Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám

1999. március 19., péntek HEGYEI Körkép 3. oldal Orbán Viktor a tiszaligeti gáton „A kormány annyi pénzt ad, amennyi kell” Az árvíz elleni védelem mos­tani nehézségét az adja, hogy hosszú ideig tartó védeke­zésre kell felkészülni mondta Orbán Viktor minisz­terelnök tegnap Szolnokon, ahol az esti órákban megte­kintette a tiszaligeti körgátnál a liget megmentéséért folyó munkákat. A miniszterelnök rövid látogatá­sának tapasztalatai alapján első­ként elismerését fejezte ki azért, hogy a szolnokiak milyen odaadó módon védik saját városukat.- Ha az itt élőkön múlik, akkor nem lesz baj - vélekedett. Szólt arról is, hogy a Magyar Honvédség katonái is kellő idő­ben megérkeztek, és úgy látszik, a védekezéshez szükséges eszkö­zök rendelkezésre állnak.- A ligetet védő körgát tehát elég magas, a kérdés most az, hogy ha hosszú ideig tart az ár­hullám, akkor képes-e megtartani a vizet? Erre jelenleg nem lehet választ adni, csak bízhatunk gát­építő elődeinkben, hogy jól dol­goztak -jegyezte meg. Orbán Viktor rögtönzött sajtó- tájékoztatóján közölte, a Magyar Honvédség újabb csapatokat küld a tiszaligeti munkákhoz, a katonák folyamatosan érkeznek Szolnokra. Aláhúzta: a kormány a védekezéshez szükséges pénz­eszközöket rendelkezésre tudta és tudja bocsátani. A kormány annyi pénzt ad, amennyi kell, az nem fordulhat elő, hogy pénzhiány miatt álljon elő a baj. Ez így volt az őszi ár­víznél, a hóval szembeni véde­kezésnél is - hangsúlyozta a kormányfő, aki ellátogatott Tó­szegre is. Egyre hevesében támad a Tisza (Folytatás az 1. oldalról) A megyei védelmi bizottság el­nöke tegnapi határozatában az eddigi honvédségi erő mellé még 150 katonát kért a honvé­delmi minisztertől. Továbbá a védelmi munkák fokozása ér­dekében négy gépjárművet és négy motoros csónakot is igé­nyelt. Információink szerint a kirendelt katonák még tegnap délután megérkeztek Szol­nokra. Bevetésük pontos helyé­ről és feladatukról a Kötivízig igazgatója, a védelem vezetője dönt. ein Szolnok alacsonyan fekvő déli részén karnyújtásnyira emelkedett az ár, a kőfal repedésein átszivárgó vizet ho­mokzsákokkal zárják körbe FOTÓ: MÉSZÁROS A Tiszaliget töltésein naponta több százan dolgoznak a gá­toldal erősítésén Újabb családot költöztettek ki Tószegen A Tisza áradásával leginkább veszélyeztetett környékek egyi­kén, Tószegen is egyre elszántabb harcot vívnak a szakembe­rek és a helybeli lakók a hatalmas, immár az erős szél által fel­korbácsolt víztömeggel. A folyó szintje folyamatosan emelke­dik, a településen egy újabb családnak kellett átmeneti szál­lásra költöznie. gyelmeztették, hogy az épület előtt a víz elkezdett átszivá­rogni a töltés alatt. Délelőtt aztán nem volt mese, az önkormányzat segítségével amit csak tudtak, felpaköltak, és vitték a volt téeszirodában, a ki­Nemcsak a faluban, hanem a te­lepülésre vezető úton is nagy volt tegnap a sürgés-forgás. A vízmosás pusztító hatásától tartva hatalmas tömegű ho­mokzsákokkal erősítették meg több helyen a Tószegre vezető utak „lábát”. Minden korábbi híresztelés ellenére a honvéd­ség komoly részt vállal a kárel­hárítási és a töltésmegerősítési munkákban. Tószeg belterületén is ál­landó a küzdelem, a folyó szint­jének emelkedésével a töltésen sürgölődő Papp István polgár- mester arca is egyre erősödő aggodalmat tükröz. Tőle tudtuk meg, hogy tegnap délelőtt egy újabb családot kellett otthoná­ból kiköltöztetni. Valkó Edit cseppnyi, de szá­mára vagyont jelentő Arany Já­Tószeg határában rendkívül nagy erőfeszítéssel igyekez­nek biztosítani a hullámverés elleni védelmet FOTÓ: mj. nos úti házának ajtaján éjfél kö­rül kopogtattak az emberek: fi­költöztetett emberek számára ki­alakított menedékhelyre.- Nagyon félek - mondta a könnyeivel küszködő, nyolca­dikos fiát egyedül nevelő asz- szony.- Ha csak a ’70-es árvíz szintje lenne most is, nem lenne semmi baj, de most... - foly­tatta elcsukló hangon. A jövedelempótló támoga­tásból élő Valkó Edit aggodal­mát csak fokozza, hogy a gázt most januárban vezettette be házába, természetesen hitelből. A munkát tavaly őszre tervezte, de az akkori árvíz miatt nem mert belefogni.- Nagyon bízom benne, hogy egy-két hónapon belül vissza­költözhetünk, mert szeretem ezt a kis házat. Tessék elhinni, na­gyon szép az a környék nyáron! - mondta végül. Mivel a hírek továbbra is csak áradásról szólnak, Edit és fia, József számára a nap egyet­len jó híre az volt, hogy a szo­bafestőnek készülő fiút felvet­ték a szolnoki szakmunkás- képző intézetbe. Horváth Győző Felosztották Túrkevén a privatizációs bevételeket A magánosításból származó pénzt Túrkevén évek óta tar­talékolták, csak annak kama­tait költötték el. Most azon­ban az önkormányzat rend­kívüli testületi ülésén a fel- használás mellett döntött. A különböző forrásokból 32 millió 304 ezer forint állt ren­delkezésre. Erről kellett hatá­rozni. Több előteijesztett javas­lattal vita nélkül egyetértettek a képviselők. így a szennyvízcsa­tornázás kamataira 10 millió 394 ezer forintot, a strandfej­lesztés hitelalapjául 14 millió forintot, röntgenkészülék be­rendelésére pedig másfél millió forintot adtak. Nemcsak a tele­víziót üzemeltető, hanem több képviselő is kevesellte a kábel­tévé helyi adásának technikai korszerűsítésére szánt 700 ezer forintot. Ezt a voksolásra egy­millióra emelték. A cigány kisebbségi önkor­mányzat 200 ezer forintos többlettámogatáshoz jutott. Mivel a múzeum támogatása, a ravatalozó építése, a IV. László-szoborhoz szükséges pályázati önrész, az ipari park támogatása, illetve az egyik óvoda felújítása nem kapta meg a kellő szavazati többsé­get, ezért még maradt 5 millió 100 ezer forint, melynek fel- használásáról később dönte­nek. GG Kistérségek miUiárdjai Az EU már a jövő évtől 15-20 milliárd forinttal támogat­hatja hazánkban a kistérsé­gek fejlesztését - hangzott el tegnap Szolnokon, a Polgár- mesterek Megyei Klubjának soros ülésén. A rendezvény előadója, dr. Szendróhé dr. Font Erzsébet, a Földművelési és Vidékfejlesz­tési Minisztérium vidékfejlesz­tési főosztályának vezetője elöljáróban kijelentette, hogy a ma ár- és belvízkár-mentesí­tésre fordított pénz néhány éve a biztonságos megelőzésre is elegendő lett volna. A fejlesztési politikának egy kiszámítható életminőséget kell céloznia. Feltétlenül szükség van arra, hogy a családok anyagi helyzete legalább a gyermekek taníttatását lehetővé tegye. A vidéki kultúra terén ugyanis hazánk Mátyás király korában volt utoljára európai csatlakozásra érett, azaz ma mintegy 400 esztendős lemara­dásban vagyunk - hangoztatta a főosztályvezető. Mindezek mellett a kistérsé­gek vonzerejének megteremté­séhez szükséges azok sajátos­ságának, egyéni arculatának ki­alakítása is. Dr. Szendrőné dr. Font Erzsébet nemrég vendégül látott francia barátait említette példaként, akiknek „a krumplis tészta savanyú uborkával olyan ízorgiát jelentett, hogy szóhoz sem jutottak”. B. J. A pestisjárványra emlékeznek Kisújszállás hatszáz éves tör­ténetében nem volt ritka a tűzvész, a járvány. Az egy­házi anyakönyvek tanúsága szerint 260 évvel ezelőtt az itt lakók majd fele áldozatául esett az akkori, Erdély felől érkezett pestisjárványnak. Mint dr. Ducza Lajostól megtud­tuk, eleinte főleg gyermekek haltak meg, néha többen is egy családból. Sokszor az édesanya is, aki beteg gyermekét ápolva kaphatta el a kórt. Volt hónap, hogy több mint száz temetést tartottak. Ma már nehéz elkép­zelni, milyen tragikus napok voltak ezek a település életében. A harangok folyamatosan zúg­tak, mindig újabb és újabb ha­lálhírről lehetett hallani. A korabeli feljegyzések tanú­sága szerint családok haltak ki, utcák ürültek ki majdnem telje­sen. Félelmükben nem mertek utcára menni az emberek, gaz­daságukról, állataikról nem tud­tak gondoskodni. Az akkori lelkész feljegyzése szerint szeptember 1-jéig csak temetkeztek. Mire a járvány el­csendesült, már 1200 kisújszál­lási esett áldozatául. Az életben maradt szegény emberek éle­lemről gondoskodván ekkor a mezőre, munkára siettek - írta Püspöky Süllye János. 1739 márciusától szeptembe­rig a lakosság fele meghalt. Ek­kora emberveszteség azóta sem érte a települést. Éppen ezért a járvány kezdetének évforduló­ján kegyelettel emlékeznek meg a kisúji áldozatokról, akiknek dr. Ducza Lajos szerint illő lenne maradandó emléket is állítani a településen. de A Jászság népszavazást kezdeményez a régiófelosztás kérdéséhen? ígéret sok van, pénz kevés érkezik A kormány minden központi forrást az árvízvédekezésre for­dít, miközben a belvízkárok elhárításának és a védekezés költ­ségeinek egésze az önkormányzatokat terheli - jelentette ki tegnap Jászberényben tartott sajtótájékoztatóján dr. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke. A politikus megyénk több városát is felkereste, ahol a párt tagjaival folytatott megbeszéléseket. Az őszi árvíz után beígért támo­gatásokat a kormány több hóna­pos késéssel utalta át az érintet­teknek, a rendkívüli havazás okozta károkat, illetve a belvíz el­leni védekezés költségeit pedig az önkormányzatok fizették ki. Különösen nehéz helyzetbe ke­rülnek ezzel a települések, hiszen idei költségvetésüket mindezek nélkül is szűkre szabták. Az ál­lami normatív finanszírozás nem követte még az infláció mértékét sem, ráadásul két hónap után be­fagyasztották a tartalékokat. ígé­retet lehet hallani a minisztériu­moktól, de pénzt annál keveseb­bet ad a kormány - állította Ma­gyar Bálint. A gabonaválság műválság volt tavaly - vélekedett a tájékoztatón jelen lévő dr. Kis Zoltán ország- gyűlési képviselő -, amelynek következményeként jelenleg a szántóföldek negyven százaléka áll vetetlenül. Az óriási területki­esést nem lehet majd a belvíz számlájára írni, hiszen az „csak” a szántók nyolc százalékát érin­tette. Magyar Bálint ezt követően szólt a régiókérdésről is. Szerinte a régiókialakítás nem jelentheti az önkormányzati rendszer hát­térbe szorítását, nem szolgálhatja a központosítási törekvéseket. A régióknak mindenképp önkor­mányzati régióknak kell lenniük, kialakításukban a szabad társulás elvét kell érvényesíteni, nem pe­dig a központi kijelölés módsze­rét. Teret kell adni annak is, hogy a majdani régióhatárokon túlmu­tató fejlesztési célok megvalósí­tásához úgynevezett „program- régiókat” alakíthassanak ki. Mindezt kiegészítette Jászbe­rény polgármestere, dr. Magyar Levente azzal, hogy továbbra is azt szeretnék elérni, hogy a ki­nyilvánított megyei akaratnak megfelelően Jász-Nagykun- Szolnok Pest megyével közösen (Budapest nélkül) alakítsa meg a központi régiót. Elhangzott azonban, ha valamilyen okból e gondolat zátonyra fut, és me­gyénknek az Észak-alföldi Ré­giót jelölik ki, akkor támogatják és felkarolják azt az állampolgári kezdeményezést, mely szerint népszavazással kell dönteni a Jászság hovatartozásának kérdé­séről. Banka Csaba Pusztai Erzsébet államtitkár Szolnokon A béremelést becsülni lehet A Kórház Szövetség, a szak- szervezét, de még a szak­tárca sem tudja pontosan, hogy az ország egyes egész­ségügyi intézményeiben hány százalékkal emelték a béreket - jelentette ki teg­nap Szolnokon Pusztai Er­zsébet, az Egészségügyi Mi­nisztérium államtitkára. A kormány a költségvetésben az egészségügyben dolgozók bérének 13 százalékos növelé­sét, míg a dologi kiadások 11 százalékos emelését tervezte be - mondta a politikus. A pénz­ügyi gondok miatt azonban csak 10 százalékkal tudták megemelni az állami támogatás összegét. A teljesítményará­nyos finanszírozás miatt a kór­házak többsége mégis 13 száza­lékkal nagyobb bevételt köny­velhetett el. Pusztai Erzsébet kifejtette: a kormányzatnak nincs lehető­sége arra, hogy minden kórház­ban garantálja a 13 százalékos fizetésemelést. Ezt nem is tar­taná jónak, hiszen az egyes in­tézményekben nagyon eltérő bérszínvonal alakult ki, s ennek konzerválása nem volna sze­rencsés. Egyébként is a legtöbb intézményben megállapodtak 10-13 százalékos béremelések­ről. Legalábbis erre következtet az államtitkár az országban működő kórházak feléből ka­pott visszajelzések alapján. Pusztai Erzsébet az MDNP elnökeként gesztusértékűnek nevezte az MDF új vezetőjének kijelentését, mely szerint min­denkit visszavárnak. Pusztai szerint azonban az MDF-be való visszatérésről mégsem le­het szó, hiszen az MDNP-sek többsége nem volt más pártnak tagja. Az MDF-fel együttmű­ködésre törekszenek. T. J. Fizetésképtelenné vált középiskolák? (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági szakember sze­rint az iskolák többsége a szakképzési támogatást már az év elején megkapja, ám azt mégis csak szeptembertől használja fel. Inkább bankban kamatoztatják a pénzt, mint az átmeneti nehézségek eny­hítésére fordítanák. „Egysze­rűbb az önkormányzáttól pénzt kérni” - jelentette ki ezzel kapcsolatban Kéri Jó­zsef. Rontó László szerint a jog­szabályok nem teszik lehe­tővé, hogy a szakképzési tá­mogatást a működési kiadá­sok fedezésére fordítsa az is­kola. Ennek ellenére az elmúlt két évben - az önkormányzat kérésére - megtették ezt. A várostól ugyanis ígéretet kap­tak, hogy visszafizetik a , köl­csönvett” forintokat, idén azonban ilyen kérés nem ér­kezett a várostól. Teleki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom