Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-13 / 61. szám

1999. március 13., szombat

Körkép

5. oldal

Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság

idén is meghirdette a Közlekedésbiztonság gyermekszemmel elnevezésű gyermekrajzpályázatot. A pályázatra megyénkből közel 200 rajz érkezett, ennek eredményhirdetését tartották meg tegnap a megyei rendőr-főkapitányság szabadidőközpontjában. Kategóriánként a tíz-tíz legjobb munkát értékelték, de közülük csak az első helyezettek vehetnek rész az országos kiállításon. fotó: b. n.

Nézőpont

Veszélybe került az idei termés is a földeken

Kuncsorbán még nem láttak ekkora vizet

Az egész nemzet ünnepe

Joggal mondta valaki nemrég az egyik televíziós műsorban, hogy március 15-e a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Nagy ünnepünk több is van, olyan is akad, amely ugyanannyi, vagy talán még több embert tud megmozgatni, de olyan nincs, amelyet mindenki annyira magáénak érezne. Világnézeti, politikai vagy egyszerűen csak ízlésbeli különbségek osztanak meg bennünket, de március 15-ben minden magyar talál valamit, amiről úgy érzi, közel áll hozzá, amivel azonosulni tud. Más ünnepeink közül egyiknek a tartalmában sincs olyan nemzeti közmegegyezés, mint március 15-ében. Van ünnepünk, amelyet az emberek egy része túlságosan baloldali hagyományúnak tart, a másikat mások túlságosan valláscentrikusnak, a harmadiknak még nem alakult ki az igazi tartalma, és így tovább.

De vajon miért éppen március 15-e körül valósult meg egy máskor nemigen látott nemzeti egység?

Ennek több oka van, de véleményem szerint a legfontosabb, hogy történelmünkben a forradalom és a szabadságharc volt talán az egyetlen korszak, amikor a haza és haladás gondolata eggyé forrott. Más, szerencsésebb történelemmel megáldott népeknél ez szinte magától értetődik, nálunk a körülmények szerencsés összejátszása kellett hozzá. Hiszen már azelőtt, és azután is, a két gondolatot szembe lehetett állítani, haza és haladás helyett a haza vagy haladás dilemmája gyötörte a gondolkodó főket, és kárhoztatta gyanakvásra, tétlenségre, aki pedig cselekedhetett volna. Akinek gondolkodásában a nemzet állt az első helyen, az gyakran hazátlannak tartotta, aki a haladás zászlaját próbálta magasra emelni, és viszonzásul hamar megkaphatta a „konzervatív, elmaradott” jelzőt.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagyszerűségének máig nemzeti egységet teremtő kisugárzásának éppen az az alapja, hogy akkor egy, történelmi mértékkel mérve rövid időre megvalósult a két gondolat és híveik egysége, ami a nemzet páratlan erőfeszítését lehetővé tette.

pontján is feltűnik, szervezi a védekezést.- Voltak egészen kemény helyzetek - foglalja össze. - Például az, amikor a szippantott vizet a szennyezettsége miatt napokig nem engedték a Nagykunsági-főcsatornába engedni, így a falu egyik gödrében helyeztük el. Lakóházba még nem tört be, de a melléképületek sok helyütt vízben állnak. A pincékből is szivattyúzzák a vizet. Három szippantó dolgozik a faluban, de kevés. Volt olyan udvar, ahonnan már hetven köbméter vizet távolítottunk el, de kis idő múlva újra elöntötte a portát. A községházán leállt a központi fűtés is, a pincét ugyanis elöntötte a víz, így nem lehet működtetni a kazánt.

A polgármester asszony úgy tapasztalta, hogy Kuncsorbán többen egyénileg védekeztek, és már csak akkor fordultak a hivatalhoz, amikor önerőből nem bírták. A belvíz elleni harcban segít a Kötivízig és a helybeli vállalkozók is.

Nemcsak a község belterületén van gond, hanem a földeken is. Hogy mikor lehet a földekre menni dolgozni, azt nem tudják. Azt azonban igen, hogy idén már aligha terem benne valami. PÉ

Szabadidős egyesület lesz Derzsen

A tiszaderzsi művelődési ház lépést akar tartani a korral. Tette ezt eddig is, de nem mindig társadalmilag szervezett körülmények mellett. Ezért is határozták el a szervezők, hogy létrehozzák a Derzsi Szabadidős Egyesületet, amely civil szerveződésként, politikamentesen, jelentős költségkedvezményekkel ajánl különböző lehetőséget a leendő tagoknak: a színházlátogatástól, a könyvtárhasználattól kezdve a klubfoglalkozásokon, a sportrendezvényeken, a kirándulásokon keresztül egészen a szakmát adó tanfolyamokig szinte végtelen a lista.

Ezért nem kell tennie mást az érdeklődőknek, mint azt, hogy elmenjenek a március 22-én, 18 órakor megtartandó alakuló közgyűlésre és ott befizessék a tagdíjat. Az alapítvány tervezete már kész, így semmi akadálya nincs, hogy annak elfogadása után egyesületbe tömörüljenek azok, akik szívügyüknek tekintik a falu kulturális, szellemi fejlődését.

Vegyes fogadtatása volt a most bevezetett helyi adóknak

„A szükség törvényt - alkot..

Az 1999-es költségvetések készítésekor már a kistelepülések is eljutottak odáig, hogy helyi adó bevezetése nélkül vállalt feladataikat, a községek fejlesztését a központi normatívákból képtelenség finanszírozni. Az önkormányzatoknak pluszbevételre van szükségük, hogy fejlődni tudjanak.

Néhány jászsági kistelepülés választott vezetőjét kérdeztük a bevezetett helyi adók fogadtatásáról, távlati terveikről. Jellemző, hogy a törvény adta maximális helyiadó-mérték kiszabásával nem éltek a képviselő-testületek.

Jánoshida helyi vállalkozói vegyes érzelmekkel fogadták az iparűzési adó bevezetését. A pénzintézetek, biztosítók számára 1,2 százalékos, a kereskedelem, szolgáltatás területén nyolcezrelékes, az ipari tevékenységet folytatók hatezrelékes, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedők számára négyezrelékes a helyi adó mértéke. Eszes Béla polgár- mester kiemelte: éles ellenállás nem volt az új adónemmel szemben, viszont a vállalkozók gyakran érdeklődnek, hogy mire kívánják fordítani az önkormányzat pluszbevételeit. Azt többször kifejezték: nem vennék jó néven, ha befizetett adójukból segélyeket osztanának, vagy a működési költségek kiegészítésével felélnék a pénzt. A polgármester rámutatott, a várható mintegy 1,9 millió forintos bevételből a településrendezési tervet szeretnék elkészíteni, valamint az egészségház felújítására beadott pályázatuk önerejét biztosítják.

Pusztamonostoron is ebben az évben vezették be az iparűzési adót. Egységesen egyszázalékos helyi adót kell fizetniük a település vállalkozóinak. Perez László polgármester nem kapott negatív visszajelzést ezzel kapcsolatban. Mint mondta, már az új önkormányzat megalakulásától folyamatosan bevezették a köztudatba, hogy ’99-ben iparűzési adót vetnek ki. Előzetesen tárgyaltak a nagyobb helyi vállalkozókkal, és megállapodtak arról, hogy a településen adódó munkák elvégzését - járda- és útépítés, szemétszállítás stb. - a

helyi vállalkozóknak ajánlják fel először. A pluszbevételekből fejlesztéseket - helyesebben a fejlesztésekre kiírt pályázatok önerejét - szeretnék finanszírozni. Mintegy kétmillió forint plusz- bevételt várnak az új adótól.

A Jásztelken idén először betervezett, hétezrelékes mértékben megszabott iparűzési adó gyakorlatilag a kormány által befagyasztott - Jásztelek esetében ez 2,8 millió forintot jelent- tartalék pótlására szolgál. Kis- bakonyi Zoltánné elmondta, hogy a települést fojtogató hiteltartozást a számlák zárolása miatt át kellett ütemezni. A hatmillió forintos, ez évi részletből jó, ha négymilliót törleszteni tudnak. Természetesen minden vállalkozó kérdezi, hogy mire megy el befizetett pénze: csak azt tudják mondani, hogy a működés finanszírozására. A polgármester hozzátette, jövőre a tervek szerint ki tudják fizetni a gázhálózat kiépítésére hitelek utolsó részleteit is, utána lehet a fejlesztésekről is gondolkodni.

Banka Cs.

Az elnök elzárkózott a válaszadás elől

Kutya élet az ebtenyésztőknél

A kutyaugatás nem hallatszik az égig - ezzel a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) szolnoki szervezetének felügyelőbizottsági elnöke is tisztában van. Bozsó Pál azon már nagyon elcsodálkozik, hogy az egyesület helyi vezetőinek füléig sem jut el panasza.

Bozsó Pált három esztendeje választották meg a felügyelőbizottság elnökének, hogy ma is az-e, azt ő maga sem tudja. Két éve be sem teheti a lábát a MEOE szolnoki szervezetének gyűléseire. Legutóbb pedig már a tagdíjat sem akarta elfogadni tőle az egyesület elnöke, így próbálva őt kiszorítani a szervezetből - véli Bozsó Pál.- A megválasztásom utáni első taggyűlésre készülve kértem az elnöktől az iratokat, számlákat, hogy elkészítsem a beszámolómat.

Szép Pál azonban nem adta ki azokat - állítja Bozsó, akinek sejtése szerint a szervezet gazdálkodásával nem lehet minden rendben. Úgy tudja, az elmúlt esztendőkben előfordult, hogy a egyesület szolnoki irodájának villanyszámláit sem tudták kifizetni, miközben elnöki mobiltelefonra futotta a pénzből. Tavaly a tagság előtt szerette volna bejelenteni, lemond tisztségéről, mert nem hagyták, hogy feladatainak eleget tegyen. A gyűlésre azonban be sem engedték, markos őrző-védő legények állták útját.

A közelmúltban a hasonló cipőben járó Baráth Istvánnal, a MEOE szolnoki szervezetének gazdasági felelősével egy nyílt levelet is megfogalmaztak. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy a választott tisztségviselők harmadik éve nem kapnak információt arról, hogy a tagság pénzén „ki, mit játszik, értük vagy ellenük”. Ugyanakkor a rendőrségen feljelentést is tettek az egyesület vezetői ellen.

Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megismerni Szép Pál véleményét is, de az elnök elzárkózott a nyilatkozattól.

Teleki

Több mint egy hete folyik a belvíz elleni védekezés Kuncsorbán. Bár lakóházat még nem öntött el a víz, de a melléképületek sok helyen már vízben állnak.

Tarjányi Vilmosék portája az egyike azoknak, ahol a legnagyobb a belvíz. Mélységét jellemzi, hogy ha gumicsizmában belemegy az ember, a csizma megmerül benne.-Több mint tíz éve lakunk itt, de ekkora vizet még nem láttunk - mondja Tarjányiné Bozóki Erzsébet.- Az ólban a tyúkoknak már alig van száraz helyük, nem tudjuk hová tenni őket. Az az igazság, hogy félünk is a víztől, mert van ebben már minden. Elöntötte az udvari vécéket, belemosódik a trágyalé az ólakból. Sajnos, azt már látni, hogy a nemrég ültetett gyümölcsfáinkat ki fogja ölni a víz.

Murányi Zsigmondné polgármester naponta a község több

Csak a kacsák élvezik a vizet Tarjányiéknál, a tyúkok kényszerűségből állnak benne fotó: mj

Az abroszok, derékaljak, törülközők, szőnyegek (nagy)mesterei

Él Kisújszálláson egy idős házaspár: Gonda Miklós és a hites neje Pocsai Erzsébet, akik évtizedek óta szőnyegekbe szövik vágyaikat, álmaikat Szebbnél szebbek ezek a darabok, a népi iparművészet remekei. Takácsáruk, mondják ők, és ezrekkel mérhető az a mennyiség, ami kikerült a kezük alól. Miklós bácsinak már az apja is takács volt Erzsiké néni pedig esküvőjük után csöppent ebbe a világba, és akár hiszik, akár nem, hetek alatt elsajátította a szakma csínját-bínját

Mostanság már alig él takács a megyében. Ráadásul az idős házaspár még kézi szövőszéken készíti a termékeit. Dolgoztak Túrke vén is vagy tizenöt évig.

Megálmodtak egy meseszép falvédőt, lehet annak harminc éve, amiért Gonda Miklós elismerő oklevelet kapott. Svédországba, Ausztriába, Svájcba, Németországba kerültek ki a munkáik, de hosszú ideig elválaszthatatlan árusai voltak a karcagi piacnak is. Az idős gazda kissé kesernyésen jegyzi meg:

Ez a szövőszék öregebb az évszázadnál, de még hadra fogható, hiszen Gonda Miklós és Pocsai Erzsébet ért a nyelvén fotó: m. j.-Nem könnyű kenyér ez! Eddig hetet igazítottam el a pályán, de csak egy, egy kun- hegyesi asszony maradt meg közülük.

Három gyereket neveltek fel a két kezük munkájával: két fiút, egy lányt. Irén, a lány Pesten egyetemi docens. Antal Kisújon műszerész, Miklós pedig velük él. Minden gyerekük ismeri a kézi szövés csínját-bínját, de csinálni nem szeretik.

A műhely 2000-ben lesz százéves, mert Miklós bácsi apja pontosan 1900-ban váltotta ki az ipart Mezőtúron. Noha az egészségük egyre hűtlenebb hozzájuk, úgy tervezik, eddig a kerek évfordulóig mindenképpen dolgoznak.

Szépen, csendesen, komótosan, ahogyan két, idős mesterhez illik .. .

D. Szabó Miklós