Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-13 / 85. szám
1999. április 13., kedd Hazai Tükör 5. oldal Eddig 100 ezer új családipótlék-igénylő A január már „elveszett” Január 1-jétől a szülők jövedelmétől függetlenül jár a gyermekek után a családi pótlék, amit októbertől a tanköteles korúak esetében az iskoláztatási támogatás vált fel. A támogatást mindazoknak folyósítják, akik igényt nyújtanak be az egészségbiztosítási pénztáraknál, illetve a munkahelyeken működő család- támogatási kifizető helyeken. Március 30-ig csaknem 100 ezer új kérelmezőt regisztráltak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). Pincési Jánosné, az OEP illetékes osztályvezetője a Ferenczy Europressnek elmondta:-Akik már 1998 decemberében is részesültek családi pótlékban, azoknak az idén nem kellett újabb igénybejelentést tenniük, a támogatást folyamatosan megkapták. Mivel az ellátás a továbbiakban nem függ a család jövedelmétől, ezért áprilisban sem kell újabb jövedelemigazolást benyújtaniuk azoknak, akik ezt az elmúlt években már megtették. Kizárólag az egyéb változásokat - újabb gyerek születése, az idősebbek „kiöregedése” - kell ezután az egészségbiztosítási pénztárnál, illetve a munkahelyi tb-ügyintézőknél bejelenteni. 1999. január elsejétől az új szabályoknak megfelelően a gyermeklétszámnál figyelembe veszik a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit is, attól függetlenül, hogy őket már nem illeti meg a családi pótlék. Ezért fontos, hogy az érintettek jelezzék, ha emiatt magasabb összegű családi pótlékra tartanak igényt. Például ott, ahol eddig két gyermek után járt az ellátás és a harmadik gyermek főiskolás vagy egyetemista, január elsejétől a háromgyermekes családokat megillető, magasabb összegű családi pótlékot számítják a két kisebb gyermek után is. Pincési Jánosné hangsúlyozta azt is, hogy január 1-jé- től az az új szabály is érvénybe lépett, miszerint a családi pótlékot visszamenőleg csak két hónapra lehet folyósítani. így tehát azok, aki áprilisban nyújtják be az igénylésüket - hiába állt fenn a jogosultságuk már januárban is -, mégis csak február 1-jéig visszamenőleg kaphatják meg a családi pótlékot. A januárra eső támogatást elveszítették. Arról, hogy ez hány családot érint, még nem tudnak adatokat a szakemberek. Németh Zsuzsa Mi érdekli a választókat? Belső vihar a szabaddemokratáknál Az SZDSZ-nek alapvető politikai fordulattal vissza kell térnie az „edzőpályáról a stadionba”, mert amit a maga által kiválasztott témákban évek óta a kispályán produkál, az senkit sem érdekel - jelentette ki a párt vasárnapi küldöttgyűlésén Bauer Tamás ügyvivő, kemény kritikával illetve a „Szabadelvű Hitvallás” című, a többség által elfogadott dokumentumot. Bauer szerint az SZDSZ támogatottsága a koalíciós terhek levetése után azért csökkent tovább - jelenleg a parlamenti küszöb körül mozog -, mert még mindig óvatoskodik, kitér az ország legfontosabb politikai kérdéseire adandó liberális válaszok megfogalmazása elől, vagyis „tartja a rossz irányt”. A politikus pártja szemére vetette, hogy nem koncentrál eléggé a mindenkit foglalkoztató gazdaságra és szociálpolitikára, a bűnözés elleni harc mikéntjére, a demokratikus rend körüli konfliktusokra, illetve a külpolitikára. Ehelyett a hadkötelezettség megszüntetését, meg az információs társadalom ügyét feszegeti. Miközben a Fidesz és az MSZP a stadionban, hatalmas nézősereg előtt csatázik, az SZDSZ változatlanul kispályás tomagyakor- latokat folytat, így az emberek nem tudhatják, miért kellene a szabaddemokratákra szavazniuk. Szerinte az új alapszabály és a mostani dokumentum is ezt a gyakorlatot konzerválja.- Bauer kritikai észrevételeit maga a küldöttgyűlés minősítette azzal, hogy mindössze heten szavaztak mellette, s négy- százkilencvenhárman ellene - mondta érdeklődésünkre Horn Gábor ügyvivő, aki szerint ideje, hogy Bauer végiggondolja dogmatikus álláspontját. Meg kellene értenie: a liberalizmus ma mást jelent, mint születésekor. Horn úgy véli, hogy az SZDSZ által feszegetett témák - mint a hadkötelezettség, az abortusz- vagy a drogkérdés, az iskolaválasztás gyakorlata, az egészségügy átalakítása - érdeklik igazán az embereket. Horn szerint a lassú, de biztos menetelés részsikereiről a médiák fölötti kormánypárti uralom miatt tudnak egyelőre keveset az emberek. Takács Mariann Munkarend: egy határozat - kétféle értelmezés A támogatás mindenütt jól jönne A múlt év decemberének utolsó parlamenti ülésnapján alkotmánybírónak megválasztott dr. Harmathy Attila eskütételével kezdődött az Országgyűlés tegnapi munkanapja. Ösz- szeférhetetlenségi ok miatt tudta csak később elfoglalni helyét a testületben az új alkotmánybíró. Megkezdődött a helyi önkormányzatok idei, új, címzett támogatásairól szóló törvény- tervezet tárgyalása. A költség- vetésben 48 milliárd forint szerepel címzett és céltámogatási előirányzatként, ebből azonban 43 milliárdot lekötnek a már folyamatban lévő beruházások. A maradék öt- milliárd fordítható 1999-ben új támogatásokra. Az idén induló beruházások címzett támogatására kétmilliárd jut. Többen felvetették, hogy a kedvező elbírálásban részesült 29 önkormányzat polgármesterei többnyire kormánypártiak. Ez a vita azonban nem éleződött ki, hiszen az ellenzéki képviselők is elismerték, hogy az ország bármely településén jó helyre kerülnek a fejlesztési összegek. A vita során szinte minden felszólaló megállapította, hogy mihamarabb szükséges lenne az ön- kormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása. Napirend előtt ketten is szóltak a parlament háromhetes munkarendjéről, homlok- egyenest ellenkező tartalommal. Stájer József (Fidesz) szerint az eddigi tapasztalatok igazolták az új rendszer előnyeit, hiszen a bizottságok alaposabb, hatékonyabb munkát tudnak végezni, a képviselőknek több idejük .jut arra, hogy közvetlen kapcsolatot tartsanak a lakossággal, s mindeközben a törvényalkotási munka sem szenved csorbát. Kuncze Gábor (SZDSZ) arcátlannak minősítette Szájer felszólalását, és felháborodva állapította meg, hogy a kormánytöbbség egyoldalúan tért el az 1990-ben konszenzussal kialakított hetenkénti ülésezéstől. Dávid Ibolya igazság- Ugy:miniszter szerint a bajok gyökere az, hogy a házszabály hiányosan, nem egyértelműen szabályozza az ülésezési rendet. Ennek kijavítására az Alkotmánybíróság december 15-éig adott időt. Tehát nem a munkarend alkotmányellenes - amint azt az SZDSZ állítja -, hanem a jogbiztonságnak meg nem felelő házszabály, amit viszont az MSZP-SZDSZ-es többségű parlament fogadott el 1994 őszén. S. Á. Dr. Harmathy Attila alkotmánybíró esküt tett FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE A csatlakozást követően valamennyi EU-országban érvényes lesz Jövőre új személyit bocsátanak ki A 2000 januárjától bevezetendő új személyi igazolvány útlevélként is használható majd, ám egyelőre, az uniós csatlakozásig, csak azokban az országokban, amelyekkel hazánk kétoldalú megállapodást kötött - tudtuk meg a Belügyminisztérium illetékes munkatársától. , Az új okmányt a most használatosnál valamivel egyszerűbbre tervezték, ám biztonságosabbra. Emellett lényegesen kisebb lesz és nem tartalmazza sem a lakcímet (ez a hozzácsatolt lakcímkártyán fog szerepelni), sem a személyi számot, csupán a fényképet, az aláírást és a legszükségesebb személyi adatokat. Az új igazolvány útlevélként is használható lesz, feltéve, hogy az ehhez szükséges hatezer forintos illetéket is befizetjük a 2500 forintnyi kiállítási díj mellé. Az uniós csatlakozás időpontjáig egyelőre kilenc országba, például Franciaországba, Németországba vagy Ausztriába utazhatunk vele. Az EU-ba történő felvételünk után azonban a közösség valamennyi országában érvényes lehet az új személyi. Az új igazolvány bevezetése nem jelenti azt, hogy azonnal le kell cserélni a régit, ugyanis azok érvényességi idejük lejártáig továbbra is használhatók - értesültünk a minisztérium illetékesétől. Az új dokumentumok megjelenését megelőzően még az idén speciális irodákat alakítanak ki, jövőre ott igényelhetjük majd személyi okmányainkat. Az irodákat úgy szerelik fel, hogy helyben digitalizálni tudják az igénylők aláírását és fotóját, így fényképre sem lesz szükség. Az adatokat számítógéppel továbbítják a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalhoz. így lényegesen felgyorsulhat a ma még hosszadalmas procedúra. (h. gy.) Elnapolt ítélet. A Legfelsőbb Bíróság április 19-én hirdeti ki határozatát az Agrobank-per- ben. Kunos Péter volt vezér- igazgató, és Kovács Mihály egykori bankelnök jogerős ítélete tegnap felülvizsgálati kérelem által került ismét a bírói fórum elé. Az ügyvédek bűncselekmény hiányában kérik védenceik felmentését. A rendkívüli perorvoslat kapcsán a LB a jogerős ítélet fenntartása mellett csökkentheti a büntetés mértékét, de fel is mentheti a bank egykori vezetőit. Akcióprogram. A környezet és a lakosság egészségügyi állapotának összefüggéseire hívta fel a figyelmet Pepó Pál környezetvédelmi miniszter a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) második évének eredményeit összegző hétfői budapesti konferencián. Szolidaritás. Az MDF parlamenti frakciója hétfői ülésén - Selmeczi Gabriella politikai államtitkár tájékoztatója után - megállapította, hogy a társadalombiztosítás 2001-ig szóló reformja során nem fog sérülni a szolidaritás elve - jelentette be Csáky András, a frakcióülést követően. Perel a főváros. Jó hírnevének megsértése miatt a Fővárosi Önkormányzat beperli az ÁPV Rt.-t - derült ki a Főpolgármesteri Hivatal vezetői kabinetjének hétfői ülése után. A kabinet úgy ítélte meg, hogy az rt. március 18-án közzétett álláspontja - amely szerint az önkormányzat törvénytelenül járt el, amikor egy peres ügy kapcsán több mint kétmilliárd forintot bírósági ítélet nélkül emeltetett le az rt. számlájáról - sérti a fővárost. Balaton Fesztivál. Az előszezon idegenforgalmának növelése a célja a húsz, tó körüli település összefogásával megvalósuló idei Balaton Fesztiválnak. A három hétig tartó fesztivál megnyitójának a május elsején Keszthelyen lezajló, hagyományos balatoni évadnyitó non-stop műsorát és tűzijátékát szánják. UNICEF-felluvás. Az UNICEF felhívással fordult az európai országok lakosságához, amelyben a szenvedő koszovói gyermekek javára indít gyűjtést. Alapvető orvosi felszereléseket, gyógyszert, oltóanyagokat és élelmiszert szeretne eljuttatni a menekülttáborokba. Az alap arra kéri az európai polgárokat, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a gyermekek megmentéséhez. Az adományokat az UNICEF 11705008- 20123725 számú számlájára lehet átutalni. Befizetési csekk a 201-4923 telefonon kérhető. „Árvíz” Budapesten. Egy főnyomóvezeték törése miatt tegnap délben megállt a forgalom a Déli pályaudvar környékén. A 40 centis áradatban elakadtak az autók, a váratlan ivóvízfolyó elöntötte az aluljárót, sőt a metró alagútjába is betört. fotó: feb/körmendi imre Más területi politikára van szükség Lezárult az országos területfejlesztési politika megalapozását szolgáló tudományos kutatómunkának a vidéki egyenlőtlenségek vizsgálására vonatkozó felmérése - jelentette be Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia tagja egy hétfői tudományos tanácskozáson Budapesten. Az elmúlt két évben 69 tanulmány készült a területfejlesztési program keretében. A kutatások egy részének eredményét most ismertették az MTA „Területfejlesztés az ezredfordulón” című tudományos tanácskozásán. Enyedi György elmondta: kialakult az ország új térszerkezete. Ma már nem beszélhetünk a korábbi értelemben vett elmaradt vagy fejlett területekről, fejlett iparvidékről netán falusi régióról. Dinamikusan fejlődő városhálózat született, amely az ország valamennyi részén jelen van. A tudós szerint az új városok egyben ipari területek is, a korszerű, legtöbbször multinacionális ipartelepek köré szerveződtek. Ugyanakkor a régi iparvidékek nagy részéről az ipar hosszabb időre kivonult. A kutató példaként Észak- Magyarországot említette, amely a bányászat és a hagyományos kohászat leépülésével már nem tekinthető iparosodottabb vidéknek, mint akár az alföldi terület.- Az újfajta területi egyenlőtlenség újfajta fejlesztési politikát igényel - állítják a kutatók, akik szerint Magyarország csak konkrét programokkal juthat jelentős uniós forrásokhoz. A mai területfejlesztési politika gyengéje, hogy meghatározott elmaradt területekre juttat pénzt, és csak ezt követően pályáztatja a helyi vállalkozókat. Ehelyett területfejlesztési programokat kellene meghatározni és az arra érdemeseket finanszírozni - vélekedett Enyedi György. Az elmúlt nyolc évben a közvetlen területfejlesztési források 90 százalékát Észak-, és Északkelet-Magyarországra juttatták, holott ez a vidék nem rendelkezett megfelelő fejlesztési forrásokkal. Inkább sikeres programokat és nem a statisztikai kimutatások szerint előnytelen területeket volna célszerű támogatni - mondta a kutató.