Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17 / 89. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1999. április 17., szombat Elnökválasztás. A Ma­gyar Bankszövetség pénteki testületi ülésén Erdei Ta­mást, a Magyar Külkeres­kedelmi Bank elnök-vezér­igazgatóját választották meg a szervezet elnökévé a kö­vetkező két évre - közölte a Bankszövetség pénteken. A szövetség alelnöke Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank Rt. vezérigazgatója lett. Kevés csődeljárás. Ma­gyarországon kevesebb csődeljárás indul, mint amennyit a gazdaság jelen­legi állapota indokolna. Ta­valy csupán 148-at kezde­ményeztek - mondta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a Felszámolók Országos Egyesülete budapesti nem­zetközi konferenciáján. A miniszter asszony ezt a csődeljárást szabályozó tör­vény hiányosságaival ma­gyarázta. Együttműködés. A vállal­kozások nemzetközi ver­senyképességének elősegíté­sére és bemutatkozási lehető­ségeinek bővítésére együtt­működési megállapodást kö­tött a Vállalkozók és Munkál­tatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Hung- expo Vásár és Reklám Rt. Arccal az Európai Unió felé Közlekedési információs nap az OMFB-ben A magyar közlekedési ágazat alkalmazkodása az Európai Unió elvárásaihoz mintegy 800-1000 milliárd forintos beruházást igényel - jelentette ki Kazatsay Zoltán, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára tegnap. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság (OMFB) által rendezett közlekedési informá­ciós napon Török Ádám, az OMFB elnöke elmondta: az Európai Unió 2002-ig szóló, 15 milliárd euró összegű, kutatási, fejlesztési keretprogramjának a „fenntartható mobilitás és in- termodalitás” nevű fejezetéből 371 millió euró érhető el pályá­zatok útján. A vetélkedésben várhatóan a nyár közepétől Magyarország az EU-tagorszá- gokkal azonos feltételek mellett vehet majd részt. Addig a ma­gyar cégek legalább egy EU­tagországbeli partnerrel alko­tott konzorciumban pályázhat­nak támogatásért az Európai Bizottságnál.- Az uniós hozzájárulás a ki­írási feltételektől függően, a projekt költségvetésének 35- 50-75, vagy akár 100 százaléka is lehet - hangsúlyozta Bottka Sándor, az OMFB elnökhelyet­tese. Az EU k+f-et ösztönző felajánlásához kapcsolódva az OMFB is pályázatot hirdetett a magyar projektek támogatá­sára, amelynek keretében leg­feljebb egymillió forint kérhető rendezvényekre, tanácsadásra. Kazatsay Zoltán, a magyar közlekedési ágazat európai uniós csatlakozásának folyama­táról elmondta: Magyarország júniusban juttatja el az ÉU-hoz az úgynevezett „pozíciós pa­pírt”, ami tartalmazza, hogy Magyarország 2002. január 1-jéig, feltételezett csatlakozá­sáig a közlekedés mit tud telje­sen átvenni az EU jogszabálya­iból, illetve hol kér haladékot. Kazatsay példaként emlí­tette: fel kell oldani azt a tilal­mat, mi szerint külföldi fuva­rozó Magyarországról harma­dik országba nem szállíthat, el kell halasztani a közúti teher­gépjárművek megengedett ten­gelyterhelési értékének emelé­sét és a Ferihegyen leszálló gé­pek zajcsökkentési előírását. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,38 Japán jen (100) 199,96 Svájci frank 157,70 USA-dollár 236,91 Euró 252,76 Átváltási arányok: 1 euró = 6.56 frf, 1,96 dem, 1936,27 i^l3,76 ats. A gyümölcs­fák szépen vi­rágoznak és a hasznos rova­rok - főként a mézelő méhek - jóvoltából a virágok megter­mékenyültek. A következő na­pokban már a melegigényes zöldségfélék (bokorbab, főző­tök, cukkini, dinnyefélék stb.) magja is a földbe kerülhet, sőt a káposztafélék palántáit is ki le­het ültetni a szabadba. Tavaly nagy riadalmat oko­zott a meggyfák moníliás meg­betegedése, amelynek követ­keztében a virágok hirtelen le­hervadtak és a fák lombozata is egyik napról a másikra meg­bámult, leszáradt. Ennek kö­vetkeztében a kertészkedők Változó iparosprogram Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) csütörtökön tartotta közgyűlését, melyen többek között meghatározták a 2002-ig szóló programot, pontosabban a pénzügyi lehető­ségekhez igazították - mondta Rusa Attila, a Szolnok és Vi­déke Ipartestület ügyvezetője. Az országban működő 286 ipartestület küldöttei a 2002-ig szóló programot a pénzügyi le­hetőségekhez igazították, il­letve meghatározták azt is, hogy a régiók létrejötte után a területi szövetségek is hasonló alapon kell működjenek. Ma még a megyei közigazgatáshoz rendeződve léteznek ezek a szövetségek - mondotta Rusa Attila. A Szolnok és Vidéke Ipartestület taglétszáma stabili­zálódott, már nem érezhető a kötelező kamarai tagság lét­számelszívása. Persze kérdés az is, hogy mit hoz majd a gazda­sági kamarákról szóló törvény módosítása, illetve az hogyan befolyásolja az érdekképviselet szerepét. Rusa Attila beszámolt a Kis- és Középvállalkozói Ér­dekvédelmi Szövetség megyei összejöveteléről is, amelyen a kormány kis- és középvállalko­zásokról szóló törvényterveze­tét véleményezték. Mint az ügyvezető fogalmazott, abban teljesen megfeledkeztek a mik- rovállalkozásokról, a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglal­koztatókról. E. Z. Tanácskozás a közvilágításról Fényár, olcsóbban Megyénk önkormányzatainak csaknem a fele képviseltette magát a szolnoki Regionális Energetikai Tanácsadó Köz­pont szakmai napján. A meghívott előadók a közvilágítás korszerűsítésének lehetőségeit és az ahhoz igénybe vehető forrásokat ismertették a települések szakembereivel. A közvilágításon megtakarít­ható forintok összege többek között a város vagy a falu el­helyezkedésétől, az átmenő utaktól függ - hangzott el a szakmai napot lezáró sajtótá­jékoztatón. A Tungstram Schréder szakembere szerint azonban az általánosságban elmondható, hogy ötvenszá­zalékos vagy a feletti megta­karításnál éri meg a külön­böző hitelek felvétele. A VHSZ Titász Hálózatfej­lesztési Kft. képviselője úgy vélte, Szolnok megye telepü­léseinek többségében a mai árakon számolva 40-50 száza­lékkal lehetne csökkenteni az energiaszámlákat. Egy-két évre vetítve még nagyobb a megtakarítás, mert az energia az inflációt meghaladó mér­tékben drágul. Dugonics Péter, az energe­tikai tanácsadó vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a regionális központ az önkor­mányzatok kérésére nemcsak az energiahatékonysági vizs­gálatot végzi el, de javaslatot tesz a szükséges korszerűsíté­sekre. Sőt, különböző pályá­zatok elkészítésével a forrá­sok előteremtésében is segít. T.J. nagy része gondosan végezte el a télvégi lemosó permetezést, és közvetlenül elvirágzás után is megpermetezi a meggyfákat Sumilex, Ronilan vagy Rovral 0,1 százalékos oldatával. Az önmeddő virágú meggy­fajták (pl. Pándy-meggy) fáit teljes virágzásban kell meg­permetezni Nevirol 0,2 száza­lékos oldatával. Ez a készít­mény megtermékenyíti a virá­gokat, így más meggyfajtáról származó virágpor hiányában is jó termésre számíthatunk. Aki szőlőt kíván telepíteni, nagyon siessen a munka elvég­zésével. Az oltványokat olyan mélyen kell ültetni, hogy az ol­tás helye éppen a talaj felszíne felett legyen. Ültetés után fel­tétlenül szükséges az alapos beöntözés és az oltványok fel- kupacolása. Tartósan száraz idő esetén ajánlatos az öntözést többször megismételni, a kupa­cokat pedig mindaddig igaz­gatni, amíg az első új hajtás megjelenik és megerősödik. A dáliagumókat most kell előszedni a tárolóból. Rétegez- zük egy ládában nyirkos homok vagy fűrészpor, esetleg tőzeg közé és tartsuk két hétig meleg helyen (konyhában, kazánház­ban, előszobában). A megtisz­togatott gumókban az élettevé­kenység megindul, a rügyek megduzzadnak és kiültetésre alkalmassá válnak. Az előhajta­tott dáliagumók gyorsan fognak növekedni és korán virágoznak. Országos előadás-sorozat a piaci lehetőségekről Középpontban a kisvállalkozók Hétfőtől kezdve egy héten át Magyarország kilenc vidéki városában tartanak előadá­sokat a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) csehor­szági, lengyelországi, romá niai és szlovákiai szolgálat vezetői az érintett orszá gokban meglévő, elsősorban a kis- és középvállalkozókat érdeklő üzleti lehetőségek­ről - közölte Éliás István, a cég vezérigazgatója. Az ITDH a Gazdasági Mi­nisztérium háttérintézménye­ként működik, kereskedelmi szolgálata 30 országban 33 irodát tart fenn. A tevékeny­ségükre vonatkozó kormány- határozat szerint egyebek mellett közreműködik a köz­ponti kereskedelempolitika megvalósításában, az üzleti tevékenységet segítő rendez­vények lebonyolításában és az ország gazdasági arculatá­nak alakításában. A hétfőn kezdődő rendez­vénysorozat keretében a kül­honi szolgálatvezetők kilenc, regionális szempontból fontos vidéki városban - Debrecen­ben, Egerben, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Salgó­tarjánban, Szekszárdon, Szé­kesfehérvárott és Veszprém­ben - tartanak beszámolót azokról az üzleti lehetőségek­ről, amelyek elsősorban a tér­ség kis- és középvállalkozói­nak érdeklődésére tarthatnak számot. Lapunk kérdésére vála­szolva Czibula János, az ITDH prágai irodavezetője elmondta: a magyarországi kis- és középvállalkozók egy része a kétségkívül meglévő gazdasági lendület ellenére számos olyan hiányossággal küzd, amely nehezíti külpiaci érvényesülésüket. Első he­lyen említette a gyakran gyenge nyelvtudást, s feltehe­tően a kereskedelmi szakis­meretek és a pontos piaci in­formációk hiánya miatt az is sokszor előfordul, hogy a kül­föld felé nyitó kisvállalatok rossz, előnytelen szerződése­ket kötnek és ennek következ­tében rajtavesztenek az üzle­ten - hangsúlyozta a prágai irodavezető. Ezen a helyzeten változtatni kell, és ebben az ITDH mellett komoly szerep hárulhatna a kamarákra is tette hozzá Czibula János. Megerősítette ezt a véle­ményt Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője is, aki szerint a hazai vállalkozók egy része nem a legfelkészül­tebb, ennek azonban több oka is lehet. Az egyik ok nyilván az - hangsúlyozta Halász Já­nos -, hogy a hazai vállalko­zók még nem tartják elég fon­tosnak, hogy a szakirodalom állandó figyelemmel kíséré­sével, vagy akár az interneten hozzáférhető információk be­gyűjtésével növeljék tájéko­zottságukat. Éppen ezért elengedhetet­len, hogy az ITDH - úgy­mond - „személyesen” ke­resse meg a vállalkozókat, és közvetítse nekik azokat a pi­aci információkat, amelyek * létfontosságúak a külpiaco­kon való jó szerepléshez. Ez azért is lényeges, mert a kis- és középvállalkozók külföldi jó szereplésével az államház­tartás több milliárd forintnyi bevételhez juthatna. (antal) Kritikus állapotban az utak v (Folytatás az 1. oldalról) Az április elejei adatok szerint majd’ hatezer tonna anyagot kellene felhasználni a kátyúk eltüntetésére, ám ezzel szem­ben a kátyúk fele megmarad, mert nincs rá pénz, pontosab­ban csak a felére. Az utakon nyolcszáznyolc vanötezer( ! ) négyzetméternyi süllyedést re­gisztráltak, ám ezek eltüntetése legfeljebb csak illúzió marad, hiszen a keret mindössze tizen­ötezer négyzetméterre ele­gendő. Hasonló a helyzet a burkolatmegerősítés esetében is. Felületi bevonatot egymil­lió-ötszázezer négyzetméteren kellene elvégezni - mondja az igazgató -, ám a kht.-nak csak százhatvanezer négyzetméterre elegendő a pénze. Pedig ezenfe­lül még mintegy húszezer négyzetméteren lokális pálya­szerkezetcserét is végre kellene A Mahart Rt. veszteségei A Magyar Hajózási Rt. (Mahart) számára a jugoszláviai háború miatti al-dunai folyami szállítá­sok fuvardíjkiesése meghalad­hatja az egymilliárd forintot, ha az év végéig fennmarad a jelen­legi állapot - közölte az MTI-vei Koszonits László, a társaság fo­lyamhajózási főosztályvezetője. A Mahart Rt. az idén folyami ha­józásból mintegy 3,5 milliárd fo­rint bevételt tervezett, ennek 40 százalékát az al-dunai fuvarok­ból. A fennmaradó szállítások Ausztria és Németország felé irányulnak. A Mahart Rt. a Dunán évente csaknem 500 ezer tonna árut fu­varoz, ennek felét - döntő több­ségében gabonát, kisebb részt acélt - Jugoszlávia felé. hajtani, ami azonban az idei tervekben nem is szerepel. Az utak rendkívüli romlását több tényező idézte elő - tudtuk meg. Egyebek között évek óta elmaradnak fenntartási munkák a pénzhiány miatt, s ez az idén többszörösen megbosszulta magát. Először az őszi (novem­beri) árvíz okozott gondot, majd az igen nagy mennyiségű hó és a hideg rombolta az uta­kat a sózással együtt. S mivel mindez „még nem volt elég”, hát jött a belvíz, majd az újabb tiszai árvíz.- Van olyan útszakaszunk - ez a tiszasülyi komphoz vezet -, melyet november óta nem láttunk. Azt sem tudjuk, hogy ez a három kilométernyi út meg van-e még egyáltalán - mon­dotta dr. Bede János, mikor az egyes útszakaszok után érdek­lődtünk. S hogy a Sasi-kanyar környékén, a Tószegre vezető úton milyen kár merül fel? Még megbecsülni sem lehet, mert bár a burkolat nem repedt meg, a töltés azonban igen, így az sem elképzelhetetlen, hogy az útnak egy részét teljesen vissza kell bontani. A besenyszögi úton sem jobb a helyzet, itt az út egy része le is szakadt a víz miatt. Volt olyan szakasz, ahol a belvíz miatt az úttal egy szintben állt az árokban a víz. Ez sem használt az utaknak, arról nem is beszélve, hogy a tiszai áradás miatt sok helyen alakult ki vízát­folyás. Persze a kht.-nak a fel­adatai közé tartozik az útpadkák és az árkok reijdben tartása is, ám egy évben 70-80 kilométer­nyi ilyen munkára van forrás. A megyei közútkezelőhöz azonban több mint 1300 kilométernyi út tartozik. ein Egy Mazda Deimo gépkocsit és tíz mountain bike kerékpárt^orsoltak ki tegnap Szolnokon, a Tiszavidék Áru­ház föklázintjén. A Tisza Coop Részvénytársaság első ne­gyeden akcióján, melyet a Coca-Colával közösen hirdettek meg; azok a vásárlók vehettek részt, akik legalább négy liter Sca-Colát vásároltak. fotó: mészáros János Védőoltások a víz miatt (Folytatás az 1. oldalról) Azonban a szerológiai vizs­gálat nem igazolta a hepatitis A-fertőzést, ezért további ol­tásokra nem került sor. Március elejétől elkezdték az ismert bacilusgazdák fo­kozott ellenőrzését (hatan vannak megyénkben), illetve az olyan betegek környezeté­ben, akik fertőzést téveszt­hetnek, megszigorították a fertőtlenítést. Fertőtlenítést végeztek a városi ANTSZ-ek (215 eset­ben) olyan házaknál is, ahol a víz elöntötte az ámyékszéke- ket, szennyvízgyűjtőket, ál­lattartó és szeméttelepeket. Fertőtlenítőszert biztosított még a polgári védelem, a Henkel és néhány önkor­mányzat. Március 8-a óta folyama­tosan figyelemmel kísérik a hasmenéses megbetegedések adatait, ezek azonban nem haladták meg az elmúlt év hasonló időszakában jelzett számokat. Fokozottan ellenőrzik a környezet- és település­egészségügyhöz tartozó egy­ségeket: 162 határozatot kel­lett kiadni, köztük 89 víz­műre vonatkozott, 25 pedig temetőre. Közegészségügyi­járványügyi területen a me­gyei és a városi intézetek március 1-jétől számított öt héten belül 777 egységet el­lenőriztek, 1290 volt az el­lenőrzések száma. A fertőtlenítések, ellenőr­zések, a vízmintázás iránti fokozott igényt az ANTSZ csak túlmunkával tudta bizto­sítani. A hét végi túlmunka hetvenhét ÁNTSZ-dolgozót érintett, közel kilencszáz túl­órával. P. É. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom