Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

1999. február 9., kedd 5. oldal Hazai Tükör Ma hagyja jóvá a parlament a NATO-csatlakozást Ady Kompországa lehorgonyoz a nyugati partoknál Az országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris munkanapján mintha olvadni kezdtek volna az őszi politikai jégcsapok. Orbán Viktor miniszterelnök megújult munkakedvet és a kö­zös feladatok megoldását célzó együttműködést kért az ellenzéktől, Kovács László pedig a szo­cialisták részéről partnerséget ígért az ország szempontjából jelentős kérdésekben. „A NATO-csatlakozással véget ér az a folyamat, amely visszavezeti Magyarországot a nyugati védelmi rendszerhez” - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt el­mondott beszédében. A kormányfő hazai kérdé­sekről szólva ismertette a kormány törvényalko­tási terveit. Elmondta: folyamatban van egy je­lentős adóreform és új energiapolitikát, új ide­genforgalmi programot dolgoznak ki. A bank­csődök bebizonyították, hogy a pénzpiaci fel­ügyeleti rendszer nem állta ki a gyakorlat próbá­ját, ezért - mint Orbán mondta - „revízió alá kell venni.” Szólt még a miniszterelnök a vidék felzárkóz­tatását szolgáló mezőgazdasági törvényalkotási tervekről, társadalompolitikai lépések közül pe­dig a gyermekgondozási díj ismételt bevezetésé­ről. Kiemelte: sort szeretnének keríteni a rádió­król és a televíziókról szóló törvény módosítá­sára, valamint az érdekegyeztetés új intézmény- rendszerének kialakítására. Az ellenzéki pártok felszólalói ismét felhívták a kormányfő figyelmét arra, hogy a Bokros­csomagként ismert stabilizációs politika vezetett el a mai kedvező gazdasági helyzethez. Lehet tehát szidni az 1995-ös intézkedéseket, de nem lehet nem tudomásul venni, hogy azok szüksé­gesek és elkerülhetetlenek voltak. Orbán Viktor „a Bokros-csomag által szükségtelenül ütött se­bekről” szólt. Martonyi János külügyminiszter expozéjában kiemelte: hazánk meghívása a NATO-ba ered­ményeink nemzetközi elismerését jelenti. Vá­zolta a benyújtott törvényjavaslatot, amelynek lényege így foglalható össze: „Az Országgyűlés elhatározza a Magyar Köztársaság csatlakozását a Washingtonban, 1949. április 4-én létrehozott Észak-atlanti Szerződéshez.” A szerződés ki­mondja, hogy bármely tagország ellen irányuló fegyveres támadást mindannyiuk elleni táma­dásnak értékelnek, és a tagállamok aszerint lép­nek fel. A pártok szónokai - a csatlakozást egyedül ellenző parlamenti párt, a MIÉP elnö­kének Csurka Istvánnak a kivételével - méltat­ták a csatlakozás történelmi és gyakorlati jelen­tőségét. Az Országgyűlés ma dönt a szerződéshez való csatlakozásról, ennek nyomán írja alá a köztár­sasági elnök az említett okiratot. Ennek az ok­mánynak az Egyesült Államokban történő le­tétbe helyezésével válik Magyarország a szö­vetség tagjává. Erre várhatóan március elején kerül sor. S. Á. Mikortól járvány a járvány? Országszerte 55 ezer újonnan fertőződött influenzás beteget számláltak össze. A főváros­ban egy hét alatt 40 százalé­kos emelkedést mértek. Eu­rópa más országaiban is ter­jed a vírus. Csehországban és Fehéroroszországban már tombol a járvány. Dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ fői­gazgatója lapunknak elmondta: A és B vírust azonos arányban izoláltak. Sok a beteg Bács- Kiskun, Békés, Fejér, Győr- Moson-Sopron, Jász-Nagykun- Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Tolna megyében. Eddig 2600 esetben lépett fel szö­vődmény, s a kezdődő járvány­nak már egy 66 éves áldozata is van. Torokváladék-vizsgálatot nem végeznek minden „gya­nús” betegnél, csak az érintett közösségek egy-egy tagjánál. Az orvosok többnyire a tünetek és néhány laboratóriumi lelet alapján jelentik a helyi megbe­tegedéseket. Országos járvány­ról csak akkor beszélnek a szakemberek, ha már a lakos­ság felét utolérte a fertőzés hulláma. (németh) Parlamenti albizottság vizsgálja az intézkedést Okmányok a FIFA-nak Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminiszter nemrég letett államvizsgájának tapasztala­taira hivatkozott, amikor ki­jelentette: biztos abban, hogy jogszerűen függesztette fel a Magyar Labdarúgó Szövet­ség elnökét és vezérkarát. Ezt több jogász vitatja, s úgy néz ki, ma parlamenti albizottsá­got állítanak fel a kérdés be­hatóbb tanulmányozására. Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának ellenőrzési albizottsága vizsgálja meg, hogy törvényesen járt-e el a szaktárca az MLSZ elnökének, elnökségének és ellenőrző bi­zottságának felfüggesztésekor - javasolta a testület hétfői ülé­sén Csizmár Gábor szocialista képviselő. A honatya azt is indítvá­nyozta, hogy az ügyben - az if­júsági és sportminiszter, a ki­nevezett felügyelőbiztos, vala­mint az MLSZ-nél vizsgálatot végző személyek mellett - hallgassák meg az MLSZ fel­függesztett elnökét és ellenőrző bizottságának elnökét is. Csizmár Gábor közölte: a ja­vaslatról hivatalosan keddi ülé­sén tájékoztatják az Ifjúsági és Sportbizottságot. Az MLSZ-ügy belpolitikai vonatkozásai mellett szeren­csétlen módon nézeteltérést okozott a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség (FIFA) elnöke, Joseph Blatter és Deutsch Ta­más között is. Értesülésünk sze­rint - éppen e feszültséget fel­oldandó - tegnap az Ifjúsági és Sportminisztérium már pos­tázta is a FIFA zürichi címére az MLSZ törvénytelen lépéseit bizonyító iratokat. A dokumen­tumokat hamarosan megküldik az Európai Labdarúgó Szövet­ségnek (az UEFA-nak) is. Szigorúan ellenőrzött a magyar légtér Átadták a NATO-tagsághoz szükséges hadműveleti központot A Légtér-szuverenitási Hadműveleti Központ (ASOC) be­rendezéseinek átadásával még a hivatalos NATO-tagságot megelőzően létrejöttek a feltételei annak, hogy a magyar lég­védelem információs rendszere kapcsolódjék a NATO integ­rált légvédelmi rendszeréhez - közölte Szabó János honvé­delmi miniszter hétfőn Veszprémben, az átadási ünnepségen. A kiemelt jelentőségű prog­ram számottevő részének megvalósítását az amerikai kormány finanszírozta. A most hadrendbe állított beren­dezések lehetővé teszik a Ma­gyar Köztársaság légterének megbízható ellenőrzését, a légtér szuverenitásának bizto­sítását - hangoztatta a minisz­ter, méltatva azt a szakmai együttműködést, amely a megvalósítás során az ameri­kai, a magyar és a NATO- szakértők között kialakult. Lapunknak nyilatkozva Laki Tivadar alezredes, a Honvédelmi Minisztérium ti­tokvédelmi és ügyviteli osztá­lyának helyettes vezetője el­mondta, hogy a légtér-szuve­renitási rendszer üzembe állí­tása a NATO-taggá válás fo­lyamatának fontos állomása volt, része annak a feladat­tervnek, amelynek végrehajtá­sára a teljes tagság eléréséig - márciusig - még szükség van. Laki Tivadar hangsúlyozta a titokvédelmi rendszer NATO-szabvány szerinti át­alakításának fontosságát. Ma­gyarországnak technikailag is fel kell készülnie a titkosnak minősített adatok fogadására. Ez elsősorban az adatvédelmi szempontból biztonságos iro­dahálózat, a behatolástól vé­dett informatikai rendszer kié­pítését igényli - mondotta a Honvédelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese.-a­Tantárgy az egészségről Azzal a javaslattal fordult az Egészségügyi Minisztérium az oktatási tárcához, hogy vezesse be az egészségügyi ismeretek tanítását az iskolákban. Ehhez jó alkalmat kínál a Nemzeti alaptanterv ezekben a hónapokban történő felülvizsgálata.- Fontos lenne, hogy a tanárok ne csak a testi, hanem a lelki higiénét is tanítsák, mert ag­gasztó a fiatalok tájékozatlan­sága a legelemibb kérdések­ben is - mondta lapunknak Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politi­kai államtitkára.-Az új tananyag alaposan eltérne a régitől. Nyilvánva­lóan ma is helyet kapnának a tankönyvekben az alapvető egészségügyi, pszichológiai, sőt még erkölcsi ismeretek is. Átfogná a családi életre neve­lés, a személyiségnevelés igen sokrétű tematikáját is. A tantárgy oktatásának fel­adata lenne az úgynevezett ér­zelmi intelligencia kialakítása, amibe beletartozhatna a gyer­mekkori agresszió visszaszorí­tásától a közélet széles körű demokratizmusának kialakítá­sáig számos, látszatra talán az egészségneveléstől távoleső témakör. E kérdések oktatása mindenek előtt a későbbi ér­zelmi, beilleszkedési problé­mák kialakulásának megelő­zését szolgálná. Az államtitkár asszony 1993-94-ben egyszer már kezdeményezte az egészség­tan bevezetését, és javaslatá­hoz sikerült támogatóként megnyernie számos szakmai fórumot, civil szerveződést. Mégsem lett a dologból semmi.- Most, hogy híre ment: új­fent előálltunk a javaslatunk­kal, pedagógusok, védőnők, egészségügyi dolgozók keres­tek meg az ország minden ré­széből és felajánlották segít­ségüket - mondta Pusztai Er­zsébet. - Sokan szinte kész tankönyveket, óraterveket is hoztak. Mindez azt jelzi, hogy nem a nulláról kell indulnunk. Gondjaink persze bőven van­nak. Például az, hogy nincse­nek az egészségnevelés tan­tárgy oktatására felkészült ta­nítók, tanárok. (dg) Felmentették Tocsik Mártát A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletével tegnap felmentette a csa­lással és okirat-hamisítással vádolt, 803 milliós sikerdíjáról el- híresült Tocsik Mártát, s ártatlannak mondta ki a terhűkre rótt vádpontokban az ÁPV Rt. perbe vont volt vezető tisztség- viselőit, köztük Liszkai Pétert és Szokai Imrét. Befolyással üzérkedés miatt Boldvai László MSZP-s képvi­selőt 10 hónap, Budai György vállalkozót 6 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Mindkettőjüket 2-2 évre a közügyektől is eltiltották, sőt Budainak 5 milliós vagyonel­kobzással is számolnia kell. Bűnsegédi közreműködéséért Vitos Zoltán vállalkozóra 6 hó­nap - 3 évre felfüggesztett - fogházbüntetést és 500 ezer fo­rint bírságot szabtak ki. Az ítélet részletes indoklásá­ból kiderült, hogy Tocsikot ugyanúgy bűncselekmény hiá­nyában mentették fel, mint az ÁPV Rt. egykori vezetőit, hi­szen - az elhangzottak szerint - a jogásznő alkalmazása indo­kolt volt: munkája nyomán 10 milliárd forintnyi hasznot könyvelhetett el a költségvetés. Sem a Tocsikkal kötött megbí­zási szerződéseket, sem a neki kifizetett hatalmas összegű si­kerdíjat nem találta jogellenes­nek a bíróság. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, kérve To­csik Márta és az ÁPV Rt. volt vezetői bűnösségének megálla­pítását, valamint Boldvai, Vitos és Budai büntetési tételének sú­lyosbítását. A három elítélt sem nyugodott bele a döntésbe: ők ártatlanságuk kimondását kérték. Pártberkekben máris óriási hullámverést váltott ki a To- csik-ügyben született ítélet. Deutsch Tamás, a Fidesz alel- nöke azt mondta: nyilvánva­lóvá vált, hogy Tocsik csak a nevét adta az ügylethez, a köz­pénzeket valójában az MSZP és az SZDSZ söpörte be. Az MSZP közleményben re­agált az ítéletre. Eszerint nem örülnek Boldvai László szocia­lista honatya elmarasztalásá­nak, ám úgy vélik, hogy a jog­erős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. A párt furcsállja, hogy míg Tocsikot és az ÁPV Rt. egykori vezetőit felmentették, addig a heted-, nyolcad- és kilencedrendű vád­lottakat bűnösnek mondták ki. A sikerdíj nem volt jogellenes lsépy Tamás, a mentelmi bi­zottság elnöke nem kommen­tálta a történteket, csupán any- nyit jegyzett meg: a bűncse­lekményért kiszabott jogerős szabadságvesztés összeférhetet­len a képviselői mandátummal. FOTÓ: FEB/DIÖSI IMRE Simics Iván jogász szerint az ítélet perek sorozatát indíthatja el. Ha másodfokon is ártatlan­nak mondják ki a jogásznőt, Tocsik hatalmas összegű kárté­rítésért perelhetné az egész ma­gyar sajtót. Takács Mariann Túl sok a közszolgálati? A pénzügyi tárca elképzelése sze­rint meg kellene vizsgálni, hogy az ország teherbíró képes­sége hány közszolgálati televí­ziós részvénytársaság működé­sének finanszírozását teszi le­hetővé - mondta Járai Zsig- mond pénzügyminiszter a Batthyány Lajos Alapítvány hétfői konferenciáján. Kisgazda állásfoglalás. A Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselőcsoport­jának hétfői ülésén több hon­atya is kezdeményezte, hogy a frakció foglaljon állást azoknak a kinevezéseknek az ügyében, amelyekkel nem teljes mérték­ben értett egyet - közölte Bánk Attila frakcióvezető. Új vizsgálóbizottság. Több mint száz országgyűlési képvi­selő írta alá azt javaslatot, amelyben Molnár Róbert (FKGP) parlamenti vizsgálóbi­zottság felállítását kezdemé­nyezi a Központi Környezetvé­delmi Alap 1994 és 1998 kö­zötti gazdálkodásának, vala­mint a pályázati pénzek szét­osztásának teljes körű átvilágí­tására és az esetleges személyi felelősség megállapítására. Rendezett viszonyok. A még értékesíthető állami vagyon be­csült értéke 278,5 milliárd fo­rint, és ennek a felét még az idén szeretnék realizálni, kö­zölte Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója az autonóm szakszervezetek tisztségviselőivel szervezett tegnapi találkozón. Elmondta: a részben vagy egészben tartós állami tulajdonban lévő, illetve maradó cégektől megkövetelik a stratégiai és üzleti terveket valamint a rendezett munkaü­gyi viszonyokat. Lehet vagy nem lehet? A Pénzügyminisztérium állásfog­lalását kérte a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szö­vetsége (TEBÉSZ) arról, hogy lehet-e adó-visszatérítést kérni az 1996-97-es tőzsdei határidős ügyletek veszteségei miatt. A kérdésben ugyanis jogértelme­zési vita keletkezett a TEBÉSZ és az APEH között. Feljelentés-kiegészítés. Az ’56-os Deportálások Tényfel­táró Bizottsága feljelentés-ki­egészítést tett a Budapesti Ka­tonai Ügyészségen a Kossuth téri sortűz ügyében, s indítvá­nyozta, hogy Földes Lászlót, az akkori katonai bizottság tagját gyanúsítottként hallgassák ki. A közlemény szerint 1956. ok­tóber 26-án Földes László az MDP Központi Vezetőségének ülésén bejelentette, hogy .jég­gel 7 óra óta nem lőttünk a tö­megekre”. A Fővárosi Ügyész­ségi Nyomozó Hivatal a nyo­mozás folytatását rendelte el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom