Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

1999. március 17., szerda Hazai Tükör 5. oldal Elutasították Pelikán panaszát A Fővárosi Főügyészség el­utasította Pelikán László pa­naszát, amelyben a vámor­gazdaság vétsége gyanúsítás hatályon kívül helyezését kérte - nyilatkozta Orosz Ba­lázs védőügyvéd kedden. A Fővárosi Főügyészség március 4-én hallgatta ki Pelikán Lászlót, az APEH bűnügyi hivatalának felfüggeszett igazgatóját, akit az­zal gyanúsítanak, hogy 50 ezer forint feletti értékben vásárolt a rendőrség Teve utcai központjá­ban árusított - feltehetőleg csem­pészett - aranyból. Az ügyészség elutasító indoklása egy nemrégi­ben, a vám- és pénzügyőrségtől beszerzett nyilatkozatra és egy szakértői véleményre hivatkozik - mondta Orosz Balázs. Bővülő beszállítói program A beszállítói kapcsolatok meg­szervezése akkor lehet sikeres, ha konkrét nagyvállalatokhoz kötődik a partnerkeresés - hangzott el a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) kis- és középvállalkozás-fejlesz­tési, valamint iparfejlesztési munkabizottságának keddi együttes ülésén. Eddig túlságosan az általánosság szintjén mozgott a beszállítói célprogram - állapította meg a két munkabizottság. Azt javasol­ják a kamara országos elnöksé­Leállhat az A kormánypárti képviselők politikai felelőssége, ha egy hónap múlva leáll az átvilágí­tás - nyilatkozta lapunknak Keleti György, az Országgyű­lés Nemzetbiztonsági Bizott­ságának szocialista elnöke. Szinte bizonyosra vehető, hogy a még hátralévő egy hónap alatt az Országgyűlés nem tud dönteni az új átvilágítóbírók személyéről. Megegyezés hiányában pedig az egyes fontos tisztséget betöltők, úgy mint a parlamenti képvise­lők, a kormánytagok és más, fele­lős pozícióban lévők átvilágítása félbeszakad. Az átvilágítóbírók mandátuma áprilisban lejár. Az Országgyűlés gének, hogy az MKIK csatlakoz­zon a kormány beszállítói prog­ramjához. Ennek érdekében min­den megyei kereskedelmi és iparkamara mélje fel saját terüle­tén a lehetőségeket, és ajánlja a nagyvállalatoknak a hazai kis- és középvállalkozókból álló beszál­lítói hálózat kiépítését. A kamara szerint csak gazda­sági érdekek mentén lehet kiépí­teni a beszállítói rendszert, ezért fontos, hogy a kis- és középvál­lalkozások felismerjék saját és a megrendelést adó nagyvállalatok érdekeit. átvilágítás Nemzetbiztonsági Bizottságának feladata lenne a Ház elé teijesz- teni az új bírák névsorát. A bi­zottságban azonban csupán a szocialisták és a szabad demokra­ták értenek egyet azzal, hogy a je­lenlegi átvilágítóbírók mandátu­mát hosszabbítsák meg. A bizottság kormánypárti és MIÉP-es képviselői többszöri ké­résre sem nyilatkoztak arról, hogy hozzájárulnak-e a jelenlegi átvilágítóbírók mandátumának meghosszabbításához, de új je­löltjeik sincsenek erre a posztra. Most már nagy baj van - fogal­mazott Keleti, hiszen az új par­lamenti munkarend miatt már esély sincs az átvilágítok pótlá­sára. - horváth ­Pomófílmforgatás az iskolában A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium vezetősége felje­lentést tett a I. kerületi rend­őrkapitányságon az iskola épületében forgatott, közer­kölcsöt sértő film elkészítésé­nek tisztázására. Az iskola vezetője egyidejűleg vizsgálatot indított az ügy rész­leteinek feltárására, és a történ­tekről értesíti a gimnázium fenntartóját, valamint az Okta­tási Minisztériumot is. A tájé­koztatás szerint a sajtó megke­resése után jutott a gimnázium vezetőinek tudomására, hogy - feltehetőleg évekkel ezelőtt - az intézményben ismeretlen, való­színűleg külföldi személyek készítették a pornográf tartalmú filmet. A közleményben leszö­gezik, hogy a felvétel készítői az iskola épületébe tanítási időn kívül, engedélyek nélkül jutot­tak be. Országgyűlési bizottsági ülések Az Országgyűlés új munkarendjének megfelelően a héten a képviselők a parlamenti bizottságokban üléseznek. Az aláb­biakban a bizottságok tegnapi döntéseiről számolunk be. Az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a felsőok­tatási intézményhálózat átala­kításáról és a felsőoktatásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. A testü­let ugyanakkor tárgysorozatba vette Kóródi Mária (SZDSZ) önálló indítványát, amely a társasházról szóló törvény módosítására irányul. Végül a testület megalakította joghar­monizációs albizottságát. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága javasolja, hogy ne függesszék fel Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő mentelmi jogát a Simicska La­jos APEH-elnök által tett rá- galmazási feljelentés ügyében. A bizottság nem javasolja Csurka István (MIÉP) men­telmi jogának felfüggesztését sem. Csurka ellen Szabó Lu­kács független képviselő tett többször is büntetőfeljelentést. Az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottsága elfoga­dásra ajánlja a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Köz- alapítvány beszámolóját az 1998 márciusáig terjedő egy­éves időszakról - döntött keddi ülésén a testület. A bi­zottság ugyanakkor - Révész T. Mihály elnök kérésére - el­halasztotta az Országos Rádió és Televízió Testület beszá­molójának tárgyalását. Az ŐRIT- elnöke tájékoztatása szerint - várhatóan a jövő héten dönt az RTL Klub ügyében. A tárcáknak az államiság ezeréves évfordulója megün­neplésével kapcsolatos elkép­zeléseiről hallgatott meg be­számolókat kedden az Or­szággyűlés Kulturális Bizott­ságának millenniumi albizott­sága. A honvédelmi tárca el­képzelései között szerepel a millenniumi díszszemle, il­letve reprezentatív augusztus 20-ai tűzijáték idén és jövőre - ezek azonban politikai döntést igényelnek, mivel a több százmillió forintos forrást igénylő események meghalad­ják a HM kompetenciáját. Alkalmazható a testi kényszer is A polgárőrség a ’90-es évek elején a polgárok önszerveződése útján jött létre. Az állampolgárok az egyre romló közbizton­ság kritikájaként vagyonuk védelmére és közérzetük javítá­sáért fogtak össze, hogy a bíróságokon is bejegyzett polgárőr egyesületeket hozzanak létre. Szövetségük lassan tízéves múltra tekinthet vissza - mondotta lapunknak dr. Túrós András, a Polgárőrségek Országos Szövetségének elnöke.- A polgárőrség nem jog­utódja a hajdani önkéntes rendőri alakulatoknak - hang­súlyozta Túrós András. - Jog­szabályi felhatalmazásuk a közrend védelmére, a bűnözés megelőzésére nincs, ezért az egyesületek együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy milyen formában segítik a rendőrség munkáját és mi­ként vesznek részt a bűnmeg­előzésben. Az ezernél több ön­fenntartó egyesületben 44 600 polgárőr tevékenykedik. A polgárőrség nem kap ál­lami támogatást - mutatott rá Túrós. - Pénzhez csak az ön- kormányzatoktól, esetenként a biztosítóktól juthat, így min­den polgárőr a szabadidejé­ben, saját ruhájában és ha van neki, a saját autójával teljesít szolgálatot. Bár a polgárőr egyesületek nem működhetnek rendőrség­ként, tettenérés esetén a jog megengedi a testi erő alkal­mazását az elkövetővel szem­ben. A polgárőrök eddig már több ezer autótolvajt és betö­rőt tettek ártalmatlanná. Azokban a községekben, ahol nincs rendőrőrs, a polgárőrség megalakulása óta a felére csökkent a bűnesetek száma - mondta végezetül a POSZ elnöke. K. T. Mi történik, ha késünk a bevallással? Március 22-e éjfél a magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének postázási határideje. Fontos tudnivaló az is, hogy a bevallás másodpéldányát és a kitöl­tésnél figyelembe vett igazolásokat öt évig, tehát 2004. de­cember 31-éig kell megőriznie mindenkinek. Radovits Attila, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője figyelmez­tet: az adó megfizetése önma­gában nem helyettesíti a köte­lező adóbevallást. Ha valaki önhibáján kívül nem tudja március 22-éig tel­jesíteni adózással kapcsolatos kötelezettségeit, az később, az akadályok megszűnte után, 15 napon belül, az igazolást mel­lékelve pótolhatja ezt. Ilyen­kor, ha az igazolás elfogad­ható, nem számol fel mulasz­tási bírságot a hivatal. A késedelem oka lehet pél­dául kórházi gyógykezelés, külföldi kiküldetés vagy ter­mészeti katasztrófahelyzet. A betegséget az orvos igazolja, míg a külföldi tartózkodást szállodaszámlával, illetve re­pülőjeggyel lehet bizonyítani. Míg az egyéni vállalko­zókra vonatkozó február 15-ei határidőt sokan a hóhelyzet miatt késték le, addig elkép­zelhető, hogy március 22-e esetében a bel- illetve az árvíz okozhat problémát. Minden évben előfordul, hogy jó néhányan elfelejtik feladni adóbevallásukat. Ilyenkor a késedelem miatt bírságot szab ki az adóhivatal. Ha a mulasztását valaki 15 napon belül pótolja, akkor a késedelmesen bevallott adó 5 százaléka a bírság. Amennyi­ben a csúszás 30 napon belüli, akkor az adó 20 százaléka a büntetés. Ha 30 napot megha­ladó a késedelem, akkor 30 százaléknyi bírságot kell fi­zetni. A mulasztási bírság felső határa százezer forint. N. Zs. Levél. A törvények alkalma­zása során felmerülő jogviták elbírálására a végrehajtó hata­lomtól független bíróságok jo­gosultak - áll abban a levélben, amelyben Dávid Ibolya igaz­ságügy-miniszter válaszolt a Magyar Építész Kamara elnö­kének. Callmeyer Ferenc elnök az új Nemzeti Színház körül ki­alakult vitával kapcsolatban kért jogértelmezést az Igazság­ügyi Minisztériumtól. Nem lesz sztrájk. Egyelőre nem hirdet országos sztrájkot az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete - közölte tegnap Gulyás Judit elnök Budapesten az alapszer­vezeti tanács ülése után. A szakszervezet elnöke úgy véle­kedett, hogy ha az országos és a munkahelyi béralkuk véglege­sen csődbe jutnak, akkor orszá­gos sztrájkra kerülhet sor. Támogatás. Az oktatási tárca az idén több mint 600 millió fo­rintot fordít a felsőoktatásban a tankönyvek, a szakkönyvek, és a könyvtárak támogatására - je­lentette be kedden Pokomi Zol­tán oktatásügyi miniszter. Az említett összegből 450 millió forintot új alaptankönyvek, szakmai és tudományos kiad­ványok, szótárak, illetve elekt­ronikus oktatási lehetőségek támogatására fordítanak. Helyi adók. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet­sége határozottan fellép az el­len, hogy a helyi iparűzési adót az inflációs rátát meghaladó mértékben emeljék - mondta kedden Demján Sándor, a szö­vetség soros elnöke. Rövidlátó szemléletűnek nevezte azokat az önkormányzatokat, amelyek az iparűzési adó emelésével szeretnék csökkenteni költség- vetési hiányukat. Szocialista tiltakozás. Az MSZP elnöksége tegnap nyi­latkozatot bocsátott ki a már­cius 15-ei ünnepet megzava- varó jelenségekről. A szocialis­ták nehezményezik, hogy sem a kormány, sem a hatóságok nem reagáltak egyes mozgalmak rasszista szónoklataira, s hogy az ellenzékiek nem kaptak meghívást az állami ünnepre. Díjak. Kiemelkedő pályamun­kájáért huszonhét fiatal kutató részesült az idén az Akadémiai Ifjúsági Díjban. A díjat az MTA főtitkára 1972-ben alapí­totta az akadémiai tudományos kutatóhelyeken dolgozó fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elis­merésére. A keleti országrészben megkérdezettek vélemé­nye alapján komolyabb in­dexromlás csupán a sportmi­niszter Deutsch Tamás, illetve a belügyminiszter Pintér Sán­dor esetében tapasztalható, akit 8 pontos veszteség ért, s ezzel a sereghajtók közé szorult viss'za. Érzékelhetően romlott a szo­cialista politikus Nagy Sándor, a parlamenti elnök Ader János és a gazdasági miniszter Chikán Attila helyzete, ők a múlt hó­naphoz képest 4-4 hellyel szo­rultak hátrább a kelet-magyar­országi népszerűségi listán. Horn Gyula múlt havi mély­pontja után a középmezőnybe lépett vissza. A listán most első ízben sze­replő két politikus asszony eredménye figyelemre méltó: a közelmúltban MDF-elnökké választott igazságügy-minisz­ter, Dávid Ibolya a harmadik helyre lépett be, s Szili Katalin debütálása is jobbnak tekint­hető az átlagosnál. Bánk Attila a mezőny utolsó harmadából raj­tol. A sereghajtó keleten to­vábbra is Torgyán József illetve Csurka István. FEB A legnépszerűbb politikusok A Szonda Ipsos februári felmérése Göncz Demszky Dávid Kovács Orbán Martonyi Magyar Járai Szili Kuncze Horn Árpád Gábor Ibolya László Viktor János Bálint Zsigmond Katalin Gábor Gyula Nagy Szabó Deutsch Szájer Ader Chikán Kiss dór János Tamás József János Attila Péter Bánk Kövér Stumpf Boross Lezsák Pintér Torgyán Csurka Attila László István Péter Sándor Sándor József István 1 □ • § népszerűség (%) népszerűség {%) ismertség (%) ismertség (%) a keleti országosan a keleti országosan országrészben országrészben Az adatfelvétel ideje: 1999. február 10-20. Módja: személyes, kérdőíves meg­kérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 506 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a korcsoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbsé­gek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized- pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. A *-gal jelzett politikusok az előző felmérésben nem szerepeltek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom