Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-16 / 88. szám

Megyei Körkép 3. oldal 1999. ápi'íiis 16., péntek Öt napig még fűtenek Április 15-én hivatalosan befejeződött a fűtési szezon a távfűté­ses lakásokban. A szolnoki szolgáltató, az Alfa-Nova Kft. azonban - az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés ér­telmében - nem állítja le automatikusan a fűtést. Csakúgy, mint ősszel (akkor október 15-e előtt néhány nap­pal már meleget sugároztak a radiátorok), ezekben a napok­ban is lesz pótfűtés. Április 20- ig - az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés értelmé­ben - díjmentesen fűtenek, mi­vel a meteorológiai előrejelzé­sek szerint kisebb lehűlés vár­ható. Amint Horváth István műszaki vezetőtől megtudtuk, keddig - amikor a hőmérséklet úgy kívánja - az Alfa-Nova Kft. költségére lesz meleg a távfűtéses lakásokban. Ennek lehetővé tételére tegnap a hő­központokban a közös képvise­lőkkel együtt leolvasták a hő­mennyiségmérőket. Az április 20-át követő távfű­tésre úgy nyílik lehetőség, ha közösségi igénybejelentés ér­kezik a céghez - akkor azonban már csak térítés ellenében lesz meleg. Egyébként a radiátorok legközelebb október közepén lépnek működésbe. SZS Izredfordulóra nyúló gázhitel átcsoportosítás szerint az utolsó részletet (4,9 millió forint) 2000- ben kell befizetnie a településnek. A feszítő pénzügyi helyzetre jellemző, hogy tegnapi ülésén is foglalkozniuk kellett a képvise­lőknek a forráshiány kezelésével. Az önkormányzat kiegészítő tá­mogatásra pályázik a központi költségvetéshez a forráshiány enyhítésére. All milliós ösz- szegből hatmilliót a működés biztosítására szeretnének kapni. A forráshiány fennmaradó összegét a regionális hulladékle­rakó fejlesztése kapcsán a telepü­lésre jutó összeg kifizetésére je­lölték meg a költségvetésben, de valószínű, hogy amikor az ösz- szeg utalása aktuális lesz, arra fejlesztési hitelt kell fölvenni. Banka Cs. Jásztelek önkormányzata költ­ségvetését 11 milliós forráshi­ánnyal fogadta el. Már akkor látszott, hogy a korábban a gázberuházásra felvett hitel esedékes részletét idén nem tudja kifizetni. Nemrég döntöt­tek a hitel átütemezéséről. Idén hatmillió forintot kellett volna fizetnie az önkormányzat­nak, de anyagi forrásai ezt nem tették lehetővé. Mint azt Kisba- konyi Zoltánná polgármester asz- szonytól megtudtuk, sikerült megegyezni a hitelező OTP-vel az átütemezésről, és már a képvi­selő-testület is döntött a kérdés­ben. Ennek-értelmében az esedé­kes hatmilliós részletnek csak egy részét, négymillió forintot utalnak idén. A fiitamidőn belüli észül a nemzeti lakáspolitika Mint elhangzott, azon meggyőződéstől vezérelten, hogy az új évezred küszöbén az emberhez méltó, tisztességes életkörül­mények biztosításának legalapvetőbb feltétele az otthonterem­tés, Sasvári Szilárd Fidesz frakcióvezető-helyettes, a program- alkotó műhely tagja, önálló indítványban kérte szeptember 15- ig a kormányt a nemzeti lakáspolitika kidolgozására, melynek főbb irányelveit tegnap Karcagon ismertette. Karcagon az önkormányzat évente tízmillió forinttal támo­gatja az ifjú házasok lakásvásár­lását, építését, de korábban üres telkekkel is segítettek. 1997-ben országosan is egyedülállóan a vá­ros 16 lakást épített. Jelenleg 150 lakás van az önkormányzat tulaj­donában - hangzott el dr. Faze­kas Sándor polgármester tájékoz­tatójában. Sasvári Szilárd szerint az új la­káspolitika sokkal családközpon- túbb lesz, és megteremtik benne a piaci alapú, az állami szerepválla­lást sem nélkülöző támogatási rendszer alapjait, mert verseny­helyzet nélkül maradnak a jelen­legi 23,5 százalékos kamatok, ami nem ösztönzi a fiatalokat la­kásépítésre. Az újragondolással egy időben naprakész ingatlan­nyilvántartási rendszert is tervez a kormány, valamint megterem­tenék a működőképes, lakáscélú jelzáloghitel-rendszert, hogy egyszerűbb lehessen a használt lakások felújítása, vásárlása is. Az új jogi feltételrendszerrel a 15-20 éves, elviselhető mértékű kamatok mellett a finanszírozás módja is átalakul majd, és a hitel elérheti a lakás árának akár az 50 százalékát is (ez most 20 száza­lék). Sasvári Szilárd bízik abban, hogy a lakásépítésben az önkor­mányzatok szerepvállalása is nőne. Például ha az önkormány­zat egy forintot ad lakás célra, erre pályázati úton újabb egy fo­rintot lehessen szerezni. A szociá­lisan rászorulók részére pedig bérlakásépítő program indítását szeretné elérni a képviselő. de Környezetbe illő nádtetőt építettek a tiszaörvényi csónakkikötő egy része fölé. Fel­vételink a magas vízálláskor készült, ezért áll vízben a normális körülmények között száraz kibOtŐi rész. FOTÓ: MÉSZÁROS JáNOS AzÁB^ \egon elsőként tett eleget a polgármester kérésének ^Egymillió forint az árvízkárokra Az árvízkárosultak megsegítésére kérte a biztosítótársaságok segítségét Szolnok polgármestere. Szalay Ferenc felhívásának elsőként az ÁB-Aegon tett eleget, egymillió forintot felajánlva a megyeszékhely önkormányzatának. A Bodrogon, a Tiszán, vala­mint a patakokon levonuló ár­hullám kapcsán kétszáznyolc- vannyolc kártérítési igényt je­lentettek be. Szolnokról azon­ban mindössze hetet - tudtuk meg az ÁB-Aegon kelet-ma­gyarországi régióigazgatójától. Katona Béla érdeklődésünkre elmondta, hogy minden esetben ragaszkodnak a szerződési fel­tételekhez, azaz a szivárgó vi­zek, buzgárok okozta károkat nem térítik meg. A szakértői vizsgálatok szerint Szolnokon, a Csáklya utcában és környé­kén a legtöbb esetben nemcsak ez, hanem a töltések fölött, a gát koronájára épített nyúlgátak homokzsákja között átfolyó víz okozott gondot. Ilyen esetben pedig jár a kártérítés - jelen­tette ki az igazgató. Katona Béla szerint mind­ezek alapján csupán egyetlen szolnoki károsult igényét kel­lett elutasítaniuk. Hat család pedig már megkapta vagy a na­pokban veheti fel a biztosításra járó összeget. Az ÁB-Aegon igyekszik méltányolni azt az erőfeszítést, ami tapasztalható volt az árvízi védekezésben az önkormány­zat, a különböző társadalmi szervezetek és az állampolgá­rok részéről. Éppen ezért első­ként tett eleget a szolnoki pol­gármester kérésének, és egy­millió forintot ajánlott fel az önkormányzatnak az árvízkáro­sultak megsegítésére - mondta el a Katona Béla régióigazgató. T. J. A szövetkezés nem kommunista kategória y A szövetkezés jelenéről és jö­vőjéről kezdeményezett orszá­gos tanácskozássorozatot az MSZP. Tegnap a szolnoki Szegfű Klubban Herhály Imre és Tokár István országgyűlési képviselők találkoztak a mező- gazdasági, fogyasztási és taka­rékszövetkezetek képviselőivel. A két politikus kifejtette: lehet szövetkezetellenes intézkedése­ket hozni, de a szövetkezés gon­dolatát nem lehet kiirtani. Cél­juk, hogy a szövetkezetekben felhalmozott szellemi és anyagi kapacitást ne lehessen szétverni. Az ellenzéki honatyák hang­súlyozták, hogy nemzetközi szinten a szövetkezeti vagyont oszthatatlannak tekintik, és a ’95-ös manchesteri elvek bizo­nyítják: a szövetkezés nem kommunista kategória, az üzlet­rész pedig szövetkezetidegen elem. Rámutattak arra, hogy a szö­vetkezeti szektor 1990 és ’94 kö­zött a politikai konszenzus áldo­zata lett. Hogy ez ne ismétlőd­hessék meg újra, a szocialista képviselők úgy vélték: alkot­mányszintű közmegegyezésre van szükség annak érdekében, hogy a szövetkezeti szféra törvé­nyi szabályozásába ne lehessen mindenféle egyéni módosító in­dítvánnyal belepiszkálni, -lz­A szórva vetett búza egy részét ki kell tárcsázni Az időjárás és a jog sem kedvez Nem kedvezett az őszi időjárás a mezőgazdasági termelők­nek, így a törökszentmiklósi Béke Mezőgazdasági Szövetke­zetnek sem. Ráadásul az idei évben a jogszabályi változások is negatívan hatottak, ami annyit jelentett náluk, hogy há­rom támogatás visszavonásával húszmillió forinttól estek el. Rosszul indult az 1999-es év a Béke szövetkezetnél, mi­után a támogatási rendszer igencsak megváltozott. Ez azt jelentette - fejtette ki Karan- csi Lajos elnök -, hogy éves szinten húszmillió forint be­vételkiesést azonnal elszen­vedett a szövetkezet. Az előbbi gond már csak tetézte az őszi, téli és tavaszi rossz időjárást, őszi búzából 1744 hektárt terveztek el­vetni, azonban a csapadékos ősz csak 1455 hektárra „en­gedte rá” a gépeket. Ráadásul mintegy négyszáz hektárnyi területen csak szórva tudták a vetőmagot a földbe juttatni, és ebből a területből sajnos lesz olyan nyolcvan-száz hek­tárnyi, melyet ki kell majd tárcsázni. A többi búza jól te­lelt, rövidesen a növényvé­delmi munkákat végzik el. A belvíz jelentősen sújtotta a szövetkezetét, összesen 964 hektáron, melyből hatszáz hektárt egybefüggő víz borí­tott. Még most is vannak olyan földek, melyekkel nem lehet mit kezdeni. A tavaszi növények közül már folyik a napraforgó vetése, melyet majd’ ezer hektárnyi terüle­ten termelnek az idén. Bár még a földbe alig jutott be a vetőmag, az átvételi árak csökkenése miatt mintegy tízmillió forintos bevételtől esnek el. Ideális tavaszról sem lehet beszélni - mondotta az elnök. A pénzügyi problémák miatt az idei esztendőben a beruhá­zásban visszakozót fújtak, és szigorú költségtakarékossá­got vezettek be, hogy valami­lyen mértékben ellensúlyoz­zak a számtalan bevételkie­sést. Az idei tervekben egyébként mintegy 1,2 milli­árd forintos árbevételt irá­nyoztak elő. ein A felső határ a „csillagos ég” (Folytatás az 1. oldalról) A jövedéki termékek - például a dohányáruk, az alkoholter­mékek, az ásványolajtermékek, amelyek adóztatása állami mo­nopólium - magas jövedéki- adó-tartama az, ami esetenként visszaélésre csábítja a forgal­mazókat. Szó ami szó, a jövedéki adó „lenyelésével” nagyot „szakít­hat” a kereskedő, egészen ad­dig, amíg a vámhivatal emberei egy jövedéki ellenőrzés alkal­mával fényt nem derítenek a visszaélésre. Aztán pedig kö­vetkezik a szankció, ami lehet bírság, illetve megtörténhet az is, hogy bezárják az üzletet. A bírság azért is különleges, mert nincs jogszabályban meghatá­rozott felső határa. A büntetés mértéke ugyanis részben attól függ, milyen mennyiségű ter­mékkel kapcsolatban bizonyo­sodik be, hogy azt el kívánták vonni az adózás alól. Mint azt megtudtuk, az üz­letbezárás nem is olyan ritka eset a Szolnoki Vámhivatal in­tézkedései között. Jelenleg ugyanis körülbelül egy tucat kereskedelmi egységet érint a vámhivatal illetékességi terüle­tén ez a meglehetősen komoly szankció. H. Gy. Kei ét intézményből egy Átalakulás előtt áll két kun­szentmártoni intézmény, a művelődési központ és a könyvtár. Hamarosan akár egyazon igazgató irányíthatja mindkettőt. Az önkormányzat, ígéretéhez híven, minden forintnak kemé­nyen utánanéz. Nem lehet pa­zarlás - mondta korábban a polgármester, ennek szellemé­ben a képviselő-testület úgy ha­tározott, hogy visszaállítja a ko­rábbi állapotot, s újra össze­vonja a két intézményt. Dr. Czuczi Mihály polgár- mester lapunknak elmondta, azért döntött így a várost irá­nyító testület, mert egy kisváros nem engedheti meg magának a pazarlást, s a hasonló nagyságú települések is egyként kezelik szinte mindenütt a könyvtárat és a művelődési házat. PE Katonaelődeink III. címmel a Honvédelmi Miniszté­rium ésÁBajtársi Egyesületek Országos Szövetségének ki­állítása nyűt meg tegnap Jászberényben, a Déryné Művelő- désríKözpontban. Az érdeklődők április 21-ig nézhetik meg a dokumentumokat. fotó: s. j. Szolnok lett volna egy Alföld-régió legideálisabb központja Merre megy a megye? (Folytatás az 1. oldalról) Éppen ezért nehezen érthető, hogy éppen ebben a kérdésben van a legtöbb vita. Ez azonban elkerülhető, ha nem a régió- központba helyeznek minden irányító szervezetet. Ami közelebbről a megyén­ket is magába foglaló észak-al­földi régiót illeti, az előadó megjegyezte, hogy megvolt egy Alföld-régió megalakításának lehetősége, de „elszállt”, holott ennek Szolnok lett volna a leg­ideálisabb központja.- Az Észak-Alföld régióban tehát Szolnok és a megye a pe­remre szorul? - tette föl a kér­dést Schweriner János. - Sok múlik az együttműködés gya­korlatán - adta meg a választ. Ha ide is kerülnek irányító szervezetek, ha a közös mun­kát, a feladatokat pontos megál­lapodások szabályozzák, akkor a peremjelleg nem lesz automa­tikusan hátrány. Ezenkívül Szolnok a régió nyugati kapuja, a nyugatról kelet felé áramló tőke ezt a területet éri el elő­ször, és a megye nyugati terüle­tei változatlanul élvezhetik a főváros közelségét. A polgármestereket az érve­lés láthatóan nem győzte meg teljesen, sok kérdés és ellenvé­lemény merült föl az elmondot­takkal kapcsolatban. Ezek egy része érzelmi jellegű volt, de sokan tartanak a régióközpont túlsúlyától, a gazdasági erőket elvonó hatásától is. Többen hi­ányolták a megfelelő informá­ciókat, illetve azt, hogy a par­lament úgy fogadta el az orszá­gos területfejlesztési koncep­ciót, ami de facto a régióbeosz­tás elfogadását is jelentette, hogy ez a kérdés nem kapott a súlyának megfelelő nyilvános­ságot. Az előadó az ellenzők fi­gyelmébe ajánlotta, hogy nem­zetközi támogatások nagy része hozzáadó jellegű, azaz az kap­hatja meg ezeket, aki maga is letesz egy bizonyos részt az asztalra, ez pedig a régióköz­pont esetleges elvonó szándé­kai ellen hat. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy sok esetben már most sem tudjuk kihasz­nálni a felajánlott támogatáso­kat, és ennek nem is mindig a saját rész, hanem gyakran a koncepció hiánya az oka. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom