Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
1999. március 1., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Mezőtúri fejlesztési tervek Cél: kihasználni az adottságokat Elkészült Mezőtúr településfejlesztési koncepciója. A tervezet a 2010-ig végrehajtandó tennivalókat részletezi, többek között szorgalmazza a szennyvízcsatorna-hálózat további építését, illetve a turizmust szolgáló beruházásokat. Ebből kiderül: bár a város szennyvíz-csatornázottsága több mint 63 százalékos, az erre kapcsolt lakások aránya nem éri el a 43 százalékot. A belterületi utak több mint 61 százaléka szilárd burkolattal ellátott. A túri ipar alapvetően a kisvállalkozásokból áll, a közepes (51 fő fölött foglalkoztató) cégek aránya mindössze két százalék. A mezőgazdaságban tevékenykedők több mint fele egyéni gazdálkodó. A birtokszerkezetet tekintve, az összterület majd felét 30 hektár alatti parcellák adják, s több mint kétötödét a 300 hektár feletti nagybirtokok. A terv szerint gondoskodni kell a város oktatási célú épületeinek folyamatos karbantartásáról, felújításáról, a sportpálya épületét pedig nyeregtetővel kell ellátni. A kórház műszerezettségének további javítása, az egészségnevelő programok bővítése szintén fontos tennivaló. A szociális különbségek, a kiszolgáltatottabb rétegek leszakadásának megakadályozása érdekében is több intézkedést javasol a koncepció. Elengedhetetlen a hulladékkezelés megoldása egy regionális lerakó létesítésével. Folytatni kell a szennyvízcsatornázást, hogy annak aránya a tervidőszak végére a 70 százalékot meghaladja. Ugyancsak megvalósítandó feladat, hogy minden utcában legyen csapadékelvezető csatorna. A külterületeken ki kell alakítani a biztonságos gazdálkodást szolgáló belvízelvezetőket. Megteremtendő a termálvíz hasznosításának lehetősége is. Kiemelt helyet kapott az idegenforgalom. Egységes városarculatot kell teremteni és bővíteni a szálláskapacitást. A fürdő rekonstrukciója mellett a lovas-, horgász- és vadászturizmus ösztönzése is fontos. Garancsi A városőrség a lakosság támogatására számít A halálraítélt az utolsó pillanatig bízik a kegyelemben, így a szolnoki városőrség munkatársai sem adják fel a reményt, hogy a szervezet idén is „cselekvőképes” maradhat - nyilatkozta lapunknak Mészáros Gábor, a testület vezetője. Szolnok idei költségvetésében a városőrség anyagi támogatása nem szerepel. Mészáros Gábor elmondta: az „életben maradáshoz” 10-14 millió forintra lenne szükségük, de a jelenlegi helyzetben legfeljebb április közepéig képesek ellátni feladatukat. Természetesen az utóbbi időben minden lehetőséget megragadtak támogatók felkutatására, azonban az már látszik, hogy a lakosság segítsége nélkül nem gondolkodhatnak távlatokban. A kérdés csupán az: a városban lakók számára mekkora értéket képvisel tevékenységük. Nagy áldozatokra nem volna szükség, hiszen 3636 szolnoki polgárra jut egy városőr, ami annyit jelent, hogy minden helyi lakosnak 10 forintjába kerülne a szervezet ez évi fenntartása. Mészáros Gábor bízik abban, hogy érezhető: tesznek valamit Szolnokért. A számok önmagukért beszélnek: tavaly 2100 esetben intézkedtek a legkülönfélébb ügyekben. Bugány A földterület ötödé parlagon maradhat Mezőtúron A temérdek belvíz miatt úgy tűnik, Mezőtúr környékén április előtt nem lehet megkezdeni a tavaszi mezőgazda- sági munkákat. A Mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Szövetkezet 4500 hektárjából majd 1000 hektár víz alatt van. De a többi területre sem lehet rámenni a közeljövőben, annyira átázott a talaj. Fűzfa István elnök szerint a tavaszi vetések legalább két-há- rom hetes késedelmet szenvednek. De az is valószínű, hogy sok olyan tábla lesz, ahol az idén nem tudnak termelni. A jelenleg belvízzel fedett területek túlnyomó többsége ilyen. Bodnár Miklós, a túrkevei Agro- keve Kft. ügyvezetője annak örül, hogy a szántás 95 százalékát el tudták végezni az ősszel. A vetés megkezdésében ő is kéthetes késést prognosztizált. A vezető úgy véli, 150 hektáron egyáltalán nem tudnak majd vetni, s így betakarítani sem. GG A szolnoki Mátyás Király Általános és Alapfokú Művészeti Iskola a hét végén rendezte hagyományos farsangi bálját. A délután folyamán előbb az alsósok, majd a nagyobbak vonultak fel jelmezekben, és adták elő műsorukat a szülők és nevelők előtt. fotó: cs. i A többgyermekes családokon segítenének Az országos szociális lakásépítő és -szervező alapítvány szeretne segíteni lakásgondjaik megoldásában a rászoruló karcagi három- és négygyermekes családoknak is - derült ki tegnap a cigány kisebbségi önkormányzatnál tartott tájékoztatón. Varga István cigány önkormányzati elnök előzetes felmérése alapján mintegy száz cigány és magyar család érdeklődik az alapítvány lakásépítési programja iránt. Számukra eddig elérhetetlen távolságra volt a saját lakás. Hogy hogyan épülhet fel három hónap alatt egy hatvannyolc négyzetméteres ház, arról Oláh József alapítványi elnök beszélt. Elmondta, referenciaházuk Tiszaburán megtekinthető. Idén Kunmadarason, Tiszaföldváron és Karcagon is építeni akarnak ilyen lakásokat. Az alapítvány az előkészítéstől a kulcsátadásig mindent elvégeztet. Saját telekkel rendelkező háromgyermekes család esetében 3,4 millióba kerül a 68 négyzetméteres lakás: 2,2 millió a szocpol, plusz 400 ezer forint áfa, a hiányzó 800 ezret részben az alapítvány pótolja, részben a család teremti elő, vagyis 300 munkaórát dolgozik a házon. így lehet megépíteni az új, betonszerkezetű, fürdőszobás, padlószőnyeges lakást - hangzott el. Az érdeklődőknek március 10-ig az OTP-től kell igazolást szerezniük arról, hogy jogosultak a szocpolra, majd jelentkezniük kell a cigány önkormányzatnál. Akik az anyagi „átvilágítás” után bennmaradnak, azokkal újból tárgyalni fog Oláh József, aki szeretné a lakásépítési programba bevonni a karcagi önkormányzatot is. Kétszázan ropták a táncot A kunmadarasi művelődési házban öt település kétszáz gyermeke ropta a táncot szombaton, a negyedik néptánctalálkozón. A kunmadarasi, kunhegyesi, berekfürdői, abádszalóki és tiszafüredi gyermekeket Géléi Józsefné igazgató köszöntötte. Mint mondta, a művelődési ház örömmel ad helyt ennek a hagyományőrző rendezvénynek, amelyen a tiszafüredi Pátrya Művészeti Alapiskola képzésében részt vevő néptánccsoportok mutatkozhatnak be. A talpalávalót a Bíró zenekar - Bíró Imre, Nagy Csaba és Bíró Attila - húzta. Az érdeklődők tapsolhattak a kunmadarasi iskola előképzős csoportjainak, valamint a rábaközi és kanásztánc nagyobb előadóinak. A csoporttal Bíró Andrea foglalkozik. A tiszafürediek szatmári és Küküllő menti táncokkal arattak nagy siA gyerekek műsora méltán aratott nagy sikert kert. Őket Bakonyi István, Milling haffer Rita és Szabó Károly készítette fel. Az abádszalókiak dél-alföldi táncát Sáfár Lászlóné tanította be, a kunhegyesiektől rábaközi táncokat láthatott a közönség. Velük Soós Bálintné és Gál Ildikó foglalkozik. A berekfürdőiek nem tartoznak a Pátryához, ott az alternatív testnevelés keretében van a néptáncoktatás. Ők Bíró Imre irányításával somogyi táncokat mutattak be. Iparosbál Karcagon Fehér asztal mellett együtt ünnepeltek a hét végén a karcagi, ózdi és törökszentmiklósi iparosok. A megjelenteket Szűcs György Iposz-elnök arra kérte, hagyják a parkban, a bokrok között gondjaikat, s ezen a napon csak szórakozzanak. Az Iposz, karöltve a társadalmi szervezetekkel, a későbbiekben is mindent megtesz azért, hogy jobb és könnyebb legyen a saját sorsukat irányító iparosok élete - ígérte. A bálon a jó hangulatról a Sarock zenekar és Albert Ildikó énekes gondoskodott. Három verseny egyszerre Szombaton Szolnokon egyszerre tartották meg a megyei vers- és prózamondó versenyt, a József Attila szavalóverseny megyei elődöntőjét és a Ratkó József szavalóver- seny területi elődöntőjét. A karcagi Kristóf Katalin József Attila-verset szavalt A kiírás szerint 14 éven felüliek vehettek részt, és mindenki tízperces összeállítással szerepelhetett. Ha ebben volt egy Ratkó-vers, egy József Attila-vers és még egy szabadon választott költemény, akkor műsorával a versenyző mind a három versenyen részt vett egyszerre. Sajnálatos módon, a kiírástól eltérően a versenyt nem 13, hanem 10 órakor kezdték a Városi Művelődési Központban, és ez okozott kisebb gondokat. Harmincán léptek a közönség elé, többségük középiskolás diák volt. A Ratkó-szavalóversenyre a Bállá István-Sós Éva szentesi páros jutott el, de az országos mezőnytől függően még reménykedhet a továbbjutásban a szentesi Albert Bálint és a karcagi Nagy Ágnes is. A megyei szavalóversenyt a karcagi Szentes Annamária nyerte, második helyezett a szolnoki Molnár Gyöngyi. Ők ketten képviselik a megyét az országos József Attila vers-, énekeltvers- és prózamondó versenyen. A képeit látható szolnoki ház udvarát nem a belvíz változtatta tóvá, hanem a szennyvíz. A Kocsoros út 16. szám alatti ház lakói több éve élnek így. Véleményük szerint a csatornarendszer hibája miatt önti el udvarukat a bűzös lé. Eddig hiába fordultak az illetékesekhez, nem történt semmi. fotó: cs. i. Flórafarsang Jászárokszálláson Kétnapos virágkötészeti versenyt és kiállítást szervezett a hét végén Jászárokszálláson a helyi Flóra Virágkedvelők Egyesülete. A programot virág- és kézművesvásár is színesítette. Második alkalommal hívta össze a környék virágkötőit a jászárokszállási virágkedvelők egyesülete a helyi Petőfi Művelődési Házba. A „Flórafarsangon” minden a ta- vaszvárás jegyében zajlott. A nyolc nevezett versenyzőnek egy tavaszi virágkosarat és egy csokrot kellett elkészítenie a rendelkezésére álló két óra alatt. A virágkötők remekül dolgoztak, Vargáné Hegyi Ildikó virágkötő mester, a zsűri elnöke szerint az egy évvel ezelőttihez képest ugyan kevesebb volt a versenyző, viszont feltűnő volt a versenymunkák technikai, esztétikai színvonalának javulása. Első díjat kapott Szívós Tibomé, második lett Kovács Péter, a harmadik díjat pedig Safran- káné Tari Tünde vihette haza. A legjobb jászárokszállási versenyző díjat Tóth Zoltánné vehette át. bcs Remek szakmai tudással érkeztek a versenyzők
