Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-04 / 53. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1999. március 4., csütörtök Huszonöt éves a Kolozsvári óvoda Óvodánk - amely 1974-ben épült társadalmi összefogással Szolnok 900 éves fennállásának tisztele­tére - ebben az évben ünnepli hu­szonötödik évét. A negyedszázad alatt sok ezer kisgyermeket készí­tettünk fel az iskolára. Munkánk­ban mindig nagy hangsúlyt kapott a gyermeki személyiség tisztelete, szeretete, fontosnak érezzük a családdal való kapcsolat mélyíté­sét, az egymást kiegészítő neve­lést, együttműködést. Nevelési programunk egyik legfontosabb eleme az egészséges életmódra szoktatás, a szeretetteljes, derűs légkör, az érzelmi biztonság meg­teremtése. A negyedszázados jubileu­munkat családias légkörben sze­retnénk megünnepelni. A március 8-án kezdődő és 12-éig tartó ren­dezvénysorozatban igyekszünk gyermekeknek, szülőknek, kollé­gáknak egyaránt változatos prog­ramot kínálni. Az intézmény tag­óvodáival közösen játszóházat, sport- és játékvetélkedőt, rajzver­senyt szervezünk. A szülők szá­mára kedden, március 9-én, 16 órakor fórumot tartunk pszicho­lógus, logopédus, fejlesztő peda­gógus szakemberek közreműkö­désévével. Óvodánk volt dolgo­zóit 8-án, hétfőn 17 órára nosztal­giadélutánra várjuk. A program- sorozatot 12-én, délután 4 órai kezdettel a Városi Művelődési Házban gálaműsorral zárjuk. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk. Jegyek az óvodában vásá­rolhatók. Támogatóink segítségét kö­szönjük, a további felajánlásokat szívesen fogadjuk. Dr. Varga Pálné intézményvezető Vidám jótékonysági est A szolnoki Vasutas Csomó­ponti Művelődési Központ és a Jászkun Munkás Alapítvány Van egy ház a Tisza-parton címmel árvízkárosultak megse­gítésére rendezett jótékonysági estje telt házat vonzott. A fel­lépő művészeket - Szokoly La­jost, Bálint Erikát, Fazekas Ro­záliát, Csíki Pált, Simon Feren­cet és Bede Ilonát - elragadta­tással hallgatta a közönség. „Bella mama” - alias Kiss Béla - női jelmezben előadott pro­dukcióján nagyszerűt derültek az egybegyűltek. Az est meghívott vendége, a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Mánd küldöttségének ve­zetője, Varga Lajos, a település polgármestere meghatottan mondott köszönetét a jótékony- sági estért, amelynek bevételét települése árvízkárosultjainak ajánlottuk fel. Baross Gábor Nyugdíjasklub A szegénység nem csak cigánykérdés A közelmúltban megjelent, Aggasztó a nyomor Bátorsző­lőn című cikket kiegészítendő el kell mondanom, hogy a ki­sebbségi önkormányzat nyil­vántartást nem vezethet a ho­vatartozásról, mert ez emberi jogokat sért, illetve sértene. A kisebbség nem létszámától, hanem attól függetlenül része­sül a normatív állami támoga­tásban - ami az idén 532 ezer forint. Én úgy érzem, nem az emberek hovatartozása hatá­rozza meg a 2000. év küszö­bén, hogy a lakosság közép-, illetve alsó rétegében a nyo­mor az „úr”, hanem a társa­dalmi változások hatása. Ma­gyarországon 1990, a demok­ratikus átalakulás óta ez nem cigánykérdés, hanem sze­génykérdés - s ekként kell vele foglalkozni. Emberek ke­rültek - többségükben önhibá­jukon kívül - a munkanélküli­ség miatt a társadalom perifé­riájára. Ezt a helyzetet kezelni kell mind helyben, mind tár­sadalmi szinten, és amennyire lehet, orvosolni. Nagyhajú Ferenc cibakházi kisebbségi önkorm. Nagyszerű élményben volt részük a szolnoki Jósika úti óvoda nagycsoportosainak a farsangi mulatságon. Népi „vásári játék” vidám hangulatával búcsúztatták a telet, tréfás versekkel, dalokkal, tánccal köszöntötték a vendégeket. (beküldött fotó) A zsákmányoló magatartásról Mindenkiben felmerül a kér­dés, miképpen alkalmazkodjon a rendszerváltozás, az európai uniós, a régiós és a közvetlen környezet életfeltételeihez, hisz’ az alkalmazkodás az élet egyik törvénye. A mai, gyöke­resen átalakuló, nem kevés megrázkódtatással, lét- és köz­bizonytalansággal terhelt idő­ben csaknem minden változás keservekkel jár. Másképpen kell élni, mint hajdan, hátat kell fordítani a tradícióknak, érté­keket, szokásokat, magatartás- formákat kell újakra cserélni. Igaz, nehéz kikínlódni az urba­nizációs és az agrárválság megszüntetését, de meg kell tenni, hisz haladni muszáj. Föl kell mérni, mi az, ami tőlünk, a mi cselekedeteinktől, magatar­tásunktól függ. Például olyan szakmát kell elsajátítani, amely piacképes, olyan minőségű terméket kell létrehozni, ami haszonnal eladható (jól fo­gyasztható), ami ember- és természetbarát, egészségre in­kább hasznos, mint káros. Ám akkor, amikor igen hasznos, ér­tékes lehetne az emberi visel­kedésformák tudatos kialakí­tása, a már többé-kevésbé ki­alakult, de tökéletlen (rossz, vétkes, bűnös zsákmányoló, agresszív, közömbös, cinikus) magatartások korrigálása, ak­kor többnyire rejtélyes szá­munkra az emberi viselkedés mozgatórugóinak mibenléte, működése, navigálása. Egyre többet tudunk például az ember sejtjeiről, szerveiről, a számí­tógépekről, atomfizikáról, de éppen azt értjük legkevésbé, hogy milyen szükségletek, ér­dekek, értékek, eszmék moti­válják, orientálják, szabályoz­zák az emberek mindennapi tetteit, sorsát. Fontos lenne az állati és emberi magatartás működését megérteni, s akár anyagilag is támogatni mind­azon tevékenységet, amely an­nak hatékony formálását, át­alakítását szolgálná. Ugyanis az állati magatartás egyik tör­vénye például, hogy minden konkrét konfliktusnál az erő­sebb (ösztönnel bíró) állat győz. Ám úgy tűnik, egyes zsákmányoló beállítottságú embertől sem idegen, hogy öl­jön (gyilkoljon, kifosszon, ra­boljon). Mégis az embernél nem ösztönökről, hanem ösz­tönzőkről beszélünk - igaz ugyan, hogy jóval nehezebb és szakszerűbb bánni az ösztön­zőkkel, mint például a kénysze­reken, hatalmon, erőszakon alapuló magatartásbefolyáso­lással (fegyelmezéssel, bünte­téssel, megfélemlítéssel, meg­alázó, zsaroló eszközökkel). A zsákmányoló beállítottságú embernél az agresszió fonódik össze a „közömbös” tárgyhoz való viszonyulással, mondván, ami itt és most nem hasznos, nem is értékes, pazarlóan, ag­resszíven lehet vele bánni: mint a levegővel, a földdel, termé­szetijavakkal általában, s végül az emberrel, a munkaerővel, így pecsételődött meg sok ezer magyar munkás sorsa, akik munkanélküliekké váltak s évek óta nem tudnak elhelyez­kedni. Ebből a mentalitásból nő ki az ökológiai válságnak mind a természeti, környezeti, mind az emberi vonatkozása. Ám természet- és emberbarát stra­tégia készítése és megvalósí­tása javíthatna a jelenlegi hely­zeten. Dr. Bálint Sándor Előadás cukorbetegeknek A máj- és epebetegségekről Dr. Tusnádi Anna, a Hetényi Géza kórház infektológiai osztá­lyának osztályvezető főorvosa a szolnoki cukorbetegek klubjá­ban nagy sikerű előadást tartott a máj- és epebetegségekről. A mindenki számára közérthető, sok új információban bővelkedő előadásból megtudtuk, hogyan hatnak a máj működési zavarai a cukorbetegségre és milyen tüne­tekkel jelentkezik; májkároso­dáshoz vezethet az alkohol és a súlyos elhízás; a különböző to­xikus hatások összeadódva együttesen kimerítik a máj mé­regtelenítő kapacitását; már cse­kély mennyiségű alkohol fo­gyasztása is vezethet májbeteg­séghez - de okozhatja számos kórokozó is, elsősorban a Hepa­titis-vírusok. Az előadó részlete­sen kifejtette a vizsgálati mód­szereket és a gyógyszeres keze­lés lehetőségeit. Újszerű megvilágításban hal­lottunk az epekövesség hajla­mosító tényezőiről, az epekőzú­zásról és a legújabb műtéti eljá­rásról. Az oldott hangulatú találko­zón a betegek kérdéseikre is vá­laszt kaptak. Köszönjük a főor­vosnőnek a tartalmas, új ismere­tekkel szolgáló előadást. A klub vezetője „Lapostetakór” nem létezik A lap több alkalommal is foglal­kozott a lapostetős középületek műszaki állapotával, a meghibá­sodásokkal, azok várható követ­kezményeivel. Mint szakember mondom, hogy igen egyszerű el­járással van megoldás. „Lapos- tetőkór” ugyanis nem létezik, csak elhanyagolt, minden kar­bantartást nélkülöző tetők van­nak. A most felújításra szorulók húsz-harminc év körüliek, a többszörösét bírták ki annak, mint ami az akkori technológiá­ból és az anyagok minőségéből jósolható volt. Lapostetőt épí­teni ma is jóval olcsóbb, mint a kemény héjalásút, s vélemé­nyem szerint csak akkor cél­szerű ez utóbbit tervezni, ha a padlásteret is beépítik. Jelenleg kiváló szigetelő- anyagok kaphatók, amelyekkel hosszú távra felújíthatók az el­öregedett szerkezetek. A munka rutin jellegű, nem igényel kivi­teli tervet - csak néhány csapa­dékmentes napot és egy jó szak­embert. P. I., Szolnok Közös érdek értékeink védelme A gazdasági nehézségek az ön- kormányzatokat sem kerülik el, Szolnok is szűkös költségve­tésből gazdálkodik, fejlesztésre is kevesebb jut. A peremkerüle­tek lakói mindig szívügyüknek tekintették a város fejlődését, éppen ezért a - többségükben alacsony jövedelmű - itt élők nemcsak munkájukkal, de anyagilag is segítettek. Ilyen volt például térségünkben a csatornázás, a gázvezeték-há­lózat és az útalapok elkészítése, sőt, gyalogjárda is készült. Az itt lakók rendben tartják a há­zaik előtti közterületeket is. Az elmúlt évek fejlesztései­vel a „kisgyepi” kertes családi házak is felzárkóztak a belvá­roshoz. A két évvel ezelőtt el­készült útalapok minőségét sze­retnénk megőrizni, megbe­csülni, karbantartani, de sajnos az errefelé közlekedő nehéz- gépjárművek forgalma miatt egyre kevesebb reményünk van arra, hogy sokáig kibírják. Mindenki tudja, hogy az itteni utak nem ezeknek a járművek­nek készültek, mégis elmulasz­tották az illetékesek a jelzőtáb­lákat elhelyezni, hogy csak a célforgalom jöhessen be az ut­cákba. Az 1995 őszén lezárt Málna úti útalap például már teljesen tönkrement. Kérjük, ne várja meg az önkormányzat, amíg használhatatlanná válnak útjaink, talán még nem késő el­helyezni a közlekedési táblákat. Á Nyár és Bartók Béla úti kereszteződésben sajnos a gya­logosforgalom a mai napig sem biztonságos, a zebrán bármikor történhet egy baleset. Ez egy olyan régóta húzódó gondja a környéknek, amire mihama­rabb megoldást kell találni. A térségben lakók sokat tet­tek környezetükért. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy a pol­gármesteri hivatal is segítse in­tézkedéseivel értékeik megőr­zését. Kovács Béla, Szolnok A levelekből válogatunk. A kiválasztott írásokat - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül, a mondanivaló tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Adományt vár a templom A február 25-ei újságból arról ér­tesültünk, hogy gazdasági meg­szorításokra van szükség szépen fejlődő városunkban, Martfűn, s ez érint több intézményt, beruhá­zást is. Városközpontunk mindenki által impozánsnak tartott egyik épülete a Szent Tamás-templom, melynek hangversenyorgonáját tavaly óta készíti a Musette Or­gonaépítő Kft. Művészek, szak­emberek szerint a megye, a régió egyik csodálatos hangverseny- termévé lehet templomunk, ha elkészül a kétmanuálos, 23 re­giszteres orgona. Kezdőtőkeként ötmillió forintot kaptunk a város­tól 1998 tavaszán. Az egyéb gyűjtésekből ezt kétmillióval már megtoldottak. A várost érintő gazdasági megszorítások miatt önkormányzatunk csak az év őszén tud visszatérni a további támogatás megtárgyalására, ad­dig nem kapunk sehonnan segít­séget. Ezért vallásukat gyakorló - s egyben a zenei kultúrát nagyra becsülő - martfűiek kis csoportja elhatározta, kéréssel fordul min­den jó szándékú emberhez a me­gyében és a városban: ajánljon fel május végéig ötezer, majd pedig november végéig újabb ötezer fo­rintot, hogy a munkálatokat ne kelljen megszakítani. így van esély arra, hogy az ezredfordu­lóra, 2000 őszére megszólaljon a nettó 16 millióból felépítendő hangszerek királynője. Vallási és világnézeti hovatartozástól füg­getlenül kérünk tehát mindenkit, jelentkezzen erre a nemes felaján­lásra. Az adományt 2000-ben ok­levéllel köszönjük meg az első nagy orgonahangversenyen. Te­lefonhívásra (56/470-073) csek­ket küldünk. A martfűi katolikusok nevében: Tamási József plébános atya Egy szolnoki közérzete Egy még mindig napirenden lévő témáról, a lokálpatriotizmus­ról nekem is van véleményem. A szolnoki Véső út lakói - köztük én is - azt tapasztaljuk, hogy a környékünk egyre inkább visszafejlődik. Ráadásul min­den közérdekű kérésünkre, panaszunkra elutasító, olykor meg­alázó választ kapunk. Tudom, hogy a térség nem tartozik a vá­rosközponthoz, de itt is ugyanannyi hó esett, és elfogadhatatlan, hogy csak a főutak megtisztítására volt pénz (bár az is elég gyatrán sikerült). Érdekesnek találjuk, hogy a megkülönbözte­tést csak akkor érezzük, ha valamilyen szolgáltatást kellene megkapnunk, mert a befizetéseink egy fillérrel sem keveseb­bek, mint a város frekventáltabb helyein. Elfogadjuk a csökken­tett szolgáltatást, de akkor ez a díjakban is mutatkozzon meg. Ez vonatkozik a szemét elszállításának díjára is. Ránk erőltet­ték a nagyobb kukákat, a heti egyszeri elhordást, a minket érintő kellemetlenségek (bűz, rágcsálóveszély stb.) azonban már senkit nem érdekelnek. Milyen alapon akarják emelni a hulladékkezelés díját, amikor csökkent a szolgáltatás? A heti egy fuvarral az üzemanyagárakban jelentős lett a megtakarítás. (Arról meg már ne is szóljunk, hogy a szobaszám szerinti díj­számítást az Alkotmánybíróság sem találta helyénvalónak.) A városlakók azt várnák, hogy vezetőik és a szolgáltatók a saját kasszájuk helyett rájuk figyeljenek - vagy ne csodálkoz­zanak, ha sok szolnoki nem érzi jól magát itt. D. P. B., Szolnok Támogatást kaphatnak a juhtartók A Földművelési és Vidékfej­lesztési Minisztérium szabá­lyozta az anyajuhok állomány­fenntartását és a tenyészjerkék minőségének javítását célzó támogatás feltételeit. Az az anyajuhtartó gazda, aki része­sülni kíván a vissza nem térí­tendő támogatásból, mindenek­előtt jelentkezzen a gazdajegy­zőnél regisztrációra. A gazda­jegyző jegyzi a valós anyajuh­létszámot, fölírja a fülszámlis- tát, amit tetoválással vagy kro- táliázással jelölni kell az állaton (ha nincs, közreműködésemmel megrendelhető). Feltétel még, hogy legyen az állományban 50 anyajuhonként 1 darab, törzsál­lományból származó pedigrés kos, ha nincs, rendelkezzen a gazda törzsállomány-tulajdo­nossal kötött előszerződéssel. Ha mindezek rendben vannak, az egy településről pályázni szándékozók képviselők útján lépjenek velem kapcsolatba. (A pályázathoz többek között szükség lesz az igazolásomra is.) Törzsállományból vagy szaporítótenyészetből származó juhállomány növeléséhez is igényelhető vissza nem térí­tendő támogatás. Ez esetben a pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott jerkék számának 50 százalékával növeli meglévő anyajuhállományát, illetve ha már korábban is pályázott, az eddigi tartási kötelezettséget. A pályázathoz a megyei FVM-hivatalnál lehet nyomtat­ványt beszerezni. Pályázati ha­táridő: 1999. április 30. Minden részletre kiterjedő információ és tenyésztőszerve­zeti igazolás Utasi Jánosnál (Jászapáti, József A. u. 21., tel.: 57/440-875 és 30/93-98-315) szerezhető be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom