Új Néplap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-25 / 47. szám

1999. február 25., csütörtök 5. oldal Gazdasági - Tükör Mindig a katasztrófahelyzet ad újabb lökést a fejlődésnek / Ar- és belvíz ellen 200 éve védekezünk Az utóbbi húsz év legnagyobb belvize lesz az idén, s ki tudja, mekkora árvíz, így többszörösen is aktuális volt Fejér László­nak, a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény igazga­tójának tegnap, Szolnokon tartott előadása a Hidrológiai Tár­saság területi szervezeténél. Az utóbbi 20 év legnagyobb belvizére számítanak idén a szakemberek, s az utóbbi 15 évben nem volt ilyen árvízi helyzet, ugyanis csak a Tisza mentén 11 köbkilométemyi, hóban tárolt vízkészlet olva­dása indult meg. Fejér László a múltról szólt, arról, hogy hazánkban hogyan alakult ki az ár- és belvíz elleni védekezés. A múlt század ele­jéig nem volt védekezés, a gazdálkodásba az árvizeket „beépítették”. A XIX. század elején vált a földtulajdonosok érdekévé, hogy megvédjék bir­tokaikat az árvizek ellen, tölté­sek építésével pedig növeljék a használatba vehető földterüle­teket. A fejlődést azonban mindig meghatározta a pénzhiány, s jobbára csak a katasztrófa- helyzetek adtak újabb és újabb lökést a munkálatoknak, az ál­lam pedig 1948-ig csak annyi­ban adott támogatást, hogy csődbe ne menjenek a védeke­zést végző társulatok. Először 1807-ben született törvény a társulatok megalakí­tására, majd az 1840-es évek­ben Széchenyi István volt a „kovácsa” a tiszai társulatok megalakításának. A kialakított tervek és munkálatok hiányos­ságára, az összhang elmaradá­sára az 1879-es szegedi árvíz irányította rá a figyelmet. En­nek lett következménye az 1885- ös vízjogi törvény, mely igen részletesen szabályozta a társulatok működését, illetve az árvíz elleni védekezést. Az 1886- ban létrehozott vízrajzi szolgálat az árvízi előrejelzés­sel is foglalkozott. Fejér László megjegyezte, hogy a földbirtokosok ugyan megvédték földjeiket az árvíz­től, ám szembe találták magu­kat a belvízzel, mellyel először nem tudtak mit kezdeni. A századfordulóra azonban meg­épült több mint 90 szivattyúte­lep, a vízelvezető árkokkal együtt. Lényegi változást a trianoni békeszerződés hozott, mert a határok megváltozása az or­szág vízrajzi helyzetét is jelen­tősen átalakította. Addig nem volt szükség nemzetközi víz­ügyi kapcsolatokra, de Ma­gyarország szorgalmazására a békeszerződéssel együtt a nemzetközi együttműködés is létrejött az utódállamokkal. Az árvíz ugyanis nem ismer or­szághatárokat. A következő állomás a fej­lődésben az 1928-34 közötti igen száraz időszak volt a gaz­dasági világválsággal együtt. Az aszály miatt még Horthy Miklós is magáévá tette „a mérnökök kiszárították az Al­földet” kijelentést. Lényegé­ben ekkor indult meg az öntö­zés kialakítása, majd 1937-ben megszületett az öntözési tör­vény. Ám míg az említett idő­szak száraz volt, s a belvizek elvezetésére nem kellett gon­dolni, addig 1940-42 közötti „nedves időszak” az árvizek­kel és belvizekkel komoly ká­rokat okozott. Az árvíz elleni védekezésre alakult társulatok alól az 1945- ös földreform kihúzta a talajt, mert a kisbirtokosok nem tud­tak hozzájárulni a védekezés költségeihez. A politikai hely­zet változása ezt követően az államosítást hozta. A fejlődés és a befektetések összességében meghozták az eredményt, melyet napjainkban láthatunk, bár az elmúlt negy­ven év alatt nem a múltbéli ta­pasztalatok, hanem a technikai megvalósítás játszotta a fő sze­repet. Mintegy zárszóként mondta Fejér László azt, hogy fővédvonal-szakadásos árvíz utoljára 1947-48-ban volt a Felső-Tiszán. E. Z. A kulturált kereskedelemért Március 15-e nem csak kiemelkedő nemzeti ünnepünk, de a vásárlók világnapja is. Amerikától Ausztráliáig. Mivel mind­annyian valahol vásárlók is vagyunk, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület megyei szervezete pályázatot hirdet a „Kulturált kereskedelmi munkáért” cím elnyerésére. Pá­lyázhatnak élelmiszerboltok, vegyes iparcikk- és ruházati üz­letek, valamint vendéglátóegységek. Gazdálkodó szervezetek pályázatát nem fogadják el, csak azok kereskedelmi egysége­inek, vagy magánvállalkozók üzleteinek a jelentkezését. A feltételek között szerepel a folyamatos és színvonalas áruválaszték, a kulturált, udvarias kiszolgálás, áru­bemutató, a bolt elrendezé­sének színvonala, a tiszta­sági és higiéniai követelmé­nyek betartása, a dolgozók külső megjelenése. Kategóriánként 10-10 üz­let nyerheti el a „Kulturált kereskedelmi munkáért” címet tanúsító elismerést, és azt egy évig viselheti. Az ér­tékelés módja többirányú: éppúgy tartalmaz ellenőrzé­seket, lakossági észrevéte­leket, mint önértékelést. A jelentkezési határidő 1999. március 15-e, és a je­lentkezéseket a Fogyasztó- védelmi Egyesület megyei szervezetéhez írásban kell eljuttatni. Az elbírálásra jövő év március 15-én kerül sor, a beszervezett boltok, üzletek, presszók, vendéglátóhelyek pedig saját értékelésüket 2000. február 15-ig kell, hogy beküldjék a bírálóbi­zottsághoz. A meghirdetők abban reménykednek, hogy a korábbi évek gyakorlatá­hoz hasonlóan most is sok szövetkezeti és magánüzlet él az elismerésnek ezzel a lehetőségével. D. Sz. M. A novemberi-decemberi árvíz komoly károkat okozott Jég borotválta le az ártéri erdőket Mintegy 30 hektárnyi területet újra kell telepíteni facsemeték­kel, mert a novemberi tiszai árvizet követő jég szinte leborot­válta az erdőt. A csapadékos téli időszak, s a várható újabb ár­víz miatt kérdéses azonban, hogy egyáltalán még az idén mind­erre sor kerülhet-e - válaszolta lapunk kérdésére Szebeni László, a Nefag Rt. vezérigazgatója. Az elmúlt évben a Nefag az árterületi erdők egy részét egyáltalán nem tudta kezelni, mert összesen öt árhullám vo­nult le a Tiszán. Ebből a leg­utolsó volt a legnagyobb, s az általa okozott károk is jelen­tősek. Maga az árvíz eleve mint­egy 15 millió forintnyi értéket talált az ártéren kitermelt fa­ként, ennek jelentős részét el is vitte. Ennek az lett a követ­kezménye, hogy a Nefag az abádszalóki üzemét leállította, és csak az „állásidő” havonta 4,5 milliónyi veszteséget okoz. Az árterületeken, mint­egy 300 hektáron folyamato­san erdősítenek, ami annyit je­lent, hogy a telepítés öt éven belül történt. A 300 hektárból 250 hektárnyi területet érintett a novemberi-decemberi tiszai árvíz. Bár a kiöntött folyó visszahúzódott, az ártereken megmaradt víz befagyott. Ez pedig újabb károkat okozott, ugyanis több mint 50 hektáron a fiatal facsemetéket a jég szinte leborotválta. Ezek egy részét tővágással még fel lehet éleszteni, de 30 hektáron a te­lepítést meg kell ismételni - mondotta Szebeni László. Az említett kárelhárítás - a tőre történő visszavágás és az újabb telepítés - közel 20 mil­lió forintba kerül majd. Ám egyáltalán még az is kérdéses, hogy az idén erre sor kerülhet- e, ugyanis a csapadékos tél, majd a várható árvíz miatt ta­vasszal ez a munka nem lesz elvégezhető. Ha aszályos lesz a nyár és az ősz, akkor talán az év vége felé mindezt meg le­het valósítani. A gondokat te­tézi, hogy több mint 5 hektá­ron a már több mint ötéves er­dőt is újra kell telepíteni. Az állami erdők mellett az erdészeti termelési integrációs rendszerben, a Nefag által ke­zelt magánerdőkből is károso­dott közel 60 hektárnyi terüle­ten a faállomány - tudtuk meg Szebeni Lászlótól. ein Energiaár-csökkenés várható? A magyar energiapiac liberalizációja egybeesik a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel - hangzott el szerdán, a Piac­nyitás és verseny a magyar energiapiacon címmel Budapesten megrendezett konferencia megnyitóján. A kormány a liberali­zációval az energiaárak csökkenését szeretné elérni.-A liberalizáció érdekében a jogi szabályozást alapvetően módosítani kell - ebben a kon­ferencia résztvevői egyetértet­tek, mint ahogyan abban is: fo­lyamatosan konzultálni kell az érintettekkel. Ligeti Pál, a Gazdasági Mi­nisztérium főosztályvezetője szerint az energiareform célja az, hogy a fogyasztók kedve­zőbb áron jussanak az energiá­hoz. A főosztályvezető rámuta­tott: ezentúl csak olyan fejlesz­tés folyhat, amely a versenypi­acon is életképes. A beruházá­sok nem pályázatok útján való­sulnak majd meg, hanem a kié­pített vállalkozói kapacitások felajánlása nyomán. Ligeti Pál szerint az új ener­giapolitika feladata egyebek között az lenne, hogy létre­hozza a villamosenergia- és földgázpiacot, valamint végre­hajtsa az árszabályozás korsze­rűsítését. Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója arról szólt, hogy hivatala már elkészítette az új tarifarendszer tervezetét, amely elfogadása esetén júliusban léphet életbe. Az új tarifarendszer célja az, hogy takarékosságra ösztönöz­zön. Az elképzelés szerint maj­dan a fogyasztók választhatnak a szolgáltatók között - hangsú­lyozta Hatvani György. A fői­gazgató szerint az EU-csatla­kozás időpontjában a kisfo­gyasztókat még várhatóan köz­szolgáltatási rendszerben fog­ják ellátni. Hatvani György a jövő évez­red elejére a magyar piac 30-33 százalékának megnyitását tartja valószínűnek. Az energiahiva­tal már vizsgálja, hogy a szabad hozzáférés lehetőségét hogyan, és milyen díjrendszerrel lehet biztosítani - azért, hogy az a fogyasztók számára a legkisebb megrázkódtatással járjon. Világszínvonalú mobilszolgáltatások és készülékek egyre kedvezőbb áron. Mit jelent mindez a mi oldalunkról? A minőséget, az innovációt, a csapatmunkát. Csaknem hatszázezer előfizető bizalmát. Mit jelent Önnek? A sikeres Kapcsolat lehetőségét az üzleti és a magánéletben egyaránt. És persze jobbnál jobb ajánlatokat. íme! Egy Alcatel mobiltelefon most mindössze nettó 6 400 Ft**, bruttó 8 000 Ft. A készülék árában már az előfizetés is benne van. Ahogy további kedvező ajánlatainkban is. Ráadásul a Westel 900 hálózatán belül a hét minden napján este 10-től reggel 6-ig mindössze nettó 10 Ft. de hétvégén és ünnepnap reggel 6-tól este 10 óráig is csak nettó 20 Ft a mobil percdíj. További kedvezményes mobilajániatok: ALCATEL MAX/SL' vagy ALCATEL CLUB/SL' +kártya ERICSSON GH628/SL' +kártya NOKIA 6110/SL* +kártya 39 600 Ft bruttó 49 500 Ft NOKIA 5110/SL* ERICSSON GF768/SL* +kártya +kártya 15200 Ft 19200 Ft bruttó 19 000 Ft bruttó 24 000 Ft bruttó 8 OOO Ft bruttó 8 000 Ft WESTEL 900 mintabolt: Szolnok, Baross u. 1. tel.: 06-56/371-5U, 06-30/934-1900 Ofotért: Jászberény, Lehel Vezér tér 17. • Telemobil 96 Kft.: Szolnok, Tiszavidék Áruház (Ady E. út 4.) • Dobrai és Dobrai Kft.: Karcag, Szt. István sugárút 17. • Jáger János: Jászfényszaru, József A. u. 23. • Apex Elektronika Kft.: Jászberény, Lehel Vezér tér 29. • Chip-Elektronik Gmk.: Törökszentmiklós, Kossuth L. út 120. • Harker- 2000 Bt: Szolnok, Baross út 51. • Szolnok, Tószegi út 5. ■ Alszeg Szolgáltató Szöv: Albertirsa, Köztársaság u. 10. * A készülékek csak Westel 900 előfizetői kártyával használhatók! ** Új Westel 900 előfizetéssel, kétéves szerződéssel. További feltételek az üzletekben, amíg a készlet tart. Információ: 265-92-10. 06-30/930-30-30 vagy 184 (a Westel 900 hálózatán belül ingyenesen hívható), http://www.westel900.hu Kérésére üzletkötőnk házhoz megy (06-30/930-30-30)! Keravill ofotért vJcstsl FOfCte A KAPCSOLAT Westel Westel hétvége Ft/perc (nettó) |Ft/perc (nettó) A Westel 900 hálózatán belül. A Domino díjszabás ettől eltérő!

Next

/
Oldalképek
Tartalom