Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-25 / 70. szám

10. oldal Megyei Tükör 1999. március 25., csütörtök Megszánta a sógor az éhező malacokat A lopásban segédkező éjjeliőrt azon melegében elküldték aludni Teljesen hétköznapi intézkedésnek indult a dolog, ám kiderült, egy különös „bűnszövetséget” lepleztek le a napokban a Kun­szentmártoni Rendőrkapitányság járőrei. A bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor a zsaruk nem hitték el, hogy a kocsi­ban talált sertéstápot az igazoltatott sofőr csak úgy találta. Pedig ezt mondta a gépkocsi átvizsgálása során a zsaruknak a rutinigazoltatás céljából nem sokkal éjfél előtt Kunszent ha­tárában megállított férfi. Az erősen kételkedő egyenruhá­soknak aztán bevallotta, nem mondott igazat, mert az állat- eleséget nem a vasúti töltés mellett eldobva találta, hanem azt a kungyalui sertéstelepről lopta. Az általa választott útvo­nalra is magyarázatot adott: azért jött Öcsöd felől a vá­rosba, mert ha a régi híd irá­nyába indult volna, akkor a rendőrkapitányság épülete mellett vezetett volna el az útja. Ezt pedig érthető okokból nem akarta. Hogy azon nyomban végére járjanak a dolognak, a rend­őrök megjelentek a szóban forgó telepen, ahol újabb fel­fedezéseket tettek: kiderült ugyanis, hogy az ott szolgála­tot teljesítő éjjeliőr nem más, mint az imént igazoltatott au­tós, M. János sógora, aki már az újabb három zsákot is elő­készítette. A tápot zsákokba töltötte, és talicskával a kerí­téshez tolta. A sertéstenyésztő céget any- nyira súlyosan érintette, hogy épp a vagyon védelme érdeké­ben fizetett embere segédkezett a lopásban, hogy G. Mihály még akkor éjjel kézhez kapta azonnali hatályú, rendkívüli felmondását. Az őrt sikkasztás­sal, a sógort pedig lopással gyanúsítja a rendőrség. Mint az a nyomozás során ismertté vált, a tápszerző akció - ami a megtartott házkutatá­sok során megtalált jó néhány zsáknyi bűnjel alapján egyéb­ként már nem is az első lehe­tett - a nehéz anyagi körülmé­nyek között élő sógor több napja koplaló disznajainak megsegítésére irányult. Minthogy a sikeres rendőri intézkedés kapcsán a másnap reggelire való sem jött össze, így szegény malacok sorsa to­vábbra is bizonytalan maradt.-ügy­Elfeledett ügyeink: számítógépmúzeum A szolnoki ipartestület az egyik tag, Pándi István kezdeménye­zésére határozta el, hogy számítástechnikai múzeumot hoz létre a megyeszékhelyen. Ennek már öt éve, ám a kiállítóterem még mindig nem nyílt meg. Fortuna Karcagra látogatott Az Új Néplap Vasárnap Reggel Szerencseóra játékán Fortuna ismét egy karcagi pályázónak kedvezett: Veres Sándor rádiós walkmant nyert. Mint megtudtuk, legutóbb a főnyereményt pá­lyázták meg, mert a négy unokának jól jönne egy kis segítség. A nyereményt Juhász Mihály terjesztési irodavezető adta át Veres Sándornak (balra) FOTÓ: B. L,. Útépítésremények Tavaly 3,3 millió forintot nyert útépítésre Tiszaörs. Az ered­ményen felbuzdulva - a község súlyos anyagi gondjainak elle­nére - újabb pályázat benyújtá­sát tervezik. A remélt támoga­tásból idén is folytatódhatna az útépítés Tiszaörsön. (bj) Fórum a sérültekről „Csodabogár-téma” maradt A fogyatékosok ügye sokszor még ma is „csodabogár-té­mának” számít - hangzott el a minap Szolnokon, egy szakmai fórumon. Az ÉFOÉSZ megyei szervezete és az Esély Alapítvány Regioná­lis Forrásközpontja sérült gyere­kekkel foglalkozó szakemberek, segítők, szülők részére rendezett szakmai fórumot, amelyen dr. Bánfalvy Csaba, a Bárczy Gusz­táv Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola tanszékvezetője tartott nyitó előadást. Mint el­mondta, az egészséges és a sérült emberek Nyugaton tapasztalt együttélését ma még sok tényező nehezíti nálunk. Az ép társada­lom tagjainak például a fogyaté­kosügy még ma is „csodabogár­téma”, nem átlátható, idegen. Rábízzák a szakemberekre, ami tovább fokozza a sérült emberek elszigetelődését. Az előadó be­szélt azokról a törekvésekről is, amelyeknek célja a sérült embe­rek intézetekből való kikerülése, a társadalomba történő valós beil­leszkedése. Külön szólt a kisegítő iskolák problémáiról, ahol a sé­rült gyerekek mellett egyre in­kább megjelennek a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók is. A nyitó előadás után témaként szerepeltek a sérült gyermekekre kapható alanyi jogú, illetve társa­dalombiztosítási ellátások. P. E.- Nincs mit kiállítani? - kérdez­tük Rusa Attilát, a szolnoki ipar­testület vezetőjét.- Régi számítógépekben nincs hiány. Egy kisebb raktár tele van szekrénnyi komputerekkel, szá­mológépekkel. Sőt, egy műsze­rész felajánlotta háromszáz dara­bos tévé-, rádió-, magnó-, lemez­játszó-gyűjteményét is.- Akkor miért késlekedik a mú­zeum megnyitása?- Nincs hely, ahol a gyűjte­ményt kiállíthatnánk. Bár az ipar- testületi székház és az egykori kertmozi egy helyrajzi számon szerepelt, ám 1991-ben a va­gyonátadó bizottság az udvart a megyének, míg az épületet a szolnoki önkormányzatnak adta. A város később nekünk ajándé­kozta a székházat, a megyétől azonban hiába kértük vissza az udvart. Először egy Párizsi Ud­varhoz hasonló bevásárlóközpon­tot szerettünk volna kialakítani, később ez bővült a számítástech­nikai múzeum tervével.- Ez azt jelenti, hogy letettek a múzeum létrehozásáról?- Nem, hamarosan megkeres­sük az új összetételű megyei ön- kormányzatot, és ismét visszakér­jük az udvart. Kedvező döntés esetén sem tudunk azonban azonnal hozzálátni a múzeum ki­alakításához, hiszen az építkezés 8-10 millió forintba kerülne. Ép­pen ezért az első évben bérbe ad­nánk az udvart, anyagi támoga­tást remélve megkeresnénk azo­kat a cégeket is, amelyek már se­gítették a múzeum létrejöttét. Számítunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tá­mogatására is. A tárca államtit­kára, Várhegyi Attila még Szol­nok polgármestereként azt ígérte, hogy a múzeum rezsijét az első esztendőben állja a város. T. J.- A rejtvényt legnagyobb uno­kám fejtette meg, s nem akartam elhinni, amikor értesítettek, hogy nyertem - mondta megha- tódottan a családfő. Veres Sán­dor és felesége lányuk mellett az állami gondozott Sanyit is pici kora óta saját fiukként nevelik, így a nyereményt is ő kapja. A Veres család nyugdíjas éveit be­aranyozza a négy unoka, akik naponta meglátogatják őket. Sanyi bácsi negyven évig fi­zikai munkát végzett, így télen Többek szerint nem igazán pol­gárbarát a mezőtúri városháza je­lenlegi ügyfélfogadási rendje. A kifogásolók egyebek mellett fel­említik, hogy a rendszer nem ve­szi figyelembe az itt élők szoká­sait, például azt, hogy a külsőbb városrészekből, a tanyákról so­kan csak a piaci napokon mennek be a városba. S mivel kedden nincs félfogadás, így ezen a na­pon nem tudják ügyeiket intézni. jólesik a pihenés. Ám már alig várja a tavaszt, hiszen ott a kert, amit gondozni kell, s a baromfi, a sertések nevelése is az ő fel­adata. Szabadidejében azonban legszívesebben mégis birkát főz. Mint mondta, 1968 óta már 730 birkát főzött meg. Rendszeresen hívják lakodalmakba, ahol al­kalmanként három-négy „bé- gető” esik áldozatául. Feleségétől, Marika nénitől megtudtuk, most a főnyere­ményt pályázták meg. -de­Dr. Németh Pál jegyző a prob­lémával kapcsolatban elmondta, a jelenlegi rendszeren nem kí­vánnak és nem is tudnának egy­szerűen változtatni. Azért sem, mivel nemrégen fogadta el a tes­tület a szervezeti és működési szabályzatot, mely az ügyfélfo­gadást is szabályozza. Ezek sze­rint hétfőn és pénteken (piaci nap) délelőtt, míg szerdán egész nap intézhetők a problémák, gg Jobb ügyintézést? Öt éves a Pannon GSM Mára már történelemmé vált, ahogyan a Pannon GSM első budapesti teszthívása után felpörögtek az események. Rekordidő alatt előbb Budapesten, majd az egész országban kiépült a hálózat. Ma a Pannon GSM 450 ezer ügyfele Európa csaknem teljes területén használhatja mobilját. Kimondhatjuk: az el­múlt öt esztendő alatt a mobiltelefon számta­lan hétköznapi ember és művész életének ré­szévé vált. Koncz Zsuzsa, előadóművész:- Nagyon boldog születésnapot kívánok a Pannon GSM-nek és valamennyi előfizető­jének! Magam régi pannonos vagyok, és el sem tudnám képzelni az életem mobil nélkül. Hi­vatalos dolgaim 90 százalékát ezen keresztül intézem. így sokkal rugalmasabb, hatéko­nyabb a munkám. Az sem mellékes, hogy aggódó alkat lévén bárhol is járok, felhívom a szeretteimet, és megnyugszom, hogy nincs semmi bajuk. Ha pedig nyugalomra vágyom, egyszerűen kikapcsolom a mobilt, amit vezetékes készülékkel nem tehetnék meg. Bálint Antónia, televíziós műsorvezető:- Vidám és boldog szülinapot, és nagyon sok sikert kívánok a Pannon GSM-nek! Kívá­nom, hogy még több kedvező szolgáltatással és (olcsó) tarifával rukkoljanak elő. Evekig ellenálltam a mobiltelefon csábításá­nak, míg végül rávettem magam, és vettem egyet. Belátom, nagyon kellett. Ugyanis otthon nem mindig ért el az üzenet. Azóta sokszor megkönnyítette az életemet, nélkü­lözhetetlenné vált. Ha lehet, a mobilomtól soha meg nem válók. Még a fürdőszobába is beviszem magammal, s ha úgy alakul, jókat beszélgetek a kádban. Egyszer véletlenül meg is fürdettem az egyik készüléket. Sajnos tönkrement, de vettem helyette egy szebbet és kisebbet. alszom, vagy tévéfelvételen vagyok, akkor kapcsolom ki. Gondom akkor akadt, amikor a kocsiban hagytam a telefonjaimat. Hát nem pont akkor törték fel? El is lopták be­lőle mindkét készüléket. Héja Domonkos, karmester:- Sok olyan lelkes előfizetőt kívánok a Pannonnak, mint amilyen én is vagyok! Há­rom éve használom a mobilt. Hiányát ak­kor érzem igazán, ha véletlenül otthon ha­gyom. Amúgy a kistelefont néha a zenekari pró­bákra is beviszem. Ha próba közben csö­rög, azonnal kikap­csolom. Autóm nincs, ezért a villamoson, vagy buszon ülve csak kulturáltan hasz­nálom: ilyenkor fül­hallgatóval beszélek. Persze, így is hülyé­nek néznek, de ez nem igazán érdekel. Lang Györgyi, a Pa-dö-dö egyik fele:- Sok boldogságot minden pannonosnak! Én évekkel ezelőtt itthon a legelsők között vettem meg a mobilt. Nagyon gizda voltam, hogy nekem is van ilyen telefonom. Eleinte háromhavonta változtattam a számomat, aztán rájöttem, az a legjobb, ha két telefont veszek: az egyiken a munkámat, a másikon a magánéletemet szervezem. Csak ha Falusi Mariann, a Pa-dö-dö másik fele:- Őszinte barátsággal kívánok boldog szüle­tésnapot a Pannon GSM-nek Én is évek óta pan­nonos vagyok, s ki is használom a mobiltele­fon adta lehetőségeket. Ha a „testvéremmel”, Lang Györgyivel pél­dául egy húszméteres sugarú körön, tehát hallótávolságon kívül­re eltávolodunk egy­mástól, máris telefonon tájékoztatjuk egymást, ki, hol tartózkodik. Itt­hon a dolog kitűnően működik, nem úgy, mint Amerikában, a Disneyland-ben. Ott addig-addig bámész­kodtam, amíg Györgyit elveszítettem szem elől. Erre előkaptam a mobilomat, s máris hívtam őt - de a készülék süket maradt. Az antiknál ugyanis egy másik rendszeren dolgoznak a rádiótelefonok. Kény­telen voltam gyalog megkeresni Györgyit. Markos György, humorista, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke:- Happy Birthday To You! Magam és polgárőr társaim nevében kívánom a Pannon GSM-nek, hogy a következő öt esztendő is ilyen sikere­sen teljen. Mi polgárőrök sokat köszönhetünk e cég­nek. A Pannon GSM nélkül ugyanis nem lennénk ennyire naprakészek, s nem tudnánk ilyen hatékonyan dolgozni. A technika ör­döge néha megtréfál bennünket, de a Pannonban sosem csalódtunk. Ha szükség volt rá, azonnal elértük egymást, a rendőrsé­get és a mentőket. Zalatnay Sarolta, énekesnő, üzletasszony:- Kívánom, hogy Magyarországon - az enyémhez hasonlóan - még sok százezer ember életét könnyítse meg a pannonos mobiltelefon. Én 1995-ben, a Budapest Sportcsarnokban szervezett bulim alkalmából jöttem össze a Pannon GSM-mel. Az elsők között támogat­ták a készülő koncertemet. Bécsben a Kärtner Strasse-n sétálgattam Szegő András újságíró barátommal, majd betértünk egy elegáns kávéházba. A mos­dóból kijövet észrevettem, hogy amíg én odabent voltam, ellopták a mobiltelefono­mat. Andris készülékéről azonnal tárcsáztam a számomat. Kisvártatva bekapcsolt az üzenetrögzítőm, amelyen egy férfihang közölte: - Tessék, ez itt Zalatnay Sarolta telefonja. Hiába mondtam rá, hogy tudom, hiszen én vagyok Zalatnay Sarolta, a készülékem azóta sem lett meg, a kártyám viszont azóta is Pannon! PANNON TTTTT Az élvonal. GSM 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom