időutazásban lehetett részünk, a színésznőt újra régi híres szerepeiben csodálhattuk meg, de megmutatta azt is a színpadon, milyen megrendítő pillanatokat tud teremteni, hogy szinte eláll tőle a néző lélegzete, s hogy még ma is képes magasba lendíteni lábát, széles mosoly kíséretében. Különös, egyéni íz van mindabban, amit csinált s amit csinál; akár súlyos tragédiákban, akár könnyű, zenés játékokban. A színészeknek abba a nagy nemzedékébe tartozik ő is, amelyikből már egyre kevesebben vannak. De hol vannak az új Psoták? - kérdezhetjük. Vagy talán vannak, csak épp nem kapják meg a szükséges nyilvánosságot, hogy igazán megismerhessük őket, hogy szárnyára vegye őket is tehetségük folytán a népszerűség? Valkó Mihály A súlyosán mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásáról Ami késik, nem múlik A közelmúltban néhány érintett olvasónk jelezte, hogy az előírt határidőn belUl nem folyósították számukra a súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását. A szolnoki önkormányzat segélyezési osztályának vezetője, Vargáné Túri Márta kérdésünkre elmondta, hogy április 30-ig lehet benyújtani az igényeket erre a támogatási formára. A segély mértéke 7-28 ezer forint között mozoghat, összegét az anyagi helyzet és a családi állapot alapján állapítják meg. Sajnos előttük is ismert, hogy - bár ez a segély nem ilyen célra szolgál - sokan kényszerülnek megélhetésre fordítani e pár ezer forintot is. Mivel a pénzt a központi költségvetésből utalják át, azt kifize téskor az önkormányzatok csupán meghitelezik. így fordulhatott elő, hogy februárban - a helyi „kassza” szűkössége miatt - néhány nappal túllépte az ügyintézés a törvényben előírt 30 napos határidőt. Á fizetés sorrendjét alapvetően az osztályon dolgozó ügyintézők leterheltsége határozza meg. Előfordulhat, hogy valaki előbb, míg más később jut a támogatáshoz, de számukra az elsődleges szempont, hogy mindenki a határidőn belül jusson pénzéhez - nyilatkozta az osztályvezető. Nász Margit, a mozgássérültek megyei egyesületének elnöke úgy tájékoztatott, hogy hozzájuk eddig nem érkezett észrevétel ez ügyben. Mint elmondta, tisztában vannak az önkormányzat szándékainak és anyagi lehetőségeinek különbségével, sőt azzal is, hogy az ügyintézés idejét növelte némi év eleji „biztonsági” várakozás. Ez a jogszabályok esetleges módosításából adódó bonyodalmakat hivatott megelőzni. Ráadásul a benyújtott igények jogosságáról a jegyző határozatot hoz, melynek jogerőre emelkedése is csak 15 nap múltán történhet meg. -bugány-