Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

Megyei Körkép 3. oldal 1999. április 20., kedd Rendőrök őslakosok találkozója A Karcagi Rendőrkapi­tányság munkatársai az elkövetkező időben szoro­sabb kapcsolatot kíván­nak kiépíteni a város la­kosságával, így fórumokra várják a polgárokat - tud­tuk meg Fekete Miklós őr­nagytól. A rendőrség és lakosság kö­zötti találkozók általában egy-egy lakóhelyi körzetre korlátozódnak, de természe­tesen a város más területéről is szívesen látják az érdeklő­dőket. A zsaruk azt szeret­nék, ha a jelenlévők elmon­danák, milyennek ítélik sző­kébb környezetük közbiz­tonsági helyzetét, de arról is szó lesz, mit tehetnek a la­kosok saját környezetük va­gyonának megőrzése érde­kében, valamint arról is, ho­gyan segíthetik a bűncselek­mények megelőzésében a rendőrök munkáját. Az első lakossági fórumot ma 17 órától az Arany János Általános Iskolában, a kö­vetkezőt csütörtökön 17-től a Szentannai Sámuel Mező- gazdasági Szakközépiskolá­ban tartják, ahová a kiskul- csosi lakosok mellett a kert- tulajdonosokat is vátják. / ------------------------------­R endőrjáror letartóztatásban (Folytatás az 1. oldalról) A járőr arra vállalkozott, hogy a kért összegek fejében majd ő le­rendezi az ügyet a megfelelő he­lyen. Azt egyelőre még vizsgál­ják, valóban tett-e konkrét intéz­kedéseket „ügyfele” érdekében, mint ahogyan azt is, mi lett a sorsa az átvett pénznek. E kérdé­sek tisztázása jelentheti alapját annak, hogy a nyomozóhatóság esetlegesen kibővíti-e a gyanú­sítottak körét vagy sem. Egyelő­re azonban csak a törzsőrmester szerepel gyanúsítottként az ügy­ben, a szabálysértő autóst tanú­ként tartják számon a büntetőel­járásban. A nyomozóügyész tájékozta­tása szerint az ismertté vált ese­tek száma - évi egy-két ügy - alapján megyénkre egyáltalán nem jellemző a korrupció. Ta­valy például két durva jogsértés, egy ittas járművezetőtől vett vérminta eltüntetése, illetve egy saját „szakállára” bírságoló rendőr ügyében miatt folytattak - mindkét esetben eredményes - nyomozást. A megyei rendőr­ség fő célkitűzései között a bű­nözés mérséklése, a rendőrségi szervezeten belüli költségvetési fegyelem betartása mellett ki­emelt szerepet kapott a testület tagjaival kapcsolatos korrupció visszaszorítása is. H. Gy. Százmillió forint és az intézmények működése a tét V Törökszentmiklós vállalja iskoláit Most, amikor az önkormányzatoknak egyre inkább gondot je­lent az oktatási intézmények működtetése, Törökszentmikióson úgy döntöttek, hogy továbbra is vállalják iskoláikat. A megyei önkormányzat kötele­ző feladatai közül a város koráb­ban vállalt néhányat, mint pél­dául a középiskolai-, a szakisko­lai és kollégiumi ellátást. Most azonban felülvizsgálták a korábbi döntést. A vizsgálat a Bercsényi gimnáziumot, a Szé­kács szakközépiskolát, a Lábas- sy szakképző iskolát, a Hunyadi általános iskola eltérő tantervű tagozatát és logopédiáját, a ze­neiskolát, és a pszichiátriai bete­gek otthonát érintette. Ezeknek az intézményeknek ugyanis a működéséhez évről évre jelen­tős összeggel járul hozzá az ön- kormányzat; ez a pénz az idén több mint 100 millió forint. Az önkormányzati képviselő-testü­letnek választania kellett, hogy - úgymond - megszabadul-e a vá­ros ezektől az intézményektől, vagy továbbra is vállalja a mű­ködési hozzájárulást. Ha a vá­ros kiszáll a támogatásból, felszabadul ugyan 100 millió forint, viszont lehet, hogy megszűnnek az intézmények, ami munkanélküliséget és be­iskolázási zavart jelentene Tö­rökszentmikióson és környé­kén. Mindezeket mérlegelve a vá­ros továbbra is vállalja ezeket a feladatokat, ugyanakkor meg­gyorsítják az intézmények szak­mai-gazdasági átvilágítását, amely a takarékosabb működést szolgálja. PÉ ső középkori lakókáz maradványaira bukkantak Szajolban, a 4-es főút élesítésekor. A feltárást a Damjanich János Múzeum régészei végzik (képünkön). fotó: m. j. * Átalakulás vagy kivárás? (Folytatás az 1■ oldalról) A Jászkun Teszöv 53 tagszövet­kezetéből eddig tíz döntött, illet­ve dönt a napokban közgyűlé­sén a szervezeti átalakulás mel­lett, ebből kettő új típusú szövet­kezetként, öt kft.-ként, három pedig részvénytársaságként kí­ván működni a jövőben. Mintegy 15-20 szövetkezet jelenleg mérlegeli a lehetősége­it, a többi azonban - egyelőre úgy tűnik -, kivár mindenféle döntéssel. Bár az agrártámogatások megkurtítása, a normatív szub­venció megvonása érzékenyen érinti a társas gazdálkodókat, bi­zonyos nagy, tőkeerős üzemeket különösképpen nem zavarják a politika színterén zajló folyama­tok. A kisebbeknek viszont, akik többnyire komoly pénzügyi problémákkal szembesülnek, gyakran lehetőségük sincs arra, hogy átalakuljanak; ennek leg­inkább a számottevő hitelállo­mány az akadálya. Laczi Zoltán ___ / Túl az árvízi viszontagságokon Múlt hét szombat óta újra „zajlik az élet” a szolnoki Kereske­delmi és Gazdasági Főiskola tiszaligeti épületének falai között. Mindez nem csekély áldozatvállalás és munka eredménye, hi­szen több ember - hallgatók és tanárok - életének megszokott rendjét borította fel hetekre az emlékezetes tiszai árhullám. A kiköltözéskor talán a legnehe­zebb feladatnak a mintegy 200 kollégista elhelyezése bizonyult - emlékezett vissza Molnár Ist­ván , az intézmény főigazgatója. A főiskola Ady Endre úti, köz­ponti épületében a nélkülözhető helyiségek hetekig kollégiumi szobákként működtek. Az okta­tás folyamatosságának fenntar­tása már sokkalta komolyabb erőfeszítéseket igényelt. Regge­lente fél nyolckor kezdődött az „első műszak” (a kereskedelmi és vendéglátó szakos hallgatók­kal), ezt követően 14 órától a külgazdaságisoké volt a „pálya” este fél tízig. Emellett meg kel­lett oldaniuk a kipakolást és a visszaköltözést is, közben 154 hallgató az árvízi védekezésből is kivette a részét. Ettől függet­lenül a szerencsének is köszön­hető, hogy az áradat megkímél­te a szolnoki főiskolát (is), így immár zavartalanul működhet tovább. Bugány KÖZÉRZETÜNK v A hálózaton kívül Agyonpolitizált időket élünk. A pártvezérek alaposan oda­mondogatnak egymásnak. A közvélemény azonban nem érti, miért azon vitatkoznak, kell-e vizsgáló bizottság annak kiderí­tésére, mi történt egy futball meccs előtt, és miért nem az ál­lamháztartás-tervezetet felülmúló hiányának okain törik fejü­ket a honatyák? A polgárok nem értik, miért fontos, melyik mi­niszter dirigál az agrár-felsőoktatásban, amikor a közoktatás fejlesztése megtorpanni látszik. Pedig már lassan nem is a nyu­gat- európai országokat kell utolérnünk - például az iskolák számítógépesítésében - hanem a tőlünk keletebbre fekvő álla­mokat. Eredmények azért vannak. Hála a Subnet programnak - melynek köszönhetően a középiskolákat behálózta az Internet - az elmúlt hétvégén Jászberényben úgy tartottak tanulmányi versenyt, hogy a résztvevő diákoknak nem kellett elutazniuk a jász fővárosba. A Pécsett, Győrött vagy éppen Szolnokon tanu­lóknak elég volt iskolájuk komputere elé ülni, és a világháló­hoz csatlakozva oldották meg a feladatokat. Mindezt elemis­ták egyhamar aligha tehetnék meg. Az általános iskoláknak mindössze tíz százalékából (az összes közoktatási intézmény körülbelül negyven százalékából) érhető el az információs ''vi­lágsztráda. A Subnet program pedig lelassult. A szaktárca vezetője úgy véli, a jövőben az idegen nyelv és a számítástechnikai oktatás eszközállományának gyarapítása helyett a nevelésre kell helyezni a hangsúlyt az iskolákban. Hogy az utóbbira szükség van, az kétségtelen, de kérdés, az előbbieket - az európai integráció küszöbén - háttérbe kell-e, lehet-e szorítani? Tőlünk keletebbre úgy vélik, nem. Ezt bizonyítja hogy Lett­országban az iskolák felében, Litvániában pedig az oktatási in­tézmények hetven százalékából elérhető az Internet. Hazánk­ban viszont akadnak elemi iskolák, ahol a nyolcvanas években Bécsből behozott Commodore-okkal, vagy a már rég elfeledett XT-kel próbálják a nebulókat megbarátkoztatni a komputerek­kel. így nem csoda, ha tavaly szeptemberben megyénk egyik falusi iskolájában, mint valami csodát bámulta tanár és diák az egyik nagyvállalat „levetett” - internetes csatlakozásra aligha alkalmas - számítógépét. Jó negyedszázada nagyokat mosolyogtunk azon, amikor mes­terünk, Lakat doktor a buszon felállva felhívta a figyelmünket arra, hogy közeledünk az Osztyapenko szoborhoz, tehát kös­sük be a szemünket. Merthát a főváros-komplexus miatt és a Fradi elleni meccsre közeledés okán, szerinte egyre fogy a bátorságunk és ezért az Üllői úton - bevallottan - nem sok jóra számít a részünkről. Többnyire igaza is lett a Tanár úrnak. Ha netán mégis elcsíp­tünk egy pontot a Géczi, Bálint féle együttestől vagy később a Nyilasival, Ebedlivel fémjelzett csapattól, a visszaütünk alkal­mával mereven tisztelegtünk az M 7-es kivezető szakaszán posztoló kapitánynak. Persze örömtől sugárzó arccal, s nem be­kötött szemmel. Sajnos az idő elhaladt, ám a sötét kendőt ma is érdemes kéz­nél tartani, de merőben más célból. Pedig manapság már sen­kit nem ijesztget az Osztyapenko-szobor. Nála sokszorta na­gyobb riadalmat, mi több, közbotránkozást, megrettenést - amiket jobb lenne nem látni - váltanak ki azok a „vérszaggal” átitatott tömegjelenetek, amelyek egy-egy futballmeccs előtt és után munkát adnak a rendőröknek és a kórházaknak. A teme­tőknek még csak ritkán. Hál’ istennek. Még tévedésből sem akarom Budapestre, az aktuális Fradi- UTE „háborúra” koncentrálni a botrányokat, hiszen vidéken is akadnak már olyan emberek, akik tobzódnak az energiától. Du­naújvárosban az osztrák Hypo női kézilabda-csapatának főnö­két hagyták helyben a hazai „szurkolók” a hét végén, a Salgó Raly-n történt halálos baleset pedig ugyancsak a szándékos ve­szélykeresés eredménye. Vajon meddig és merre terebélyesedik még az „erőpolitika”? Képes-e valaki lefogni a sebeket szakítók, a csontokat törők ke­zét, kik a gyűlölettől elvakulva rontanak a másiknak? És még az arcukat sem takarják el... Néder István Gondot okozhat a technikai elmaradottság Van pénz a cipőipari oktatásra A Tisza Cipő Rt. sikeresen alakuló privatizációja plusz támogatást hozott a martfűi cipőipari szakközépiskolának. Amiben eddig csupán remény­kedett az intézmény vezetősége, az valóra vált: a Salamander ál­tal alapított Saltisz Kft. támo­gatja anyagilag a középiskolát. Ám nem csupán pénzt hoz a te­hetős cipőgyártó cég közelsége, hanem kiváló gyakorlati lehető­séget is egyben. A tanulók ugyanis Európa legmodernebb cipőgyárában sajátíthatják el a a szakma mesterfogásait, nem be­szélve a legújabb technológiák megismeréséről. Az országban kevés cipőipari iskola mondhat­ja el magáról, hogy a technikus- képzés során a számítógépes ci­pőtervezést is oktatják. Martfűn már hosszabb ideje foglalkoznak ezzel. Mivel a Saltisznál hama­rosan meghonosítják a CRD-nek nevezett számítógépes rendszert, adódott a kérdés, vajon a techni­kusokat is fogadja-e a cég? Erik Iller, a Saltisz ügyvezető­je lapunknak elmondta, hogy bár még nem esett szó konkré­tan erről, szívesen veszik a mo­dem technikai oktatást. Egy ko­moly aggálya azonban volt.- Örülünk az intézmény közel­ségének, a megállapodást is azért kötöttük, mert szükségünk van a szakképzett munkaerőre. Ami nagy gond, az a technikai szintkülönbség. Az általunk használt rendszer ugyanis na­gyon messze jár attól, amin az iskolában tanulnak - magyaráz­ta Erik Iliig. PE A szolnoki Konstantin Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában tegnap kezdőd­tek a Konstantin-napok rendezvényei. A változatos programok közül felvételünk a 2. osztá­lyotok Miről mesélnek a fák? című előadásának egy jelenetét örökítette meg. fotó: m. j. ------í----------------._____________________________________________________________________________________________ V I smét halálos... (Folytatás az 1■ oldalról) A 22 éves bujáki fiatalember is semmibe vette a fizika törvé­nyét, s már nem tudott elugrani a nagy tempóban felé száguldó kék Ford Escort Cosworth elől. Akik látták, egyöntetűen vall­ják, a pilótának esélyese sem volt elkerülni a balesetet. Hogy hány halálesetnek kell bekövetkeznie, mire a nézők végre felfogják: az autóverseny időre megy, a párosok célja mi­nél előbb célba érni, s nem cirku­szi mutatványként emberek köz­ti szlalomozni? Nem tudni. Az­zal pedig, hogy a vétlen pilóta miként dolgozza fel magában a történteket, végképp senki nem foglalkozik. Pedig ő is áldozat. Természetesen néhány nap múl­va szeretnénk megszólaltatni Öllé Sándort és versenyzőtársa­it, vajon ők hogyan látták belül­ről az eseményeket. (Géléi) Bekötött szemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom