Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27 / 49. szám

Nőkről (nem csak) nőknek 7. oldal Turmix 9. oldal 9 77 0 8 6 5 "913 067 9. Szolnoki Autó- és Versenyautó-kiállítás Szol nok-Tisza liget 1999. március 5-7. Á Matel veszi meg a Jász-Telt A Matel vásárolja meg a Jász-Tel Rt.-t, a Jászságban működő, több mint 27 ezer vonalat működtető koncessziós társaságot - közölte a Matel pénteken. Az adásvételi szerződést, amelynek összegét nem hozták nyilvánosságra, csütörtökön ír­ták alá, ám az csak az illetékes minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően lép életbe. A procedú­ra várhatóan három hónapot vesz igénybe. A vásárló Matel holding az összesen 237 ezer vonalat üze­meltető Déltáv és Digitel 2002 részvénytársaságok tulajdono­sa. A társaság mögött francia, amerikai, izraeli, osztrák és magyar befektetők állnak, két legnagyobb részvényese a francia CG SAT 40 százalék­kal, illetve az amerikai Gene­ral Electric Capital 25 százalé­kos részesedéssel. A Matel ed­digi magyarországi befekteté­sei meghaladják a 280 millió dollárt. Továbbra sincs megállapodás az ÁPV Rt.-vel Májusban üzemavatás A ’98 augusztusában leégett TT és kabinethűtőket gyártó üzem helyén felépített üzemcsarnokot május 19-én adják át Jászberényben. Az eseményen ott lesz Michael Treschow , az Electrolux elnöke - jelentette be Takács János, az Electrolux- Lehel Hűtőgépgyár Kft. vezérigazgatója Budapesten tartott tájékoztatóján. A vezérigazgató elmondta: az új, 16 ezer négyzetméteres, má­jusban már termelő gyáregység építését saját erőből finanszíroz­za a cég. Az Electrolux hazánk­ban tavaly 4,6, idén 8,6 milliárd forintot szánt beruházásokra - melyben az újjáépítés költsége is benne van. További fontos fejlesztés lesz ebben az évben a logisztikai ka­pacitás növelése, illetve techni­kai fejlesztése. A fejlesztés első lépcsőjeként 5500 négyzetméter­rel növelik a készáruraktár terü­letét, 12 dokkos rakodót alakíta­nak ki, és bővül a fedett vasúti ra­kodótér. Szeretnék elérni, hogy az Electrolux csoport közép-eu­rópai logisztikai központját Jász­berényben alakítsák ki. A ’97-es szinthez képest 13 százalékkal, 53 milliárd forint­ra növekedett az Electrolux-Le- hel árbevétele, ezen belül az export aránya 80 százalék. Az árbevétel emelésében továbbra is az export bővítését célozták meg, de a belföldi értékesítés­ben is emelkedésre számítanak. Az idei árbevételi terv 68,7 milliárd forint. Átlagosan 3200 embert foglalkoztattak tavaly. A cég nyeresége a tűzvész elle­nére a terveknek megfelelően alakult. Az Electrolux az 1991-es pri­vatizáció óta összesen kétmilli­árd forintnyi osztalékot fizetett ki, a nyereség nagy részét visz- szaforgatta a társaság beruhá­zásaiba - szögezte le Takács János. (Folytatás az 3. oldalon) A Körösökön II. fokú az árvédelmi készültség Harmincezer hektár víz alatt A Kötivízig területén több mint 36 ezer, ebből megyénkben közel 30 ezer hektárt borít belvíz. Az árhullámok egyelőre nem jelen­tősek, illetve enyhébb lefolyásúak. A Tiszán nincs készültség, s ez várhatóan a Körösök mentén sem fogja meghaladni a II. fokot. A Körösök áradnak, ugyanis az elmúlt napokban a hó mellé je­lentősebb csapadék hullott. A Kötivízighez a Hármas-Körös jobb partjának fővédvonala tar­tozik, amelyen tegnap délutánig I., majd II. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Ez Mezőtúrtól a Tisza-torkolatig tartó szakaszon van érvényben, 57 kilométer hosszan. Megtud­tuk, hogy a tetőzés Szarvasnál vasárnap várható, s nem léptet­nek életbe III. fokú készültséget. A Tiszán egy kisebb, a Krasz- nából és a Szamosból származó árhullám vonul le, várhatóan március 1-jére tetőzik Szolnok­nál 400 centiméterrel. Az árvíz helyett most a bel­víz jelenti a legnagyobb gon­dot, hiszen a vízügyi igazgató­ság területén több mint 36 ezer hektárt borít többnyire össze­függő vízfelület, ebből me­gyénkre közel 30 ezer hektár­nyi terület jut. Azt azonban a Kötivízig munkatársai hozzá­tették, hogy ez a terület még nem teljesen elöntött, egy ré­szén 5-10 centiméternyi hó, valamint jég található. A belvíz nagysága miatt számos helyen léptettek életbe II. fokú belvíz- védelmi készültséget, s csak a csütörtöki napon 34 szivattyú- telep összesen 2,1 millió köb­méter vizet emelt át. E. Z. Nagykörűben elkészült a harmadik új buszmegálló, amely a község elején található. A falusias környezetbe jól illeszkedő várók Nagykörű ékességei közé tartoznak, fotó: m. j. Egészségügyi dolgozók Sztrájkra készen „Tarthatatlan helyzet, nem tűrhetjük tovább” - ilyen kiemelések olvashatók azon a felhíváson, amelyet az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezete (EDDSZ) juttatott el az ága­zatban dolgozókhoz. Gerginé Sturm Zsuzsanna, az EDDSZ megyei elnöke lapunk­nak ismertette a felhívást. E sze­rint az idei bértárgyalások ágaza­tukban a kormány merev állás­pontja miatt nem vezettek ered­ményre. A szakszervezet kifejti, hogy az egészségügyben csak papíron kaptak ígéretet az április 1-jei bérfejlesztésre, a pénzt már nem látják biztosítottnak. A szo­ciális ágazatban pedig a települé­sek önkormányzataitól függ, hogy a dolgozók mennyi bérfej­lesztést kapnak, vagyis akár bi­zonytalan lehet a teljesülés. Az EDDSZ aláhúzza, mindez akkor történik, amikor az ágazat jövedelmi viszonyai szégyellni- valóak. A helyzetet tarthatatlan­nak vélik, nem tűrik tovább az anyagi létbizonytalanságot, és határozottan visszautasítják a dolgozók megalázott helyzetét. Kérdőívet is csatoltak a felhí­váshoz, hogy mit óhajt a tagság: figyelmeztető sztrájkot, sztráj­kot vagy demonstrációt? Ez utóbbit egyébként mindenkép­pen megtartják a közalkalma­zottakkal együtt március 20-án. Füredi oktatásügy Melyik iskolába járjanak az elsősök? Fokozott várakozás előzte meg a tiszafüredi képviselő-testület tegnapi, soron kívüli ülését. A városatyák ugyanis az oktatási koncepció végrehajtását előké­szítő napirendet vitatták meg, melynek kapcsán több nyílt le­vél és több mint tízezer embert megmozgató aláírásgyűjtő ak­ció is útjára indult. Azzal mindenki egyetért, hogy az iskolák jelen rendszerű működte­tése meghaladja a város anyagi erejét, s luxusnak számítana, ha mind a négy városi általános is­kola indítana első osztályt. Ugyanis az idén beiskolázandó elsősök elférnek két iskolában is. Dönteni kellett tehát, hogy me­lyik ésszerű karcsúsítást kell elő­készíteni. A nyílt színi tapsokkal, hangos bekiabálásokkal - közel 150-es szorongtak a teremben - tarkított vita után a testület 12 igen szava­zattal arra tett javaslatot, hogy a két városi középiskola maradjon a városé, csak két iskola - a Zrínyi és a Kossuth - indítson első osz­tályt, míg a Széchenyit és a Kiss Pált fokozatosan fejlessze vissza, illetve szervezze át a város, -p­A tavalyihoz képest kevesebb hiánnyal számol az idei költségvetés Megyénk Pest megyével társulna A megyei közgyűlés tegnapi ülésének napirendi pontjai közül ki­emelt jelentőséggel bírt az idei költségvetés, illetve a területfejlesz­tési régióalkotás kérdésének tárgyalása. Az ülés elején külön kö­szöntötték a franciaországi Somme megyéből érkezett delegációt. Két hónapos egyeztetési-tárgya­lási folyamat eredménye a költ­ségvetési koncepció - hangzott el az idei büdzsé tárgyalásakor. Mint hangsúlyozták, az ’99-es költségvetés a tavalyihoz képest kisebb hiánnyal számol. A béralkufolyamat végigkísér­te a költségvetési egyeztetést. Eredetileg 8 százalékos alapbér­fejlesztési lehetőséggel számolt volna a költségvetés a nem peda­gógus munkakörben foglalkozta­tott közalkalmazottak esetében, ám a bizottságok többsége az elő­zetes tárgyalások során ezt keve­sellte, és további háromszázalé­kos alapbérfejlesztésre tett javas­latot. Ezzel a képviselők egyetér­tettek. Az elfogadott költségveté­si rendelet - ámely a kiadási fő­összeget 8 milliárd 337,4 millió, a bevételi főösszeget 8 milliárd 246,6 millió, a terve­zett hiányt pedig 90,8 millió fo­rintban állapítja meg - szerint így a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bérfejlesztése is megvalósul 11 százalékos alapil­letmény-növeléssel március 1-jé- től. (A szocialista frakció módo­sító indítványként a jelzett bér­emelést január 1-jétől javasolta, ám azt a közgyűlés leszavazta.) (Folytatás a 3. oldalon) A francia testvérmegyei delegáció az együttműködés bővítéséről tárgyalt Támogatás az EU-mtegrációhoz A franciaországi Somme megye delegációja harmadik napját tölti megyénkben. A küldöttség tegnap délelőtt az új összeté­telű megyei közgyűlés munkáját kísérte figyelemmel, majd délután sajtótájékoztató keretében az együttműködés távolab­bi terveit ismertették. giós kérdésekben hasznosít­hatnánk. A franciák együttmű­ködnének a Tisza-tó melletti szálláshelyek kialakításában, befektetőket hoznának a mű­szeriparba és a gépiparba. Te­rületfejlesztési tapasztalataik alapján épülhetnének ki a me­gye hulladéklerakói. (Folytatás a 3. oldalon) A francia-magyar találkozó célja a baráti, gazdasági, kultu­rális és sportkapcsolatok erősí­tése, további találkozók előké­szítése. Fernand Demilly sze­nátor, a Somme megyei önkor­mányzat elnöke szerint hason­ló természeti és gazdasági adottságokkal rendelkezik a két megye, ami megkönnyíti majd a gazdasági és kulturális együttműködést. À tervek szerint idén június­ban francia szakemberekkel közösen turisztikai, gazdasági és területfejlesztési programo­kat dolgoznak ki. A nyugati ta­pasztalatokat a logisztikai és a turisztikai központ kiépítésé­ben, valamint a szerveződő ré- Fernand Demilly (középen), tőle jobbra Búsi Lajos Tartalom: — A rák gyógyítható — Buzgár a szobában — Labdarúgás - PNB-s forduló — A Szerencseóra nyertesei HOLNAP ISMÉT MEGVÁSÁROLHATÓ AZ 9770865913067

Next

/
Oldalképek
Tartalom