Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-04 / 53. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1999. március 4., csütörtök Huszonöt éves a Kolozsvári óvoda Óvodánk - amely 1974-ben épült társadalmi összefogással Szolnok 900 éves fennállásának tiszteletére - ebben az évben ünnepli huszonötödik évét. A negyedszázad alatt sok ezer kisgyermeket készítettünk fel az iskolára. Munkánkban mindig nagy hangsúlyt kapott a gyermeki személyiség tisztelete, szeretete, fontosnak érezzük a családdal való kapcsolat mélyítését, az egymást kiegészítő nevelést, együttműködést. Nevelési programunk egyik legfontosabb eleme az egészséges életmódra szoktatás, a szeretetteljes, derűs légkör, az érzelmi biztonság megteremtése. A negyedszázados jubileumunkat családias légkörben szeretnénk megünnepelni. A március 8-án kezdődő és 12-éig tartó rendezvénysorozatban igyekszünk gyermekeknek, szülőknek, kollégáknak egyaránt változatos programot kínálni. Az intézmény tagóvodáival közösen játszóházat, sport- és játékvetélkedőt, rajzversenyt szervezünk. A szülők számára kedden, március 9-én, 16 órakor fórumot tartunk pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus szakemberek közreműködésévével. Óvodánk volt dolgozóit 8-án, hétfőn 17 órára nosztalgiadélutánra várjuk. A program- sorozatot 12-én, délután 4 órai kezdettel a Városi Művelődési Házban gálaműsorral zárjuk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Jegyek az óvodában vásárolhatók. Támogatóink segítségét köszönjük, a további felajánlásokat szívesen fogadjuk. Dr. Varga Pálné intézményvezető Vidám jótékonysági est A szolnoki Vasutas Csomóponti Művelődési Központ és a Jászkun Munkás Alapítvány Van egy ház a Tisza-parton címmel árvízkárosultak megsegítésére rendezett jótékonysági estje telt házat vonzott. A fellépő művészeket - Szokoly Lajost, Bálint Erikát, Fazekas Rozáliát, Csíki Pált, Simon Ferencet és Bede Ilonát - elragadtatással hallgatta a közönség. „Bella mama” - alias Kiss Béla - női jelmezben előadott produkcióján nagyszerűt derültek az egybegyűltek. Az est meghívott vendége, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mánd küldöttségének vezetője, Varga Lajos, a település polgármestere meghatottan mondott köszönetét a jótékony- sági estért, amelynek bevételét települése árvízkárosultjainak ajánlottuk fel. Baross Gábor Nyugdíjasklub A szegénység nem csak cigánykérdés A közelmúltban megjelent, Aggasztó a nyomor Bátorszőlőn című cikket kiegészítendő el kell mondanom, hogy a kisebbségi önkormányzat nyilvántartást nem vezethet a hovatartozásról, mert ez emberi jogokat sért, illetve sértene. A kisebbség nem létszámától, hanem attól függetlenül részesül a normatív állami támogatásban - ami az idén 532 ezer forint. Én úgy érzem, nem az emberek hovatartozása határozza meg a 2000. év küszöbén, hogy a lakosság közép-, illetve alsó rétegében a nyomor az „úr”, hanem a társadalmi változások hatása. Magyarországon 1990, a demokratikus átalakulás óta ez nem cigánykérdés, hanem szegénykérdés - s ekként kell vele foglalkozni. Emberek kerültek - többségükben önhibájukon kívül - a munkanélküliség miatt a társadalom perifériájára. Ezt a helyzetet kezelni kell mind helyben, mind társadalmi szinten, és amennyire lehet, orvosolni. Nagyhajú Ferenc cibakházi kisebbségi önkorm. Nagyszerű élményben volt részük a szolnoki Jósika úti óvoda nagycsoportosainak a farsangi mulatságon. Népi „vásári játék” vidám hangulatával búcsúztatták a telet, tréfás versekkel, dalokkal, tánccal köszöntötték a vendégeket. (beküldött fotó) A zsákmányoló magatartásról Mindenkiben felmerül a kérdés, miképpen alkalmazkodjon a rendszerváltozás, az európai uniós, a régiós és a közvetlen környezet életfeltételeihez, hisz’ az alkalmazkodás az élet egyik törvénye. A mai, gyökeresen átalakuló, nem kevés megrázkódtatással, lét- és közbizonytalansággal terhelt időben csaknem minden változás keservekkel jár. Másképpen kell élni, mint hajdan, hátat kell fordítani a tradícióknak, értékeket, szokásokat, magatartás- formákat kell újakra cserélni. Igaz, nehéz kikínlódni az urbanizációs és az agrárválság megszüntetését, de meg kell tenni, hisz haladni muszáj. Föl kell mérni, mi az, ami tőlünk, a mi cselekedeteinktől, magatartásunktól függ. Például olyan szakmát kell elsajátítani, amely piacképes, olyan minőségű terméket kell létrehozni, ami haszonnal eladható (jól fogyasztható), ami ember- és természetbarát, egészségre inkább hasznos, mint káros. Ám akkor, amikor igen hasznos, értékes lehetne az emberi viselkedésformák tudatos kialakítása, a már többé-kevésbé kialakult, de tökéletlen (rossz, vétkes, bűnös zsákmányoló, agresszív, közömbös, cinikus) magatartások korrigálása, akkor többnyire rejtélyes számunkra az emberi viselkedés mozgatórugóinak mibenléte, működése, navigálása. Egyre többet tudunk például az ember sejtjeiről, szerveiről, a számítógépekről, atomfizikáról, de éppen azt értjük legkevésbé, hogy milyen szükségletek, érdekek, értékek, eszmék motiválják, orientálják, szabályozzák az emberek mindennapi tetteit, sorsát. Fontos lenne az állati és emberi magatartás működését megérteni, s akár anyagilag is támogatni mindazon tevékenységet, amely annak hatékony formálását, átalakítását szolgálná. Ugyanis az állati magatartás egyik törvénye például, hogy minden konkrét konfliktusnál az erősebb (ösztönnel bíró) állat győz. Ám úgy tűnik, egyes zsákmányoló beállítottságú embertől sem idegen, hogy öljön (gyilkoljon, kifosszon, raboljon). Mégis az embernél nem ösztönökről, hanem ösztönzőkről beszélünk - igaz ugyan, hogy jóval nehezebb és szakszerűbb bánni az ösztönzőkkel, mint például a kényszereken, hatalmon, erőszakon alapuló magatartásbefolyásolással (fegyelmezéssel, büntetéssel, megfélemlítéssel, megalázó, zsaroló eszközökkel). A zsákmányoló beállítottságú embernél az agresszió fonódik össze a „közömbös” tárgyhoz való viszonyulással, mondván, ami itt és most nem hasznos, nem is értékes, pazarlóan, agresszíven lehet vele bánni: mint a levegővel, a földdel, természetijavakkal általában, s végül az emberrel, a munkaerővel, így pecsételődött meg sok ezer magyar munkás sorsa, akik munkanélküliekké váltak s évek óta nem tudnak elhelyezkedni. Ebből a mentalitásból nő ki az ökológiai válságnak mind a természeti, környezeti, mind az emberi vonatkozása. Ám természet- és emberbarát stratégia készítése és megvalósítása javíthatna a jelenlegi helyzeten. Dr. Bálint Sándor Előadás cukorbetegeknek A máj- és epebetegségekről Dr. Tusnádi Anna, a Hetényi Géza kórház infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa a szolnoki cukorbetegek klubjában nagy sikerű előadást tartott a máj- és epebetegségekről. A mindenki számára közérthető, sok új információban bővelkedő előadásból megtudtuk, hogyan hatnak a máj működési zavarai a cukorbetegségre és milyen tünetekkel jelentkezik; májkárosodáshoz vezethet az alkohol és a súlyos elhízás; a különböző toxikus hatások összeadódva együttesen kimerítik a máj méregtelenítő kapacitását; már csekély mennyiségű alkohol fogyasztása is vezethet májbetegséghez - de okozhatja számos kórokozó is, elsősorban a Hepatitis-vírusok. Az előadó részletesen kifejtette a vizsgálati módszereket és a gyógyszeres kezelés lehetőségeit. Újszerű megvilágításban hallottunk az epekövesség hajlamosító tényezőiről, az epekőzúzásról és a legújabb műtéti eljárásról. Az oldott hangulatú találkozón a betegek kérdéseikre is választ kaptak. Köszönjük a főorvosnőnek a tartalmas, új ismeretekkel szolgáló előadást. A klub vezetője „Lapostetakór” nem létezik A lap több alkalommal is foglalkozott a lapostetős középületek műszaki állapotával, a meghibásodásokkal, azok várható következményeivel. Mint szakember mondom, hogy igen egyszerű eljárással van megoldás. „Lapos- tetőkór” ugyanis nem létezik, csak elhanyagolt, minden karbantartást nélkülöző tetők vannak. A most felújításra szorulók húsz-harminc év körüliek, a többszörösét bírták ki annak, mint ami az akkori technológiából és az anyagok minőségéből jósolható volt. Lapostetőt építeni ma is jóval olcsóbb, mint a kemény héjalásút, s véleményem szerint csak akkor célszerű ez utóbbit tervezni, ha a padlásteret is beépítik. Jelenleg kiváló szigetelő- anyagok kaphatók, amelyekkel hosszú távra felújíthatók az elöregedett szerkezetek. A munka rutin jellegű, nem igényel kiviteli tervet - csak néhány csapadékmentes napot és egy jó szakembert. P. I., Szolnok Közös érdek értékeink védelme A gazdasági nehézségek az ön- kormányzatokat sem kerülik el, Szolnok is szűkös költségvetésből gazdálkodik, fejlesztésre is kevesebb jut. A peremkerületek lakói mindig szívügyüknek tekintették a város fejlődését, éppen ezért a - többségükben alacsony jövedelmű - itt élők nemcsak munkájukkal, de anyagilag is segítettek. Ilyen volt például térségünkben a csatornázás, a gázvezeték-hálózat és az útalapok elkészítése, sőt, gyalogjárda is készült. Az itt lakók rendben tartják a házaik előtti közterületeket is. Az elmúlt évek fejlesztéseivel a „kisgyepi” kertes családi házak is felzárkóztak a belvároshoz. A két évvel ezelőtt elkészült útalapok minőségét szeretnénk megőrizni, megbecsülni, karbantartani, de sajnos az errefelé közlekedő nehéz- gépjárművek forgalma miatt egyre kevesebb reményünk van arra, hogy sokáig kibírják. Mindenki tudja, hogy az itteni utak nem ezeknek a járműveknek készültek, mégis elmulasztották az illetékesek a jelzőtáblákat elhelyezni, hogy csak a célforgalom jöhessen be az utcákba. Az 1995 őszén lezárt Málna úti útalap például már teljesen tönkrement. Kérjük, ne várja meg az önkormányzat, amíg használhatatlanná válnak útjaink, talán még nem késő elhelyezni a közlekedési táblákat. Á Nyár és Bartók Béla úti kereszteződésben sajnos a gyalogosforgalom a mai napig sem biztonságos, a zebrán bármikor történhet egy baleset. Ez egy olyan régóta húzódó gondja a környéknek, amire mihamarabb megoldást kell találni. A térségben lakók sokat tettek környezetükért. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy a polgármesteri hivatal is segítse intézkedéseivel értékeik megőrzését. Kovács Béla, Szolnok A levelekből válogatunk. A kiválasztott írásokat - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül, a mondanivaló tiszteletben tartásával - feldolgozzuk. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Adományt vár a templom A február 25-ei újságból arról értesültünk, hogy gazdasági megszorításokra van szükség szépen fejlődő városunkban, Martfűn, s ez érint több intézményt, beruházást is. Városközpontunk mindenki által impozánsnak tartott egyik épülete a Szent Tamás-templom, melynek hangversenyorgonáját tavaly óta készíti a Musette Orgonaépítő Kft. Művészek, szakemberek szerint a megye, a régió egyik csodálatos hangverseny- termévé lehet templomunk, ha elkészül a kétmanuálos, 23 regiszteres orgona. Kezdőtőkeként ötmillió forintot kaptunk a várostól 1998 tavaszán. Az egyéb gyűjtésekből ezt kétmillióval már megtoldottak. A várost érintő gazdasági megszorítások miatt önkormányzatunk csak az év őszén tud visszatérni a további támogatás megtárgyalására, addig nem kapunk sehonnan segítséget. Ezért vallásukat gyakorló - s egyben a zenei kultúrát nagyra becsülő - martfűiek kis csoportja elhatározta, kéréssel fordul minden jó szándékú emberhez a megyében és a városban: ajánljon fel május végéig ötezer, majd pedig november végéig újabb ötezer forintot, hogy a munkálatokat ne kelljen megszakítani. így van esély arra, hogy az ezredfordulóra, 2000 őszére megszólaljon a nettó 16 millióból felépítendő hangszerek királynője. Vallási és világnézeti hovatartozástól függetlenül kérünk tehát mindenkit, jelentkezzen erre a nemes felajánlásra. Az adományt 2000-ben oklevéllel köszönjük meg az első nagy orgonahangversenyen. Telefonhívásra (56/470-073) csekket küldünk. A martfűi katolikusok nevében: Tamási József plébános atya Egy szolnoki közérzete Egy még mindig napirenden lévő témáról, a lokálpatriotizmusról nekem is van véleményem. A szolnoki Véső út lakói - köztük én is - azt tapasztaljuk, hogy a környékünk egyre inkább visszafejlődik. Ráadásul minden közérdekű kérésünkre, panaszunkra elutasító, olykor megalázó választ kapunk. Tudom, hogy a térség nem tartozik a városközponthoz, de itt is ugyanannyi hó esett, és elfogadhatatlan, hogy csak a főutak megtisztítására volt pénz (bár az is elég gyatrán sikerült). Érdekesnek találjuk, hogy a megkülönböztetést csak akkor érezzük, ha valamilyen szolgáltatást kellene megkapnunk, mert a befizetéseink egy fillérrel sem kevesebbek, mint a város frekventáltabb helyein. Elfogadjuk a csökkentett szolgáltatást, de akkor ez a díjakban is mutatkozzon meg. Ez vonatkozik a szemét elszállításának díjára is. Ránk erőltették a nagyobb kukákat, a heti egyszeri elhordást, a minket érintő kellemetlenségek (bűz, rágcsálóveszély stb.) azonban már senkit nem érdekelnek. Milyen alapon akarják emelni a hulladékkezelés díját, amikor csökkent a szolgáltatás? A heti egy fuvarral az üzemanyagárakban jelentős lett a megtakarítás. (Arról meg már ne is szóljunk, hogy a szobaszám szerinti díjszámítást az Alkotmánybíróság sem találta helyénvalónak.) A városlakók azt várnák, hogy vezetőik és a szolgáltatók a saját kasszájuk helyett rájuk figyeljenek - vagy ne csodálkozzanak, ha sok szolnoki nem érzi jól magát itt. D. P. B., Szolnok Támogatást kaphatnak a juhtartók A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szabályozta az anyajuhok állományfenntartását és a tenyészjerkék minőségének javítását célzó támogatás feltételeit. Az az anyajuhtartó gazda, aki részesülni kíván a vissza nem térítendő támogatásból, mindenekelőtt jelentkezzen a gazdajegyzőnél regisztrációra. A gazdajegyző jegyzi a valós anyajuhlétszámot, fölírja a fülszámlis- tát, amit tetoválással vagy kro- táliázással jelölni kell az állaton (ha nincs, közreműködésemmel megrendelhető). Feltétel még, hogy legyen az állományban 50 anyajuhonként 1 darab, törzsállományból származó pedigrés kos, ha nincs, rendelkezzen a gazda törzsállomány-tulajdonossal kötött előszerződéssel. Ha mindezek rendben vannak, az egy településről pályázni szándékozók képviselők útján lépjenek velem kapcsolatba. (A pályázathoz többek között szükség lesz az igazolásomra is.) Törzsállományból vagy szaporítótenyészetből származó juhállomány növeléséhez is igényelhető vissza nem térítendő támogatás. Ez esetben a pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott jerkék számának 50 százalékával növeli meglévő anyajuhállományát, illetve ha már korábban is pályázott, az eddigi tartási kötelezettséget. A pályázathoz a megyei FVM-hivatalnál lehet nyomtatványt beszerezni. Pályázati határidő: 1999. április 30. Minden részletre kiterjedő információ és tenyésztőszervezeti igazolás Utasi Jánosnál (Jászapáti, József A. u. 21., tel.: 57/440-875 és 30/93-98-315) szerezhető be.
