Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-27 / 72. szám

Körkép Második oldal ® 1999. március 38. BENYHE ANIKÓ JELENTI ÚJVIDÉKRŐL A RETTEGES FO Munkatársunk egy újvidéki óvóhelyen töltötte az elmúlt éjszakát, ahogy a vajdasági város szerencsésebb lakói is. Rettegnek az emberek attól, hogy bármelyik pillanatban őket is elérheti a háború. Nem minden újvidékinek jut hely éjszakára a szűkös óvóhelyeken. Iszonyatos a zsúfoltság, tisztálkodási lehe­tőség sincs. Az ügyesebbek és gyakorlottabbak már sám­likat, pokrócokat, dunyhát is hoznak magukkal, de a több­ség kénytelen a hideg beto­non ülve kivárni a hajnalt. Az utóbbi napokban érez­hetően megváltozott az itt la­kók viszonya az idegenek­hez, szerdán-csütörtökön még előzékenyek, készsége­sek voltak a tudósítókkal szemben, ám mára megfa­gyott a levegő a „betolako­dókkal” szemben. Az emberek csöndesek, mindenki fél. Várják, mikor lesz becsapódás. Tegnap pá­nik uralkodott el a városon. Azt rebesgették, hogy találat ért egy városszéli vegyi üze­met. Mindeközben a rádiók­ból és a televíziókból harsog­nak a harci énekek, beindult Milosevics háborús propa­gandagépezete. Szinte csak nők, gyerekek és korosabb férfiak maradtak Újvidéken, a többieket elvitték katoná­nak. Mindenki abban bízott, hogy csak egy-két napig tart a bombázás. Tegnap volt még kenyér, holnap lehet, hogy már csak jegyre adják. Az embereknek elegük van a háborúból, miközben még igazából el sem érte őket. Egy belgrádi óvóhelyen - vegyi támadástól tartva Szárazföldi beavatkozás? A NATO immár több napja bombázza déli szomszé­dunk katonai célpontjait. A Milosevics vezette szerb ál­lamot eddig nem törték meg a sorozatos légi csapá­sok. A jugoszláv hadsereg és a belügyi alakulatok még erőteljesebb támadást indítottak Koszovóban. Falva­kat tüntetnek el a föld színéről, albánok százait gyilkol­ják le. Független katonai szakértők véleménye szerint a NATO villámháborús terve mára már álommá vált. Ha a szövetség érvényt akar szerezni rendezési elkép­zeléseinek, akkor elkerülhetetlenné válik a szárazföldi erők bevetése Koszovóban. Ha valóban nem lesz más megoldás, mint a száraz­földi invázió, akkora jobb helyi ismeretekkel rendelke­ző jugoszláv fegyveres erők nehéz erőpróba elé állít­hatják a szövetségesek alakulatait. A világ most abban reménykedik, hogy erre nem ke­rül sor. Ismerve azonban Milosevics és támogatóinak elszántságát, kevés esély mutatkozik arra, hogy a küz­dő felek rövid időn belül újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Ez a bombázó a világ legdrágább repü­lőgépe, Kétmilliárd dollárba, azaz 468 milliárd forintba kerül. A mostani légitámadás volt az első amikor két szupermodern B-2-es bombá­zót vetettek be. A gépek nyolc órával a támadás előtt emelkedtek föl a Missouri állambeli légitámaszpontról. Mindegyik 16 darab 900 kilós rakétával indult neki a mintegy 9000 kilométeres távnak. Az Atlanti-óceán felett tankoltak tízezer méteres magasságban.- A küldetés végrehajtva - jelentették nem sokkal ezután Jugoszlávia fölött a pilóták, és nyolc óra múlva már otthon landoltak. Hosszúság: 21 méter, Magasság: 5,2 méter, Fordulási ív: 52,5 méter, Hatótávolság: 12 ezer km, Sebesség: max. 1010 km/h, Elérhető magasság: max 16 ezer méter, Fegyverzet: max. 34 bomba Lengyel közvetítés Elnöki nyet Egyértelmű kiállás A legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Borisz Jelcin orosz elnök, bár továbbra is elítéli A cseh sajtó élesen bírálja az ország vezető poli- Gazeta Wyborcza szerint országuknak nem sza- Jugoszlávia bombázását, nem fogja megengedni, tikusait, szemükre veti, hogy állásfoglalásaik a bad tétlenül nézni az események alakulását. „Len- hogy Oroszországot belerángassák a háborúba - Jugoszlávia elleni NATO-csapás ügyében túlsá- gyelország a régióban meglehetősen nagy rokon- jelentette ki Dmitrij Jakuskin. Az orosz elnöki gosan óvatosak, kétértelműek, és hogy immár szenvnek örvend, még ha Varsó hajlamos is ezt szóvivő arra reagált, hogy a baloldali erők a fegy- NATO-tagként nem álltak ki egyértelműen a bagatellizálni. Eljött azonban az idő, hogy éljünk verembargó feloldását sürgetik, s Gennagyij Zju- szervezet akciója mellett, e tekintéllyel, s közvetítőként megkíséreljük eny- ganov kommunista frakcióvezető a duma tegna- „Az a mód, ahogy a cseh politikai vezetés a híteni a félelmeket. Persze nem Belgráddal, mert pi rendkívüli ülésén Jelcint tette felelőssé, hogy szövetségesek Jugoszlávia elleni támadását kont­árrá most nincs esély, hanem Szerbia aggódó bombák hullanak Jugoszláviára, s az orosz fegy- mentába, sokkoló hatású, és az országnak szé- szomszédaival. A NATO-tagság ugyanis nem csak verszállítások felújítását szorgalmazta a balkáni gyenkeznie kell miatta” - írja a legolvasottabb fegyverhasználatra kötelez bennünket.” ország önvédelmi jogának támogatására. cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. ü Árkán kapitány is kerestette Sikerült kimenekíteni a jugo­szláv fővárosból a CNN tévé- társaság sztárriporternőjét, Christian Amanpourt, akinek fényképét a jugoszláv televízió is bemutatta, miután megvá­dolták, hogy félretájékoztatja a világ közvéleményét a jugoszlá­viai eseményekről. A világ számos háborús tűz­fészkéből tudósító amerikai új­ságírónőt nemcsak a szerb rendőrség, hanem a délszláv háborúban hírhedtté vált Árkán kapitány emberei is keresték a szállodájában. Thomas Minder, a CNN lon­doni irodájának vezetője el­mondta, hogy Vietnamban, sőt még Irakban sem tapasztalt olyan bánásmódot, mint ami­lyenben a jugoszláv rendőrök ré­szesítették a külföldi tudósító­kat. Főleg a légitámadások meg­indítása után keményedett meg a bánásmód. Minden tudósítása után rendőrök jelentek meg az amerikai újságírók szállodai szo­bájában, és kifaggatták a tudósí­tókat, mit, hol és hogyan dolgoz- tak. Volt olyan tudósító, akit a határátlépés előtt „nem hivatalos | beszélgetésen” tartottak vissza a határ jugoszláv oldalán, és azzal | vádoltak, hogy „részes az ameri­kai rakéták célra vezetésében”. Fenyegetések Egy XVIII. kerületi 59 éves hölgy tegnap úgy gondolta, ő sem marad­hat ki a NATO-offenzí- vából. A maga módján indított támadást Jugo­szlávia budapesti nagy- követsége ellen. Ottho­ni telefonkészülékén feltárcsázta a követsé­get, és bejelentette, hogy bomba van az épületben. A magyar hatóságok átvizsgálták a termeket, de bombát nem találtak. A tréfás kedvű hölgy ellen köz­veszéllyel fenyegetés miatt indított eljárást a BRFK. A Vasárnap Reggel úgy értesült, hogy ter­roristákat, robbantó­embereket dobtak át a határon a szerb szer­vek. A csoportok fel­adata, hogy a NATO- tagállamok nagykövet­ségei ellen pokolgépes merényleteket kövesse­nek el. Híreink szerint a Nemzetbiztonsági Hi­vatal tudomást szerzett a készülődő akciókról, ezért óriási rendőri erőkkel védik a NATO- nagykövetségeket. Garamvölgyi László, az ORFK sajtószóvivő­je nem erősítette meg hírforrásunkat. Sze­rinte a magyar határ olyan szigorúan őr­zött, hogy ez nem for­dulhat elő. A követsé­geket a támadást köve­tő reggel hét órától, azaz már azt megelő­zően, hogy a diplomá­ciai kapcsolatokat megszakították volna, kiemelten őrzik. Si :W A britek ellenzik Két, tegnap közzétett angol közvélemény-kuta­tásból kiderül, hogy a britek többsége nem he­lyesli a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapást. A brit televíziók teletextszolgálatához csütörtök óta több mint tízezer hívás érkezett, s a telefoná­lók 73 százaléka nem értett egyet Tony Blair brit miniszterelnökkel abban, hogy indokolt a Nyu­gat katonai fellépése Szerbia ellen. A Talk Rádióhoz betelefonált háromezer hallgató 63 százaléka is ellenzi a NATO katonai akcióját. A harc ára Az atlanti szövetség csak bizonyos részét fi­nanszírozza a harci te­vékenységeknek. Min­den ország maga fizeti csapatai szállítását. A NATO központi irányítá­sa ugyan már javában oszt, szoroz, egyelőre még találgatni sem le­het, mennyibe kerül a volt Jugoszlávia terüle­tén zajló katonai akció. A kalkuláció már csak azért is bonyolult, mert - a NATO sajtóosztályá­nak szavait idézve - ha­sonló katonai akcióra a második világháború óta nem került sor... A szárazföl­di csapatok parancsno- kaként 1990-93 kö­zött szembe kellett néz­nem a 603 kilométer hosz- szú határszakaszt érintő délszláv válsággal. A jugo­szláv erők, különösen az irreguláris csapatok, akkor leckét adtak nekünk a má­sodik világháborút is felül­múló kegyetlenségből. Őrült politikát és őrült po­litikusokat csak határozott diplomáciai és katonai fel­lépéssel lehet megfékezni. Ez egy vég­zetes lépés. A háborúból sok jó nem sülhet ki. A népirtás már közel tíz éve folyik a tér­ségben. A nagyhatalmak­nak a keletkezéskor kellett volna megoldaniuk a prob­lémát. Sajnálom a szenve­dőket, akiknek helyzetét az egyoldalú agresszió, a bombázás nem fogja meg­oldani. Ha ez utóbbi abba­marad, minden megy to­vább, mint korábban. Jól csak a hadianyag- és fegy­vergyárosok járnak.- Bizonytalanságban éljük át ezeket a napokat. Ne­künk, itt élő magyaroknak nehéz a helyzetünk, hiszen semmi közünk a szerbek koszovói akcióihoz, ugyan­akkor Magyarország annak a NATO-nak a tagja, amely bombázza Jugoszláviát. A vajdasági szerbek még nem léptek fel ellenünk, csöndes bizalmatlansággal viseltetnek irántunk. Könnyen elszabadulhatnak az indulatok. Ami meg­nyugtató: a NATO rakétái csak katonai célpontokat támadnak. Országgyűlésben arról kel­lett döntenünk, hogy a NA­TO hazánk légtere mellett a reptereinket is igénybe ve­heti. Van néhány szerb ba­rátom, s emiatt is borzasztó érzés arra gondolni, hogy egy őrült politikus miatt egy egész nemzet került ab­szurd helyzetbe, és em­berek halnak meg.- Itt, a határ közelében jól lehet a repülőgépeket hal­lani, de a robbanások zaja már nem jut el hozzánk, így is elég félelmetes a helyzet. De hát mit tehe­tünk? A cimborákkal be­ülünk a kocsmába, és a fe­lesekből meg a „kísérő” sö­rökből próbálunk bátorsá­got meríteni.- Határ menti étterem va­gyunk, a bombázás óta sokkal több a Jugoszláviá­ból érkezett vendég, ráadá­sul több kamionos is itt ra­- Sem önök­nek, sem má­soknak nem nyilatkozom. Szerb szár- m a z á s o m miatt ugyan­is nem tudnék jó választ ad­ni. Bármit mondanék, len­nének olyanok, akik félre­magyaráznák a szavaim. gadt. Mégis azt szeret­nénk, ha mielőbb véget ér­ne a háború. A turistákból szeretnénk élni és nem a menekültekből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom