Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-15 / 87. szám
1999. április 15., csütörtök 3. oldal Érdekességek Az ufológusok ragaszkodnak az igazukhoz Arc van a Marson! A Viking Mars-szonda 1976-ban továbbított egy életlen felvételt a Földre, amely immár több mint két évtizede izgatja az emberek fantáziáját: a Cydonia-övezet fölött készült képen emberi arc rajzolódik ki, amelyről sokan, főleg az ufóhívők úgy gondolták, hogy intelligens földönkívüli lények alkotása. A minap viszont a Mars Global Surveyor nevű mesterséges hold pásztázta végig a Cydonia vidékét, s készített ugyanerről a területről most már sokkal tökéletesebb eszközeivel, más-más fényviszonyok mellett több felvételt is, és emberi arcnak semmi nyomát nem lelte. Az űrszonda megállapította, hogy itt egy fennsík található, amelybe az erózió mély szakadékokat, letöréseket és barázdákat mart bele. Aki repülőgépen magas hegységek fölött repül, amikor éppen felkel vagy lenyugszik a Nap, gyakran gyönyörködhet a fény és az árnyék rajzolta szebbnél szebb képek látványában. Ugyan ki gondol ilyenkor arra, hogy mondjuk egy emberi archoz hasonlító’' fény-árnyék rajzolta kép emberi kéz alkotta tárgy volna. A Mars felszínén „látható” emberfej is csak ilyen tünemény. Az ufológusok azonban csak mosolyognak a tudomány „szerény” próbálkozásán, hogy a sárba tapossa az ő igazukat. Rendületlenül állítják, hogy a NASA legújabb „földhözragadt” magyarázatával csak el szeretné titkolni azt a számukra legalábbis egyre világosabb tényt, hogy a Mars felszínén értelmes lények építették vagy faragták ki az ominózus emberarcot. Azt is rebesgetik, hogy az Observer nevű Marsszonda sem véletlenül tűnt el, hanem eltüntették. Csak az a kérdés, hogy kik. A marslakók-e vagy maga a NASA? Az a tántoríthatatlan ufóhívőket a legkisebb mértékben sem zavaija, hogy az Observer több milliárd dollárba került, tehát elég merész gondolat volna feltételezni, hogy ennyi pénzt áldoznának az „egyetlen igazság” eltitkolására, miszerint valóban van vagy volt civilizáció a vörös bolygón. A pillanatnyi helyzetben talán az lenne a legjobb, ha űrszondák gyorsan találnának egy másik rejtélyes arcot valahol a bolygó felszínén, amiről újabb két évtizedig lehetne háborítatlanul fantáziáim ... Ezek az aprócska gitárok a Pekingben nyílt hangszerkiállításon vásárolhatók meg „vásárfiaként”. Fából faragták és kézzel festették, mindössze két dollár körüli összegbe kerülnek. fotó: feb/reuters Egyszer lent, másszor fent Megdöntötte a maratoni hul- lámvasutazás világrekordját Richard Rodriguez, aki 47 napig utazott a blackpooli vidámpark Göncölszekér nevű hullámvasútján. A több mint hathetes menetet a 39 éves, Miamiban élő férfi csak naponta egy órára szakította meg: reggel 8-tól 9-ig elvégezte minden szükségletét, és már folytatta is útját. Rodriguez a hullámvasúton aludt, méghozzá meglehetősen mélyen, gyomra sem liftezett az ismétlődő lejtőkön és emelkedőkön, és az 1000 óra alatt fel sem vetődött benne, hogy felhagyjon a csúcskísérlettel. Azzal azonban tisztában van, hogy rekordja nem lesz örökéletű: előbb-utóbb akad egy másik megszállott, aki nála is hosszabban hullámvasutazik majd. Ri- chardot ez nem töri le. Egy valamit ugyanis alaposan megtanult a Göncölszekéren: egyszer lent, másszor fent. Ezredfordulós kerekek Különleges mutatvánnyal kívánja megünnepelni az ezredfordulót Párizs elöljárósága: a 2000. év hajnalán a világ minden részéről érkezett óriáskerekek fogják szegélyezni a Champs-Elysée-t, a Diadalívtől egészen a Concorde térig. Egészen pontosan 1999. december 31-én éjfélkor borulnak majd fényárba a szerkezetek, hogy ezzel is jelképezzék a múló időt. A 24 óriáskerék, amelyek nagysága 24 és 60 méter között lesz, Európa több országából érkezik a francia fővárosba. Az ötlet Patrick Bouchain párizsi építésztől származik, aki 1989-ben a francia forradalom kétszázadik évfordulóján tartott ünnepségek főrendezője volt. Vigyázat, pulykaveszély! A kaliforniai Cupertinóban a pulyka felsorakozott a veszedelmes vadállatok mellé. A város környéki kirándulóhelyeken már el is helyezték a figyelmeztető táblákat: Vigyázat, pulykaveszély!. A temperamentumos szárnyasok ugyanis időről időre megtámadják a természet lágy ölén pihenő, gyanútlan turistákat: a nagy testű madarak - szó szerint - rászállnak áldozataikra, akiket dühödten csipkednek és addig kergetnek, míg el nem tűnnek területükről. A szakemberek szerint az agresszív viselkedés elsősorban a kakasokra jellemző, amelyek párzási időszakban nem tűrik meg a betolakodókat. A kies völgy kirándulói kénytelenek tekintettel lenni a pulykák érzékenységére, mert a közeli hegyek felé senki nem veszi az irányt. Arrafelé ugyanis már pumák és a prérifarkasok kakaskodnak a bir- tokháborítókkal. Kürtőlakó organizmusok Amikor Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin Aldin elhozta a Földre az első kőzetmintákat a Holdról, a világ tudósai ünnepeltek. Jó néhány év eltelt már azóta, s most itt az új szenzáció. Ezúttal nem a Holdon, de majdnem annyira elérhetetlen helyen találtak szenzációs leletet amerikai tengerkutatók. A Csendes-óceán mélyéről hoztak fel egy természet építette sziklakürtőt négy darabba vágva. Mindenütt, ahol ásványokban gazdag víz tör fel a tengerfenéken, „felépülnek” ilyen több tonnás, akár 42 méteresre is megnövő kürtők. A képződmények falát alkotó réztartalmú kőzetanyagban milliárd számra élnek mikroorganizmusok. Amikor a kutatók a fedélzetre emelték a kürtőt, abban még számtalan egysejtű életben volt. Éppen ez a szenzáció, hiszen így lehetőség kínálkozott arra, hogy nyugodt körülmények között, alaposan megvizsgálják, milyen élőlények is azok, amelyek életképesek az életet majdnem kizáró mélytengeri viszonyok között. A leletmentésre tenger alatti robotot vetettek be, amely fedélzeti láncfűrésze segítségével szabadította ki a kürtőket. A szerkezet „szeme” infravörös kamera volt, melynek képeit a lebocsátó hajó fedélzeti monitorán kísérték figyelemmel. Innen távirányították a szerkezetet, amely precíziós munkával vágta négy részre a mélytengeri szikladarabot. A sor.on következő feladat most a primitív egysejtű lények mindenre kiterjedő vizsgálata. Feltételezések szerint ennyire egyszerű szervezetek előfordulhatnak más bolygókon is. Ha pedig ezt be lehet bebizonyítani, máris kijelenthetjük: nem vagyunk egyedül a végtelen űrben. Máshol is van élet. Nyugdíjba úszott a csatahajóóriás Vontatókötélen húzták nyughelyére a világ egyik legrettegettebb úszó erődjét, az amerikai haditengerészet turistalátványossággá szelídült csatahajóját, az ÜSS Missouri-t. Ötvennégy évi „pályaúszása” után a történelemből jól ismert hawaii kikötő, Pearl Harbour ad helyet az amerikai nemzeti büszkeség vízi emlékművének. A 270 méter hosszú, 33 méter széles, 45 centiméter vastag páncéllal borított ÜSS Missouri 1944 februátjában futott ki a New York-i ltikötőből. 200 ezer lóerő összteljesítményű motorjai óránként 35 csomóval (kb. 65 km) vitték az irdatlan tömegű hajót, fedélzetén korának legfélelmetesebb, 40,6 centiméteres ágyúival, melyek 1200 kilós lövedékeiket 38 kilométerre is elröpítették. Az amerikai csendes-óceáni flotta zászlóshajójaként részt vett a többi között az okinavai invázióban. A Missouri fedélzetén írta alá Japán 1945. szeptember 2-án a feltétel nélküli fegyverletételt, a dokumentumot Mac Arthur amerikai tábornok vette át. A hajón szolgálatot teljesítő katonák máig azon zászlónak tisztelegnek, amely az USA háborúba lépésének napján, 1941. december 7-én lobogott a Fehér Ház fölött. 1950. szeptember 15.: az ENSZ-csapatok beavatkoznak a koreai háborúba. A Missouri óriás ágyútomyai (a lövegeket 77-77 katona kezelte) tűz alá veszik a félsziget partjait. Öt évvel később átmenetileg nyugdíjazták, korszerű védőfestéket kentek rá. Csak három évtized múltán, a hidegháború újabb szakaszában rendelte el Reagan amerikai elnök az óriás csatahajó felújítását. Sok száz millió dollárt költöttek rá, fölszerelték Phalanx rakétaelhárító rendszerrel, Tomahawk robotrepülőgépekkel és az akkor legkorszerűbb elektronikával. Bevetették 1987-ben Irán ellen, és az Öbölháborúban (1991) megint csak szerepet játszott: 783 lövést adott le a Kuvaitot megszálló irakiakra. A hajóról 28 robotrepülőgépet indítottak. A veterán csatahajó karcolás nélkül úszta meg utolsó háborúját. Fölöslegesek a férfiak? Belátható időn belül már a férfiak spermájára sem lesz szükség az utódnemzéshez. Akár két nő is „összehozhat” egy gyereket - partenogenezis, azaz szűznemzés, egyivarú szaporodás révén, amikor az utód meg nem termékenyített petesejtből fejlődik ki. Dr. Rudolf Jaenisch amerikai tudós, a Massachusetts Instimte of Technology munkatársa jó ideje azon mesterkedik, hogy kicselezze a természet törvényeit. Az alapötlet nem Jaenisch doktoré; a hüllőktől meg a kétél- tűektől leste el. Ott ugyanis előfordul, hogy a meg nem termékenyített tojásból is utód kel ki. Embernél, miként az emlősállatoknál is, az ilyesmi mindeddig lehetetlennek tűnt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy embrió csak akkor keletkezik, ha a petesejtben az öröklési információk két példányban - egy női meg egy férfi változatban - jelen vannak. A kísérletek mindeddig arra utaltak, hogy ha egyik vagy másik nem génjei hiányoznak, az embrió életképtelen. Ez a természet biztonsági kódja, sorompója. Jaenisch ezt az akadályt akatja vegyi úton semlegesíteni. Ha sikerül, akkor lehetővé válnék kémcsőben pusztán két petesejtből emberi utód „előállítása”. A kutató előbb egerekkel akaija elvégezni a kísérletsorozatát. Később viszont, „ha egerekkel beválik a szűznemzés, akkor emberi sejtekkel is; ahhoz két anya örökítő információit használnám föl” - mondotta. Jaenisch doktor nem foglalkozik a dolog erkölcsi vetületei- vel. Számára a kutatói megvalósíthatóság a fontos, kísérletét tudományos mérföldkőnek tekinti: gyerek apa nélkül, mondjuk az anya legjobb barátnőjétől? Vagy csak úgy, önmagától, a saját teste által kitermelt örökítőanyagból? Dr. Emma Hompson, a Bridge Center (ebben az intézetben évente mintegy 200 nőt termékenyítenek meg spermabankból származó sejtekkel) vezető munkatársa nem talál semmi kivetnivalót Jaenisch doktor elképzelésében: „Biztos vagyok, hogy sok nő szívesebben választaná a tisztán a saját sejtjéből fejlődő utódot, mint egy számára ismeretlen és névtelen férfi ondóadományából.” Fekete tisztelgés Hosszú utazásra vállalkozott Stevie Wonder, hogy kifejezze tiszteletét Nelson Mandela előtt. A popsztár - akinek zenéje feketelistán szerepelt az apartheid kormány működése idején - most repülőre, majd helikopterre szállt, hogy meglátogassa azt a zárkát, ahol Dél- Afrika első színes bőrű elnöke raboskodott.- Ha Mandela neve szóba kerül, mindig elmondom, hogy őt tekintem a feketék királyának és elnökének - nyilatkozta az énekes-zeneszerző, akinek régi vágya teljesült a látogatással. Wonder nemcsak a Robben Is- land-i börtöncellába zarándokolt el, ahol példaképe 27 éves fogva tartásának nagy részét töltötte, és amely ma már műemlék, hanem abba a kőbányába is, ahol Mandela kényszermunkát végzett. Itt emlékül egy darab követ is kapott vendéglátóitól, amelyet - mint elmondta - ereklyeként fog őrizni. Füstmentes Paradise A Karib-tengeren ringatódzó kirándulóhajók egyikén, a 2400 vendéggel közlekedő Paradise hajó egész területén a legszigorúbban tilos a cigaretta, a szivar vagy a pipa élvezete. Erről az út előtt alá is iratnak egy nyilatkozatot a vendégekkel. Ebben tudomásul veszik, hogy ha mégis rágyújtanának, nemcsak 250 dolláros bírságot fizetnek, de a legközelebbi kikötőben partra is teszik őket, és saját költségre kell hazautazniuk. A füstmentes hajó kitűnő ötletnek bizonyult, különösen kisgyerekesek jelentkeznek. Baleset okozta a matróna halálát Meghalt Nagy-Britannia egyik legidősebb polgára, a 105 éves Margery Wild. A sors különös fintora, hogy a két világháborút megért, matuzsálemi korú asz- szony nem végelgyengülésben hunyt el: egy autóbalesetben vesztette életét. A rutlandi matróna súlyos mellkasi sérüléseket szenvedett, amikor az autó, amelynek utasa volt, egy villanypóznának hajtott. Az ütközés után sokkos állapotban szállították a leices- teri kórházba, és két napig úgy tűnt, hogy roppant szívós szervezetének köszönhetően felépülhet, amikor a harmadik napon váratlanul rosszabbra fordult állapota, és az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Az oldalt a Ferenczy Europress anyagaiból összeállította: Baranyi György Az intézményt sújtó pénzügyi nehézségekkel mit sem törődve, nemrég medvebocsnak adott életet a szentpétervári állatkert nőstény anyamedvéje. A kismedve láthatóan jól van, és azt sem viseli rosszul, hogy jelenleg ő az igen népszerű állatkert fő attrakciója FOTÓ: FEB/REUTERE