Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-02 / 51. szám

1999. március 2., kedd Hazai Tükör 5. oldal EU-támogatás miniben Az Európai Unió PHARE-se- gélyprogramja újabb támo­gatási formákat hirdet meg a legkisebbek - non prolit civil szervezetek, valamint hátrá­nyos helyzetű csoportok - ré­szére mondta el lapunknak Michael Lake, az unió buda­pesti nagykövete. A PHARE-program kezdettől fogva azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segítse a demokrati­kus társadalmi fejlődést, politi­kai, szociális és gazdasági téren egyaránt meggyorsítsa az uniós tagságra készülő országok át­alakulását. Az utóbbi időben a hangsúly a legkisebb helyi kez­deményezések és a civil szer­veződések támogatásán van; meghatározó szempont az, hogy a pályázatokkal a kor­mányzattól független és nem profit orientált fejlesztéseket Küzdelem (Folytatás az L oldalról) Több mint egy hete éjjel-nappal mintegy százan mentik Örmé­nyesen a belvíz által fenyegetett házakat. A válsághelyzetre való tekintettel a polgármesteri hivatal válságstábot hozott létre, válság­költségvetés szerint gazdálkodik. A belvíz a község mintegy felén jelent óriási problémát, az úgynevezett ófalui, mélyebben fekvő részt öntötte el. Víz alá ke­rült az út is, és vízben áll a község temetője is. Éjjel-nappal mintegy száz önkéntes, valamint köz­hasznú munkás dolgozik, menti a házakat. Hat szivattyútelep, számtalan kis szivattyú működik, a vizet a Nagykunsági főcsator­nába emelik. Elsősorban a régi, alap nélküli vályogépületekben tett nagy kárt a belvíz, és várható, hogy a felázott falú épületekkel később is gond lesz. Eddig öt csa­ládot ki kellett költöztetni. Egy tanyából is menteni kellett az ott lakókat, maga a tanya azonban menthetetlen. Mint Török Csaba polgármes­tertől megtudtuk, a község ön­erőből oldotta meg eddig a men­tést, a felállított válságstábban részt vevő helyi szövetkezet, víz­ügy, vállalkozók biztosították a gépeket, illetve kölcsönkért esz­közökkel is segítettek magukon. Az amúgy is szűkös költségve­tésből eddig 3 millió forintot kel­lett kifizetni a károk elhárítására. Válságköltségvetés szerint gaz­dálkodnak, visszafogták a lehet­séges kifizetéseket. Az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy a helyzet nem javul:- Még nem látjuk a végét, hogy meddig kell ezt csinálnunk, - mondja a polgármester. - Ugyanis újabb helyeken tör fel a belvíz és a talajvíz. Előfordul, hogy valahol leszivattyúzzuk a vizet, és a helyébe újabb jön. Le­finanszírozzák. Alapelv az is, hogy a megvalósítandó ötletek­hez a résztvevőknek anyagilag szintén hozzá kell járulniuk. A most meghirdetett mikro- projekt-támogatásért Baranya, Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetek vagy önkormányzati társulások pá­lyázhatnak, 500 ezer és 3,8 mil­lió forint közötti mértékben. A cél kistérségi társulások létre­hozása, helyi fejlesztés, part­nerkapcsolatok és érdekegyez­tető fórumok kialakítása lehet. Az úgynevezett LIEN-prog- ram keretében a leghátrányo­sabb női csoportok, idősek, egészségkárosodottak, munka- nélküliek, írástudatlanok és AIDS-betegek megsegítését kí­vánják ösztönözni hazánkban. A civil szervezeteknek adható összeg 800 ezertől 2,6 millió forintig terjedhet. - kr ­a belvízzel hét látni, hogy leghamarabb a pénzünk fog elfogyni. Túrkevén a hét végén riasztó hírek érkeztek, de mint az tegnap kiderült, nem olyan súlyos a helyzet, mint azt előzetesen meg­állapították. Való igaz, a külső te­rületeken találhatóak kisebb elön­tések, a nagyobb gondok nem itt vannak. A szántóföldeken ugyanis akár több tíz hektárnyi egybefüggő vízfelületekkel lehet találkozni, aminek levezetése igen nagy gondot jelenthet. S bár érkeztek hírek egy lakóház kidőlt faláról is, de kiderült, az említett falazat még január közepén „ön­állósította” magát, nem most. Mezőhéken a község belterüle­tének jelentős részét víz borította, de már sokat javult a helyzet. A Mezőtúr-tiszazugi Vízgazdálko­dási Társulat munkagépével több, nagy kapacitású csatornát nyitottak meg, amin levezethető a víz. Egy utcában jelenleg is fo­lyamatosan szivattyúznak. A túri tűzoltóság is folyamatosan segíti a munkát. Az itt élők összefogása nyomán egyre nagyobb terület tisztul meg. Egyetlen lakóház sem került veszélybe, sőt, most már a gazdasági épületek is fel­szabadultak. A tanyáknál még akadnak problémák, de a tulajdo­nosok igyekeznek elvezetni az áradatot. Volt olyan, aki töltést emelt az épület köré. Gond, hogy a nagyobb csatornák elhanyagolt állapotuk miatt kis befogadóké­pességgel rendelkeznek. Mezőtúron két épület vált ve­szélyessé. Az egyik idős lakóját még nem sikerült kiköltöztetni (nem akaija elhagyni az ingat­lant), a másikat a város egyik la­kásában helyezték el. A puszta­bánrévei úton viszont akadt olyan tanya, melyet egyelőre csak csó­nakkal lehet megközelíteni. BJ-PÉ-GG Fénymásolók - jogdíjjal drágítva kaszálógép minden önkormányzatot elért” A szokásos alsóházi ülésterein több hónapos felújítása miatt a felsőházi teremben folytatta a munkáját a parlament. A napirend előtti felszólalások során többen is állami forrá­sokat sürgettek a több megyét érintő ár- és belvíz elleni vé­dekezéshez, valamint a károk megtérítéséhez. Katona Kál­mán vízügyi miniszter megis­mételte, hogy a kormány négyéves, húszmilliárd forin­tos gátfelújítási programot in­dít. Ebből kétmilliárd forint már csak arra vár, hogy a Felső-Tisza mentén kitava­szodjék. Torgyán József föld­művelésügyi miniszter, akihez a belvizek gondja tartozik, a károk részbeni megtérítését ígérte, de ezt meg kell előznie a kárfelmérésnek. A visszaté­rően belvizes térségeket ki kell vonni a művelésből, és a nemzeti földalapból kell cse­reföldet. adni a tulajdonosok­nak, tette hozzá a miniszter. Toller László szocialista képviselő (aki egyúttal Pécs polgármestere is) azzal vá­dolta a kormányt, hogy a fele­lőtlen és hamis választási ígé­retek beváltása miatt kell a te­lepülési önkormányzatoknak csődbe vivő megszorításokat elszenvedniük. A kaszálógép minden önkormányzatot elért már, mondta Toller. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke Stumpf István minisz­ternek arra a múlt heti kijelen­tésére reagált, miszerint eljött az ideje a párbeszéd politiká­jának. Magyar Bálint azonban úgy látja, éppen a kormány le- hetetlenítette el a politikai és érdekegyeztető párbeszéd in­tézményeit. Az Országgyűlés kormány- párti többsége leszavazta azt a szocialista kezdeményezést, hogy a Ház foglalkozzék a héten a Magyar Televízió Közalapítvány csonka kurató­riumi elnökségének kiegészí­tésével. Az Országgyűlés hozzá­kezdett a szerzői jogról szóló új törvény megalkotásához. Míg húsz évvel ezelőtt a mag­netofon, a képmagnó és a xe­rox gyengítette leginkább a szellemi alkotások létrehozói­nak jogait, addig a mai újra­szabályozás a digitális számí­tógépes hálózatok (főként az Internet) megjelenésével függ össze. A hosszú évek munká­jával előkészített törvényja­vaslatot valamennyi párt tá­mogatta. Az MSZP és az SZDSZ azonban módosítást tart szükségesnek az ún. rep­rográfiai díj szabályozásában. Ezt az új díjat a szerzői jog ha­tálya alá tartozó művek ma­gáncélú másolására alkalmas eszközökre, például a fénymá­solókra vetnék ki, és a befolyt összeget irodalmi, zenei és képzőművészeti művek szer­zőinek és kiadóinak adnák, mintegy pótolva a kieső jogdí­jukat. (simonffy) A kormánypárti padsorok megteltek fotó: feb/diósi imre Privatizáció garanciákkal Az egészségügyi miniszter maga sem elégedett az ágazat dol­gozóinak fizetésével, de véleménye szerint nincs értelme egy nagyobb béremelésért indított sztrájknak. Gógl Árpád minderről azon a sajtótájékoztatón beszélt, ame­lyet a Magyar Demokrata Fó­rum (MDF) országgyűlési képviselő csoportjával folyta­tott megbeszélése után tartot­tak. A szaktárca irányítója hangsúlyozta, hogy az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár áprilistól 74 ezer forintra emeli a kórházak teljesít­ménypontra jutó díját, s ebben benne van a 16 százalékos béremelés fedezete is. Az el­múlt évben 56 ezer forint volt ez a pontérték; jelenleg, január óta 68 500 forint. Dr. Csáky András, az Or­szággyűlés egészségügyi és szociális bizottságának alel- nöke az MDF képviselőcso­portja nevében kifejtette, hogy az egészségügyi alapellátás privatizációja miatt sok az ag­gály a választók körében, ezért ez a téma kiemelt szerepet ka­pott a miniszterrel folytatott megbeszélésen. A képviselők fontosnak tartják, hogy sem a betegek, sem a települési ön- kormányzatok ne kerülhesse­nek hátrányos helyzetbe a rendelők és a patikák magán­kézbe adása okán. Gógl Árpád elmondta: jo­gászok és pénzügyi szakembe­rek dolgoznak jelenleg azon, hogy az alapellátás privatizá­ciója megfelelő garanciákra épüljön. Mindenképpen fennmarad a helyi önkor­mányzatok ellátási felelős­sége. A privatizált orvosi ren­delőkben és patikákban folyó munka szakmai és etikai szín­vonalát a kamarák ellenőrzik majd. A települési önkor­mányzatoknak lehetőségük lesz megválni azoktól a házi­orvosoktól és gyógyszerészek­től, akiknek munkájával szemben etikai vagy szakmai kifogás merül fel. A miniszter szerint ez kellő garancia lesz arra is, hogy az egészségügyi szakemberekkel ne lehessen politikai okból szerződést bon­tani. Németh Zsuzsa Belvízi kárenyhítés. Tegnap a kisgazda frakció ülése után Torgyán József bejelentette: március 5-re elkészül az az or­szágos összesítés, amely felméri a belvíz, okozta károkat. A mi­niszter leszögezte: tovább folyta­tódik a szivattyúzás, a tárca ugyanis segít a szükséges pénz­eszközök előteremtésében. Az FVM azzal is támogatni kívánja a belvíz által sújtott területeken gazdálkodó földműveseket, hogy magára vállalja a durum- búza-vetőmag költségeinek felét. Demonstrációs bizottság. A Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma (SZÉF) hétfőn megalakította azt az akció­bizottságot, amely a bértárgya­lások sikertelensége esetén elő­készíti az országos demonstrá­ciót. Az időpontról napokon be­lül döntenek - olvasható az ér­dekképviselet tegnapi közle­ményében. Titkos minősítés. A Honvé­delmi Minisztérium nem kí­vánja a nyilvánosság elé tárni az úgynevezett védelmi terve­zési kérdőívvel kapcsolatos kérdéseket, a dokumentum ugyanis titkos minősítésű - kö­zölte a tárca szóvivője, Erdélyi Lajos ezredes. Félmilliárddal több. Az Egészségügyi Minisztérium 500 millió forintot fordít az idén az egészségügyi ellátások korszerűsítését szolgáló kutatá­sokra - közölte hétfőn Buda­pesten Gógl Árpád, a tárca ve­zetője. A cél a lakosság egész­ségi állapotának javítása. Két hónap haladék. A Bün­tető törvénykönyv hétfőn életbe •lépett módosítása értelmében hatvan napig nem indítható eljá­rás az ellen, aki a rendőrségnek önként átadja az engedély nélkül készített, megszerzett, illetve tartott robbanóanyagot, robba­nószert, lőfegyvert, vagy lőszert - jelentette be Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. Metróper. Hétfőn megkezdő­dött Budapesten az úgynevezett 4-es metró pere, melyben a fel­peres Fővárosi Önkormányzat, illetve a BKV Rt. azt vitatja, hogy volt-e joga a Pénzügymi­nisztériumnak 1998-ban egyol­dalúan, azonnali hatállyal fel­mondani a Dél-Buda és Rákos­palota közötti metróvonal meg­építésére vonatkozó szerződést. Északi Duna-híd. A közleke­dési tárca újabb tárgyalásokat kezdeményez a Fővárosi Ön- kormányzat és az érintett kerü­letek polgármestereivel az új­pesti Duna-híd megépítéséről. Manninger Jenő államtitkár szerint a közlekedési tárca Bu­dapest vonzáskörzetében leg­fontosabb feladatának az M5- ös és M3-as közötti MO-ás au­tópálya megépítését tartja. Két és fél év múlva várható az új Nemzeti Színház műszaki átadása Nem írnak ki újabb pályázatot Az új Nemzeti Színház felépítéséhez elegendő lesz a 10,7 milli­árd forint. Ennyi pénzből képesek leszünk egy csodálatos, mo­dern épület megvalósítására, amely szépsége mellett technikai­lag is kielégíti majd a kor igényeit - mondta Schwajda György, az Új Nemzeti Színházért felelős miniszteri biztos. Megalakult az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda, amelynek az a feladata, hogy a kormány határozatának eleget téve 2002. március 15-ig mű­ködésre kész állapotban átadja az Új Nemzeti Színházat. Schwajda György miniszteri biztos - aki egyben a köz­hasznú társaság ügyvezető igazgatója is - tegnap el­mondta: egyelőre még nem tudható, hogy a Budapesti Vá­rosligetben pontosan hová ke­rül majd a színház, ez csak a következő napokban dől el. Az viszont bizonyos, hogy a ren­delkezésre álló 10,7 milliárd fo­rint elegendő lesz az építési költségek fedezésére. Az ösz- szeg nagyobbik részét - 8,2 milliárdot - az állami költség- vetés biztosítja, míg a hiányzó részt közadakozásból fedezik. Az új tervek szerint 600-an ülhetnek majd be az új Nemze­tibe. Azért csak ennyien, mert a teremnek elsősorban drámai művek előadására kell alkal­masnak lennie, és mivel ennél a műfajnál elengedhetetlenül fon­tos az, hogy a közönség jól lássa a szereplők arcát, nem építenek nagyobb nézőteret. A vezető építész Siklós Má­ria lesz, aki jelenleg a legna­gyobb tapasztalatokkal rendel­kező, színháztervezésben jártas szakember. Egyebek között az ő vezetésével újították fel a Magyar Állami Operaházat, a szolnoki Szigligeti Színházat, a Vígszínházát és a Thália Szín­házat is. A miniszteri biztos a színház koncepcionális tervei­nek kidolgozására Igor Popov nemzetközileg ismert építészt kérte fel. Újságírói kérdésre válaszolva Schwajda György kijelentette: nem ő lesz az intézmény új igazgatója. A színház vezetőjét már a következő kormány fogja kinevezni. h. gy. Szoboravatás. Tegnap felavatták József nádor szobrát a Budapesti Műszaki Egyetemen. A rendezvényen többek között részt vett Pokomi Zoltán oktatási miniszter, Habsburg Mi­hály főherceg és Habsburg György, az egyetem szenátora is. fotö: feb/kallus györgy e

Next

/
Oldalképek
Tartalom